Kicsit késve írok ide...

Megérkezett a toroidom, bemértem.
8A-es, 2kW-os (papíron).

115V-ra (felezve a tekercset) leterheltem úgy, hogy a kimeneten 8.6A áram folyjon. 60 percig járattam így, közben mérve a tekercsek hőmérsékletét (mindkét félt).
A járatás végén 58C fokos volt mindkét fél. Sajnos jobb hőmérő hiányában a DMM hőmérő kapszulát használtam.

A toroid burkolata végig rajta volt, a környezeti hőmérséklet 20C fok volt.
Még egy mérést el szeretnék majd végezni rajta, de összességében egy szakértő kolléga szerint is rendben van ez így.

Az áramszedője érdekes, mert egy szénkefe lap élére állítva. Rugó ellenében követi a felületet (lapolt a huzalok felülete) és a képen látható nagy alumínium hűtővel rendelkezik. Egyszerre sajnos két menet között teremt kontaktok, de semmi sem tökéletes. (:
Analóg műszer jelzi a kimeneti feszültséget. Jól van kalibrálva és igen pontosan beállítható DMM nélkül is az érték.

Képen burkolat nélkül a toroid

Ritkább menetes trafót kellene tekerni, akkor nem érnek össze a menetek. Lehet sok leágazást is készíteni.

Ebben igazad van, de én ehhez hozzá nem nyúlok. (:
Még azt is lehetne, hogy "kiélezni" az áramszedőt, de nem gondolom, hogy sokáig bírná.

Jesszus, ilyen célzattal hozzá ne nyúlj a leszedőhöz!! Az úgy jó ahogy van... Ezek a szabályozható toroidok a világegyetem kezdete óta ugyanezen elv szerint készülnek, és ezáltal a két menetet rövidrezáró 'szénkefe' pedig teljesen normális.
Mindez pedig azért nem okoz problémát, mert a leszedő relatíve nagy átmeneti ellenállása miatt nem folyik jelentős mennyiségű áram a két menet között.

(Megjegyzem, a hűtőborda sem véletlen, hiszen minél nagyobb a leszedő ellenállása, annál nagyobb feszültség esik rajta - ez pedig nagyobb áramoknál már jelentős disszipációt eredményez, ami mind a 'szénkefén' jelenik meg.)

Sokkal ritkább menetekkel egy ilyen trafó - egyszerűen fogalmazva - szemétrevaló lenne.
Ad1: a menetek közötti váltással probléma lenne, mert trükközni kellene, hogy a burkolat miatt nem látható leszedővel épp menetet találj el, és ne két menet közét.
Ad2: a fentiekből az is adódik, hogy még ha pontosan el is találod a meneteket, a kimeneten akkor is különféle zavarok keletkeznek majd, amik egyrészt az átkapcsolás véges megvalósítási idejéből, másrészt az egyes tekercsrészek pillanatszerű ki- és bekapcsolásából következnek.
Ad3: ésszerűtlenül megnövekedne a szükséges gyűrűátmérő.

Dehogy nyúlok hozzá, csak elméleti síkon boncolgattam. Ez így marad.

A hűtőborda 63-65C fok körül tanyázott a teszt végén.
Mivel én egy tesztpadot építek (építettem), így a leválasztó trafóval egy közös ládába kerültek. Láda oldalain gyors leoldású biztosítékok (toroid előtt és leválasztó után). Ládán belül összekötve a két egység, feszültségmérő kivezetve, majd lezárva a láda. Oldalról pedig megtámogatva 1db 120mm-es ~230V-os ventilátorral. 18mm-es rétegelt falapból készült a doboz, így a toroid burkolatát lebontottam. Természetesen földelve van a talpa.
Ezzel a felállással bátrabban fogom csúcson járatni őket.

Nekem egy sok leágazással elkészített toroid krokicsipesszel kis áramhoz előnyösebb lenne. Akkor nincs veszteség a nagy ellenálláson.

Annyira azért nem nagy az az ellenállás - pár ohmos nagyságrendbe esik. Ez már ugyebár pont elég ahhoz, hogy ne okozzon problémát a rajta keresztül összezárt menetpár. A saját toroidomból kiindulva még a fenti 2kVA-es trafó esetében is csak egy kb 12-14W-ra saccolom a leszedőn disszipálódó teljesítményt (teljes terhelésen).

Persze működik a krokodilcsipeszes verzió is, de - véleményem szerint - nem éri meg a fáradságot és a kényelmetlenséget, ami vele járna. Azt a pár wattot szerintem mindenképp érdemes feláldozni a kényelem oltárán.

