Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Kapcsolóüzemű (PWM) végfok építése
Bizony, a kapcsolóüzemű technikához szinte mindenhol kell a kétoldalas nyákterv. Fokozottan érvényes ez a nagyobb teljesítményű végfokozatokra. (Vagy nagyon kell érteni a nyáktervezéshez, hogy egyoldalasként is jól működjön)
Milyen kisebb végfokozatokat építettél? 600W RMS (sin) teljesítményhez +/- 100V DC tápfeszültség kellene.... A hozzászólás módosítva: Szept 30, 2013
Milyeneket építettél? Egész biztos? Mert ha kicsit is értenél hozzá, ránézsére látnád, hogy az a terv borzalmas.
Sajnos itt érteni is kell az elektronikát, nem csak utánépíteni. Ha nagyot akarsz, akkor csinádl meg Ge Lee teljes hidas tervét.
Van otthon egy régi trafó ami 10A 2x90V . Legelőször tdaval kezdtem , eddig amit meg tudtam csinálni 4 darab tda 7194 2-2 hidalásba . A legelső d osztályú ez volt amit építettem Bővebben: Link .
Azért kérdeztem hogy jó ez a nyák én se vehetek észre mindent . A hozzászólás módosítva: Szept 30, 2013
Ne haragudj, de néhány B-osztályú TDA, meg a linkelt D-osztályú erősítő még édeskevés.
Meg kell értened az áramkör működését, részletesen, utána me kell tanulnod kapcsolóüzemű nyákot tervezni, kellni fog sok mérőműszer, elég jó (nagy sávszélességű kétcsatornás szkóp erősen ajánlott)... Azt ajánlom még nézelődjél, olvasd el az én és Ge Lee cikét, jópárszor, és amikor már kapisgálod a dolgoakt, akkor álmodj arról, hogy egy 100-300W-os dolgot megcsinálj. Én is voltam ifjú titán, kb 6 éve áltam olyan szinten, mint kb te most. Ez azt jelenti, hogy a dolog közel nem lehetetlen, de bizony idő kell hozzá!
Értem , de sajnos nem tudom hogy miket építeni gyakorlás ként.
Na szóval Hibaerősítő és nyílt hurkú erősítés.
Bruno egy cikkben beszél az UcD nyílt hurkú erősítéséről. Egy hagyományos háromszögjeles megoldásnál a nyílt hurkú erősítés trivi: gain=tápfesz/V_háromszögjel, hiszen amikor eléri a bejövő jel a háromszögjelet, akkor veri be majd a tápba a fejét. Az UcD-nél a komparáró jel egyrészt közel szinusz, másrészt eléggé mászkál. Azonos amplitúdójú háromszögjel és szinusz meredeksége a nullátmenetnél kétszeres különbségben van. Vagyis ha a bemeneten a szinuszjel nagysága Vpp, akkor gain=2*tápfesz/Vpp. Ha a kivezérlés nő, akkor a szinuszjel meredeksége csökken, vagyis a nyílthurkú erősítés cöskken, azaz nem lineáris az erősítő. Max kevezérlésnél 0, míg 33% kivezérlésnél 0,866, és 67% kivezérlésnél 0,5 kb a meredekség, ha szinusz a komparáló. A visszacsatolás egy bizonyos ideig ezt korrigálja, és persze nem teljesen szinusz a komparáló jel, ígv visszacsatolástól függően ez lehet kisit jobb is. Egy kis gondolat: ha a vivőfrekvenciból kicsi jut vissza, akkor nő a nyílt húrú erősítés. Ha a hangfrekenvicás sávban a visszacsatolás meg nagy, akkor nagyobb hibát tud javítani. Ez a visszacsatolás módosításával variálható (de persze közben a vívőfreki mászik). Bruno a legújabb cikkében szerintem lényegében azzal szórakozott, hogy a visszacsatolásba berak egyéb RC elemeket, és bár a leírás nekem ködös, én arra jutottam, hogy így a visszacsatolt szinuszjelet kicsit "háromszögesíti". (hisezn az LC szűrő után még ott vannak a felharmonikusok) Nem pont hároomszöget