Hangszigetelés, és hogy a válaszfal külön tudjon mozogni.

Igen, szurkos papír. Elválasztja a hajszálcsöveket az alap és a fal között, vízzáró szerepe van.

Na ezt mondom én is, erre gondoltam. Vízzáró szerepe van, de ha keresztbevágom a fürdő padlóját, végig vágom a szurkospapírt is...

"szurkospapír" Mifelénk egyszerűen csak kátránypapírnak hívák.

Azért majd ha javítod, bitumenes nehézlemezként keresd.

Üzletben kátránypapír néven kapsz, feltéve ha magyar az eladó. Nem akarok megsérteni senkit, de ha fogsz kérni konkrétan vagy kiröhögnek, vagy minimum UFO-nak néznek (Felvidéken pláne.). Én a vágást úgy javítanám, hogy a vágási vonal két oldalát hosszában a teljes szakaszon jó széles sávban bekenném "gumoaszfalttal" majd ezt mint ragasztó és hézagolóanyagot használva, lefedném egy darab kátránypapírral. Valójában a "gumoaszfalttal" ragasztanák egy nagy foltot a vágásra. Persze ez csak egy ötlet, lehet, hogy másnak van jobb is.
"gumoaszfalt"-a lapos tetők vízszigetelésére, annak javítására használják. Bővebben: Link

Hasonlóan mint ők.

Nem tudom felvidéken hogy hívják, nálunk a kátránypapír az, aminek mind két oldala sóderos. A bitumenes lemeznek az egyik oldalán vékony fólia van, ami a melegítésre megolvad a szurokkal együtt és így leragad, mint a videón is.

Elhiszem neked. Nálunk ezt nevezik kátrány papírnak, a sóderest pedig "kátrányos zsindely" illetve hasonló szavakkal illetik (területe válogatja) azért mer (bocsánat-mert-) kisebb melléképületek tetejének fedésére használják (kiülő, terasz, kutyaól, madáretető stb.)

Kátrány, szurok, bitumen - mind ugyanazt jelenti. Viszont a kátránypapír csak legfeljebb a párát fogja vissza némileg, vízszigeteléshez bitumenes nehézlemez kell és úgy működik, ahogy ktamas66 is írta. A "gumoaszfalt" pedig nálunk bitugél néven kapható. Ez is bitumenes anyag, de hidegen kenhető. Vízszigetelésre kaphatók már kellemesebben használható anyagok is, pl. Acroseal, ezek vízbázisú műgyanta anyagok. Egyszerűbb velük dolgozni, nem kell disznópörzsölő, vízzel tisztítható a szerszám. Az is igaz, hogy némileg drágábbak is.

Szia! Akkor tegyük tisztába: Régebben a kátránypapír volt az egyetlen szigetelési lehetőség. Sajnos a nevében is benne van, hogy mi a hátránya. papírt tartalmaz azaz cellulóz alapú - ergo elbomlik egy idő után és a kátrány összerepedezik. Nincs semmilyen védőszerepe növények ellen sem. Én dolgoztam a Schomburg és a Deitermann cég kenhető szigeteléseivel. Sokan használják a MAPEI-t is. Nem olcsó termékek de nagyon jók. Legjobb a Schomburg kétkomponenses, ebből van pozitív és negatív víznyomásnak ellenálló változata is 20 év garanciával. Higítani kell, de túlzott higítástól porózussá válik. Én nagyon megszerettem, a saját házam is ezzel lett szigetelve. A Deitermann is ugyanaz az anyag, csak már higított késztermék. A Mapei hasonló, de ha nem kevergeted folyton bedolgozás közben - csapnivaló lesz az eredmény. Folyamatos kevergetéssel - majdnem olyan jó, de szerintem nem éri meg a macerát, mert nem olcsóbb. Ezeket simán ecsettel fel tudod hordani egy portalanított felületre. Célszerű több rétegben felvinni úgy, hogy egy réteget felviszel tapadóhídként, egyet önálló rétegként, egyet üvegszövettel és az üvegszövetbe is már kened folyamatosan az anyagot. majd a legvégén még egy fedőréteg. Az eredmény látszatra hasonló mint a kátránypapír, de minden rést eltömítesz vele és az üvegszövet nem bomlik. Továbbá a gyártó az anyag rugalmasságára vállal 20 év garanciát a technológia betartása mellett. Győrben árterületen szigeteltünk vele épületet, aminek varroda lett a pincéjébe telepítve oda, ahol másik 1m-es lábakra építették a házaikat. Egyszer volt beázás, mert befolyt az ablakon a víz. Egyébként csont száraz volt minden. A pincém cserép pincefalazóból készült és ezzel szigeteltem körbe. Száraz, mint a Szahara. Ezek az anyagok a kiszerelésük miatt viszonylag drágábbak, mert 20-25kg-os csomagban vannak. Ha kevesebb is elég, akkor a Bauhausban lehet kapni például nálunk medencejavító festéket. Ez egykomponenses és nagyon hasonló anyag. Fürdőszobánál nem kérdés, hogy kell. Persze ésszel. Majdnem lemaradt: az üvegszövet ilyen módon gyökérvédő szereppel is bír. Azaz külső épületszigetelésre is ezért alkalmasabb. Apáméknál nem volt ilyen. A szomszéd meggyfája friss hajtást hozott az étkezőben .

