Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Lapozás: OK   107 / 154
(#) elektroncso válasza tdi75 hozzászólására (») Aug 28, 2016 /
 
Szia.
Én annó pirittel készítettem el a detektort, szépen működött. Viszont nyitófeszültséget nem mértem rajta, mert eszembe sem jutott. Ne úgy gondold, hogy most Te abból a piritből tökéletes diódát készítesz, annak csak a demodulálás a célja. Szerintem semmi gondot nem okoz, hogy ha mind a két irányba ugyan az a nyitófeszültség. Próbáld ki, ha demodulál akkor jó, ha nem akkor majd utána lehet gondolkodni.
Ez csak a saját gondolat, lehet hogy majd egy okosabb fórumtag felülírja ha tévedtem volna.
(#) Saggitarius válasza elektroncso hozzászólására (») Aug 28, 2016 /
 
Asvannyal keszult diodanal kiserletezgetni kell a legmegfelelobb pont megtalalasara. Galenit es a pirit is megfelelo. Ha erdekel valakit itt a leiras a cicabajuszrol Bővebben: LINK
(#) Gyantáscin hozzászólása Aug 28, 2016 / 1
 
Segédlet egy klasszikusból. Az írás szerint galenit kristály használatakor a tű lehet acél, réz, vagy ezüst.
(#) elektroncso válasza elektroncso hozzászólására (») Aug 29, 2016 /
 
Tegnap este megkerestem a saját pirit detektoromat, és lemértem a nyitófeszültségét. Mind a két irányban ugyan annyi, még pedig a tűnyomástól függően 50-25mV között. Nekem a tűm réz (tömör villanyszerelő drótból készítettem).
(#) Gafly válasza elektroncso hozzászólására (») Aug 29, 2016 /
 
Tulajdonképpen lehetne csinálni "detektor vizsgálót":

Mondjuk 1 MHz-es oszcillátor, olyan 10 mV-os kimenőjellel, a másik oldalon pedig lehetne nézni a az egyenfeszültséget (DC erősitő + mutatós műszer).
Vagy ha van vizszintes bemenettel rendelkező oszcilloszkóp, akkor lehet "karakterisztika rajzolót" is késziteni.
(#) tdi75 hozzászólása Szept 10, 2016 /
 
Na megtekertem az első litze huzalos induktivitásomat. Igazából nem litze, de hasonló.
Találtam a kacatjaim között 0.1 mm trafóhuzalt. Abból fogtam össze 15 szálat. Kíváncsi vagyok hogy mi sül ki a dologból. Sajna amit először csináltam a kis detektoroshoz még augusztusban az nem lett valami jó. Kb. 1.1 mm átmérőjű volt a huzal, de legalább stílszerűen az még papír szigetelésű volt. Viszont a szelektivitása csapnivaló volt.
Csodát így sem várok, pedig már az is csoda hogy ezek a végtelenül egyszerű technikák is működnek. Sőt nem is rosszul. Igenis használható. Ezek voltak az igazi rádiók nem pedig a telefonba épített FM tunerek. Pedig azoknak is ez az alapelve. Hol lenne a mobilinternet ha nem létezne a rezgőkör?
A hozzászólás módosítva: Szept 10, 2016
(#) tdi75 válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 10, 2016 /
 
JA még valami.
Hogyan tudom leválasztani az antennát a rezgőkörről hogy azt ne hangolja el. Vagy legalábbis csak kicsit.
Azt vettem észre hogyha a földre ledobott 2 méteres drót az antenna akkor egész jól működik, de ha rákötöm a nagy antennámra akkor totálisan elhangolja a rezgőköröm összeszed valami brumm szerű zajt és semmivel sem jobb a vételem. Lehet hogy elbaxtam valamit az antennámmal?
(#) _BiG_ válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 10, 2016 /
 
Csatolókondenzátorral - csökkenti az antennakapacitás söntölő és elhangoló hatását, mert sorba kötődik vele. Vagy csatolótekerccsel (antennatekercs, olyan mint egy trafó). Utóbbi jobb, mert megvalósítható vele az impedanciaillesztés. Csak ne alkosson az antennatekercs az antennakapacitással rezgőkört a venni kívánt hullámsávon.

