Én is kipróbáltam, az ónozás ment is, de mivel kétoldalas a panel, nem boldogultam a törölgetéssel, mert a másik oldalt valahogy mindig elrontottam. Végül utólag töröltem le egy száraz ruhával úgy, hogy közben hőlégfúvóval fújtam. Valahol a fényes és a matt között lett az eredmény, majd a következőnél megpróbálom én is ónnal keverni. A felület teljesen sima lett.

Szép! De mitől ilyen "raszteres" a vastag sáv?

Mert ilyen sraffozottra kértem, hogy kevesebbet kelljen lemarni, és ha nem mosom ki rendesen a papírt nem marja ki tökéletesen. Ez csak próbapanel, gyorsan megcsináltam vasalóval, de itt volt az alkalom a próbára.

Idézet:
„40g rose fém-hez 4g Fluitin (Sn60-Pb38-Cu2) forraszanyagot oldottam be. Alapvető változást nem vettem észre. Sem olvadáspontban, sem viszkozitásban, sem bevonóképességben.”

Vajon mitől "olvadt be" az eredetileg 182 .. 190 fokos olvadáspontú Sn60-Pb38-Cu2 egy a víz forráspontja körüli hőmérsékletű anyagba?

Elmondom.

A fémek egymás olvadékában oldódnak. Gondolj csak a réz pákacsúcsra. A réz olvadáspontja 1085C' Mégis beoldódik lassan a forrasztás alkalmával az ónba.

Vagy a másik példa:

A Rose fém alkotó elemi bőven meghaladják a 250C' fokot. Az ötvözetük mégis 94C' foknál olvad. Szóval a konklúzió az, hogy az olvadt fémbe maradék nélkül beoldódik a forraszanyag. Természetesen a folyasztó szer és a gyanta kiválik.

Ez a hőlégfúvós száraz ruhás letörlés nem rossz ötlet, ki fogom próbálni!

Köszönöm a megerősítést.... Néhány napja azért aggódtam, hogy így a kötés hőállósága romlik...
Szóval a 160 fokos olvadáspontú forrasz már 100 fok alatt megolvad, ha Rose fémmel bevont panelre kerül. Akkor mégsem lesz olyan tarós a panel, mintha "normális" bevonatot kapott volna a panel...

Elméletben romlik, valóban. Mivel az ötvöző rose fém aránya annyira csekély, a gyakorlati hőállóság és olvadáspont csökkenés elhanyagolható. A Nyákon mikron-os vastagságban fordul elő a bevonat. Attól, hogy az alkatrész kiforrasztja magát, véleményem szerint nem kell tartani.

Elméletben teljesen igazad van. A beülteténél egyáltalán nem garantált a fémek egyenletes keveredése, ami miatt különböző összetélető csomók keletkeznek a forrasztásban. Ezek a csomók másként reagálnak a melegedésre. Pontosabban megtalálhatod az általam belinkeld HP cikkben a részleteket. Ott szemcsésedésről írnak kb 800 900 hőmérséklet ciklus után. Ha jól fordítom rossz esetben pontosan az alkaltrészek "kiforrasztódását" is emelegetik. Nekik biztosan jobb mérési kövülményik vannak, mint nekem a konyhai hokkedi sarkán.

A forrasztás és annak hibái egy külön szakág az elektronikán belül.
Forrasztási hibák rengeteg alkatrésznél okoznak problémát ami a komplett termék működésében zavarokat és hibákat okoznak.
Az, hogy mit mivel keversz milyen arányban, nem azt jelenti, hogy a sokhoz a kevés elhanyagolható, és nem számít. Nyilván hobbiszinten a forrasztási hibákból eredő problémák elhanyagolhatók azok mennyisége miatt.
De ez nem azt jelenti, hogy az a forrasztás amit a kislámpa alatt gondosan szemügyre veszel jó is.


Maradjunk annyiban, hogy ezek a vélemények szubjektiv eredetüek.
A home made környezetben való alkalmazása valószínüleg nem okoz majd problémát.

Nekem az a véleményem, hogy az életszerűség logikája azt mondja, hogy ilyen mennyiségek mellet elhanyagolható az ötvöző anyag által okozott olvadásponti különbség. Elfogadom, hogy ez egy szubjektív vélemény. A gyakorlati alkalmazáson azonban mit sem változtat. Ha már valamelyik alkatrész kiforrasztja magát, (90-100C') ott már nagyobb baj van.

Ahogy írod is, a home made környezetben nem okoz gondot. Ebben meg is egyeztünk.

Picit pontosítanék. Beoldódik. Az oldódással együtt, viszont valóban ötvözetet képez.

Az elkészült forrólevegős pákával tettem egy kísérletet a felület szépítésére. Sikerrel. A már beónozott felületet átmelegítem forró levegővel és azonnal, körkörös mozdulatokkal egy vatta pamaccsal áttörlöm. Ezzel a technikával az esetlegesen a felületen maradt apró pöttyök maradéktalanul eltüntethetőek. A forró levegős kezelés után nagyon finom szemcséjű súrolóporral "homogenizálom" a felületet. Most már tényleg teljesen ugyan olyan egyenletes, mint a kémiai ónozás. Egyetlen különbséggel, hogy a vizi ónozott nyák felülete finom csiszolt. (Persze a kémiai ónozás esetén nincs súrolóporos "homogenizálásra" szükség.)

Mit gondoltok, indukciós főzőlapon alkalmas edényben lehet e Wood fémet olvasztani? Edényben víz és a Wood, vagy Rose fém.

Köszönöm

Ha a forrásban lévő vízben felolvad más a fém akkor igen. Lényeg, hogy indukciós melegítőre alkalmas legyen az edény. A legócskább zománcozott edény megteszi.