Kösz a választ, ezekre odafigyelek

Nem nevetik ki. GV Fólia. GV+ vastagság. GV3, GV4.. Azért kell a fal alá, hogy a kapilláris ereken ne szivárogjon fel a víz. Ahogy Bakman mondja.
Kameleon: A pozitív nyomásra kiváncsi lennék. Vannak új technologiák, de a földmozgást egyik sem szereti.
Például a helyiségben 60cm magas vízoszlop. GV fólia elvérzik a diletáció miatt. A helyben drénlemezelt tófólia is elvérzett nálam. (garancia akkor volt, ha ugyanolyan magas a vasbeton réteg, mint a feljött vízmennyiség. Egy 50 centi víznél- 25+60cm tömör vasbeton+ 20 centi az oldalfalakon. ( Itt még be kell bizonyítanom, hogy nem a vasháló szúrta át a szigetelést, mikor helyre öntötték. Ez az am,i lehetetlen.) Van még a kenhető, sarkokban illesztett szigetelés. Ezt még ki kellene próbálnom, de már nem bízok ebben... Jobb, ha senki nem csinál pozitív nyomásra "semmit."

Keszon. Csinálj túlnyomást a pincében. Az nem tűnt fel amikor építkeztél, hogy egy tóba építed a házat?

Nem Szolnok, de mégis. Ha a Tisza feljön, itt megemelkedik a talajvíz. Nyáron 8 méterre van. Februárba feljön 2 méterre is.

Belső szigetelés?

Viszont könnyű kutat ásni a kertbe

Nálunk olyan 20..30 m között van a talajvíz.
Ezt tudták az itt lakók is, mert hogy sem alap, sem szigetelés nem volt a házban

Nem az első vízadó rétegre gondolok. Mikor a Tisza árad, nem képes elnyelni a vizet a föld. Ilyenkor szívunk a pincékkel február környékén. (30km)

Belső. Köztes. Fal, szigetelés, fal.

Körbe drén.

Tényleg érdekel. Fejtsd ki. Elázott már minden a pincében. Én csak örülök, ha találok itt megoldást.

Keress rá. Lyukas cső a ház körül. Valamennyi vizet elvezet.

Félreértessz valamit. Pozitív nyomás. Talajvíz szigetelés.

Lehet.
" Mikor a Tisza árad, nem képes elnyelni a vizet a föld."
Ez a felülről jövö csapadék(?) Ezt kéne elvezetned a ház közeléből.

,Ház közeléből, három méter mélyről. Pár millió köbmétert.

Szia! Ha kíváncsi vagy - csak el kell menned a Csepel plázába. Még szegény megboldogult keresztapámmal szigeteltük ki a tüzivíz tározót. Eredetileg pontosan ugyanolyan betonpanel volt, mint az épület többi része. Aztán jöttünk ketten, bemásztunk a kb 80cm méretű lukon és 3 napig szigeteltünk az anyaggal. Azóta még nem panaszkodtak.

Ha szkeptikus vagy, olvasgass például itt. Leírnak minden adatot. Ha kevés, akkor nézd meg a gyártó oldalát. Időközben nézem épp, hogy a Weber nagyúr megvette a Deitermannt. Szerintem nagyon jól teljesít a gyakorlatban ez a szer. Csak az ára húzós. A 2K egy szürke anyag - kicsit almaillatú. A másik anyag amit használtunk 30kg-os fémvödrös kiszerelésben volt a legkisebb - cserébe egész jó volt az ára. Nálam a kültéri tó van vele szigetelve. Nem is a szigetelésnél ereszt, hanem jóelőre becsöveztem a betonba a lámpáknak, szivattyúnak - a csőnél enged Az egyetlen amit tényleg nem bírt ki - amikor a 90cm tó az aljáig befagyott. De azt a beton sem bírta. Utána csak rákentem még egy réteget és viszlát.

Itt nálunk van olyan utca, ahol most is alig 1m-re van a víz. Egy nagyobb eső és fél m-re van.

Csaba egyébként is olyan, hogy leesik 2mm eső, áll mindenhol a víz, nincs ami elvezesse. Gondolom a többi nagyváros se különb. Lakóhelyemen is vannak mélyebb részek, ahol feljön a talajvíz.

Szép estét mindenkinek!
Azt már kezdem érteni, hogy miért kellett közel arany árat fizetnem a lendvicei dió szénért?

Csak még azt nem tudom, hogy miféle anyag lehet ez a szépen csillogó valami a szénben.

Most kénytelen vagyok ezzel fűteni minden vödörbe jut 1-2 darab belőle.
Nem egy kimondottan stabil anyag mert a szobába hajlamos szétporladni.