Az antenna képes összeszedni a környékbeli zavarokat is. Ez ellen magasantenna a megoldás, árnyékolt levezetéssel. Ugyanis, ha az antenna keresztüljön a zavarral teli téren, akkor összeszedi a zajt. Ki kell emelni az antenna hatásos részét a "zajfelhőből".
(#) tdi75 válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 10, 2016 /
 
Arra én is gondoltam hogy valami csatolókondi kéne, de mekkora kapacitású.
Nézegettem rajzokat, de annyira szerteágazóak a kapacitás értékek mit az antennával kötnek sorba hogy szinte totál tanácstalan vagyok.
(#) _BiG_ válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 10, 2016 /
 
Antennától is függ, de olyan 20-100 pF. Nagyobb kapacitás, nagyobb hangerő, de rosszabb szelektivitás. Kis forgóval is megvalósítható, így a csatolás változtatható, de a kézkapacitás befolyásolja.
Az antenna sajátkapacitását 140-160 pF-ra szokták venni.

Érdemes inkább antennatekercsben gondolkodni. Tudom, macerásabb, mert itt a litze alapfeltétel - különben oda az előny. Neten vannak infók, angol nyelvterületen a "loose coupling" egy ezzel kapcsolatos kifejezés, érdemes rákeresni.
(#) tdi75 hozzászólása Szept 11, 2016 /
 
Szevasztok!
Tegnap csináltam egy visszacsatolt audiont. Illetve nem i igazi audion, mert a diódát bent hagytam, de a fejhallgatóval sorosan egy tekercset visszatoltam a rezgőkörbe. A hangerő pedig egyre csak nőtt, én meg vigyorogtam mint valami hülye akinek kártyatrükköt mutatnak. Érdekes ezt vajon miért nem tanították annak idején a híradásipari suliban. Mint ahogyan a rádiók felépítését is csak tömbvázlat szintjén.
Annak idején nekünk azt mondták hogy a 100 Khz már nagy frekvencia és az egy teljesen külön világ. kb. az 5 év alatt háromszor ha beszéltünk nagyfrekis rezgőkörökről. Szóval ezért szerencsétlenkedek a rezgőkörökkel.
(#) _BiG_ válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 11, 2016 /
 
Ha a dióda utáni hangfrekit csatolod vissza, az tulajdonképpen reflex kapcsolás. Az audionnál a nagyfrekit is visszacsatolnád (az audion kapcsolás azért az, ami, mert a cső/tranzisztor egyben a demodulátor is (Lee de Forest-féle megoldás), a reflexnél a demodulálást külön dióda végzi).

Idézet:
„Érdekes ezt vajon miért nem tanították annak idején a híradásipari suliban. Mint ahogyan a rádiók felépítését is csak tömbvázlat szintjén.”

Nem is tudtam, hogy a híradásipari oktatásban is van büfé-ruhatár szak színvonal...
Azért egy rádió (és részei) működése töviről-hegyire az alap! Igaz, manapság egy villamosmérnök nem tud forrasztani, nem tudja, hogyan működik pl. egy piezó (a minap kellett elmagyaráznom egynek, pislogtam is, hogy ez nem megy??), néha a méréssel is gondok vannak...
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2016
(#) Mályi László hozzászólása Szept 11, 2016 /
 
A régi rádió amatőr könyvekben szerepelt a reflex kapcsolás. csöves tranzisztoros kivitelben.
(#) fecameca válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 11, 2016 /
 
Azért az audion is a bemeneten egyenirányíít, csak nincs még leszűrve a hf. jel. Az anódról a nagyfrekis félhullám jutott vissza a rezgőkörre. Itt is, ha nincs aluláteresztő szűrő, és nem a rezgőkör után csatol, akkor az nem reflex, hanem audion.
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2016
(#) _BiG_ válasza fecameca hozzászólására (») Szept 11, 2016 /
 
