Én is antennát építenék, gyakorlatilag nulla elektronikai tudással. Amennyire nézegetem, ez talán megtenné, AM sávban szeretnék hallgatni, jellemzően a 3-6 KHz-es tartományt.
Érdekes ennél az áramkörnél, hogy mekkora az antennának használt rézfelület?
Meg érdekes a tájolása ennek vajon? Vagy csak kiteszem valami magas helyre és jó?

Bővebben: Link

?? Mit szeretnél hallgatni a 3 - 6 kHz -es sávban? Az AM az nem sáv, hanem modulációs mód. Antennát a vételi, vagy adási frekvenciára, vagy sávra készítünk. Minden antennának vannak sugárzási jellemzői, ezek között az irányítottsága. Abba az irányba kell tájolni, amerről, vagy amerre a sugárzás jön, irányul.
A linkeden egy erősítős vevőantenna erősítője látszik, ez még nem antenna. (nem mélyedtem további részletekbe)

Csak hallgatóznék, egy csomó érdekes állomás van arrafelé. MegaHertz amúgy, 3-6MHz, csak kissé fáradt vagyok mostanság, elírtam.
Elvileg ez az izé tartalmazza magát antennát is, a fenti képen a jobb oldali nagyobb, elkülönített rézlap látja el ezt a funkciót. elvileg valahonnan 10KHz-től 20MHz-ig (másik szerint 30-ig) nagyon korrekt eszköz.
Csak fogalmam sincs a működéséről, hogy mennyire kell komolyan venni a méretezést, kell-e irányítani, meg ilyemi.

Valóban vannak érdekes állomások ott.Ugyanis 3,5 MHz az egyik amatőr sáv.Durván számolva az 80 m-es hullámhossz aminek a negyede is 20m.Tehát ekkora antenna kell hozzá.Azzal Te nem fogsz semmit hallani belőle.

A Grundig YB500-on sincs 20m antenna, négis brutál erővel hallom őket 3610-20 és 3768 körül.

Mennyire fontos ennek a méretezése? Mert hát most olyan "jó hosszú" (25+ méter) sodort réz kábelem van keresztülhúzva a lakáson, ám ezzel nem túl jól jönnek az állomások. Ráadásul nagyon sok zaj is jön.
Én egyelőre egy Siemens RK651-el hallgatózom, kezdésnek szerintem megteszi.

Az sem mindegy, hogy az a lakás hol van. A földszinten, vagy a 20. emeleten.
Egy antennának szabad térben kellene elhelyezkednie, és frekvenciára hangoltnak kellene lennie, azaz a hosszának a hullámhosszal összhangban kell lennie. Ez a követelmény a legritkább esetben teljesíthető, ezért mindig a lehetőségekhez kell igazodnia.
A 10 kHz - 30 MHz (30 km - 10 m hullámhossz) egy nagyon széles sáv, erre olyan antennát biztosan nem lehet készíteni, amely mindenütt a legjobb vételt biztosítja. Ne tévesszen meg az, hogy léteznek igen szélessávú mérő antennák, mert azoknak a korrekciós tényezőjük is széles tartományban változik, és különösen az alacsonyabb frekvenciákon igen rossz a hatásfokuk, magyarul kis jelet szolgáltatnak.
Egy antenna minimális hossza a hullámhossz negyedével kellene hogy megegyezzen, ez 30 MHz en 2,5 m, de 10 kHz vételi frekvencián már 7.5 km hosszúnak kellene lennie. Egy ekkora antenna csak egy igen nagy lakásban helyezhető el.
(az omega helymeghatározó rendszer 9 kHz -en működő adóinak antennái két hegy, ill Norvégiában egy fjord két széle között van kifeszítve)
Úgyhogy kb. 20 MHz -ig a helyzet az, hogy az antennát két magaslati pont között kell kifeszíteni, minél hosszabbat.
A zajokról pedig csak annyit, hogy a zavarköd (elektroszmog) kb 30 MHz -ig keseríti a rádiózók életét, és ezért lenne jó a lakott területektől minél távolabb helyet keresni a vevő állomásnak. De ez is csak ritkán megoldható. Az amatőrök is "kitelepülnek" olyan helyekre, ami szabad terület távol a lakott helyektől, magasan van, és van elegendő hely az antennák kifeszítésére.