csinál, de így eléri, hogy a komparáló jel meredeksége közel állandó maradjon egy bizonyos ideig. Elkezdtem én is kicsit kísérletezni a visszacsatolással, azonban kompromisszumokba futottam: - felüláteresztő szűrővel tényleg formázható a visszacsatolt jel, sokféle hullámforma elérhető, azonban - figyelembe kell vennünk, hogy az LC szűrú nem ideális szűrő, és vannak kapcsolási tranziensek,a mik nem juthatnak vissza a bemenetre (ZAJ), ezért mindenképpen kell egy kis szűrő kondi (ez 1-2MHz felett szól be, a tüskékre), de ez pont elég, hogy a visszacsatolásos trükközéseink ne menjenek - így a lehetségek viszonylag korlátoltak Vagyis mindenképpen szükséges a hibaerősítő. Próbaképpen mellékelek egy képet, amivel bővítem tovább az eddigi hibaerősítők tárházát. Beraktam egy dupla opampot, ahol mindegyik kivonja az egyik bemenetet a másik kimenetből. Próbaképpen ráraktam a bemenetre egy szinuszt,a kimeneten meg előállítottam egy kicsit torzult szinuszt (szkóp felső hullámforma). Az opampok kimenetén megjelenik a hibajel, a beállított erősítéssel. Tehát hibaerősítőként működik (és utána mehetne a HIP4080A szimmetrikus bemenetére), persze figyelni kell a közös módusokra, a szimpla tápfesz miatt az opampok neminverátló bemenetetét nem a földre kell vinni, hanem egy referenciapontra (HIP segédtápfesz /2-re).
Azt hittem, lesz egy nyugodt estém, ami nem a szimulátorról szól...
Nem tudom, melyik Bruno cikkre gondolsz, de sejtem. Belinkeltem. 4.2-es pont, második ábra. A későbbiekben meg a THD görbe. Ő ír extrapólusról, amit meg lehet csinálni aktívra, meg passzívra. Ő a passzívat javasolja, az - ha jól fordítom - korrektebb nagyfrekin, az aktív meg kisebb THD-t ad alacsony frekvenciájú bemeneti jelnél. A sima UcD-hez viszonyítva annyi a különség, hogy a bemeneti jel, meg a kimeneti jel rögtön az elején ki van vonva egymásból és meg van szűrve. Tehát, eltűnteti ( valamennyire ) belőle a vivőfrekvenciás összetevőt. Ha jól gondolom, akkor ez az a plusz töréspont, amitől magasabb rendű lesz. Aztán ez egy ellenálláson keresztül bemegy a komparátorba, de ide csatlakozik még a kimeneti jel nagyfrekis összetevőit is (!!!) tartalmazó jel. Ez ugyanaz, mint az eredeti UcD-ben. Ez van a második ábrán. Az első ábrán nemcsak, hogy betesz egy kondit, hanem rendes ( majdnem ) integrátort is használ. Erre írja, hogy nem ezt a megoldást preferálja. Én az összes kisérletemnél a második ábráját használtam. Kétségtelen, hogy kisebb torzítást lehet kapni. Az alkatrészeket a szimulátorban néztem meg, kbsaccra, a valóságban meg trimmerek voltak, meg a Spectralab. Kicsit nehézkes beállítgatni, mert ebben az elrendezésben már nagyon sok mindent lehet állítgatni, de a végeredmény nagyon jó. Különösen, a nagy kivezérléseknél. Én azért egy kicsit megbonyolítottam, mert ennek az RC hálózatnak a kimenete nem a komparátorra megy, hanem egy hibaerősítőre, ami végül még egész nagy frekin egy integrátor szerepét is betölti. Egy soros RC-vel van visszacsatolva. Erre a cikkre gondoltál?
Nem igazán, hanem erre.
Amit te belinkeltél, ott az első és második ábránál gondolom a 2.3. pontra gondoltál.
Nem, a 4.2-re gondoltam. A két linkben ugyanaz a kapcsolás van, ha jól látom.