Az audion a bemeneten egyenirányít, ezt írtam én is: ugyanaz az aktív eszköz erősít és demodulál egyben. Az audionban nincs külön demodulátor dióda.
A reflex nem ilyen. Az az erősítés után demodulál (külön diódával) és csatolja vissza a hangfrekit a bemenetre, újabb erősítésre. A kolléga a demodulált hangfrekit csatolta csak vissza: reflex.
A hozzászólás módosítva: Szept 11, 2016
(#) fecameca válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 11, 2016 /
 
Ez igaz,csak azt nem tudjuk, hogy tdi75 mit épített? (Pontosan nem.)
(#) Gyantáscin hozzászólása Szept 12, 2016 /
 
A detektor utáni jelnek is van rádiófrekvenciás komponense, de nem tudok olyan megoldásról, amivel ezt vissza lehetne juttatni a rezgőkörbe.
(#) tdi75 válasza fecameca hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Alapból detektoros vevőnek indult.
(#) tdi75 válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Pedig sajnos van... Ezt eredményezte a világbanki támogatásban indított képzés. Érdekes hogy az előttünk végzett évfolyamok már a második osztályban mértek és elemeztek áramköröket a gyakorlatban is.
(#) tdi75 válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
AAsszem kiegyezhetünk abban hogy az audiont és a reflexet konbináltam.
Így megalkottam egy újabb kapcsolást... Elnevezhetjük akár audiflexnek is
De visszatérve a reflexhez én erről most hallok először. Kár hogy a suliban ez még szóba sem került. Igaz az audion sem.
Pedig annyira egyszerű. Hirtelen egyre több adót találok.
Igaz még csak légszerelt deszka modell. de néha nem bírok az ötleteimmel. Lehet hogy rá fogok dobni valami csöves fokozatot, de egyenlőre tranzisztorokkal bíbelődök.
Találtam a padláson egy maréknyi germánium tranyót. Meg egy pár őskövületet.
A P15 P14 mond nektek valamit? amikor megláttam úgy örültem nekik mint kiskutya a farkának.
Na ezek az igazi retró cuccok!
A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2016
(#) Kera_Will válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 12, 2016 / 1
 
Jó lenne ha némi elvi rajzot is csatolnál időnként az áramköreidről.
Miként mit alkottál meg.
Mert szépen eltudunk beszélni erről-arra és arról-erre lenek fel és felnek le .

Valószínűleg a reflex és audion oktatásban azért nem tárgyalt rendszerek , mert "kihalt" és az audion zavaróadóként is funkciónál , nem általánosan használt rendszer elvek.
Egyenes vevőt se nagyon ... egyből a keverős rendszer a tematika része
(vagy mint miért nem jó az egyenes vevő a másikhoz képest).
De még a szinkrodinról / DC vevőről se volt szó.
HA nem vagy/voltál kellőképpen meg fertőzve rádiótechnikai érdeklődéssel akkor a sulikban nem sokat tudhattál meg az egyéb vételtechnikai lehetőségekről.
(saját tanulmányi tapasztalataim alapján)
A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2016
(#) tdi75 válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 12, 2016 / 2
 