14W plussz veszteség... inkább krokicsipesz. Attól is függ, ki mire használja. Nekem vízbontóhoz előnyösebb lenne a kroki, vagy megcsapolásokra rákötni sorkapoccsal a kívánt feszültségeken.
Hol lehet toroid maghoz jutni? A neten láttam 165mm külső, 90mm belső átmérővel is. Akár még generátorként is jó lehetne a belsejében forgó mágnessel.

Azt a 14W-ot jelen esetben egy 2kVA-es toroidra vonatkoztattam; ha kisebb áram folyik a leszedőn, akkor kisebb feszültség is fog esni rajta, tehát csökkennek a veszteségek is. Azért lássuk be, egy 2000VA toroidnál a 14W veszteség igazából elenyésző (összteljesítmény 0.7%-a).


Végül is lehet a megcsapolásokkal is játszadozni, sőt, ebben az esetben nem is feltétlenül szükséges a házilag nehézkesen tekercselhető toroid mag.


Ezt sajnos nem tudom, de ha neten szétnézel, biztos találsz többet is.


Generátorként azért nem működne, mert a mágneses erővonalak leginkább csak a vasmag belsejében alakulnak ki. Így írásban elég nehéz lenne elmagyaráznom - főleg mert a villamos fogógépekben nagyon nem vagyok otthon -, de ha megnézel egy rövidrezárt forgórészű motort, akkor láthatod, hogy a te ötletedhez képest az állórész tekercsei teljesen máshogy vannak elhelyezve.

Írták páran, hogy egy szabályozható toroidot leválasztó trafóval érdemes használni. Az lenne a kérdésem hogy egy fi relé vel kb nem ugyanazt a védelmet lehet elérni mint egy leválasztó transzformátorral?
Nyílván ha mind a két kimenetet fogod akkor nem de akkor a leválasztó trafó is ráz ha jól tudom...

Ha az életvédelem kizárólagos szempont, akkor egészen nyugodtan használhatsz fi relét - azonban ha a használhatóság és a hosszútávú megbízhatóság is fontos, akkor én azért elgondolkodnék egy leválasztótrafón.

A használhatóság abban nyilvánul meg, hogy akárhányszor csak hozzáérsz véletlenül a toroid egyik kivezetéséhez, akkor leválasztótrafó esetén nem szűnik meg mindannyiszor a tápellátás, nem kell egy kapcsolót újra és újra visszakapcsolnod, és legfőképpen pedig földelt burkolatú műszerekkel (pl oszcilloszkóp) is tudsz mérni a toroidra akasztott áramkörödben.
A megbízhatóság abban áll, hogy egy leválasztótrafó - főleg hosszabb távon - jóval kisebb valószínűséggel hibásodik meg, mint egy folyamatosan kapcsolgatott fi relé.

Innentől már kizárólag a te döntésed, hogy áldozol-e a kényelemre és a használhatóságra annyit, amibe egy leválasztó kerülne, vagy megelégszel a fi relével. Alkalmazási területtől függően - ha tényleg csak az életvédelem fontos - akár az utóbbi is bőven elég lehet.

Értem, ez csak hobbi használatra lenne, így kezdésnek elégnek tartom a fi-relét. Nagyon jó lenne egy leválasztó trafó majd nyitva tartom a szemem.
Az lenne a kérdés, hogy ha szekunder részt érintené meg valaki akkor is védne a fi, relé vajon?

A szabályozható toroid tkp. autotrafó, nincs a hálózattól elválasztva galvanikusan! (Tkp nincs szekundere) Akármely kivezetését érinted, FI leold. (ha szerencséd van, jó FI reléd, és jól is van bekötve)

Hali!
A toroid trafót főleg hobbi használat miatt mindenképp leválasztó trafóval kell használni, én nem bíznám az életem egy fi relére, mivel mechanikus működésű, ki garantálja, hogy előbb old le, mint hogy megrázna az áram?? Még a gyártó szerint is rendszeres ellenőrzést kell végrehajtani a próbagomb megnyomásával. Már vittem vissza originál újat, ami hibás volt. Attól, mert eselteg 30mA hibaáramnál old le attól még elég rázós élményben lehet részed.
üdv.: Foxi

Ami még nem tiszta teljesen, a bekötésnél a jelölések.
Bővebben: Link KÉP
U1= primer nul (kék); V1=primer fázis (fehér);- U2=szekunder nul (fekete); V2=szekunder nul (piros);
U1 és U2 közösítve is van a képen látszik. Jól gondolom?

Ha egy trafó szekunderét fogdosod, és a szekunder egyik vége sincs a földhöz képest meghatározott potenciálon, akkor nem fog megrázni - persze csak amennyiben egyszerre csak egy kivezetést fogsz. Ha mindkettőt, akkor ráz. Ha belegondolsz, ez minden transzformátorra igaz, nem csak a 230/230V-os leválasztóra.
Na most - ahogy előttem már megjegyezték - a szabályozható toroidoknak egyetlen tekercse szokott lenni (tehát nincs szekunder), és így a hálózatról nincs galvanikus leválasztás. Bővebben: Link

Megjegyzem, a két fentebbi fórumtárs észrevételei sem figyelmen kívül hagyhatók - ezt így végiggondolva már én sem javasolnám annyira a fi relé használatát.


U1-V1 a bemeneti 230V (nem érdekes, hogy melyik a fázis vagy a nulla), U2-V2 pedig a kimeneti, szabályozott feszültség. U1-nek és U2-nek egyaránt a tekercs talppontjára kell csatlakoznia, ezért vannak közösítve.
Tehát igen, jól írtad, de ebben a verzióban szerintem kicsit átláthatóbb.

Tisztában vagyok vele, hogy a legjobb egy leválasztó trafó lenne, csak elég drágák. Próbálom nyitva tartani a szemem hátha találok egyet elfogadható áron.
Mondjuk ártani nem árthat a fi-relé sem.
Szerintem a betáplálásnál nem mindegy melyik a nulla és a fázis, persze mindkét esetben működne, de az ideális ha ott van a nulla ahol a tekercselés kezdőik.

Tudom, hogy drágák, de azért mégis csak életvédelemről beszélünk. Egyébként a vaterán néha szokott lenni egy-két jó vétel, úgyhogy szerintem érdemes lehet figyelgetni.


Miért ne lenne mindegy?
Egyébként pedig a tekercselés "kezdete" eléggé relatív, hiszen csak nézőpont kérdése, hogy melyik kivezetést tekintjük annak.

Érdekelne a véleményed, szerinted mi történne...?
Ha egy 110V os 3A es biztonsági trafóval táplálnám meg, az autotarfó 230V os bemenetét.
Hogy alakulna a feszültség és az áramerősség a kimeneten? ( ami használható)

Az történne, hogy lenne egy 0V és 110V között szabályozható feszültséged az autotrafó kimenetén (ami ugyebár galvanikusan le lenne választva a hálózatról).
Az elméleti maximális kivehető áramerősséget is igen könnyen ki tudod számolni egy egyszerű aránypárral: ha az autotrafót a maximálisan elérhető feszültségre, azaz a csúszka végállásában 110V-ra tekerve maximum 3A-t lehet kivenni (ez ugyebár az előtte lévő leválasztótrafó teljesítményadataiból adódik), akkor "x" V-ot beállítva az adott feszültségnél kivehető áramerősség " (3*110)/x ", amperben kifejezve. Nagyon fontos viszont, hogy ez a képlet csak akkor lenne a gyakorlatban is igaz, ha az autotrafód belső ellenállása végtelenül kicsi lenne - tehát ha nem csak elméleti síkon mozgunk, akkor érdemes figyelembe venni a vezetékkeresztmetszetet is, mint befolyásoló tényezőt (és persze az is fontos, hogy ne akarj nagyobb teljesítményt kivenni a toroidból, mint amekkorát beletettél - de ez gondolom értelemszerű).

Ha megmondod, hogy mekkora keresztmetszetű huzallal van tekerve a toroid, akkor abból ha nem is pontosan, de nagyjából lehet következtetni a maximális terhelőáramra.
(És esetleg megírhatnád a toroid teljesítményét is, amennyiben ismert.)

A huzalvastagságot nem tudom, viszont a autotrafó pontos adatai ismeretek a régi trakis márkájú.
Ube:220V Uki:0-240 2000VA 9,1A ez áll az adattábláján.

Húú, az egy nagyon jó "kis" toroid - érdemes vigyázni rá, mert a mai napig sokat ér.
Ez esetben (a fentebb említett 110V-os leválasztótrafóval) a feszültség körülbelül 0 és 120V között lesz majd változtatható, és maximum 9,1A-rel terhelheted majd a toroidot. De persze nagyon fontos, hogy a leválasztótrafó 300VA-es teljesítményénél többet semmiképp se akarj kivenni a toroidból.


