Már ugye ha a vas már megvan...
De az is lehet, hogy kiválasztjuk a megfelelő vasat is hozzá, és beszerzi...

Szerintem ez a rosszabb választás, kiválasztok egy ehhez megfelelő magot és nem tudja beszerezni. (SE esetén nem csak a keresztmetszet fontos) Lehet újra számolni..

A trafó régi hibrid fekete-fehér tv káderkimenője lenne. 4cm2 keresztmetszettel, 3cm2 ablakmérettel. Eredetileg 3000 menet 0,15-ös primer és 500-555 menet 0,35 szekunderrel készült. Az E rész leghosszabb mérete 60mm. Bár még gondolkozom a Yunoszty402 káderkimenőkben is.

Keresztmetszet megfelelő, de SE kimenő méretezéséhez az ábrán pirossal bejelölt méret is fontos. Hasonló ábrán berajzolhatnád, (minden méretét).

B.I. által közölt méretek alapján: 18cm (légrés nélkül).

Köszi.( légrés nem sokat számít)

Nem tervezek HI-END dolgot, csupán egy "talán" jól mutató játékot az asztalra

Rendben, ehhez kiszámítom ...

Minden ott van az 1. oldalon; így sose tudja meg miért mennyi az annyi.

Hááát, lehet én is örülnék annak, ha meg tudnám tanulni, hogy hogyan is kell számolni.

Képleteket nem írok , hosszadalmas lenne..., sok helyen megtalálható,( pl:régebbi RT évkönyv).
Primer menetszám: 5100 menet
Szekunder: 112 megcsapolás 79 menetnél (8 ohm / 4 ohm ) Ez: 1W -ra, Ra 14k, 8 /4 ohm, 30Hz alsó freki, az adott vasra, légrés kb. 0,6mm.
Minimál koncepció: ketté osztott primer= 2x2550 menet, közé a szekunder.
Huzalvastagság minimális áram igény szerint. Huzalvastagság méretezésénél figyelembe kell venni, hogy a csévén teljes sorok adódjanak, osztásnak megfelelően. Kis kompromisszummal megvalósítható. Vad tekercselés esetén a két primer közé a szekunder tekercset érdemes pontosan teljes sorra kiszámított huzalvastagsággal tekerni (ez lehet több sor is, de teljes sor legyen). Nagyobb minőségi igény esetén, az osztás növelhető.

Akkor már én is számolgattam: primer d=0.1mm (9.7mA-ra), szekunder d=0.75mm; ez a 3cm²-es ablakban jól elfér. J<2A/mm².(És az ajánlásnak megfelelően tele is lesz az ablak.)

Igen, 0,1mm vezetek idealis lesz (tekereshez mar kevesbe), nem konnyu vele banni.

Közben pont ezért számolgattam még; a 0.15-ossal sem könnyű bánni, és abból már nagyon ügyesen kell belepasszítani (hogy el is férjen).

Köszönöm a segítséget. Melyik RT évkönyvben lelem meg a számításokat? Szeretném meg is érteni, hogy hogyan számoljuk ki a menetszámokat.
Még egyszer , KÖSZÖNÖM!!!!

Közben eltűnt a módosításom. Tehát lehetne, csak visszabontani az eredeti primerből 750-et, utána szekunder, és számolásod (CHZ) szerint tekerni a második primert, persze 0.15-ossal. Szerintem beleférne, legfeljebb, ha a mérés azt mutatja, a szekunder lehet 0.65-0,7-es.

Mint írtam; itt van az 1. oldalon! Az RTÉK számot nem tudom.

Már bocsi, de az 1. oldalon csak 1 linket találtam, de az nem RTÉK-es, valamint a számolások során bejönnek olyan rövidítések amit nem magyaráz meg hogy micsoda. Így meg macerás lekövetni a számolást, megtanulni meg lehetetlen. Pl "Határozzuk meg a primer tekercs induktivitását.

Lp=(1/ωa)·(Ra⊗Rb);" Ra és Rb nem tudom hogy micsoda, sem azt hogy honnan vette.

Olvass figyelmesen; a 2. bekezdés közepén magyarázza R_a-t, R_b-t. Valamint, hogy a cső adatlapján található. De: keresőbe beírod; RT számok keresése ('Kadarist' hsz-e), és csak a tartalom jegyzéküket nézed; meglesz.