Itt van ni amúgy a Multisim szimuláció. A HIP4080 helyettesítő áramkör nagyjából fedi a valóságot (a komparátor adatait beírtam, a holtidőt beállítottam kb annyira, amennyit én alkalmazok, a prop delay 50-200ns között adódik, ami fedi az adatlapi értéket).
A szimulációban IRF540N fetek vannak, mert ez van az adatbázisban (sajnos az FDP3652-re található SPICE kód nem működik Multisimben). Egyelőre nem látok nagy javulást ha berakom ezt a plusz pólust, a kapcsolófrekvencia csökken tőle, de még játszok az alkatrészértékekkel.
Pedig megy, leszimuláltam egy az egyben a Bruno alkatrészeivel. A 160 ns-os késleltetés még nincs benne, de a plusz pólussal fele a THD. Pedig legalább 15 %-kal alacsonyabb frekin jár. Ezt is utánna kellene állítani. Kicsit sokáig tart a THD analízis, úgyhogy várni kell rá. Itt a fájl, ha van türelmed, időd, tegyél be késleltetést. Ha tranziens analízist csináltatsz vele, akkor inkább kapcsold át a bemeneti frekit 5 kHz-re.
A Multisim a THD analízis során beleszámolja a 20kHz fölötti tagokat is? (vívőfreki)
Amúgy ma is csináltam egy új szimulációt, a szimpla Philips UcD diszkrét rész, de eljes hidat hajt meg. A probléma annyi a szimulációval, hogy az önrezgés nem indul be. Valamit elrontottam, bár lehet a teljes hidas meghajtáshoz Q3, Q4, Q15, Q16 bekötése nem okés így. Az előny annyi lenne, hogy a teljeshíd miatt nem kellene >200V-os tranyókat alkalmazni, és 160V-ig a bipoláris tranyik is sokkal jobbak (meg persze a FETek is). A komparátor áramgenerátorát lehetne a szimpla 12V-ról járatni, így annak is csökkenne a disszipációja (bár az eredeti 3mA-rel az eleve nem túl sok, de így járatható akár 20mA-ről is SOT23 tokokkal).
Nem számolja bele. Ha a THD műszert használod, akkor be lehet állítani a műszeren ( SET ), a felharmónikusok számát. Tehát, ha a generátorból 1 kHz jön, akkor legyen 20 a harmónikusok száma és akkor a 20-dik harmónikus, amit kiszámol, illetve beleszámol a THD-ba.
Ha a Display Graphot használod, akkor ugyanígy beállíthatod. De nézd meg a tegnapi feltett fájlomat és nézd meg a beállításokat. Az azért nagyon beszédes... Nem tudom, miért nem megy a szimulációd. Az biztos, hogy a két bemeneten a 2,7 k-s ellenállás nem mehet a negatív tápra, hiszen ez rendesen elhúzza az egészet. ( bár mind a kettőt elhúzza, tehát ez közösmódusú vezérlésnek látszik, de azért ilyen ne nagyon legyen. ) Tulajdonképpen, meg kellene felezned a tápfeszt ( erről egyszer már írtam ) és az lenne egy "képzetes" GND, hiszen a kimeneti fesz ( mivel teljes híd ) a tápfesz közepéhez képest változik fel, le! ( Ezt lehet kihasználni áramkorláthoz. Tehát, beteszel egy söntöt a soros fojtóval soba, vagy csak a terheléssel és az előbbi képzetes GND-hez képest, vagyis a tápfesz feléhez képest jelenne meg a söntfeszültség és máris feldolgozhatod. Félhídnál is megy, ha jól meggondolom. ) Egy ilyen szimulációt célszerű lépésenként megcsinálni. Nem az a lényeg, hogy milyen FET van benne, meg, hogy milyen meghajtása van. Elsőre, egyszerűen tegyél be feszültségvezérelt kapcsolókat. Ha már minden megy, akkor tegyél bele FET-eket, meg valódi alkatrészeket. Így nagyon lassú a szimuláció, meg sokkal több a hibalehetőség. Nem tudom miért nem megy... Szimulálgattam én is. Ahogy elnézem, amit te is feltettél ide, meg amit én is, az arról szól, hogy a kimenetet kivonjuk a bemenetből és a rátett 2,2 nF-dal képeznek egy alulátersztő szűrőt. Nézd meg, hogy milyen jel van ezen a ponton! Nagyjából nem látsz csak alapharmónikust, vagyis a bemeneti jelet. ( Azért egy kicsit ripplis... ) Kicsit továbbgondoltam, mi van, ha oda mondjuk egy magasabb fokszámú szűrőt teszek, mondjuk egy 2. rendű valamit ( Bessel ). Kipróbáltam, a szimulátorban, szép a Bode-ja, azt csinálja amit elvártam, de a torzítása nagyobb, mint a tegnapi. Pedig ez lenne a magasabb rendű ( fokszámú ) szűrő, amiről Bruno beszél. Az a legnagyobb probléma, hogy a THD analízis eltart vagy fél órát! Ehhez sokkal gyorsabb gép kellene, mint egy pc. Vagy hát a valóságban össze kell rakni, ott nagyon gyorsan lehet látni az eredményt. De, úgy néz ki, hogy talán kezdem érteni, miről is beszél Brunó.
