Pedig éppen ennyit kell érteni hozzá, ha valaki komolyan tervezni/fejleszteni akar! A langyos pocsolyának nincs sok értelme, akkor már sokkal egyszerűbb eladó bontottra vagy hibás készülékekre vadászni, esetleg új trafókat venni.

A tanulásra-megértésre fordított idő egyébként eltörpül a gyakorlati tapasztalathoz szükséges idő mellett, ráadásul egy bizonyos szint felett megsütheti a szakismereteit, aki nem tud jó áron jó (hang)minőségű alapanyagokat beszerezni.

Nem értetted meg, hogy a hozzászólásom mire irányult

Aki már olvasta az adatlapomat az tudja ,hogy én egy öreg csőgép vagyok.Nagyon sokat foglalkoztam velük és még mindig szívesebben foglalkoznák velük mint a kockacukor nagyságú léptetőmotor vezérlésekkel...Brrr. utálom ezt a hideg félvezetős technikát de hát ebből élek.
Térjünk a tárgyra. Én is olvastam mindenféle okosságot, hogy-hogy lehet méretezni.Többsége egyetemi vagy legalábbis főiskolai végzettséget igényel.
Vegyünk egy egyszerű példát:
Építsünk egy ellenütemű végfokot
Ua=460V
Pki=100W a kimenő szekunderén trafó hatásfoka 0.8-0.9
Pbemenő=125-111W vasmagtól függően
most pedig számoljuk ki a felvett áramot ekkora anódnál
Ia=271-241 mA veszteséget figyelembe véve
Számoljunk 125W bemenővel
Ehhez tartozó áram. 271mA
a csúcsáram 382mA
Olyan csövet kell választani ami ezt az anódáramot tudja ennél a feszültségnél.
tipusa: PL519
Meg kell határozni a max disszipációt is.
Gyakorlati értékek alapján ez félkivezérlésnél van, amikor a fele teljesítmény bent marad.
Esetünkben ez 62.5 W két csőre elméletileg
A csövek egyenkénti max Pd= 45W
Bőven benne van, mert a munkaponti beállításnál úgyis a fele disszipációt állítjuk be majd előfeszültséggel. Ez itt 20-22,5 Watt lesz
Ez az AB osztályú beállításnál lényeges momentum.
Cső adatlapból + mérve az előfeszültség -40-42V csőtöl függöen
Eddig megvagyunk.
Most jön az anódváltó kiszámolása.
Nem kell hozzá tudományos ismeret. Elég ha tudjuk a csövünk hatásfokát ami sugártetródánál
ilyen feszültségszinten eléri a 70%-ot
Tehát szorozzuk meg az anódot a hatásfokkal
Ucs=322Volt csőfelenként
Ueff=228volt anódtól-anódig
Tehát egy olyan trafóra lesz szükségünk ami kétszer 114voltra van méretezve a menetszáma
A szekundert pedig a terhelő impedaciából ki lehet számolni
Ehhez a teljesítményhez választani kell egy vasmagot is. Én személy szerint megnézem egy 50hz-es trafónak az idetartozó menetszám értékeit a vasmaghoz. ez azt jelenti,hogy ez a vasmag ezen a frekvencián már telítődik. De nekünk nagyobb mélyátvitel szükségeltetik
itt jön az a dolog,hogy duplázzuk meg a trafó teljesítményét hiszen akkor már a vas nem telítődik be. A baj csak ott van, hogy a gerjesztés viszont 50hz-re van méretezve. Dupla teljesítménynél viszont az alsó gerjesztés miatt dupla menetszám adódik.Így elméletileg 25Hz-ig vinne a kimenő ami gyakorlatba nem teljesen igaz. De a mélyátvitelt megemeltük mindenféle korrekció nélkül.
A többi a menetszámok már mind mind kiszámíthatóak egyszerűen. A huzalkitöltéssel aki még nem csinált ilyet annak meggyűlik a baja na de ez a szép benne..A huzalátmérők pedig az áramok és menetszámok ismeretében tervezhetőek vagy ki kell kisérletezni.
A tekercselésnél pedig mindig soronként szigeteljünk , a primer és szekunder között pedig igen nagy gondossággal. A tekercselés lehet osztott váltott vagy réteges. Átütés esetén könnyen baleset lehet a vége, főleg ha szekunder nincs leterhelve. Az írásomat természetesen a teljesség igénye nélkül irtam. Gondolat ébresztésnek szántam.
Az első ilyen átalakításom egy APX 100 volt azért is dobtam fel a paramétereit.
25 éve működik..

