A NYÁK készítési kérdések című topikban több oldalon keresztül ment az eszmecsere a "vízi", vagy "búvár" ónozás témakörben. Voltak pro és kontra felvetések. Jómagam is kipróbáltam már korábban ezt a technológiát. Véleményem szerint használható eljárás. (OP94-ón/ólom/bizmut ötvözetű Rose-fém vagy Wood-fém) Egészen elfogadható felületet lehet készíteni az eljárás során. Ha mindig friss a citromsavas oldat, akkor nem mattul be a felület. A videómegosztó oldalon van néhány ezzel kapcsolatos videó, hogy hogyan is kivitelezhető ez a módszer. Én egy szilikonból készült, szélvédő vízlehúzó eszközből fabrikáltam az ónlehúzó szerszámot.

Természetesen több fajta eljárás is ismert az ónozás témájában. Osszuk meg a tapasztalatokat, tippeket, hasznos tanácsokat.

Szóval itt lehetne erről beszélgetni.

Köszönöm a moderátornak (moderátoroknak), hogy megértőek voltak és megnyitották e topikot. Igazából elég követelődző volt az írásom, beismerem, bocsánatot kérek érte. Engem úgy nevelt a szakma, hogy ami mellett letettem a voksom, ahhoz ragaszkodjam úgy, hogy ha ész érvekkel meggyőznek az ellenkezőjéről, akkor azt el tudjam engedni.

Korábbi főnökömmel volt néhány csörtém e miatt.

Itt egy videó a "vízi ónozásról"

Vízi ónozás

Kérdés: Miért jobb ez, és ér meg ennyi befektetett energiát a kémiai ónozással szemben ?

Nem jobb, szerintem, csak egy alternatíva, illetve egy másik eljárás, ami használhatónak tűnik. Annyira nem sok a befektetett energia. A citromsavas víz felforr, bele a rose fém, az megolvad, bele a nyák, majd a felesleget letörölni szilikonos torta lapáttal, vagy fa pálca végére erősített gézzel, vattával, puha ronggyal.

Engem érdekelne. Már csak azért is jó, mert ha valakinek ritkán van rá szüksége, akkor olcsóbb is, mint a kémiai ónozó, főleg vidékieknek, ahova csak speciális vegyszerkezelői engedéllyel rendelkező futár hozhat ki ilyen dolgokat.
Viszont mi ez a "rose fém"? Amit a neten találtam, az alapján ez valamiféle ón ötvözet. Esetleg működhet az ónszippantóból kiszedett forrasztóónnal is?

Valójában ez egy speciális ötvözet. Magyarországon beszerezhető. Holnap (2016.09.27.) Megkérdezem az öntödét, hogy hogyan, miként lehet hozzájutni. Néhány évvel ezelőtt vettem ebből az öntödéből és azóta is megvan és használom.

Szóval ez az ötvözet Ón/Ólom/Bizmut ötvözete. OP94-es alacsony olvadáspontú fém. Mivel az olvadáspontja a víz forráspontja alatt van, azért a forrásban lévő víz alatt lehet vele ón bevonatot készíteni. Már én is kikísérleteztem a megfelelő technológiát. Még kipróbálok néhány dolgot, aztán töviről hegyére leírom az általam használt technikát.

Kipróbálhatnád mit csinál vele a hideg zsíroldó , és a nátrum perszulfát .Ha ezek nem bántják akkor még akár ónmaszkos maratáshoz is használható lenne .

Ez a réteg ott marad a forrasztásban is. Meg kellene vizsgálni, hogyan hat az anyag a forrasztás minőségére, hőállóságára, tartósságára. Mennyire módosítja a forrasztó anyagban "feloldódott" felületkezelés a forrasz olvadáspontját? Lecsökkenti-e a felhasznált sav a kötés tartósságát?

HA jól emlékszem, a HP az ólommentesítés hőskorában kidolgozott egy csomó "forraszanyag" összetételt, de számos verzió nem felelt meg a felhasználási igényeknek, mert túl alacsony volt az olvadáspontjuk (35 - 40 C körül már megolvadt).

Egy kis kutakodás az interneten:

Forrás

Természetesen ez irányú kísérletet elvégzem. gulasoft kolléga már kísérletezett a mechanikai szilárdságot illetően.

gulasoft írásából idézve:

"és tesztnek raktam rá rendes ónpöttyöket. Megpróbáltam fogóval letépni, de csak azt értem el, hogy az ónpöttyöt kihegyeztem. (ahogy húztam, húztam egyszer csak megnyúlt az ónpötty)
Szóval nem tudom mi szakad le, vagy vált le a kollégádnál, de így első blikkre letépni sem lehet, nem hogy leváljon."

Első sorban azt kell megvizsgálni, (erre vagyok nagyon kíváncsi) hogy mennyiben befolyásolja a forraszanyag olvadáspontját ez a bevonat. Úgy vélem, - mivel a bevonat elég vékony-, a forraszanyaggal létrejött új "ötvözet", a paraméterei (olvadáspont )jelentősen nem fog eltérni.

A Mettalloglobus Fémöntő Kft-nél kapható Rose fém. 25dkg a legkisebb kiszerelés. (Ón/Ólom/Bizmut) Kadmium mentes ötvözet, OP94-es jelzéssel.

Meg is van.

Számodra mi a konklúzió?

Röviden.. vannak jó tulajdonságai mint a lágyság.. rugalmasság, de ez egyben hátránya is.
Olyan helyen ahol nem keletkezik hő jó, de pl egy 100W-os végfok, tápegység..stb ami melegszik nem ajánlott.