Köszi szépen a THD műszeres tippet, msot már ezt is tudom.
A kimenet 50% kitöltés melelt a főtápfesz fele van, ezt a 33K és a 2,7k osztja le a komparátor bementére. A szimpla táfesz miatt valóban be kell lőni a dolgot, de a komparátor viszoynlag széles közös módusú bemenetről elmegy. Amúgy meglett a hiba, és valóban igazad volt, hogy először egyszerűsítsek. A gate meghatjtót és a FETet kicseréltem áramvezérelt kapcsolókra, amelyeknek kapcsolási áramával kíséretezve vettem észre, hogy a 1,8mA pp van ott. Mivel a gate meghatjóban a bázisnál egy 390 ohm ellenállás van, így az nem kapcsol be. Kicsit variáltam az ellenállásokon, és most már működik. Az egyetlen nagy baj ebben a gate meghajtásban a közel 100ns fall time. Persze ha azt nézzük, hogy a FET keménykapcsol, és az igazi kérdés az, hogy a miller platót milyen gyorsan tölti át, azt <50ns alatt megcsinálja.
Ezzel már én is próbálkoztam, de nekem sem ment. A Pspice valószínű egész más... hm...
Alakul ez. De inkább nézd a Display Gaphon, sokkal szemléletesebb. Tehát: a legördülő menüből: Simulate/Analyses/Tranziens Analysis/Simulate.
Nézd meg, hogy a táblázat, hogy van kitöltve. Az Output fülre kattintva láthatod, hogy nemcsak egy adott pontnak a jellemzőit írhatod be a listába, hanem két ( vagy akárhány ) pont között beírhatsz akármilyen matematikai műveletet. Ehhez az Output fül/ Add Expression gombot nyomd be, aztán akár kézzel is írhatod a funkciókat, vagy van neki egy listája, abból kopizhatsz. ( Pl. kirajzoltathatsz vele középértéket, effektívet, egy alkatrészen levő teljesítmény pillanatértékét, átlagértékét, vagy ami éppen eszedbe jut. A matematikai műveleteket lehet egyszerűen egymás után írni, persze a szabályok szerint. Hihetetlen, milyen okos ilyen szempontból. Nyilván, az átlag, meg effektív értékhez elég sok periódust meg kell jeleníteni.) Persze, ehhez be kell számozni a a kapcsolási rajzot, különben nem tudod, milyen számokat tegyen a listába. Ehhez állítsd be: Kapcsolási rajz, legördülő menűből: Edit/Properties/Show All. Ekkor beszámozza a csomópontokat. A fájlodban, kicsit nagy a szűrő, vagyis alacsonyan van a töréspontja. Ennek megfelelően nagyon szép a szinusz a kimeneten. Ha nincs kedved számolni, ezt is lehet szimulálni. Tekercsek, kondik, terhelés és a Bode-je ( AC Analizis ) ne emeljen ki a törésponton. Az előző rajzodon a subcircuit-ban a schottky nem igazán odavaló. Inkább BAS 81-et tegyél, annak kisebb a kapacitása. ( Ne növeljük a tranyó Miller kapacát... ) Ez a fokozat egy Baker clamp. Az a lényege, hogy a tranyó a telítés határán dolgozzon. Ehhez egy adott bázisáram tartozik, ami azért mindentől függ. Meg kell hajtani a tranyót nagyobb árammal, a felesleget a schottky elvezeti a bázisról. Persze, ne legyen túl nagy, mert a szintáttevő tranyó fog melegedni. Kisebb tápfeszen, azért ez nem akkora probléma. Nem emlékszem, de mintha a BC857 nem az igazi oda. Talán valami BF-et próbálj meg. Kisebb az áramerősítés, de talán gyorsabb lesz. ( Itt kezdődnek a finomítások... )
Itt van példa a kimeneti szűrő modellezésére.
