Nem vagyok gépész csak automatikákkal foglalkozok, de nekem az se szimpatikus, hogy mind a két körbe csak a cirkó szivattyúja "pumpál" ha a radiátoros körnek sokkal kisebb a közegellenállása mint a hőcserélősnek akkor a hőcserélőben sose forog meg a víz, vagy fordítva.

A kazán körben van egy szivattyú azt nem rajzoltam be, de ott van a kazánnál. így a kazán és a padlófűtés körben is van egy szivattyú.
A másik amit nem írtam, hogy a kazán körben csak egyetlen radiátor van (nincs rajta termoszelep) ami a fürdőben található a kazánnal együtt, hogy a komfortérzetet növelje.

Ma kipróbáljom, hogy a kazánt beállítom 47-49 fokra (a hőcserélő pár fokot úgyis veszít) és kieresztem a thermoszelepet hogy az áramlást ne akadályozza. Így le tudjuk tesztelni, hogy kb helyes-e az átépítéses elméletünk. Ha minden jól megy,akkor a rendszer ugyanúgy melegedni fog mint most.

Az így szerintem még érdekesebb felállás, mert tudtommal hidrováltó nélkül nem lehet így bekötni két szivattyút. De majd kijavítanak a gépész kollégák ha rosszul tudom.

Szia! Ezt nem kellene ennyire levenni, mert a készüléked nem kondenzációs és csak a kárát fogja így látni hosszútávon. Így fog kinézni egy idő után, erőteljes revésedéssel válaszolva az alacsony hőmérsékleti lépcsőre. Nem írod, hogy hány kilowattos a hőcserélő (H) magasság mekkora? Ha végig nézed a képeket, biztosan találsz alkalmazható megoldást magadnak.

Beraktam egy linket a hőcserélőről. Berakom újra: LINK
Azért írtam, hogy leveszem és kipróbálom 47-49 fokon, mert vagy átépítem (idő, energia, pénz) és kiderül, hogy nem is az a baja, vagy beállítom és így 5 óra alatt kiderül, hogy csak ennyi baja van-e. Azt hiszem 4-5 óra alatt nem lesz semmi baja, vagy tévedek?
Amúgy ez egy kombi kazán a melegvizet 45 fokon csinálja, de lehet hogy az más kör ezért más szabályok vonatkoznak rá, nem vagyok szakember ezen a téren, csak próbálom összerakni hogy optimális a rendszer

Lehet hogy hiányzik valami? Milyen képeket nézzek végig?

Pontosítok a kazánban van "beépített keringető szivattyú"

A 45 fokos hmv-t 62 fokos fűtővízzel csinálja ideális esetben. De ennél általában több.

A padlófűtés hőcserélőjénél kb 20-25 fokos hőlépcsővel kell számolni. Ha nagy a tömegáram a szekunder oldalom akkor magasabbal. Ideális eserben 62 fokos kazánhőmérsékletnél kb 40 fokos a padlófűtés oldal. Mindez persze akkor igaz, ha jól van méretezve a hőcserélő. A belinkelt típus 20 kW-os. Ideális a 30-35 kW-os lenne 3/4-es csatlakozásokkal, mivel csak padlófűtés van a lakásban.

A képek ITT találhatók, jobbra fenn az "Új hozzászólás" mellett van egy kis "V" betű a négyzetben a legördülő menü legalsó opciójára "katt". Az átalakított szabályzás nálam tökéletesen működik és azóta a kazán "arany tiszta".

- Miből jön ki hogy 20kw? (mi a számítási képlet)
- Mennyi veszteséggel jár ha ígymarad? (milyen hátrányokkal?)
- Honnan számolod ki, hogy mennyi az ideális teljesítményű hőcserélő?
- Honnan lehet tudni, hogy pl a Pf körben (szekunder oldalon) a szivattyút milyen fokozaton érdemes hajtani hogy át is melegedjen a lakás? (szivattyű típust holnap írok)
- Honnan tudjam, hogy a kazánt milyen hőmérsékleten energiatakarékos meghajtani?

Látnoki képességekkel még nem sokan rendelkeznek, hogy a nálad lévő rendszerről látatlanban képet alkossanak és máris számításokat végezzenek, ki mit rontott el annak megépítésekor. Sem a körök nagyságáról, sem a helyiségek fajlagos "hőleadási számításából" adódó csőfektetési megoldásról, sem annak anyagáról, sem semmiről nincs infó. Egy kis olvasni való, ha szeretnél számolni és egy lehetséges megoldás (látatlanban).

