Mielőtt bármi átalakításba kezdenél, jó lenne számszerűen ismerni a terheletlen indító nyomatékot és a forgás közbeni mágneses "ragadás" leküzdéséhez szükséges forgató nyomatékot is. Meg kellene mérned az ismert barkács módszerekkel, hogy van-e értelme foglalkozni vele, hogy kb. milyen szélsebességnél tudja majd a rotorod megindítani szerény 3-5 szörös áttétellel? A méretekből (vasmag térfogat, tekercs tér, mágnes pólus felület) úgy sejtem, hogy az áttételezés semmiképp nem úszható meg az átalakítás után sem.
Az esetleges mágnes csere("Generátor24") nagyon átgondolandó. Egyrészt ilyen méretű, ívű neodímium mágneseket beszerezni - a papucsozáshoz meg kevés a hely. Másrészt a gyártáskor valószínűsíthető, hogy figyelembe vették, hogy ezekkel a mágnesekkel már az oszlop telítődés közeli fluxus elérhető, tehát az erősebb mágnesekkel semmit nem nyernél, legfeljebb a ragadás lenne nagyobb ("Barret").
Az 5 fázisúra tekercselés (4x5=20) nem vad ötlet, különösen, hogy az egyenáram kivezetését is átgondoltad.
Ha 12 v-s rendszer kell, át kellene gondolni, hogy átforrasztással sorba köthetők-e a tekercsek. Ha igen, így talán a legkevesebb átalakítással használhatóvá tehető lenne, az üresjárási feszültség megduplázódna.
Most az üresjárási fesz. kb. 0,01 V/ford, ez sorba forrasztással kb. 0,02 V/ford lenne. Vagyis 12 V-t ~600-s fordulatnál érné el a mostani ~1200 helyett, ahol már pl. kezdhetné egy 12V-s akku töltését. Lehetne még itt saccolgatni, de ne alkudjunk a medve bőrére előre - meg kellene mérni a nyomatékokat.

Bocs, a dombtető, 100 m:
Ha majd tudjuk, hogy mekkora lesz a legnagyobb vezetendő áram, kiszámoljuk a szükséges vezeték keresztmetszetet. Az is lehet, ha akkut akarsz tölteni, jobb lesz az akkukat a dombtetőn elhelyezni (a töltő áram sokszorosa lehet a terhelőnél) akár "beásva. (Bár nem árt ilyen esetben kuvaszt is tartani.)

Van olyan megoldás, amit leírsz. Én most a szélgépes felhasználását próbálom leírni. Azt, hogy egy adott vastömeghez és a berakható rézhuzal súlyához egy fordulaton tartozik egy teljesítmény, függetlenül attól, hogy milyen geometriát vagy tekercs elrendezést használok.
Amit mondani akarok, azt könnyebb megérteni, ha légmagos generátorra gondolok.
Ha kihasználom a tekercseknek a helyét, és áttekerem nagyobb feszültségre, kisebb átmérőjű huzalt kell használnom. A feszültség és az áramerősség szorzata, vagyis a teljesítmény marad, nincs nyereség vagy veszteség.
Nézzük a feszültséget, ami: Ueff =4,44*N*f*maxfluxus. Azonos menetszámnál azonos vasra tegyünk kétszer több mágnest, ami felére csökkenti a mágnes felületét. A flukszus így felére csökken, de az "f" frekvencia kétszeresére nő, ezért a tekercs feszültsége marad. A tekercs helye is a felére csökken, azonos levehető áramot csak két tekercs párhuzamos kapcsolásakor kapok. Nyereség, veszteség nincs.
Vasmagos generátornál a geometriától függ a "ragadás". Pl. 4 pólus 20 fog esetén 4 fog akarja egyszerre elhagyni a mágnest, 20 mágnes meg 20 fog esetén meg 20. Ezért van a generátoroknál pl. 4 pólus és 9 fog (remélem ez két rétegben betekerhető 3 fázisra).
A felhasznált mágneshez igazítják a fog vastagságát. Ha erősebb mágnest teszünk bele, nem biztos, hogy a vas át tudja vinni a megnövelt fluxust, a javulás nem lesz arányos a mágnes költségeivel.
Nekem hiányzik még a Te utolsó generátorod részletes leírása. Én biztos hogy szívesen elolvasnám, mint ahogy ezt eddig is tettem.