Indítás: Simulate/Analyses/AC Analysis, a megjelenő táblázatot meg értelemszerűen kell kitölteni. Mint a tranziens analizisnél, nagyon hasonló minden. Most, a felső ábra az utolsó fájlod kimenetét ábrázolja, 15 kHz körül van a -3 dB-es pontja és kissé túl van csillapítva. Tehát, lehet nagyobb kondi, vagy kisebb fojtó, csak stimmeljen a töréspont valahogyan.
Köszi a számozási gomb tippet. A graphert ismerem, és használom midnig ha leglaább 3 jelre vagyok kivácsni, de a szkóp berakása sokszor egyszerűbb elsőre, de utána ha már Ok és finomítás jön,a kkor grapher.
A baker clampet ismerem, minthogy feladata, hogy megakadályozza a tranyó telítődését (amiből kijönni csak lassan tud). Eddig azt néztem csak, hogy a baker clamp dióda minél kisebb nyitófesz schottky legyen. De a kapacitás is logikus most már, hiszen azt is át kell tölteni. A felesleg nyílván lemegy a diódán, és ha túl sok a szinteltoló áram, akkor növeli a disszipációt, de ez a z áram tölti át a parazita kapacitásokat. Szóval gyors átmeneti időkért meg kell növelni (az összes aprazita kapacitás lefaragása mellett) Megy a finomítás, most a fall time-ot sikerült 50ns-ra levinnem, még úgy, hogy a szinteltolóknál elég lesz TO-92 tokú kis tranyó, vagyis nem disszipálnak még túl sokat. Mivel a komparátor 12V-ról megy, így annak áramgenerátorába elég lesz a SOT23-as tranyó. Mellékelem is a görbét. Piros a FET, a spikeok feltűnőek, de most azokat kontrollálom. A kék a szinteltoló árama, ami normál esetben 4mA-ig megy, persze van egy bazi nagy csúcs, amikor a tranyót bekapcsolja, akkor kapacitív terhelsébe dolgozik. Mivel az egyszerűsítés bevállt, így visszatértem közben a bonyolultabb dologhoz. Egy kérdés, a multisim néha behülyül, ha a tranziens analízisnél két potenciált kivonok egymásból (there is no such vector), valamikor persze meg megy neki.
Nekem nagyon furcsa, ahogy a műszert ( szkóp ) használod. Az egyik bemenetére a bemeneti jel generátorának egyik fele megy. A GND-re meg a generátor másik kimenete megy. Ezt még értem, de a gate jelet meg a másik csatornára teszed. Akkor a szkóp nem a saját GND-jéhez képest fog mutatni? Ekkor a bemeneti jellel kellene modulálódnia a gate jel offsetjének... Aztán mégsem így csinálja... szóval, ezt nem értem. Ha ilyen van, akkor vagy tegyél bele egy szummátort ( ami ilyenkor egy diff. erősítő lesz ), ami kivonja egymásból a generátor két végének feszültségét ( persze, honnan jön ilyenkor a GND, hiszen a szimulátor arra dolgozik, tehát neki a GND-hez van minden viszonyítva), vagy tegyél be még egy ugyanilyen generátort, egyik végét a negatívra ( GND ) a másikat meg nézi a szkóp. ( Copy, and Paste ) Vagy, használd a műszerek közül a funkciógenerátort, az nagyon jó.
Ez a no such vektor probléma ilyenkor szokott előjönni, ha jól gondolom, ilyenkor nem kap GND-t a szimulátor, aztán nem tudja mihez képest számoljon. De azért ez nem mindig van így... Lehet azt csinálni, hogy az Analizis Option-ben átírni az Analóg shunt resistance-ot. Ez valami olyasmi, hogy az alkatrészek egymással össze vannak kötve egy jó nagy ellenállással... de ez sem biztos, de ez szokott segíteni. Leviheted 1 Mohm-ra is, bár egyes esetekben befolyásolja a kapott eredményeket. Van néhány alkatrész, ami csak így hajlandó elindulni. Elsősorban IGBT-k, de opamp-nál is láttam már ilyet. A másik, hogy az Analizis Opciókban ilyenkor is lehet próbálkozni a RELTOL átírásával, nagyobb értékre. Mondjuk az 5...10-szeresére. Persze, ez a pontosságra lesz hatással, de van, amikor más nem segít. Ilyenkor még azt szokta kiírni, hogy time step to small. Vagy még esetleg jelenthet problémát az Analysis Paraméters-ben, hogy alapból túl kevés, vagy túl sok a Minimum number of time points. Ezt én rögtön át szoktam írni 3000-re, de ha hosszabb a szimuláció ( pl. a vivő 400 kHz, a bemeneti jel meg 1 kHz ) akkor ide akár 80000 is célszerű beírni, különben, ha ránagyítasz, akkor ronda jeleket látsz csak. De van, amikor attól ájul ki, hogy ez a szám egyszerűen nem jó neki. Ezek persze csak a gráf használatánál lényegesek, a műszereknél elvileg megcsinálja magától ezt a Multisim. Olyankor célszerű nézni, hogy mit változtat. Pontosabban próbálkozik. Szóval, lelke van...
A Multisim szkópja olyan szuper, hogy a két bemenete egymástól teljesen független (mint a Tekxtronix TPS szériája), szóval azt akartam nézni.
Akármit csinálok, néhány alaktrészpontot nem ismer fel. Lehet hogy a netlistájában történt ahiba. Mindenestre 50ns körül van a fall time a FET-en, az tuti. A baj az, hogy effektív holtidő állítási lehetőség van, de hotlidő állítás nincsen. Szóval most csak a a gate töltődési sebesség szabályozható, de az nem, hogy később induljon el (mondjuk 20-40ns-mal).
Azt értem, hogy olyan a szkópja mint a TPS-é, de akkor mihez képest nézi a szkóp a gate-jelet? Mert akkor a szkóp onnan nem kap GND-t? Egy drótot néz? De mihez képest?
Lehet, hogy valahova máshova számozta fel az adott drótot. Ilyenkor jobb gombbal klikk a drótra, Properties és kiadja a vezeték számát.
Ha nincs a szkóp GND-ra dugva semmi, akkor az analóg GND-hoz képest nézi.
Szerintem a net merging a problémája. Több, különböző néven futó drót egyesül, és így valami adatbázishiba adódik. Onnan néztem ki amúgy, jobb gomb és kimásolom mindig.
Valami rémlik, hogy mintja én is tapasztaltam volna olyasmit, hogy az volt az érzésem, elromlott a netlista. Aztán újrarajzoltam, akkor jó lett. Semmi sem tökéletes... de elég, ha jó.
Kicsit megkéstem a válasszal.
Működik 160V-ról is, csak néhány ellenállást kell megnövelni a segédtápokban. A FET-es fokozat, lehet csak az én "mániám". Szerintem így kisebb a kimeneti offset drift és a torzítás is. Nem rohangálnak bázisáramok a bemeneten és a visszacsatolókörben. Tranzisztorral valamivel gyorsabb és nagyobb a nyílthurkú erősítése is. A jFET, mint kaszkód fokozat, hasonló okok miatt van (bázisáram). Ez egy oktávot gyorsít az erősítőn és a termikus torzítást is csökkenti. jFET használatával elhagyható a bázisosztó, kicsit egyszerűsödik a kapcsolás. Az első fokozat simán lehet tranzisztoros és kaszkód nélküli, ha úgy egyszerűbbnek találod. A nagyobb Miller visszahatásokat a következő fokozatok "termelik". Ezek kaszkód nélkül már több, mint egy dekádot lassítanak az egész rendszeren. Most 3 MHz-en van -3dB-es pontja.