Ha a hőcserélő 'H' méretét, azaz vastagságát megadod és a lakás fűtendő m3-ét, akkor lehet pontosabb számítást végezni. Ezen kívül tudni kéne, hogy a hőcserélő melyik csatlakozásai vannak a szekunder oldalon. Hozzátenném az adatlapból kitűnik, hogy ez egy hmv hőcserélő nem pedig fűtési. Ettől függetlenül alkalmazható fűtésre is csak más szempontokat is figyelembe kell venni beépítéskor.

Köszönöm a linket és az olvasmányokat.
A linked első oldalán lévő példa második képe szimpatikus, azonban pont ellentétes az ITT található 14. oldali hőcserélős rendszer képével. Miszerint az általad linkelt képen a kazánkör visszatérő körén van a thermoszelep a másikon pedig a kimenőn. Melyik lehet a jobb? (Láttam hogy neked is a visszatérőn van a sajátodban ezért gondolom erről már tudod hogy jól működik)
Meg szeretném köszönni az eddigi segítséget mert már így is sok mindent megtudtam a rendszer hibájáról.
Le is írom mire jutottam:
Tegnap 50 fokra állítottam a kazán hőmérsékletet és nyitva hagytam a thermoszelepet (próbaképp 5 órát ment) és így 7 köbméter fogyasztással érte el ugyanazt, mint máskor 8-al.
A tényekhez tartozik, hogy éjszaka fagyott is, eddig pedig 10 fok körül volt max.Ezen felül a padló 27 fokra melegedett ugyanúgy mint máskor és 32 fokos visszatérő hőmérséklet volt a rendszerben 3 óra múlva.
Konzekvencia: elég valószínű, hogy valóban a thermoszelep átrakásával sok hőt takarítok meg. két ünnep között szólok is a szakinak hogy szerelje át. (Még nemtudom, hogy az előremenőre vagy a visszatérőre)

- 190mm a magasság ugye
- 75 m2 a terület és a tér magasság mindenhol 2,75m
melyik csatlakozás van szekunder oldalon? őőőőő ezt nem értem sorry .

Ami olvasmány az olvasmány, ami pedig megoldásként szóba jöhet az egyértelmű. A jó hőcserélő ami ide volna beépíthető azt jól lehet csatlakoztatni a csőhálózathoz megfelelő idomokkal. A nálad lévő darab lemezszámaiból (hány réteg van egymásra préselve) talán következtetni lehet a teljesítményére, mert kb. kW/lemez az közelítő értéket ad. A jobbak (pl.: Alfa-Laval) az kevesebb lemezszámból is előállítja ugyanazt a teljesítményt, mint más gyártók. A nálad lévő típushoz van egy táblázat ott fenn a jobb felső sarokban és ott adják meg a ZB 190 ---- sorozathoz az elérhető (H magasság, rétegvastagság) mérethez a teljesítményt. A rajzomon részletesen leközöltem mindent ami fontos a kialakítás szempontjából, hogy jól működjön a rendszer. Ettől csak jobban lehet megépíteni, rosszabbul vagy hiányosan semmi értelme.

A műszaki rajzon fel vannak tüntetve a hőcserélő primer-szekunder oldalai betűjelekkel. Az A-B a szekunder köré C-D a primer köré és a D-B a kimenetek az oldalakon! Hát ezekre különös tekintettel kell lenni a beépítésnél. Ezt a 210 légköbmétert játszva ki kell tudnia fűteni ezzel a megoldással a 24kW-os kazánnak de a visszatérő hőmérséklete ne legyen kevesebb 40foknál.

Sziasztok!
Új fórumozó vagyok.
Segítségeteket szeretném kérni.

