https://www.youtube.com/user/ultraslo/videos

Csak megint a fogalomzavar. Nem képfrissítésről van szó, hanem mai szóval real time képrajzolásról.
A tárolási funkció a néző szemében van, a csőre mindig csak egy sort rajzol, és az nem is marad ott, tehát nem frissítésről van szó, mint a pixeles technológiánál. Ott egy pixel állapota egész addíg ott marad, míg meg nem változtatják, frissítik.

Részben... A csőnek mindig van egy bizonyos nagyságú utánvilágítási ideje. Vagyis a kirajzolt sor egy ideig ott marad, de ez az idő hamarabb letelik, minthogy a következő képkirajzolás ismét ugyanoda érne. Oszcilloszkóp csöveknél volt olyan, aminek kifejezetten hosszú utánvilágítása volt, szándékosan, mert így egyfajta analóg tárolós szkópként működött. Pl. a radar képernyőknél is elég hosszú volt az utánvilágítás.
De ez valóban nem frissítés....

A hosszú utánvilágítású ks csövek, az más tészta, de ott sem beszélhetünk igazán frissítésről, bár a képernyő anyaga bizonyos fokig tárol. Ilyenek az egyszeres lefutású, vagy ritka lefutású, tranziens vizsgáló szkópokban van, ide sorolnám még az analóg tárolós szkópokat is, mert ott sem frissítés, hanem újra rajzolás történik. Ahogy az analóg radar csövekben is.
De ha jól belegondolok, vitatkozhatnánk napestig, de nem ér annyit a dolog. Egy LCD kijelző frissítése esetén is gyakorlatilag "újrarajzolást" végzünk.

Ezt nem fejtenéd ki bővebben? Mert ha ez így van, akkor én vagyok félreinformálva.
Eddig úgy tudtam, hogy minden olyan grafikus megjelenítő, ami nem képcsöves, aktív mátrix alapú.
És egyedül az e-ink az, amire ha kirajzolod a képet, az ott marad, mindaddig, míg másikat nem küldesz rá.

Szerintem ez a video "nem igaz". A képcsőnek sokkal hosszabb utánvilágítása van, a megrajzolása után több sor még látszódik egyszerre. Meg nem is ennyire ferde.

Ezért tettem idézőjelbe. Mert a TV esetén az információ, és a kijelzés között nem történik tárolás, még az utánvilágítás is kritikus, a mozgás, a gyors változás miatt.
Az LCD kijelző esetén van tárolás, de a frissítés a megjenítendő információ teljes újraírását jelenti, akkor is, ha változatlan.
De lehet nem jól fogalmaztam.

ITT azt írják, hogy a TV képcsöveinek kb. 10ms az utánvilágítása. Ha a szabványos másodpercenkénti 50 képet vesszük alapul, akkor kb. két kirajzolás közötti idő (20ms) feléig tart, mire a fény lecsökken 1%-ra.

Egyébként pedig én nem vitatkozom, mert _nagyjából_ ugyanazt írtuk...

A vídeóban a szemléltesség kedvéért nyilván le van lassítva. A soridő 64 us, de 20 ms alatt megy le egy félkép, a teljes kép ugye 40 ms. Az utánvilágítás sem lehet 40 ms -nál hosszabb, mert akkor elmosódna a kép. Pont a villódzás csökkentésére találták ki a kétfélképes technológiát.

Vagyis egyszerre 156 sort kellene látnunk, ha az 1%-os fényességű sort is meglátjuk.

Én azt gondoltam, hogy le van lassítva a tv-n az eltérítés. De most nézem, hogy 10000fps-t ír, én is azt mondom, hogy nem igaz.

Számomra a dolog hitelességét nem ez az érték teszi kétségessé, léteznek ilyen sebességre készült kamerák.
Nekem is az a gondom, amit Medve írt: túl ferde egy sor a képen.

Az biztos, hogy jelentősen manipulálták. A videóban látszó sor is inkább több sornak tűnik, egy sor esetén inkább csak pöttyök látszanának, itt pedig, mintha kép részletei lennének. Bár lehet, hogy csak optikai csalódás.

Az biztos, hogy speciális kamerával csinálták ( vagy mezei grafika), mert valoban a képen mintha egy sort látnál, csak az a sor nem azonos a TV egyetlen képsorával, hanem több ( saccolval) 16 sorbol lett átlosan kiválasztva az a csik amit látni.
Ezt az analog korszak alkonyán elöfordulo 100 Hz-s meg hasonlo, de csak SD felbontásu TV-k belsö memoriájábol is ki lehett olvasni, mert már azok is bitmapban tették el a kapott képet, majd onnan olvasták ki a képcsö számára. Azaz a bitmap memoriában meg volt az egész kép igy csak a cimzéssel kellett eljátszani, hogy ilyen képet kapj ( nem sok köze van a képernyöhöz.)
A 10000 FPS az jelentené, hogy egy kép 1/10000 mp alatt készül, ami ha jol számolom 10 us egy kép, azaz kb 6 kép egy sor (6x10=64 us), - a mezei képcsö viszon 6 us-nál joval többet világit, azaz csik nem keletkezhetne a felvételen. Persze szemléltetésre tökéletes.

Sziasztok!
Én is találtam két ilyen videót. Ezekről mi a véleményetek?
Bővebben: Link
Bővebben: Link

Ha eltérnek a képsebességek, akkor ez van. Filmezd le az új buszok homlokkijelzőjét, az is villogni fog, pedig szabad szemmel nézve nem.

Ahhoz nem kell új buszt keresnem. Engem a propeller clock tréfált meg annak idején amikor építettem. Mobiltelóval nem tudtam róla rendes képet készíteni.

Figyelem, a nyugalom megzavarására alkalmas képek következnek!
Bővebben: Link

Ennél látványosabb volt, amikor egy vödör szilvát megleptek a muslincák.
Rátettem a vödörre egy ilyen légycsapót, nyomtam a gombot, és megrúgtam a vödröt.
Komplett tűzijátékban volt részem.

Mintha magamat látnám villanyszerelés közben, a légy helyében.

Sziaszok!

Egy kis érdekesség látatok már ilyet mint a képen lévő hirdetés.

Az MTD nem magyar véletlenül? Mellesleg... Nagyon hasonlít a kínai gépemhez, ami 20000Ft volt 2db Első alkalommal 1 óra jó olajos keverékkel járatás a fára akasztva, aztán jól bírja a strapát. Na nem egy Husquarna vagy Stihl, de apróbb munkákhoz elég.

Damilos láncfűrész... ez olyan, mint amikor "anyabika eladó"

Amerikai, mármint a cég. De a fűrész az kínai minőség. Nekem is van egy. Egy konstrukciós hibát már kijavítottam rajta, de még így sem az igazi.

Montendbájk

A jövő közeleg.

Megy az etetés meg a balek-vadászat...

- Windows XP 9999×9999 pixel felbontáson!!! Bővebben: Youtube video
- Mi történik, ha a rendszeridő átlépi a 9999. évet??? Bővebben: Youtube video

Hát erre már jo lenne a Sony nemrégen bemutatott kb 10x4 m-s OLED display panelje (IBC 2016).
Ehhez kell még néhány plakátragaszto csávo létrával, hogy lásd mit is kezelsz éppen a képernyön.

Itt egy másik!