Hacsak nem a gázcsövet, amit EPH-nak hívnak...

Ipari létesítményben. De szobai gázkonvektoron még nem. Úgy tudom, hogy az ide vonatkozó MSZ172 szabványnak van valami utódja. Megpróbálom megkeresni. De nem hinném, hogy otthoni környezetben szobában (vizes blokk kivételével) előírná az EPH -t. De semmisem kizárt.

Ha szigorúan nézzük, a konvektor sem kizárható, mint "rázó eszköz" Elég ha valaki a gázcsövet földelésnek használja, és az ő berendezése is zavarszűrő kondenzátorral csatlakozik az utólagosan kialakított gázcső "földre" .Szerintem régen, míg nem volt általános a védőföldes dugalj, sokan használták így. ( talán még az EPH -ról sem hallottak amikor készült a szerelés)
Mondjuk ez elég rossz mondat: tudom, hogy veszélyes üzem, értem, de bízzatok bennem.
A másik fontos és emberi kérdés, ha te akármilyen módon meggyőződsz róla hogy mi a hiba, miért hinnék el neked/ hogyan javítanád ki? ( max elosztó csere) Ha találsz olyan személyt, akiben az idősek bíznak, és azt meg tudod győzni, csak akkor nyersz. A te szempontodból egy fontos kérdés van, a számítógép konnektorából működik a hajszárító/vasaló vagy nem. Az időseknek/hozzátartozóknak meg meg kell magyarázni, ez így ahogy van életveszélyes ( tagadhatatlan hiszen ráz ) Ennek tudatában csak keresnek valakit aki kivizsgálja/megszünteti, és meg is bíznak benne.

Nekem nem kell meggyőznöm senkit. Nálam semmi próbléma és a munkáimat is fel merem vállalni. Meggyőzni valakit annak kell aki felvetette a problémát a csípős konvektor - PC kapcsolatról.

köbzoli kössz a linket. Valóban ha átgondolom jogos az EPH elektromos bekötés nélküli gázkészülékeken is. Ebbe eddig annyira nem merültem bele, én inkább ipari létesítményekben javítottam gyártó berendezéseket. De már 8-10 éve teljesen más területen dolgozom.
De a felvetett problémánál (Bővebben: Link) szerintem egyértelműen a hálózati csatlakózóban vagy hibás vagy egyáltalán nincs megfelelő földelés.

Hello! Legnagyobb valószínűsége a földelés hiányának van. Lévén, hogy valaha melegpadlós helyiségekben nem alkalmaztak földel dugaljat. A gáz pedig általában fémcsővel van bevezetve, melynek nagy része a föld alatt kolbászol, tehát meglehetősen jó földpotenciálon van.

Szervusztok!

Most kerül kivitelezésre az új fogyasztásmérő szekrényem a lakáshoz, és tartozik hozzá egy kapcsolószekrény is. Lévén nincs a gerincvezetéken föld kábel, így nullázással (TS-N a PENen?) leszek földelve.
A három fázishoz megtaláltam a biztosítékokat és a fi-relét - C típusúakat és 4 pólusú relét.
Viszont szeretném a teljes hálózatomat túlfeszültség ellen levédeni. Ehhez kérném a segítségeteket, hogy milyen túlfesz. levezetőt kell beszereznem még.

A hálózatos villanyszerelőm ragaszkodik az "Ítön" márkához, a saját érdekemben. Ebből a márkából van konkrét típus az elképzelésemhez?

Köszönettel: Caddigan

A szolgáltató soha sem ad földelést, azt mindig a helyszínen kell kiépíteni. Eaton (is) nagyon jó márka.

Elfelejtettem írni, de lehet, hogy ez lényeges lehet, társasházi lakás. Elnézést.

Mindegy, hogy milyen a fogyasztási hely, a földelés a "lakók" dolga.

Aham! Akkor '86-ban, mikor áthúzták alumíniumra a gerincet, azért nem lett ez behúzva? De most már kötelez a szabvány, nem?

Nem ismerem pontosan a szabványokat. A földelést ne a szabvány miatt építtesd ki. Fi-relé is dukál a rendszerhez (30 mA-es). A Fi-relé ér valamit földelés nélkül, de jobb, ha az meg van csinálva.