Padló és radiátoros fűtésem van, amit egy kondenzációs gázkazán kerget.
3 hálószoba csak radiátoros, a többi helységben kombinálva van a kettő, azaz padló és radiátoros is üzemel.
A szobatermosztát jelenleg a nappaliban helyezkedik el.
Azt tapasztalom, hogy a 3 hálószoba, jóval hűsebb a többi helységnél.
Ugye a padlófűtéses helyeken a padló később adja le a hőt, vagy inkább úgy mondanám, még akkor is ad le hőt, amikor a radiátoros helységekben már kihűlt a radiátor.
Volt egy olyan ötletem, hogy átteszem, a szobatermosztátot az egyik hálószobába.
De, laikusként azt gondolom, ebben az esetben, meg nem fog tudni felmelegedni a padlóm, mivel a hálószobákban a radiátorok hamar leadják a hőt, és kikapcsol a rendszer.
Hogyan tudnám ezt kiküszöbölni, a legegyszerűbben. Drága beruházásra most nincs kassza.
Csatolok egy rajzot is a jelenlegi rendszerről, ami nagy valószínűség szerint hibás.

Mivel az a szoba, amelyikbe a termosztátot át akarod rakni, gyorsabban hül mint az, amelyikben most van, nem hogy nem fog felmelegedni a most melegebb rész, hanem melegebb lesz mint az, ahova a termosztátot át akarod tenni. Remélem érthető. Én azt valószínűsítem, hogy azokban a helységekben el kell majd zárnod a radiátorokat, különben túl meleg lesz ott.

Egy apró technikai kérdésem volna és egy észrevételem. Abba a 6 radiátoros körbe mi kergeti a vizet? És hamár osztott hidraváltó van benne, akkor miért nem a melegebb pontra van kötve a radoátoros kör? Egyébként ha csak radiátoros helységbe teszed a termosztátot, akkor könnyebben beszabályozható a padló is.

Köszönöm, akkor lehet ez lesz az első próba, elvileg ez költség mentes.
Bár kételyeim vannak vbele kapcsolatban, mert valószínű, így mindig hamar ki fog kapcsolni a kazán, igaz újraindulni is hamarabb fog, kérdés, hogy lesz-e ideje átmelegedni ennyi idő alatt a padlónak. De, mint leszűrhető, szakmailag abszolút nem értek hozzá.

A kazánban lévő keringetőszivattyú?
A meleg rész kettő leállás van, van köztük különbség?
Én úgy gondoltam ez nem jelenthet problémát, csak a helytakarékosság és kiépíthetőség miatt lett így építve, de ha ennek komoly jelentősége van átépíthető.
Még egy kérdés amire azt hittem hibaként fogtok reagálni.
azaz, nem probléma, hogy a hidrovált előtt, már leálltunk két fűtőtesthez?
Vagy jobb volna, ha azt is összehoznám a másik hattal(kisebb munkálatokkal megoldható lenne, amennyiben ennek van jelentősége)?

Ha a jelenlegi problémád annyi, hogy pár helységben hidegebb van, mint a többiben, akkor a rendszer jól működik, hagyd a fenébe. Szoktam készíteni fűtésvezérléseket is, ha valahol hiba van (hibás áramlási "számítás", itt-ott nem melegszik a radiátor), az kb. egy nap alatt kiderül.

Az az igazság, hogy nem igen használom a padlófűtés, amiért ez a probléma fent állt(ezért szeretném átalakítani, hogy használni tudjam rendesen, mert addig nincs értelme), így nem merem biztosan mondani, hogy egyébként megfelelően működne.
Abban sem vagyok biztos, hogy a padlófűtés szivattyújának vezérlése(csőtermosztát), jó megoldás, és hogy jó helyre tettem-e az érzékelőjét. Hány fokra kell állítani, stb.
Sok kérdés merül fel bennem.
Abban bíztam, itt hátha beleköttök egynéhány dologba(amiben én sem vagyok biztos), és megmondjátok a frankót.
De természetesen annak örülnék a legjobban, ha biztató válaszok jönnének a kiépített rendszerrel kapcsolatosan.
Eddigi válaszok alapján talán nincs nagyon elrontva a kiépítés, ami családon belül történt.

Látom, bonyolítani akarod, akkor tessék: Csőtermosztát nem a legszerencsésebb megoldás, mert a beállított értéken vagy kapcsol, vagy nem. Ma már nem illik ilyet használni. Elérhető áron hozzá lehet jutni digitális, ipari termosztátokhoz. Azokban pontosan megadható a kívánt kapcsolási hőmérséklet és ami még fontosabb, a hiszterézis. Személy szerint AKO termosztátokat szoktam venni, soha még egyel sem volt gond.

Meg lehet variálni úgy is az egész rendszert, hogy minden helységbe egy-egy termosztát, külön -külön beállítható hőmérséklettel. A kérdés csak az, érdemes-e.