Nem védeni akarom a technológiát , de ha jobban átgondolod a végleges forrasztásban csak "nyomokban" lesz ebből az ötvözetből ami a nyákon van az csak elenyésző mennyiség egy teljesítmény tranzisztor lábán lévő forraszanyaghoz képest és az is a teljes menyiségben elkeveredve talán 1-2 fokkal csökkentve annak olvadáspontját .

Én ezzel az elmélettel értek egyet. Mivel a felületen a vastagság csak néhány mikron, nem hiszem, hogy befolyásolná az olvadáspontot. Sokkal vékonyabb, mint maga a nyák rézfólia vastagsága. (35 mikron)

Számomra az, hogy sajnos mostanában nem jutok hozzá ezen sajtótermékhez
Pedig nagyon szerettem olvasgatni

Számomra annyi, hogy gondos tesztelésnek kell alávetni. A módszer lényegesen eltér a kémiai úton történő ón (sn) kiválasztással működő vagy a nyák gyártásnál alkalmazott ón maszkos megoldásoktól. A hatás nem azonnal jelentkezik, hanem jelentős környezeti hatás ismételt előfordulása után.
Mondjuk egy szórakoztató elekronikai lapon valószínűleg nem lesz gond, de egy autós riasztóban előfordulhat, de számos évet ki fog bírni előtte. Ugyanígy jelentősen melegedő panelnél (táp, teljesítmény erősítő, csöves panelek). Egyes integrált áramköröknél a panelen alakítanak ki hűtőfelületet, ezeknél még a hőátadási viszonyokat is meg kellene vizsgálni. Egy hőpaddal ellátott négyzetes SMD tokot fel lehet-e forrasztani az így készített lapra úgy, hogy a tok alján levő hőpad megfelelő hőátadással rendelkezzen?

Az internet csodákra képes: Hp Journal

Mivel a rétegvastagság csak pár mikron, logikus lehet az a gondolat, hogy az a változás, amit okoz a réz felületén, elhanyagolható. Természetesen minden általad írt felvetés teljesen jogos, ezt majd az idő megválaszolja. Én ki merem jelenteni, hogy általános elektronikai célra megfelelő.

Azt esetleg meg lehet tudni, hogy mennyibe kerül az a 25dkg?

Olvadásponttól függően 9-12 ezer+ÁFA körül van kilója, 250 g-os "Melba-kocka" kiszerelésben.

Én sem tudok biztosat, csak beleolvastam Hp41C feltett doksiába.

Ettől a jelen témától eltekintve is meg nem is, vigyázzunk a mennyiségekkel, azok nem egyenes arányúak minden esetben.
Csak egy példa: a műanyag gyártásban a fekete színt úgy hozzák létre, hogy 50Kg fehér pellethez dobnak egy marék feketét. ..stb
Mi mit mennyire változtat meg az nem ennyire egyszerű.

Köszönöm, akkor hirtelen számolva kb. 3-4 ezer forint "kockája".

Csak beszélgetésként kérdezem, a hagyományos pákás átónozás miért megy ki a divatból. Értem én, hogy esetleg nem olyan esztétikus, de a feladatát ellátja. És egy hobbi készüléknek ki nézegeti a nyákját.
Mindenesetre érdekes technológia ez is.

Igen, egy 25dkg-os "melba" 3-4000Ft között van. Épp ma kérdeztem.

Én is ma jártam utána, azt hiszem, nem fogom kipróbálni.
Eddig én a réz csövek forrasztásához való pasztát is használtam, szépen felkenve, hőlégfúvóval ráolvasztva, felesleg, és a keletkező trutymák RENDESEN lemosva vízzel, oldószerrel. Nem lett rossz. Házilag készített panelnek, saját részre tökéletes a hagyományos, pákás ónozás is -szerintem-. Az alját nem nézegetem, de ezer évig jó lesz.
Tudom, sokak számára az esztétikus kivitelezés fontos. Ha nem saját részre készül a panel, én is kémiai ónozást használtam, mert hátha bekukkant valaki a panel alá is

Kicsit húzós sajnos. Egy kísérletre ennyi most nem áll rendelkezésre. De az ötlet ennek ellenére tetszik, mindenképp megjegyzem!

Én ezt a technológiát már vagy 2 éve használom. Csak jók a tapasztalataim vele. Egy ilyen kocka megvásárlása valóban soknak tűnik elsőre,de én még az első kockámat használom. Pedig egy jó pár darabot már csináltam. Nagyon kevés kell belőle.
Ha belegondolunk egy kémiai ónozó mennyibe kerül és mennyi nyákot lehet vele elkészíteni? Ráadásul a tárolása is problémás. Légmentes lezárása a flakonnak, nem tárolható hosszú ideig mert bedöglik stb.
Az elkészített nyákok valóban nagyon szépek. Jól lehet forrasztani, Nem okoz semmilyen problémát, még az SMD-vel sem tapasztalataim alapján.
A citromsav is kapható fél kilós kiszerelésben is kb. 600 Ft-ért. Ami szintén nagyon sokáig elég.

Szerinted melyik a legalkalmasabb eszköz, a felesleges ón lehúzásához? (A simító művelet)

Nekem is az a véleményem, mint denon888-nak. Nagyon sokáig használható egyetlen 250g-os kocka. Gyakorlatilag én úgy csinálom, hogy egy keveset felolvasztottam és azt az edényben is hagyom. Minden alkalommal ezt a kevéske darabot görgetem/ecsetelem végig a NYÁK-on, majd lesimítom róla. A simítóval kell még kísérletezni, mert nagyon apró ki "rűcskök" maradnak a felületen. (tényleg nagyon apró, csak súrló fényben látható) Olyan felületet szeretnék megközelíteni, mint a kémiai ón felület. (Már majdnem olyan. )