Hát végül is nekem szerencsém van, az enyém a település legmagasabb helyen lévő lakása. Igaz csak első emeleti, de tengerszint feletti magasság alapján nálam magasabban csak egy másik épület tetőtere és a víztorony van. (Településeket átkötő wifi antennákat telepítettek, s a mi tetőnk volt az egyik alternatíva, innen tudom.)
Előbb-utóbb ráveszem magam, hogy ezt a drótot inkább a padláson húzzam ki, csak még az kérdés, hogy "megtörjem"-e az antennát L alakban, követve az épület alaprajzát, vagy inkább legyen egyenes. Meg ha egyenes, melyik irányt preferáljam? Sajnos az épület nem pontosan égtájak szerint lett letéve, s amiket én hallgatnék, leginkább keletről illetve nyugatról jönne.
A padlásról hogyan érdemes lehozni a jelet? Tegyek az antenna végére koaxot, s azt húzzam le, vagy jó ez a vékony vezeték magában?
Meg persze továbbra is izgat ennek az antennaerősítős dolognak a megvalósítása, mert az általam preferált frekvenciákon jól működik, legalábbis a netes források szerint. Elvileg van ennek az erősítőnek egy olyan mod-ja is, ahol CAT5-tel hozzák le a jelet az antennából. Létezik az, hogy azzal tényleg kevesebb zajt szed össze?
Bár attól meg vagyok kicsit illetődve, azon már egy-két tekercselt ferritgyűrű is szerepel, s ahhoz fogalmam sincs hogyan kezdjek hozzá, hogy jó legyen. A deadbug style forrasztás legalább megy...

Kezdésnek ezt ajánlom ,hogy olvasd el.

Ez megvolt, most már legalább egy kicsit okosabb vagyok a "húzz ki a padlásra egy hosszú drótot" instrukciónál.
A vízszintes drót feszítésének van valami oka? Már úgy értem a vett jel szempontjából? Amit most antennának használok, az egy közönséges, szigetelt rézdrót, több szálas, kb 0,5-ös béléssel. Ezt teljesen praktikusnak tűnik, hogy csak végighúzom a szarufák fölött, nem feszítem, mert hát úgysem zavar senkit, ha pár centit belóg. (Nem beszélve arról, hogy épp nincsenek idehaza porceláncsigák)
Viszont lefelé egy-két kanyarral tud jönni csak a vezeték, nem visz rá a lélek, hogy még egy lyukat készítsek a plafonba...

Akkor itt a következő olvasmány amiből sok mindent megtudsz.

Próbáld meg függőlegesen kihúzni. A lakihegyi adóantenna 310 m "hosszú, függőlegesen kifeszítve, és még mindig rövidebb a szükségesnél. Csak a festése milliókba kerül.
A rádiófrekvenciás jelet UTP kábelen vinni, elég nehéz dolog, hobbiszinten felejtős. Az antenna, és a vevő közötti összekötést tápvonalnak nevezzük, igen sokféle kiviteli módja lehetséges. HH, KH, RH -n ez lehet akár egy egyszerű drót is, bár nem látszik, de annak is megvan a párja, maga a közelében (hullámhosszhoz képest) levő föld felület.
Az " egy - kér kanyar" lehet hogy nem zavar senkit, de az ilyen egyvezetékes tápvonalat igen. Még szimmetrikus szalagkábel tápvonalat is úgy kell vezetni, hogy a közvetlen környezetében ne legyen semmi, mert ez befolyásolja a szalagkábel működését.

Ajjajj, épp keresztbe megy a fűtéscső az asztalom felett, csak az mellett tudnám lehozni. Akkor ez sem jó. Nem lesz ez egyszerű eset, úgy nézem...

Az UTP kábeles megoldáson én is erőteljesen csodálkoztam, hisz informatikusként tudom mi mindenre való ez a kábel, s a rádiófrekvenciás jelek hordozása nincs benne a funkcióiban, ez tény. Ám az elektronikához tök hülye vagyok, így a kapcsolási rajz a tekercselt ferritgyűrűkkel, meg mindenféle két- és háromlábú dologgal akár kivitelezhetővé is tette a szememben.

Sajnos nem tudom hirtelen belinkelni az oldalt, de screenshotokkal támogatták alá, hogy mennyivel kevesebb zajjal jön a jel, mint a koaxon... Nem győztem csodálkozni...

Az UTP kábel is tápvonal, egész magas frekvenciákat is képes átvinni, viszonylag kis csillapítással. A nehézséget az okozza, hogy mint minden tápvonal illesztett lezárások között viszi át a nagyfrekvenciás jelet, a lezáró impedanciákkal van. Az UTP kábelben használt sodrott érpár hullámimpedanciája nem esik a szokásos RF tápvonalak impedancia választékába, ezért nem kapható készen megfelelő impedancia illesztő eszköz, valamint megfelelő csatlakozó. Azonkívül a méterenkénti csillapítása is nagyobb az általánosan használt RF tápvonalakénál.
A koax tápvonal nagy előnye, hogy az RF energia a koax belsejében terjed, így a külső körülmények a legkevésbé befolyásolják.
Biztos hallottál a skin effektusról. minél magasabb frekvenciájú az áram, annál inkább a vezető legfelső rétegében folyik. Nagyon nagy frekvenciákon a vezetéket akár el is lehet hagyni, mert az energia nem a vezetékben terjed, hanem a környező térben. A vezető csak kvázi arra való hogy "mutassa" a terjedés irányát. Ilyenek a mikrohullámú technikában használatos csőtápvonalak. Ez alacsonyabb frekvencián is többé kevésbé így van, ezért érzékenyek a környezetükre a nyílt tápvonalak, mint a szimmetrikus árnyékolatlan tápvonalak.

Itt egy oldal linkje Bővebben: Link
Azt sehol nem találom, ahol ugyanazoknak az adóknak a jeleit pakolta egymás mellé a srác koaxszal és CAT5-tel. Létezik, hogy ez a kapcsolás tényleg jól működjön?

Mellékes érdekesség a CAT5-nél, hogy a színek szerint párosított kábeleknek nem egyforma a csavarásuk adott távolságon belül, tehát nem mindegy melyik színre mit köt az ember. Itt viszont semmi instrukció nincs, hogy melyik vezetékeket használnánk.

Ne erőltesd ezt az UTP - témát, több hátránya van, mint előnye. Nem véletlenül használnak koaxot erre a célra.

Sziasztok!

FM antenna kérdésében szeretnék tőletek segÍtséget kérni.
Külső antenna csatlakoztatására alkalmas rádió (HiFi) készülékem van. Alapvetően két rádióállomást szoktunk hallgatni rendszeresen online streammel, de van rá esély hogy megfelelő antennával sikerül őket elérni földi sugárzáson is. Ehhez találtam egy (szerintem) megfelelő antennát a neten. Konkrétan ezt: https://betacom.hu/webaruhaz/foldi-tv-vetel/antenna/iskra-fm-50-f-c...detail

A www.fmdx.hu oldalon megtaláltam hogy az egyik rádió adás polarizációja H a másiké pedig V ugyanarról az adóantennáról.
Nem értek a témához, de utána olvasva megértettem hogy horizontáls és vertikális a két betű jelentése.

A kérdésem a következő:

Ha az antenámat vÍzszintesen helyezem el, akkor csak az egyik adást fogom tudni elérni? Ha függőlegesen akkor pedig a másikat? Vagy ezt nem Így kell értelmezni?
Ha mégis jól látom a helyzetet, akkor viszont ezt hogyan szokták megoldani? Két antenna, az egyik H a másik V? Ezek közösÍtését hogy oldják meg? (Mert ugye 2 antenna, 1 antenna csatlakozási lehetőség a készüléken.)