Volt szó itt valami ilyenről: vagy forog a kerék, de nem termel, vagy termel, de ritkán forog. Próbált már valaki indítás elősegítő eljárást? Szerintem mindenképp szükség lesz ilyesmire, mert a neodym árai nagyon felmentek, a vasmagos generátorok meg nehezen indulnak.

Sziriusz kéréséhez én is csatlakoznék,az utolsó generátoroddal kapcsolatban.Annak idején többen érdeklődtünk,de valahogyan kimaradt.Érdekelne a mechanikai felépítése és a terheléses elektromos bemérési adatok.Régebben én is csináltam egy hasonlót ,de még egyet kell készítenem és mindenből lehet tanulni.

Tapasztalatból írod hogy a vasmagos generátorok nehezen indulnak?
A legutóbbi átalakításom egy vz 132 M8 Evig motor volt, 60kg a tömege.A kész forgórészen 50ezer forintnyi neodym mágnes van, a 3 fázis egyenirányítása után 12A terhelőáramot tud elviselni folyamatosan, (de rövidebb ideig 15-20A is)250V feszültségnél, ekkor a fordulat 300rpm.500as fordulatnál 470V feszültség.1000es fordulat körül 800V jött le, ezt csak üresen mértem.
Terheletlenül a 38mm átmérőjű tengelyét a hüvelykujjam és a kisujjam közé fogva könnyedén elfordítom.Annyira könnyen forgatható üresen, hogy azt senki nem gondolná azok után amennyi mágnes benne van.A gyakorlat nekem bebizonyította hogy a vasmag egyáltalán nem az ellenségünk ugyanis megfelelő elkészítéssel az üresjárati ragadás szinte nullára csökkenthető.

Hello!
Kedves Btoti!
Bocsi, a kérdésekért.

Amit mellékeltél képet elméleti magyarázatként ok. Kösz kitanulmányoztam. De az elmélet(ed) szerint sugár irányban a lapát beállítási szög növekszik (angle of attack), mert sugár irányban nő a kerületi sebesség ezért csavarodik ki a lapát.

Viszont a legtöbb csavart lapát a végénél kb vízszintes értéket vesz fel. Miközben azt amit csatoltál értelmezést azt mutatja hogy lapát végén a legnagyobb az "angle of attack" (bocs h ezt használom, de magyarban már akkora kavarodások vannak, hogy melyik szöget minek hivjak). Eközben a barátod általál csatolt számítás( szelvény számítás lapát beálllítási szög számítás is) a lapát végére kis angle of attack értéket kalkulál a lapát elejére pedig nagyot.

És ismét elnézésed kérem de az se teljesen világos, hogy adott esetben(az ábrán, miért az a forgás irány ami, hiszen felhajtó erő vektora az ábrán helyen van felrajzolva de a forgás irány akkor miért ez?.


Köszi a türelmed.

Nincs semmi összefüggés a vasmag,és a ragadás (cogging) között.
A ferde hornyú állandómágneses generátorok nem ragadnak,csak az egyenes hornyúak.
Én eddig kettőt próbáltam ki,egy 220V-ost,és egy 36V-ost.Mindkettő ferde hornyú,állandó mágneses,és mindkettő TELJESEN ragadás mentes.

Bocs! Még egy kérdés - ötlet a fesz. növelésre:
A 4 szénkefe hogy van kötve gyárilag? (Nem látszik a lebutított felbontású képen.) Ha párhuzamosan, akkor itt még egyszerűbb lenne sorossá tenni a két fél rotort, mint a tekercsvégek átforrasztgatásával.

Kedves Pogos!
Úgy látom nem megfelelő irányban haladsz, ami az elcsavarás logikáját illeti.
Ezen egyébként nem csodálkozom, a mellékelt ábrából én sem érteném meg, ezért javaslom, ezt az ábrát felejtsd el, vagy legalábbis radírozd le róla a generátor oszlop, és lapátkontúr részeket, ha csak a profilok maradnak, akkor van valami értelme, de így sem túl jó.(a forgásirány egyébként szerintem is rosszul van felrajzolva)
Használod az Angle of attack kifejezést, de sajnos rosszul, mert az lefordítva támadási szöget jelent, ami magyarul megfúvási szög, vagy csak simán állásszög néven fut, amire te használtad az a beállítási szög. A beállítási szög az, amire az egyes lapátszelvényeket beállítjuk az építéskor (ez csavarodik).
Az állásszög pedig már forgás közben érdekes, (álló lapáton nem értelmezhető) ha a lapát jól van elkészítve, vagyis megfelelően csavart, akkor üzem közben az állásszög minden szelvényén ugyanakkora lesz, és ennek a szögnek közel kell lennie a lapát optimális állásszögéhez, ami a leggyakrabban használt profiloknál 5 fok körül van.
A beállítási szögnek a lapát tőben kell nagynak lenni, és a lapátvégen kicsinek, hogy az állásszög mindenütt egyforma legyen.
A lapáttőben a nagy beállítási szög segíti az indulást is, de nem azért nagy tőben a beállítási szög, hogy jól induljon, hanem hogy jól menjen,(sokan azt gondolják, hogy ez menet közben már fékez, de ha jól van beállítva, akkor pont így fog jól dolgozni)
Tehát ha erre a nagy beállítási szögre rásegítünk azzal, hogy még a húrhosszt is megnöveljük, akkor kapunk olyan lapátot, ami jól is teljesít, és jól is indul.

Szia!
Részben jogos a kérdés. Nem igazán jók ezek az eredeti ábrák - a rotor a forgástengely irányából, a torony pedig erre merőlegesen, az ég irányából nézve van rajzolva (a preparált sajátomon át is fogom rajzolni). A vektorokat is silabizálni kell. Pl. a lapátelem sebességvektora van rajzolva a vele azonos nagyságú, ellentétes irányú menetszél vektor helyett.
Ha a vízszintesen az ábra lapátsugár irányát érted, akkor valóban a vége is közel vízszintes. Annyival kiegészítve, hogy az angle of attack (aerodinamikai állásszög) nem csak a lapáthúr csavarásával, hanem a profil folyamatos változtatásával, vagy ezek kombinálásával is csavarható. A csak profil változtatósnál ránézésre nem csavarodik (a lapát elemek húrja, a beállítási szög nem csavarodik), ugyanakkor az angle of attack igen.

Szia!
Egyidőben reagáltunk. Jó, hogy bővebben kifejtetted, bár korábban már ezt többször leírtuk, de az igen terjedelmes fórumunkon a megújult formátumban visszakeresni szinte reménytelen.
Ezek az eredeti ábrák valóban zűrzavarosak. Én nem is ezt, hanem egy átrajzolt, preparált változatát tettem fel (megismétlem). Az enyémhez is kell kevés tér fantázia, de 3 dimenziós viszonyokat 2 dimenzióban ábrázolva mindig csalni kell.

Szerencsésebb ezt a dolgot a lapátvég felől nézve ábrázolni. Én ezt az egyszerű magyarázó ábrát találtam angolul,a lényeg rajta van, hogy miért csavart a lapát.

Ezen legalább minden jól van rajzolva. Ráadásul a Betz egyenlet szerinti, a forgás síkban a legnagyobb teljesítményt adó 2/3-s szélsebességgel. Talán ezt kellene kiegészíteni még egy lapáttő közeli metszettel, feliratozni a vektorokat, stb.