Nem jó mert a PL500-nak kicsi a disszipációja ide és amúgy sem illeszkedne mert ekorra áramot belehajtani az már gyilkosság volna.

Hali.Tudna nekem adni valaki informáciot egy ETD49 tekercseléséről???

ETD vasat (ferrit) nem láttam még kimenőnek. Tán egy másik témában érdeklődj.

Offff..bocsi nem jó helyre irtam.Hova kellett volna tennem szerinted??

Valószínűleg a kapcsolóüzemű, vagy az inverteres témába.

Kerítsd elő az adatlapját. (EPCOS) Megtalálod az adatait, vannak hozzá szerelvények, ezek alapján kiszámolhatod amire szükséged van, és megtekerheted.

Szia.Sajnos de én erre béna vagyok...

Hali!
A 230-as kapcsüzemű topikban találsz elég infót róla. Privát is ment.

Köszönöm a választ!

Abban tudnátok informálni, hogy PL500-hoz 2xSM104 0 mag mire lenne kb. elég?
Még tavaly évvégén vettem, azóta nem nagyon foglakoztam vele, hasznos keresztmetszetet mondani nem tudok, de jártasabbak ismerhetik, és könnyen megtalálható a paramétetei a neten.

Sziasztok!
Érdeklődnék, hogy valaki foglalkozott e már kimenő transzformátor tekercselésével illetve méretezésével toroid magra. Hogyan lehet méretezni kimenőt toroidra illetve vannak e tapasztalatok e téren valakinek?

Alig-alig találtam valamit ebben a témában, kíváncsi vagyok a véleményetekre esetleg segítségetekre.

Köszönöm.

Peti

RT-ben vannak róla cikkek.
PP-ben dicsőítik.
SE-ben meg ugye nem játszik...

Sziasztok!

Hol lehet jó minőségű lemezeket venni kimenőhöz?Van ötletek?Csak külföld?EI lemez és csévéről van szó de hiperszil si jó.Magyarok is szóba jöhetnének ha van egyáltalán olyan.

Nem vagyok nagy tudora a témának, de tavaly nagy transzformátor vadászatot tartottam, és a tapasztalataim alapján a következő vélemény formálódott meg bennem:
- EI lemezt horror árért!
- Komplett gyári kimenőt, csillagászati árért!!
- M lemezt hamarabb és olcsón, akár kéz alól is és komplett trafót is.
Ilyen trafókat első sorban régi BEAG csöves, vagy 100V-os erősítők kimenői/illesztői/hálózati trafói, ill. hangsugárzóinak illesztő trafóiként találhatsz.
Nekem van egy nagy kültéri hangoszlop illesztő trafóm, ami kb akkora mint egy BEAG APt-100 hálózati/ kimenő illesztő trafó.
-Az amorf magok jó választások! A C magok, -ami hiperszil néven terjedt el a köztudatban, de ez a megnevezés a gyártástechnológiára utal, mint inkább a formára...- nagyon jó választás, én vettem több méretben is, ill. vannak akik esküsznek a toroidra is.

