Faichild AN4137, flyback tervezési segédlet (hirtelen ezt találtam ):

A huzal ohmos ellenállása kiszámolható a táblázatból. A terhelhetőség is, csak át kell számolni a 2,5-öt 6-8A/mm²-re.

Ahogyan Laci is utalt rá, az Ohmos ellenállás kevésbé fontos, az áramkiszorulással viszont számolni kell.

Sziasztok.
Két 800W végfokot szeretnék meghajtani két egyforma kapcsolóüzemű táppal, egy panelra szeretném elkészíteni őket. Az az ötletem támadt, hogy spóroljak a hellyel, hogy közös primer oldalt készítek neki, vagyis egy nagy primer egyenirányításról menne a két tápegység. Szerintetek megoldható így, vagy lenne neki valamilyen hátránya?

Sziasztok! Azt hittem, minden menni fog ezzel az önrezgő táp építéssel, de megint megakadtam.
Csináltam egy tápegységet, 300, és 16VDC-t ad le. A trafója egy EI-33-as PC trafó áttekerve, a cséve kettéválasztva, így elég nagy lett a szórási induktivitás ahhoz, hogy ne kelljen egy másikat sorosan beépíteni. A 16V-os tekercset kétszer 4 menetből csináltam meg, és egy kettősdióda egyenirányítja. A 300V-os szekundert egyszer tekertem meg, és egy UF4007-tel egyenirányítottam, de ez a dióda átütött pár perc használat után, bezárlatosodott, és elvitte a primer oldali felső fetet. Cseréltem nagyobbra, az IRF840-eim elfogytak, úgyhogy cseréltem az alsó fetet is, most IRF730-ak vannak benn. Csere után észrevettem, hogy a felső fet elég jól melegszik. Egy kis gondolkozás után rájöttem, hogy a múltkori tápomnál is azért melegedett a fet, mert asszimmetrikusan terheltem a szekunder oldalt. Szétszedtem hát a trafót, áttekertem a 300V-os szekundert kétszeresre, betettem a másik oldalra is egy diódát. Ezek után mindkét primer oldali fet elkezdett melegedni. A 300V-on 100mA a terhelés, a 16V-on 1,2A. Most nézem, úgy is eléggé melegszenek, hogy csak a 16V-on terhelem ezzel az 1,2A-rel. Lőttem két fotót a gate jelalakokról, mindkettő 5V, 2uS/DIV osztásban készült.
Ez a kapcsolás, csak a szekunder rész módosult az előbb leírtakkal.

Biztos lesz másik vélemény, de 300 volt dc-hez nem tenném már be az 1 db UF4007-et egyutasban, hanem 2-t sorba és átkötve 1-1 Mohmos ellenállással.
2x300 voltos szekunderrel, kétutasban dettó.
Egyébként a kétszeres tekeréseknél nagyon oda kell figyelni, mert ha nem egymás mellett futnak a menetek "élben", vastagabb sodratnál természetesen, félperiódusonként más-más a szórt induktivitás és ki tudja, kinél mit okoz...

Még annyit a szkópos képekhez, ha valós és ugyanakkora a V/div, nem csoda az aszimmetria sem.

Én sem tettem olyat, találtam 1500V-os gyors diódákat, ezeket már nem ütötte át, de most meg ez a probléma van.
Nem lehet, hogy az IRF730-ak nem bírják az ipart? Csak 400V-ot tudnak.

Az aszimmetriához azt írtam, hogy a múltkori tápomnál is azért melegedett a felső fet, mert a szekundert egy rossz bekötés miatt aszimmetrikusan terheltem. Ezért is tekertem újra most a trafót, hátha itt is csak az a baj. Ezek szerint nem.
A trafó primerén a gnd-hez mérve szép négyszögjel van, szimmetrikus, nincs túllövés, és hosszú fel-, lefutó élek. Áramváltón mérve is viszonylag szép szinusz jelalak van, a nullátmenetnél van egy kis berezgés, vagy inkább tüskének mondanám, de ez az egész jel amplitúdójának kb 10%-a, nem vészes.

Azt nem mondom, hogy nagyon jók ide.... necces...
Viszont azok a gate jelek gyengécskék amplitúdóra is, formára is..... valszín nem nyit ki totál a fet és azért is melegszik.
Olvasom az előző hsz-t... azon hiába szép négyszög van és szimmetrikus, de azt nem tudod meglátni, hány volt esik a feteken nyitott állapotban... 1-2 volt eltérést nem tudsz leolvasni szerintem, az viszont már 2..3...4x meleget jelentene.

Nincs sok tartalék, az egyszer biztos.
Az alsóé még jó lenne, 13Vcs, ez pont belefér a zener letörési feszültségébe (13V-os zenerek vannak benn, ez 13,6V-ot jelent így sorba kötve). Viszont a felsőnek a gatején elég sovány a jel, nem tudom mi baja lehet. Megcseréljem a két fetet, hátha a felső kehés?

Az igazi az lenne, ha kicsit nagyobb lenne az a jel...
Azt nem értem az első képnél, miért olyan... inkább hasonlít egy áramváltón nézett jelhez.
Fetet hiába cserélsz, mert nem hinném, hogy a gate-source így meghibásodott volna, inkább a zenerek.. biztos jól(-k) vannak benn?

Ha okés lenne teljesen a felső rész, akkor pedig megintcsak nagy asszimetria lehet a szekunder oldalon, mert ha kisebb a gyűrűn indukált fesz az egyik félperiódusban, ez annak a következménye ( mégegyszer meg kéne nézned a 2 gate jelet..).

Igazad van, ezt holnap át kell néznem.

Próbálj rátenni CSAK 1 tekercsre megfelelő ohmos terhelést, amivel levennéd a kb. terhelést, így nincs benne semmi egyenirányító-téma.
Ha a 16 voltod is kétutas, ott egyszerűbb, de a két szélső közé pl. egy 42 voltos izzót.
Természetesen diódák lekötve.

Köszönöm mindenkinek a gyors válaszát. Hát igazából a trafó kész, folytatom a nyák tervezését, meglátjuk mi sül ki belőle és nem rajta...
Ge Lee, lorylaci:
Azt olvastam, hogy elméletben kivehető nagyobb teljesítmény a végfok hídból emelt feszültség esetén. Jelen esetben kb 2x 70-75V körül lesz. Viszont néztem a táblázatot amit linkeltetk a cikben, hogy IRFB4227-el 500w 4 ohmra képes. Azt nem értem és kérdés is egyben hogy az IRFB4229-cel pedig 500w 8 ohm. Ha a 29-est alkalmaznám a hídban akkor a kimenő minimális eredő impedancia 16 ohm lenne? Tehát egy 8 ohmos ládával piszkosul melegedne és/vagy lekapcsolna?

Na tehát, ez nekem még annyira nem tiszta. Mit számoljak össze mivel? Pl a szkin hatás tudom, hogy létezik de az kb mennyi? Milyen érték? Néztem a táblázatokat csak egy valami hasonlót látok az egészből >>> 中国对我来说 .

Milyen adatot adjak meg, hogy ki tudd számolni a huzalom ellenállását? Hosszúság, átmérő, huzalok száma, ok. De a többi nem.

Ha jól fog megjelenni,
1. oszlop a kHz,
2. a behatolási mélység,
3. a huzal átméróje,
4. a megengedett áramerősség 5 A/mm2-nél.
Kicsit meg van csúszva az utolsó oszlopfej..

kHz mm D A
65 0,26 0,52 1,04
70 0,25 0,50 0,97
75 0,24 0,48 0,91
80 0,23 0,47 0,85
85 0,23 0,45 0,80
90 0,22 0,44 0,75