Eléggé elszántan akarod megtudni a szárnylapát csavarodásának az okát. Erre én is válaszoltam 2012 jul. 22.-én és jun. 27.-én. Az ábrán a relatív szélirányt a szélsebesség, és a menetszél nagysága határozza meg. Ezeket be kell rajzolni nagyság helyesen, meghúzni a relatív szélirányt, és ehhez kell a lapátot beállítani. A menetszél a kerületen a legnagyobb, nagysága a szélsebesség és a gyorsjárás szorzata. Ez ad egy üzemi fordulatot. Ezzel az üzemi fordulattal az egyre kisebbedő átmérőkön csökken a menetszél nagysága, de a szélsebesség marad. Ha pár helyen megcsinálod az ábrát nagyság helyesen, látszik a relatív szélsebesség változása a forgási síkhoz.
Ja igen, akkoriban volt nekem is kérésem feléd, ami valahogy feledésbe merült.

Nekem nincs nagy tapasztalatom a vasmagos generátorokról. Ezért a generátorom ragadását ellenőriztem a javasolt módszerrel, örömmel mondhatom, hogy nem ragad. Mégis volt a következő problémám:
Az autógenerátor súlya 6,5 kg, és egy nagyságrenddel kevesebb összegért tettem bele mágnest. A betervezett 600 watt leadásához be kell tennem egy 12-es áttételt. A generátor induló nyomatéka megmérve 0,47 Nméter, ami megnövekszik az áttétellel és az ékszíjhajtás ellenállásával, így a szélkerekem a számolásom alapján 5 m/sec széllökésre fog indulni. Egy régi mániám, hogy a szélgép az forog, ezért készítettem hozzá egy szélsebességet érzékelő kapcsolót. Ez elég bonyolultra sikerült, most azt nézem, hogy egy egyszerűbbet kellene rá tenni.

A fent említett motor szétszerelésének az egyik legfőbb oka, hogy lássam már hogyan is van megtekercselve egy olyan motor, amelyiknek minden kollektorhoz négy szál drót vezet és a hornyok száma egyenlő a kollektor lemezek számával. Ha már láttam, hogyan tudnám átkötni két szénkefésre. Hát még nem jöttem rá. A szemben álló szénkefék vannak egymással összekötve. Mellékelek egy ábrát, amin a tekercselés módja van félig lerajzolva.
A tekercselés másik fele pontosan egybevág a felrajzolttal, úgy irányban, mint a kollektorlemezek bekötéséhez. Már eldöntöttem, hogy az új tekercselés ötfázisos lesz. Még az nincs eldöntve, hogy az egyenirányításhoz 10 vagy 20 diódát használjak.

Ha Neked az lelki megnyugvást okoz, hogy tekercselhetsz - járható irány. Jobb tekercstér, vasmag, mágnes kihasználást nem tudsz elérni, mint a szénkefés egyenáramú generátor esetén, legfeljebb ugyanazt plusz a diódák vesztesége (pl. 10 A egyenáram esetén ~15 W), a szénkefe veszteség megmarad, sőt még egy áramszedő kell.
Ha 5 fázis, akkor a hídegyenirányító fesz. növelő tulajdonsága miatt inkább 2 utas (20 diódás). Több fázisú 1 utas hídnál 1,17 szerese, a 2 utas hídnál 2,34 szerese az egyenfeszültség effektív értéke a fázisfeszültség effektívének. Esetleg itt nyerhetsz még feszültséget. Teljesítményt nem.
Minden esetre ráfirkáltam a képre, hogy mire gondolok az áramszedők "átforrasztásával" duplázni a feszültséget. Plusz a két párhuzamos tekercsrétek sorosra átforrasztásával négyszerezhető a feszültség. Mindez tekercselés nélkül!

A B vagy C szénkeféről jól lekövethető a rövidre zárása a tekercseknek.

Tyű, ez tényleg így van.
Szerinted van megoldás a szénkeféknél variálni?

Ez vakvágány!
A két tekercs réteg sorosra forrasztása elvileg (esetleg kivezetés toldozgatással) azért jó, vagy az se?

Én tudom hogy van egy jó és egy leégett motorja. Most az utóbbit szedte szét. Kb. 1 óra múlva itt lesz, majd mondja, hogy gondolja a folytatást.