Csináltam egy olyat hogy ötvöztem az enyémet a tiédből kivett néhány megoldással. A tinával csináltam, mert a multisimmel elértem a kapcsolók (vagy a hozzáértésem) korlátjait. Gyakorlatilag bármit tettem elé, nem ment 0,5% alá a THD, a tinában meg látszik a fokozatok közti különbség. Mondjuk ez is érdekes, mert a legkevesebbet (0,071%-ot) az én megoldásomra adta, ami biztos hogy rosszabb kell legyen a tiednél.
Amikről katt nemrég írt az is szépen látszik benne, tehát nem szabad 470pF-ot tenni a vcs-be ahogy azt annak idején csináltam, hanem max 220-330pF-ot. És a 30uH-hez is 470 nanós kondi illik, nem 1u. Ha lesz kedvem nekiállni összerakni őket akkor mérek majd torzítást rajtuk. Előbb az LM311-es verzión, utána azon amit kiötlöttem, aztán majd annak a javított (agyonbonyolított ) változatain.
Ha 8 ohmos a terhelés, akkor 330 nF kell, nem 470. A 470-nel lesz némi kiemelése a szűrőnek. Ezt persze nem lehet látni a kimeneten, hiszen a kütyü kiszabályozza ezt. Mégis, célszerű inkább a kisebb kondi, mert egyrészt terhelés nélkül könnyebben begerjed, másrészt ez a kiemelés tulajdonképpen egy hiba, amit a szabályozókör kijavít. De azért marad egy kis hiba. Hát, legyen minnél kisebb a hiba. Ha nagyon ripplisnek találod a kimenetet, akkor tegyél be 45 uH, 470 nF-ot. Ez a 8 ohmos terheléssel nagyjából lapos Bode-t ad, a -3dB-es point 39 kHz-en lesz. De vedd elő a Multisim-et, aztán AC Analyses és már jön is a Bode diagram.
Csatoltam a fájlt, próbáld ki a Parameter Sweep ( Display Graph ) be van állítva, csak el kell indítani.
Szóval, az MS10-ben megy ez a Parameter Sweep, vagyis az analízis után megjelenít a gráfon 10 sugarat, egyszerre. A 12-es verzióban csak egy sugarat jelenít meg. Nem tudom, hogyan lehet a többit is elővarázsolni, hogy egyszerre láthatók legyenek. Csak egyesével hajlandó megmutatni.
Valamit elcsesz a 12-es. Annyi csak a hibája, hogy a Parameter Sweep beállításánál a C4-et kell beállítani. A 10-es verzió kondiját valamiért átírja. Ezután működik, rá kell nagyítani, nagyon szépen látszódik a frekvenciamenet.
Fölteszem az LTSpice-s szimulációt, remélem van kedvetek foglalkozni vele.
Azért lefuttattam most egyett, hogy mire képes (nincs minden jól beállítva, nem emlékszem mit is csináltam vele utoljára.) Első képen a torzítás adat viszonylag rendes szimulációs beálítások melett (15 perc volt nálam 2x2.4GHz-n) Második képen felül a komparátor nullátmenete és a fojtó áramirány váltása, prop delay 154ns Középen a gate jel és gate áram az alsó mosfeten, a kimenő fesz negatív, kb. 60% modulációnál elkapva. Alul meg a félhíd fesz... A RAR-ba azthiszem mindent beleraktam, ha kimaradt valami szóljatok, már ha érdekel valakit. ui: Írogattam rá elég sok magyarázatot, hogy mi micsoda akar lenni... Üdv! |
Bejelentkezés
Hirdetés |