Köszönöm előre is a válaszokat!

Az antenna megfelelő lesz. A polarizációhoz való elhelyezés azt jelenti, hogy amelyik adást (adásokat) szeretnéd leginkább venni, ahhoz érdemes a polarizációt passzolni. A másik polarizációval történő adások vételénél némi csillapítással kell számolni, ez az ún keresztcsillapítás. Ez azért nem túl nagy érték, számítani igazán csak távolsági vétel esetén számít. A mai zsúfolt frekvencia felhasználás mellett ennek amúgy sem sok esélye van.
Mivel az antenna maga is irányított, csak antenna forgatóval lehetne irányba állítani.
Több antennát is lehet antenna csoportba kapcsolni, ez azonban nem egyszerű dolog a fázishelyes összekapcsolás igénye miatt.
Nem gondolom, hogy sűrűn szeretnél felmászogatni az antenna árbocra, vagy bonyolult antenna forgató berendezést felszerelni, az antennát a leggyengébb venni kívánt adó irányába, és polarizációval szereld fel.

Szia. Nem tudom, hol laksz, de én először kipróbálnám a vételt egy egyszerű magam által barkácsolt dipollal. Bár, ha elszántad rá magad, hogy megveszed az antennát avval is kipróbálhatod. Azért érdekelt volna a lakóhely, mert egy toronyház tetején nem olyan könnyen fordítgatod, vagy olyan magánházban laksz, aminek nehezen megbontható teteje van (pl. mert tetőtér beépítéses.) Én e szempontból mindig nagyon jó helyen laktam, városban, téglaház felső emeletén, most is 1 darab dróttal minden rádióm jól van. Az az 5 elemes Yagi elég nagy nyereségű, ahogy olvasom, 6,5-7,5 dB. Televíziónál az őskorban bizony dugdostuk az antennákat, ami elég kényelmetlen, ha hátul van a hüvelye. Azután jöttek a közösítő szűrős megoldások, aminek hátránya, hogy azzal az antennával csak azt az egy csatornát vetted, amire a szűrőd hangolva volt. Szerintem ehhez a szűrőt neked kell méretezned, megépítened, és behangolnod, mert annyira speciális eset, hogy olyat nem kapsz készen. Nekem volt forgató motorom is a tetőn, de csak horizontálisan. Ugyanígy megoldható lenne a függőleges-vízszintes átfordítás, persze kimondottan e célra tervezett motorral. 3. Átkapcsolás elektronikusan, akár fent az árbocon, megtakarítva a levezető kábelt (Diódás kapcsolókkal vagy akár relével). De simán koax elosztóval összekötve is lehet, hogy nem gyengítik annyira egymást, hogy érdemes lenne tovább bonyolítani a dolgot, rádiónál úgysincs szellemkép. Az is elképzelhető, hogy az egyik adó jele annyival erősebb, hogy nem is kell neki külön antenna, ezért kéne előtte valamivel kísérletezgetni, mielőtt egy csomó pénzt beleölsz.

De csak lehet, a fázisviszonyokra azért nem árt figyelni. Ha összeadódnak, körhöz, ha kivonódnak, nyolcashoz hasonló eredő iránykarakterisztikát kapsz. A közbenső fázishelyzeteknél pedig ki tudja, csak ha megméred. Az a 6 - 7 dB nyereség meg nem olyan egetverően sok, ezért az iránykarakterisztika sem túl éles, tekintettel a 18 - 24 dB előre hátra viszonyra.
Rádiónál ugyan szellemkép nincs, de a reflexió ugyanúgy befolyásolja a vétel minőségét.

Igazad van. Sőt, ha megvesz 2 ilyen drága antennát, akkor már nem érdemes a szűrőn/átkapcsoló spórolni. Egyetlen kérdés, hogy egyáltalán kell e oda ennyi antenna? Azt meg az ottani helyi viszonyok ismerete nélkül senki nem tudja megmondani.