A fentiek értelmében [a leválasztó teljesítménye] / [a toroidon beállított feszültség] = [az adott kimeneti feszhez tartozó maximális terhelőáram]. Tehát pl 300VA / 83V = 3,61A.
Nyilván ha mondjuk 1V-ot állítasz be, akkor bár ezen képlet értelmében elméletileg terhelhetnéd a toroidot akár 300A-rel is, de mivel a gyakorlatban nincs akkora a huzalkeresztmetsze, így itt csak a toroidon megadott maximálisan 9,1A-rel fogod tudni terhelni. Illetve lehet terhelni akár 9,1A-nél nagyobb árammal is, de az már rövid távon is a toroid tönkremeneteléhez fog vezetni, ugyebár.

360VA a leválasztó 110V a max kimenő feszültség, akkor ez durván (3.27A) 3A stabilan. Egy 3.15 lomha biztosítékot tervezek a kimenetére, bár kicsit félek mert a toroid volt hogy lépcsőházi automatát is levágta induláskor. Ez a 3A hobbi és barkács célra tökéletes szerintem.
Szerinted jó megoldás a a sima üvegbizti?

Természetesen jó megoldás a sima üvegbizti, főleg, hogy kismegszakítóból én még nem láttam 6A-esnél kisebbet.

Viszont ami nagyon fontos, és eddig meg sem fordult a fejemben, hogy a toroid elé mindenképpen kellene egy lágyindító, ellenkező esetben minden indításnál csúnyán megkínozza majd a leválasztótrafót; a lépcsőházi kismegszakítódat is azért oldotta ki, mert a toroid indításkor igen nagy áramokat szokott felvenni, ami rendszerint a maximális üzemi primeráram többszörösét is jelenti (bár igaz, csak relatíve rövid ideig).
Ajánlom figyelmedbe ezt a kapcsolást, mert egyszerű és olcsó, mindemellett igen hasznos is. Én 400VA felett mindig alkalmazom.

Húú, de idegesítő ez a három- vagy ötperces szerkesztési időkorlát...
Még annyit szerettem volna hozzátenni, hogy a 360VA-es maximális teljesítménnyel szerintem is megleszel egy darabig - aztán ha majd nőnek az igényeid, akkor később még mindig ráérsz egy nagyobb leválasztótrafóra elverni a pénzedet.

1: Hozzak fényképeket 2 és 4 A-es kismegszakítókról?
2: A szabályzótoroid nem az a toroid. Nem úgy méretezték, hogy bekapcsoláskor levágja a legközelebbi alállomást. Különben is van közben egy sokkal kisebb teljesítményű, azaz nagyobb belső ellenállású leválasztó trafó. Ami a 110 V kimenő feszültségével nem fogja telítésbe vinni a toroid magját.
3: 3 A terhelésre nem illik pont akkora (3,15 A) biztosítékot tenni, legalább 1 számmal nagyobbat. Pl. 4 A. Amire ugye már kismegszakítót is találni.
4: A várható max. kimenőfeszültség ~Ube+10%. Terhelés függvényében ~120 V

A kismegszakítók, szerintem kevésbé pontosak, mint az üvegbizti. Folyamatos 4A es terhelésnél szerintem le is égen a leválasztó trafó.

1: Nem azt mondtam, hogy nincs, hanem hogy én még nem találkoztam vele.
2: Rendben, igaz, ezzel valóban nem kalkuláltam.
3: Szintén jogos, habár ezzel megnő a leválasztótrafó túlterhelésének veszélye.
4: Igen, ezt fentebb már én is leírtam.

Sziasztok

Van egy gépem ami fém alkatrészt olvaszt be műanyagba.
A működése a következő: A fém alkatrész egy 1000VA 220/3 voltos trafó kapcsaira van kötve, ez a trafó pedig egy ugyancsak 1000VA-es állítható toroidra. Csináltam róla egy rajzot (bocs a nem szabványos jelölésekért).
A toroiddal lehet szabályozni, hogy mennyire fűtse a beültetendő alkatrészt. Valamint van rajta egy időkapcsoló, de ez nem tartozik szorosan a lényeghez.
A gond az, hogy a toroid elfüstölt, és drága lenne újat venni, vagy megcsináltatni. A trafójavító azt javasolta, hogy egy tranzisztoros vagy tirisztoros feszültségszabályzóra cseréljem le, az sokkal üzembiztosabb megoldás lenne.
Találtam itt a fórumon kapcsolást (http://www.hobbielektronika.hu/cikkek/feszultseg_szabalyzo.html?pg=1) , de azt hiszem ennek kicsi lenne a teljesítménye.
Tudnátok ajánlani, kapcsolási rajzot?

Előre is köszönöm
Árpi