Igaz ami igaz, nem nagyon értem, miért csőtermosztát vezérli a padlófűtés szivattyúját. Ha egyszer a szobatermosztát kér meleget a kazántól, menjen a fűtés. Nem? Bár annyiból érthető, hogy ha hideg a fűtővíz, ne pörgesse feleslegesen a vizet.

A mostani problémád az, hogy két részre oszlik a lakás. Egy hidegebb és egy melegebb részre. Nevezett termosztát áthelyezéssel minden bizonnyal meg fog szűnni a probléma, csak azt kell kisakkoznod, a melegebb helységekben mennyivel kell viszafogni a fűtést. Ilyen szempontból érdemes lehet kettéosztani az egész rendszert két szobatermosztáthoz, de ez nyílván befeltetéssel és munkával jár. Az áthelyezés viszonylag egyszerűen kivitelezhető. Ha nem jön be, sokat nem vesztesz a dolgon...

Isten ments, hogy túl bonyolítsam, bár lehet ez jön le. Inkább csak annyi, hogy miáltal nem azt kaptam idáig a fűtésemtől amit vártam, mindenben a hibát látom.
Erről a AKO termosztátról még nem is hallottam. Padlófűtéssel kapcsolatosan sokat olvasgattam, de nem futottam még össze vele. Ha ez mellett döntenék, milyen típust ajánlanál, és hova kellene pontosan beépítenem.
Egyébként igen, gondoltam már én is arra, hogy a szoba termosztát kapcsolására indulhatna a padló keringetője is, csak azt nem tudtam, hogy ez kivitelezhető-e. Mármint, hogy kapcsolja a kazánt(egyben annak keringetőjét) és kapcsolhatná-e a padló keringetőjét is.

Természetesen kisebb ráfordítások eszközölhetők.
A két termosztátos dolgot hogyan tudnám kiépíteni helyesen. azaz mikre lenne még szükségem. És kb mekkora lenne az anyagi vonzata?

Még egy kérdés, futottam már össze direkt keringető szivattyú vezérlővel.
Pl.:
http://www.conrad.hu/conrad.php?name=Products&pid=646421

Egy ilyen tudná mesterfokon helyettesíteni a csőtermosztátot, vagy ez teljesen felesleges és alkalmatlan is erre a feladatra.

Az AKO termosztát egy általános célú, de nagyon jó termosztát, fűtésvezérléshez ideális.

Amire te gondolsz, arra két, normál szobatermosztát is elég, plusz két relé és két szivattyú.

Az az igazság, hogy ezeket a vezérléseket hármasban szoktuk átbeszélni. A tulaj, a fűtésszerelő (aki tudja is, hogyan kell kivitelezni a megrendelő kívánságait) és én. Így látatlanban a melléklet szerinti összeállítást tudom elképzelni. Az egyik lakásrészhez tartozik egy termosztát és egy szivattyú, hasonlóan a másodikhoz is, de a gázkazán közös.

A harmadik képen (csak hogy lásd, mennyire egyszerűt rajzoltam neked) lévő vezérlőhöz tartozik: Gázkazán, vegyestüzelésű kazán, puffertartály. Utóbbit, ha a vegyestüzelésűbe begyújt a gazda, kikerüli a melegvíz ha a lakás kér meleget. Ha kikapcsol a szobatermosztát, akkor a vegyestüzelésű melegvize a pufferba megy. Ha a kazánban kialudt a tűz és a pufferban van melegvíz, akkor onnan tereli vissza a lakás felé a felfűtött vizet igény szerint. Természetesen, miközben a vegyestüzelés miatt bárhol is van meleg víz, a gázgazán nem kapcsolhat be.

Alkalmatlan és felesleges is. Ezt bojlerre (hőtárolóra) lehet kötni annak érdekében, hogy a használati meleg víz azonnal a csaptelepnél legyen, ne kelljen kiengedni 1-2-3 liter vizet.

Na ez a ritka. Sajnos, legtöbbször azzal találkozni, hogy abból próbáljunk várat építeni, amit a fűtésszerelő "hátrahagyott" És ekkor jön a magyarázkodás. Mert a fűtésszerelő azt mondta, hogy ezt így szokták csinálni...
Aztán próbáljunk meg elektromosan lezáratni egy kört, ahová nem épített be beavatkozó szerelvényt...