Ez egy örök parázs téma, van aki a hálózatit is 0,3%-os Si lemezből készíti, de volt olyan is, aki azt mondta, hogy normál hálózati trafót tett be, ami illeszkedett a kimenő impedanciával...
Ki mire esküszik... Az aranyközép útnak a hiperszilek tökéletesek szerintem! Elég jó vas anyagok, ahhoz, hogy jó kimenőt lehessen készíteni vele, és mechanikailag is jól kezelhető, nincs vele olyan macera, mint egy lemezelt trafóval. (Nem is szólva az M lemezesről!!!)

Honnan vetted a hiperszil magokat?

Hosszas vadászat után -kb. másfél év, hogy egyáltalán bele ütöttem a témába az orrom- itt a HE-en hirdetett egy pesti fickó komplett tápesgyégeket, -egyenirányító, kondi, hűtőborda, stab tranyók...- amiben ezek a rtafók voltak, de valami nevetséges áron adta! Akkor úgy gondoltam, hogy soha vissza nem térő alkalom, és ha még 5 évig porosodik itt, akkor is jó üzlet lesz! főleg hogy helyembe is hozta!
Tehát, valami marha nagy szerencsém volt!!!
Vettem 3db 2xSM102b, 2db 2xSM85b, és 2db 2xSM75 trafót. De eznfelűl saját bontásból szereztem még be kisebb, tenyérnyi dupla C magos - nem tudom hiperszil-e - trafókat, kisebb SE kimenőknek, esetleg fejhallgató erősítőknek, bár azok inkább trafó néklüliek.

A kimenő trafó mag vadászattal az a baj, hogy nehéz különböző forrásból egyformát beszerezni! És nekem is ez volt a gondom sokáig, amíg a szerencse rám nem talált!

Van még egy nagyon jó és itthon nem igazán ismert és elterjedt mag típus, ami már-már majdnem ferrit, és alakra olyan mint a C (hiperszil) mag. R-core
Állítólag ezek a transzformátorok netovábbja!!! Ezek a magok olyan folytonos gyűrűt alkotnak mint a torroid, tehát nem két részből áll, mint a C magok. Itt a csévetest patentos és az pattintható fel a magra. Tekercselése némileg a köpeny típusú és a toroid trafó műveletének összvére. Itthon nem is tudom van-e aki tekercselilyet. Maga a művelet nem komplikáltabb, mint a toroid-é, csak itt a magot nem forgatja körbe, hanem ugyan olyan oda-vissza irányú a tekercselés. Aki ügyes, és tud tekercselő gépet készíteni, egy hagyományos tekercselőt kiegészít egy vetélővel és már kész is...
Hogy kimenőben itthon kapható-e? Nem hiszem. Hogy külföldön? ebay-on tuti, mert láttam már, de hogy neked megfelelő-e más kérdés... Másnem veszel hálózatiban, és áttekerteted, ha van aki tud ilyet tekerni... vagy csináld magad mozgalom...

Kis segédlet, milyen típusú dupla C magok vannak:
dupla hiperdzil msgok

Az lesz csinálom magam csak hálózati lemezekből nem tudunk jó kimenőt csinálni úgy tudom.
Vacuumschmelze ez keresem.Közben kideritettem a tolnai vasak akkor lennének használhatók igazán,ha jól tudnák pontosan megköszsörülni.Hiába vettek német gépet így se tudnak
Így marad külföld