Földelés nélkül merre menne el az az áram, aminek hiánya a "nullából", működtetné a Fi-t?

Hiba esetén a kedves kérdezőn keresztül

Vízvezeték, gázvezeték, (vizes) padló stb.

Félreértettél, azért kérdeztem, mert eddig úgy tudtam, hogy a Fi működéséhez elengedhetetlen a tökéletes földelés, és hogy a földelés nem opció, hanem kötelező.

A műszaki leírásban így van:

"Érintésvédelem módja: TN-S rendszer (nullázás). Az érintésvédelmet az MSZ 2364 számú szabványnak megfelelően kell kialakítani. Az épület méretlen főelosztójában kell a bejövő kábel PEN vezetőjét szétválasztani PE (védő) és N (nulla) vezetőre. A szekrényben lévő központi földelősín földpotenciálját fémesen csatlakoztatni kell az épület központi földelő csomópontjához."

Problémám - ismeret hiányában - a megfelelő túlfesz. elvezető készülék meghatározása.

Nem értek hozzá, de:

A gyakorlatban a "C" és "S" kivitelű túlfeszültség levezető között között az a különbség, hogy (három fázis esetén) három vagy négy "védő elem van-e". A "negyedik" az a "nulla" és "védőföld" között van. Ami nem kell, ha oda teszi az ember, ahol ez meg közös, ezért ott csak három kell...
Én B+C kategóriás védelmet tettem magamnak, az úgy durván 10.000 forint volt fázisonként (és nem most ). Ha most építed ki, akkor ne ezen takarékoskodj.
Majd jön az a része, hogy a "kényesebb" dolgokhoz tehetsz "kapcsolós, villámvédős" elosztót (D fokozat). Olyan is van, ami például RJ-45 védelmet is biztosít (pl. számítógép, router, stb.).

Köszi, kezdek felhomályosulni.
Akkor ezek szerint hármas kell, de ha a jövőre gondolok, akkor négyeset veszek - hátha egyszer behúzzák azt a kábelt is.

Ha jól értelmeztem, akkor egy ilyen lenne az igazi, de nincs rá keretem.
EZT viszont ki tudom fizetni.

A leírásáá olyat is olvastam, hogy óra elé kellene berakni?

Óra elé nem fogják engedni, vagy csak plompált dobozba. Utóbbi esetben viszont te nem férsz hozzá. Az a típus, amit kinéztél, csak egy fokozatú védelem. Így, önmagában is ér valamit, de nem az igazi.

A túlfesz. levezetők elé kelleni fog olvadó biztosíték is.

Az 50kW az cirka 40A fázisonként.

Bocs, az nekem inkább 73 A-nek adódik.

86-ban már biztosítani kellett az érintésvédleem lehetőségét, de akkor volt nagy divatja a PEN vezetőnek, ha már társasházról van szó.
Amit te földelésnek hívsz, azt szegény többiek földelésnek értelmezik, de te meg nem arra akarsz gondolni, hanem védővezető használatára az aljzatoknál/készülékeknél. Ebből aztán jön a keveredés.

Én B+C kategóriás védelmet tettem magamnak
Az elmélet szerint a D fokozatnak kellene indítania a C-t.

Ez a téma általában úgy polarizálja a villanyos embereket, hogy ha van védővezető, akkor azt mondják, nélküle is jó lenne, ha nincs védővezető, akkor meg azt, hogy csak védővezetővel jó.
Pedig 1986 óta a hazánkban érvényes előírások elismerik a 30 mA vagy kisebb névleges kioldóáramú FI-relének azt a jó tulajdonságát, hogy igen gyorsan levág az emberen keresztülhaladó, veszélyes mértékű áram esetén. Az 1986-ban életbe lépett magyar szabvány ugye a régi lakmányok érintésvédelmi kialakításának első lépcsőjének tekintette, ma pedig a 60364 ebben a szerepében teszi kötelezővé a kiegészítő védelem címszó alatt. K konkrétan, ha a kutya lenyalja a készülék dobozát, és az ember véletlenül megérinti a fázisvezetőt, akkor vágjon le. Nem testzárlatról beszélve, mint az érintésvédelem fogalomkörében.
Tehát
Hibavédelmi szerep: a készülék testzárlatos lesz, a FI relé a védővezetőnek köszönhetően rögtön lecsap, nem engedhető meg, hogy addig fennálljon a rázás lehetősége, míg valaki oda nem megy megfogni.
Kiegészítő védelmi szerep: A készülékből az alapvédelmi fedőburkolat, stb hibája miatt kilátszik a feszültség alatt álló vezető, felhasználó belenyúl, megrázza (ha megrázza, mert ha a levegőben úszik, gumi zokniban és bakelit padló felett, akkor nem), de FI relé rögtön lecsap, ember nagy vélhetőséggel életben marad, mert a fibrilláció kialakulásához idő kell.
Valakihez kellett csatolni a hozzászólást válaszként, bocs.

Szia! Én csak azt szerettem volna hangsúlyozni, hogy a Fi működéséhez (hogy lecsapjon) az kell hogy a terület amin a polgár/fémházas készülék áll, legyen földpotenciál, mert különben nem tud arra folyni az áram, ergo a Fi működéséhez kell a jó és jól kialakított földelés. Az más kérdés, hogy ha nem lenne földelés, egy egyszerű "fázisfogás" nem is rázhatná meg az embert, viszont akkor egy fázis testzárlatos és egy nulla testzárlatos fémházas készülékek közt, lenne birkózó/gyilkoló gép, és ez mindaddig nem járna semmilyen hibajelenséggel, amíg egyszerre nem fogják a kettőt.

Sziasztok!
Remélem van köztetek olyan, aki járatos a villamos tervekben ill. jelölés szabványokban.
Az lenne a kérdésem, hogy mennyire szabályos egyvonalas tervben a vezetéken való áthúzással csakis fázisszámot jelölni, felirat nélkül? Úgy tudom ez elsődlegesen a vezetékszámot jelöli, így a "kerdeses" képen látható esetben ez eléggé megtévesztő (három fázisra akar utalni), ebben a formában szabálytalan az alkalmazása is?

Hogy mégsem teljesen logikátlan az alkalmazása, azt a "jeloles" kép mutatja. Én úgy gondolom, hogy önmagában így csakis akkor jelölhetne fázisszámot, ha valóban három fázisvezető van nulla és földelés nélkül.
A kérdéses esetben pedig jelölni kellene mellette a nulla és földelést is, vagyis ha bármelyikkel együtt fut a fázis, de nincs jelölve a nulla vagy földelés, akkor csakis érszámként szabad értelmezni?

Ez így szabályos. A tervet csak szakembernek szabad olvasni, ők meg tudják, hogy kell védővezető is, stb. Már bocs.

Sziasztok. Villanyszerelő a szakmám, de hálózatépítésben dolgozom a kezdetek óta, így nincs tapasztalatom az épületvillamossággal. Az EPH kialakításával vannak kisebb problémáim. Tanultam, de gyakorlatban még nem csináltam. Tehát vegyünk példának egy házat amiben nincs kialakítva még villamos hálózat. A lakásban kialakítom az áramköröket, konnektorokat stb pl 2.5ös gerincvezetékkel ami ugye Fázis-Nulla-Védőföld. És én úgy értelmezem hogy az EPH-t teljesen függetlenül kell kialakítani ettől a rendszertől. A fürdőszobában van egy kád, azt nem köthetem be a konnektor mellé a védőföldvezetőre, hanem egy külön, a nulla-föld szétválasztósíntől (ami a villanyóránál van) kiépített 6mm2 keresztmetszetű vezetékre kell kötnöm. Ez így jó?

Röviden:
Igen.

Köszönöm a választ. És ha jól gondolom nem elég csak a kádat, de a vízvezetéket is bekell kötni? Ezt a bojler hideg-meleg kivezetéseinél tudom megtenni vagy a csaptelepnél kell közvetlenül? Valamint a lefojót kötelező bekötni? Mert ugyebár egy régi háznál ez rombolással járna..