Üdv uraim
Egy kicsit csúszott a programom, mert megtekercseltem a forgórészt. 20-szor 70 menetet tekertem fel 0,4 mm-es drótból, öt fázis. A diódák együtt forognak a forgórésszel, de még nincsenek felrakva. Amennyiben időm engedi, holnap keresek bele diódákat. Férfiasan bevallom, hogy elég puhára sikerült a tekercselés, de megkötözöm, vagy lelakkozom. Reménykedek, hogy valamit fog termelni, de ha nem, akkor majd meglátom, hogyan tovább.

Várom nagyon, milyen eredményt ad István átalakítása. Közben én kísérleteztem:
Játék a számokkal:
Egy régi magyar szétfűrészelt ablaktörlő motor generátorként.
Ezt mértem: n = 2600 ford/perc, V üres = 9,6 volt, terhelés: 12 volt 21 watt, V terhelt = 8 volt, N = 9,5 watt.
A forgórész: Ø41x27 mm és 10 horony. A horonylépés 3 és 4. A rézhuzal Ø0,8 mm.
Talán jól számoltam:
Kezdő fordulat: 4000 ford/perc
Max. fordulat : 12000 ford/perc
Max. teljesítmény: 100 watt, ekkor a hűtésigény 10 watt
Max. teljesítmény: 180 watt, ekkor a hűtésigény 34 watt.
Golyóscsapágyak beépítése szükséges, csúszógyűrűsre átalakításkor vastagabb huzal is befér, ami csökkenti a keletkező hőt, a szélkerékhez illesztést nem néztem.
Aki eddig elolvasta, annak lazításként:Link1. Érdekes, de forog. Itt át kell gondolni (nem merem írni hogy számolni) a szárnyak számából adódó kikötési irányt, hogy a legnagyobb legyen a gyorsjárás. Ezt pedig több mint egy éve nézem: Link2. Forog, nem is rosszul.

Helyes. Én is figyelőállásba vonulok, várom a fejleményeket. Majd ötletelünk utána.

Most ötleteljünk, majd levonjuk a tanulságot. Lenne egy kicsit több hely a motor belsejében, hogy tehessek akkora diódákat és úgy bekötve ahogy a helyzet kívánja. Írja meg valaki, hogy 0,4 mm átmérőjű drót többet ad le, mint 1 A? 1 amperes diódából van a legtöbb a készletben, amit ismerek.
Mellékelek két képet, amin látszik, hogy eddig mennyi a haladás.

Így megtekerve 3-4A/mm^2 áramsűrűségnél több nem engedhető meg tartósan, kivéve ha forszírozott a hűtés. Tehát max effektív 0.6Aeff körül. Egyenirányítás gondolom 2utas lesz, azaz 10 darab dióda kell bele.
A tekercseken és a diódákon is nagyjából 0,4Apeak amplitúdójú 2*36° széles négyszögszerű áramdarabok fognak folyni. Ezzel azonos nagyságú lesz a kimeneti DC áram is, tehát 0,4Adc-től többet ne is várj el tőle.
Így a diódáknak 1A-es bőven jó, ha nem lesz túlterhelve a generátor (bár ezesetben is jobb, ha leégés helyett a diódák égnek meg.)
Én schottkykat tennék be, de akár az 1N4007 is megteszi.
Az áramot, hogy hozod ki?(2db csúszógyűrűn illene).

Egy gyűrűt akar,a másik pólus a motor tengelye lesz.
Így nem kell semmi átalakítás

A motor tengelyére is teszek egy csúszó gyűrűt, amit majd egy kefe dörzsöl, csak az már kívül lesz.

Elég lazán tekerted meg a forgórészt. Vastagabb huzal is belefért volna. Ha van hűtőventillátor a tengelyen, akár 10 A/mm2-ig is felviheted az áramot, de ha nincs, akkor is el kell viselnie a 6 A/mm2-t. Ennek megfelelően duplázhatod vagy háromszorozhatod a korábbi számítás értékeit. Ha kiszámolod a korábbi tekercs terhelhetőségét, annál se 3-4 A/mm2 értéket kapsz. Motorban, generátorban az átáramló-mozgó levegő hűtés miatt magasabb értékekkel számolnak. Attól még az 1 A-es dióda megfelel.