Sokan esküsznek a gyűrű trafóra is és van itt is aki meg is tudja tekerni. Nem feltétlen kapod meg olcsóbban, minthta itthon gyártatnád le.
A háózati vas hamar telítődik, "rossz" a szemcsézettség, baromi nagy kell belőlle. Szólni szólhat szépen, mint egy hifi, de a vájtfülűeknek pocsék minőségű. Ez a te fiziológiádon múlik, számodra mi a jó. Sokáig tipródtam én is, pedig először rengeteg hálózati trafót szeteztem, de ellene szóltak, nem foglalkoztam vele. Most meg pénzem nincs rá.
10 ezer forint körül már tudsz venni Beag APX/T-100 erősítőket. Két készülék esetén máris van 4 remek trafód. Sokan veszik csak a trafó miatt, amit vagy 1:1-ben használnak, vagy áttekerik. Sok nagy csöves épített remek pp-ket ezekkel a trafókkal.
Legyél okosabb mint én voltam! Annyura a tutira akartam menni, hogy eszembe sem jutott másban hinni! Alapjáúl nem jártam rosszúl a hiperszilekkel sem, de volt egy APT-100-am, amit ekcseréltem két használt PCL86-ra és EM84-re, két összetákolt se panelre, két rádiós kimenőre, és egy maszek hálózatira. Azoita sem raktam össze. Tájékotatlan voltam, és az egyszerűségre mentem, nem akartam rádiók buherálásával vesződni.
Ma már bánom nagyon, mert venni kellett volna mellé még egyet, nem elcserélni. De a kezdők balszerencséje.
Leghamarabb hazai piacon így talmász haszálható és biztonsággal egyforma trafókat kimenőnek.
De másrészről te pénzed, te dolgod, te gondod.
Ha előröl kezdeném a trafó ketesést, én így csinálnám. Csak engem riaszt az M lemez. Szedtem szét kb 4x4x2cm trafót, kössz nem, mégegyszer nem!
Nekem van egy nagy M lemezes trafóm, ha gondolod beszélhetünk róla. Hálózatinak még jó, ha párja nem lesz.

Üdv nagyon necces a 6L6 pp erősítőhöz 4Kohm kimenőt tenni?

Sziasztok.
Szeretnék összerakni egy sztereó ECL86 erősítőt. A problémám az hogy nincs két egyforma kimenőm. Megpròbàlkoznék a tekeréssel. Tudtok segíteni rétegrendel, és menetszámmal? Amik vannak azok bontott ràdióból vannak. Esetleg csinàlok nagyobb csévetestet, és több trafóból bevasalom.

Üdv!
Ma befejeztem a második, SM74-re készült ECL86 PP kimenőt is.
A primer/szekunder kapacitás 1.76nF.
Aztán belefőztem egy 60:40% méhviasz-viasz elegybe, így 3.1nF lett a kapacitálása.
Meglátjuk, ront-e a helyzeten, az Építő majd elmondja, vagy fejemhez vágja őket...

Próbáltad már a téma képei, ~150 oldalnál lévő számításokat tanulmányozni?

Akit érdekel, 1 hétig elérhető: Könyv a híradástechnikai trafókról

Ha valóban kimenőt akarsz készíteni és konkrét kérdésed lenne ezzel kapcsolatban, szívesen
válaszolok. Úgy vélem nem erről van szó, csak szórakozni, vizsgáztatni szeretnél, ehhez kedvem, időm sincs. Semmi értelme meddő vitákba bonyolódni.

Igen, lenne egy konkrét kérdésem.

Kell egy trafó, amit kinéztem, az 100/100V-os, mondjuk 100 W-os. Át tudok e vinni rajta 5 Hz-es, 20 us-os, váltakozófeszültségű négyszögimpulzusokat? A vaskeresztmet 20 cm2 körüli.

"Ha valóban kimenőt akarsz készíteni és konkrét kérdésed lenne ezzel kapcsolatban, szívesen válaszolok."
Ugye nem akarod senkivel elhitetni, hogy ez valós problémád?
Kérdésed felvetése hamis!

Ó, ez engem is érdekel! Csak azt nem értem, mi a köze (hangfrekvenciáról beszélünk) a kimenő trafóhoz?
Egyébkén - nem - szerintem. De jól telik az idő az ilyen osobaságokkal.

Lehet, hogy nektek nem tűnt fel, de ebben a kérdésben van jó nagy frekvencia, meg kicsi is. Ebből eredően elég sok köze van egy kimenőtrafóhoz.... Egyébként pedig egy mechanikus rezgéskeltőbe kellene, természetesen sokkal nagyobb teljesítményre, de átlőcsölni már én is tudom.

Természetesen nem kell hozzászólnotok, semmi sem kötelező...