Köszönöm. Igazad van, tényleg figyelmetlenül olvastam, ha még gondom lesz, kérdezhetek?

Nyugodtan. Nem lesz sok kérdésed, ha elmélyülsz kellően.

Pontosan nem tudom, talán RT 1968-1970, ezekben van csöves erősítőkről leírás és ott bővebb leírás található kimenő méretezéséről.

Sziasztok! Már feldobtam a mások topicban ezt a témát, de lehurrogtak és átküldtek ide Hangszererősítőhöz hiperszil vasmagot találtam vaterán, a keresztmetszete 20 cm2, nekem a számításaim szerint minimum 19 cm2 keresztmetszetű vasra lenne szükségem. A mag adatai itt vannak, a mag típusa elvileg: 2 X SG127/51.
Szerintetek ez jó kimenővasnak, vagy keresek inkább valami lemezes EI magot?
Amúgy valami ilyesmit szeretnék összedobni.

Basszushoz is akarod használni? Szerintem bazinagy ez a vas hozzá, egy SM85b is bőven jó 50W-os kimenőnek.. Ha basszusra akarod, és nem akarod nagyon gerjeszteni, akkor SM102, vagy EI120-ból lehetne.
Hiperszilt meg ne vegyél az összefogató cuccok nélkül, hacsak nem vagy lakatos, és le tudod gyártani profin, mert elég jól össze kell fogatni. Ez ráadásul elég spéci méret, nem hiszem, hogy találsz hozzá készen.

Üdv, valaki vállal bérmunkába' kimenőtrafó tekerést? 6550 UL PP-hez, 420V os anódfeszre, 40%os megcsapolással kéne két 55W-os kimenő. (valami vasam talán akad is otthon)

Csak a kimenővel kell megküzdened, az erősítő maga nem olyan kritikus. Persze lehet válogatni bele a csöveket (mondjuk ajánlatos is), de minden válogatás nélkül is igen jó eredményt lehet elérni, a differenciál erősítős technikával. Nem véletlenül alkalmazzák minden műveleti erősítőben. Az ellenfázisos működés miatt jelentős a közös módusú elnyomása, ami a torzítások jelentős elnyomásával jár, (ha válogatod, akkor pl. 90 dB, ha nem, akkor kb. 80 dB, ami azért még mindíg elég sok) és pluszban minden fokozatban jelentős negatív visszacsatolás is van, ami azért szintén jó hatással van a linearitásra.

Kíváncsi vagyok a bifiláris tekercseléssel mekkora a többlet munka - egyéb, PP erősítők trafójára gondolok. Mert egyébként nagyon is belátható, hogy a tekercselés szimmetriája így a legtökéletesebb.
Vagyis, ha egymás mellett halad két, pozitív és negatív félhullámot vivő vezető, milyen feszültségkülönbségek léphetnek fel.
Úgy tudom a zománcozott huzalok szigetelése ma már igencsak megfelelhet az ottani kihívásoknak, de mégis, mekkora feszültség különbségek lehetnek?

Mivel viszonylag sok menetről van szó, két menet között nincs nagy feszültség különbség, tehát nem kell különleges szigetelésről gondoskodni. Egyenáramű szempontból semmiképp, váltóáramú szempontból az a max 150 V körüli feszültséget bírnía kell a szigetelésnek. Mondjuk az egyik szálon épp -70 V körüli, az ellenfázis miatt a mellette levőn épp +70 V körüli. Csak úgy saccintásra.

Ennél jóval többet is kibír egy mai huzalszigetelés, még arra is gondoltam, ha 3 (!) szállal tekernénk és a középső csak a szigetelés miatt van ott, még az is elképzelhető.
Végül is az egyik legfontosabb építőelemről van szó - kimenőtrafó - bele lehet fektetni azt a pluszt, ha hozza a minőséget.
Jut eszembe, én azért nem tudtam megsaclani, mert rendben, van pl. 300V anódfeszültségem, de a trafóra menet közben ebből mennyi jut, nem tudom.
Úgymond mennyire "nyitnak" ki a csövek vezérlés közben.

Akkor viszont megnő a szórt induktivitás, és a magashang átvitel romolhat.