A költséges antenna megvétele előtt érdemes kültérben, "egy darab dróttal" megnézni a vételt.
Ha vehető, de zajosan, akkor érdemes antennával próbálkozni.
Városi környzetben a reflexiók "csodákat" tudnak okozni: a tererő jó, de a reflexió torzzá teszi a hangot. Sajnos, kevés (és drága) az olyan FM rádió, ami nagyjelű adók mellett a távoli, gyengét jól kezeli.

Ebben a sávban a csatorna osztás 100 kHz, az egyes adók elfoglalt sávszélessége 180/360 kHz, a szűrőzés olyan drága lenne, hogy meg sem érné, a több antenna + átkapcsolónak is sokszorosa, tehát szóba sem jöhet. (csatolt üreg szűrő, vagy kerámia, fellületi hullámszűrő)
Lehetne hibrid áramkörrel közösíteni, de az is igen drága játék.
Ezért javasoltam egy antennát a legfontosabb venni kívánt adó irányába, és polarizációval. Sem a nyereség, sem a keresztpolarizációs csillapítás, de még az előre hátra viszony sem akkora, hogy megérje más, drágább megoldásokat keresni.

Egy "jobb" URH műsorvevő készülék bemenőjel dinamikája sem több 20 - 30 dB -nél. Mivel a tunerek elég "egy kaptafára" készültek, minőség változás inkább csak lefelé van.

Ez nem így van. Például az egyik adó 88 MHz, a másik 108, máris 20 MHz van köztük. Amúgy is csak mint elvi lehetőséget említettem, mert ha szűrőt használ, akkor csak 1 adást tud venni antennánként. Nem tudjuk a frekvenciákat. TV nél is sokszor elég volt csak az UHF /VHF sávot külön választani, ha csak M1/M2 volt az igény.

Más a helyzet TV, és más a helyzet a rádió műsorszórásban. A TV műsorszórásban sohasem volt használatban a szomszéd csatorna, (legalábbis a földfelszíni műsorszórásban) Az pedig 8 MHz -es csatorna távolság. Ekkora különbségre már lehet nem túl drága csatorna szelektív szűrőket készíteni, de 100 MHz -en párszáz kHz -re nem. Legjobb esetben is csak két részre lehetne osztani a 100 MHZ -es sávot, annak pedig nem sok értelme van.

Mielőtt még átmegy kakaskodásba a dolog, nem lehetne megkérdezni Zombinyusz kérdezőt, hogy hol és mit szeretne fogni és mivel?

Hogy mivel, azt írta, a kérdése arra irányult, hogy hogyan. Erre reagáltam.
Természetesen konkrét választ csak a körülmények ismeretében lehet adni, (hol lakik, milyen adókat kíván venni) Aztán elkanyarodott a dolog a többantennás, kapcsolós, szűrős irányba, amit én nem tartok jó ötletnek már a bonyolultsága, költségessége okán sem, és nagy valószínűséggel nincs is rá szükség.

Köszönöm szépen a segítséget!

Köszönöm mindenkinek a hozzászólást és a segítséget!

Családi házas környezetben lakom, a mi házunk helyezkedik el a legmagasabb ponton az utcában.
A hallgatni kívánt adókkal az a helyzet hogy az őket sugárzó adótorony tőlünk légvonalban ~119 km-re van (megnéztem Google Maps-ben, onnan az adat) Itthon házon belül a rádióhoz mellékelt gyári drót antennával egyik sem jön be, még csak rossz minőségben sem. Az autóban az udvarban szintén nem jön semmi, de ha kigurulok az utcára már mindkét adó hibátlanul hallgatható az autórádión. Próba képpen hosszabbítóval kihurcoltam a HiFi-t és csodák csodájára hallhatóak voltak a kívánt adók. Ebből tételezem fel azt, hogy egy jó minőségű külső antenna megoldhatja a problémát. Csak ezzel a polarizációval nem tudtam mit kezdeni, ezért tettem fel kérdésemet.