Erre a kérdésre:
A Laci félhidat csinált, a fetes saccográfot is ahhoz kell értelmezni. Hídban változik a helyzet, mert ugyanarra a terhelésre 2x akkora feszültség kerül, amiből az következik hogy áram is 2x akkora fog folyni rajta. Érthető?
A maximális tápfeszt (ezáltal az elérhető teljesítményt) korlátozza a FET feszültségtűrése, illetve a megengedett árama, ami a tápfeszültségből meg a terhelésből adódik (I=U/R). Aztán a fojtó árama, ami esetedben 25-30A körül lehet maximum.
A kapcsolóüzemű és önrezgő működésből adódóan pedig minél nagyobb teljesítményt szeretnél kivenni, annál inkább fognak működési anomáliák előjönni amiket javarészt a szórt induktivitások, kapacitások okoznak, illetve az áramkör által keltett zavar.
Ezért is vannak lehetőségek leírva amik nem lettek azóta sem kipróbálva. Ami ki lett próbálva és tuti az a 600W/8ohm, illetve tesztkörülmények között tettem rá 6ohmot is de ott lehet hogy valamivel alacsonyabb volt a tápfesz, nem emlékszem.

Másik kérdés:
A tápod esetében ilyenekkel hogy skin hatás meg behatolási mélység nem kell foglalkoznod, mert ha jól emlékszem 0,35-ös huzalt használsz, annál meg ezek a dolgok elhanyagolhatóak azon a frekin ahol a tápod megy. Egyedül az áramsűrűségre kell odafigyelni, hogy nehogy olvadóbiztosítót csinálj a primerből vagy a szekunderből.

Helló. Tegyük fel, hogy van 4db egyforma számítógép tápegységünk. Mindegyik szolgáltat többek között 12V-ot is. Kérdés, mi történik, ha összekötjük őket sorba, mint az elemeket : fekete vezeték = gnd, sárga+fekete 3x, majd sárga = 12V+. Elméletileg így 48V-ot kapunk, vagy tűzijáték lesz? Mert, ha működne, akkor elvileg 48V-ot és például 20A-t adna összesen, amiről mehetne egy erősítő is.

Sorba lehet kötni, de a földelést meg kell hozzá szakítani különben rövidre zárod őket és érdemes egyszerre indítani őket..

Tápok sorbakötésénél célszerű mindegyik kimenettel egy hasonló terhelhetőségű diódát párhuzamosan kötni, jelen esetben Umax 40..45 voltos elég.
Teljesen egy időben nem biztos az indítás és ne beszéljen vissza egyik se a másikra.
Így nyugodtan lehet 12, 24, 36 voltot is használni bármikor.
A földelés levétel egyértelmű, csak a legalsón maradjon.

A 12V-os ágra 6-10A-es diódákat szoktak tenni, de a trafóban lévő huzal sem bír 20A-t.

Még csak elméleti szinten érdekelt, mert kb 10e Ft egy ilyen táp. De akkor a gyárilag megadott 20A 12V-on kamu?

10e Ft? Milyen táp az?

Leginkább az... ha egyszer szétszedsz ilyent, meglátod...
Persze ha a cetlit elolvasod a doboz oldalán, ott meg van adva, elméletileg mit bír, néha még a 10 sec-es túlterhelést is amperben...
Ha erősítőt járatsz róluk, akkor nem olyan nagy gond, mert úgysem fullon megy állandóan.
Mindenesetre a legkisebb amperes doboz az irányadó.

Ilyesmi tápokat lehet kapni 10-12 e Ft.-ért.

Ilyet ne vegyél, ezek az olcsó csíftekk tápok már nem azok, amik régen voltak. Használtan keress FSP PNF-et, olcsón dobálják és néhány kondi cserélgetése után úgy terheled, ahogy akarod.

Nem igazán találtam több adatot: Bővebben: Link itt csak azzal foglalkozik, hogy 20A 12V-on.

Mostani PC-mbe tavaly Ilyen FSP-t vettem, de még azóta úgy látom drágult is. Azért ebből 4 már nem olcsó
Azért a garancia is mutatja, hogy erre 5 év, a csífre meg 2.

Jó, hát új cuccnál te válogathatsz, de akkor elfizeted a .. bukszádat is.
Pár szervízt végigjársz és ingyen is adnak, vagy 1 sörért...
Sima 48 voltról hány wattos erősítőt akarsz járatni?