No itt a rajz Nem valami szép de a paint csak ezt engedi.
L1 50 nemet
L2 25 menet
R1 220K-1220K ig ellenállás + poti
C1 forgó 1000pF
C2 10 mikro F
Antenna csatoló 500pF
Q1 PNP valami OC... germámium
táp 3V
(#) Kera_Will válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Ez már NEM DETEKTOROS rádió téma!!!
Ne offoljuk szét már megint ...
(#) Kera_Will válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Fordítva bekötve a visszacsatoló tekercset akár még oszcillálni is tudna vagy csökkenteni az érzékenységet.
Ez igazándiból egy "kitekert/elfajzott" Meissner vagy blocking oszcillátor szerű erősítést is végző áramkör.
Annak kollektor körben van a rezgőköre és a bázisra pár menetes tekercs csatol vissza.
Te nálad a rezgőkör a bázisban van 1 diódával "nyugtatva" a gerjedékeny kedélyeket.
A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2016
(#) tdi75 válasza Kera_Will hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Igazad van, de az alapja az detektoros.
Nem akarom offolni a fórumot, csak kértek tőlem egy rajzot hogy mit reszelgetek.
(#) _BiG_ válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Nézegetem a rajzot, hááát... valóban egy hibrid egyenes vevő, tulajdonképpen reflex-féle (de semmiképpen sem audion!), csak nem túl elegáns. A visszacsatolás beterheli a rezgőkört. Nem illik ilyet csinálni.
Upd: a C2 minek oda? Nem tud záródni a dióda egyenáramú köre és csak feltölti a C2-t, de kisütni nem tudja. Csoda, hogy működik egyáltalán. Valószínűleg a kondi szivárgó árama az, ami biztosít némi eredményt. Vagy köss egy pár 10 kohmos ellenállást a dióda katódja és a föld közé, mint munkaellenállást.

Csinálj egy rendes audiont (dióda nélkül), meg egyéb demodulálási megoldásokat is kipróbálhatsz. Csővel a katodin egy érdekes megoldás például. Vagy ki tudod próbálni, milyen az anódkönyök-egyenirányítás (az audion "fejreállítva", mert nem zárogatja a csövet, hanem nyitogatja).

P14, P15 régi germánium tranyók (nekem van egy P13A-m is ), amire figyelj, hogy ne kurtítsd a lábait, hogy meg tudd fogni csipesszel a forrasztás közben. Ugyanis ezek a tranzisztorok nem bírják a meleget. 75 fok környékén meghalnak. És ehhez nem kell áram se hozzá. Az ötvözött tranzisztorokban a hő hatására megindul az ionáramlás, a minimum, hogy zajos lesz. Vigyázz rájuk.
A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2016
(#) tdi75 válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Kipróbáltam C2 kondi nélkül. és szinte alig hallottam valamit. De mindjárt kipróbálom megint.
Bár dióda nélkül egy plusz ellenállással akár már audionnak is mondhatnám.
Ja a visszacsatoló tekercsem csak a rajzon van így. valójában egy síkban van a ezgőköt
ri induktivitással. A finomabb hangolhatóság kedvéért beledugtam egy ferrit rudat. (ha azt megfogom akkor nem hangolom el a rezgőkört, de ha a forgót fogom meg akkor igen. Kéne rá egy műanyag forgatógomb, de lusta voltam keresni. Ez a megoldás egyszerűbb volt. kivettem a fiókból egy ferritet. még valami. A ferrit rúddal sokkal szorosabb a vcs. Nem kell egymásba tolni a két tekercset. főleg úgy hogy mind a kettő 5 cm átmérőjű.
(#) tdi75 válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 12, 2016 /
 
Na kipróbáltam megint. Ha C2t kiveszem és rövidzárral átkötöm akkor töredéke jelszintet kapok. Ha a Tranyó bázisáramát növelem akkor valamivel jobb de így is nagyon torz a jelem, és szinte semmit sem eredményez a visszacsatolás. Ha viszont bent hagyom a kapacitást akkor lassan visszajön a hangerő és ha egyre szorosabbra veszem a visszacsatolást akkor tovább növekszik a hangerő is.
(#) fecameca válasza tdi75 hozzászólására (») Szept 12, 2016 / 2
 
Na itt van ez dióda nélkül, darlingtonnal ugyanaz, mint a tied, csak ez már tényleg Off...
(#) tdi75 válasza _BiG_ hozzászólására (») Szept 18, 2016 / 1
 
Na kiciánoztam a diódát és a kondit. Így már valóban audion Sőt szinte ordít. Két méterről már hallani. Ha megpróbálok visszacsatolni a rezgőkörbe egyből elkezd torzítani. Lehet túlvezérlem az OC-t. Talán nagyobb táppal még nem torzulna a jel. De befejezem mert ez már tényleg offolás, és még a végén megb*****k a moderátorok.
Következő: »»   107 / 154
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem