Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » NYÁK-lap készítés kérdések
A témában nincs helye a nem szakmai indíttatású vitáknak, ezért a szabályszegést elkövetők azonnali figyelmeztetés nélküli kitiltásban, vagy némításban részesülnek. Ugyan így járunk el azokkal szemben, akik "blog"-nak nézik a fórumot. Ezt mindenki tartsa szem előtt!
Nem rossz ötlet. Két panelt készítek próbából, ha az elsőnek nem elég az oldószeres takarítás, akkor a másodikat meg is csuszatolom.
Kétoldalas panel klorofillel, akarom mondani, lötstoppal ellátva.
A mai nap ment a kukába, ami a végeredményt illeti, bár tapasztalatszerzésnek és iránymutatónak jó volt.
A kísérleti darabok reloop TDA7294-es paneltervéből születtek. Nemrég újrarajzoltam magamnak, hogy lötstopot tudjak rátenni. Így a pozíció rajzokat is ki tudtam nyomtatni. Először 0,1mm-es, majd 0,15mm-es vonalszélességet alkalmaztam. Sajnos levilágítási gondjaim is akadtak, amin meglepődtem, lehet nem sikerült a kisméretű panelt rendesen leszorítanom. A panelek egyik sarkában csaknem eltűntek a vonalak. Előhívás után bemaszatoltam filccel a NYÁK-ok felületét, hagytam száradni (pár perc elég). Ezután finoman elkezdtem leoldani a festéket. Nagyon óvatosan kellett törölgetni, hogy a mélyedésből ne jöjjön ki a festék. Az IC hűtőzászlóját nem tudtam szépen megcsinálni, folyton kitöröltem belőle a festéket. Ehhez a filces módszerhez túl vékony a fólia szerintem. Azért leoldottam a dry fóliát, sajnos sérülékenyebb volt a felvitt festék, mint gondoltam. Elég vékony festék maradt fent, az is sérült valamennyit amíg megtisztítottam a NYÁK-ot. Tettem még egy próbát a kínai solder mask anyaggal is. Belehúztam a mélyedésbe, a felesleget lehúztam. Kapott úgy 10 perc UV-t (a NYÁK-okat 2 perccel világítom le), mert 5 perc után még puha volt a panel oldalára lefolyt vastagabb réteg. A dry fólia piszkosul "ráégett" a panelre, fél órát ázott erős NaOH-ban, de alig csinált vele valamit. Ugyanakkor annyira megbontotta, hogy körömmel fel tudtam kaparni, amit a megkötött paszta is egész jól bírt. Még megpróbálom úgy is, hogy a kínai anyag kikeményítése előtt leáztatom a dry fóliát. Gyanús, hogy el fogom maszatolni, de majd kiderül. Persze a dry fólia is használható közvetlenül pozíció feliratként, csak nem éppen toner/ tinta takarékos.
Sziasztok.
Szeretnék egy kis segítséget kérni,védőtávolság ügyben. Van egy redőnyvezérlés, amely egy 0,6A max áramfelvételű 230v Ac motort kapcsol finder relén keresztül. A panelen a 230V és 12V-os vezetősávok közt mekkora távolságot kellene hagynom, hogy biztonságos legyen? A hozzászólás módosítva: Szept 12, 2017
Szia.
A mellékleten bejelöltem pirossal a kérdéses részt. Ezek lennének a 230V-os részek? Szerintem: - bal oldali részen nem mehet ilyen közel a sorkapocshoz menő három sáv a 12V-os részhez. - Relé lábak között bal és jobb oldalon se menjen vezetősáv - 12V és 230V sorkapcsok között legyen nagyobb távolság - egy relé nem kapcsolhat egyik érintkezőjén 12, másikon 230V-ot (jobb a nyugalom) A távolságokat minél nagyobbra kell venni, a lehetőségek szerint. Én a 230V-os sávokat lefelé indítanám el a relékből. Olyasmi távot tartanék a 12V és 230V között, mint a relé tekercs és kontakt kivezetései között van. Nézz meg "gyári" (nem kínai) tervezésű paneleket esetleg.
Igen, ezek lennének. Közben átterveztem, ebben már jól elkülönítettem és a keresztreteszlést is a 230V-os résznél oldottam meg.
Szia! Alapvetően az IPC-2221A rendelkezik ezekről a távolságokról. Itt olvashatsz pár dolgot erről. Ha bővebb infó érdekel keress meg magánban. A saját eszközöm éppen erre a feladatra (is) készült és éppen Finder relékkel. Mindent tudok róla, amit tudni lehet. Az sem mindegy melyik reléjét használod a Findernek, relék beültetési távolsága egymástól sem mindegy pad-ek mérete, kúszóáramút, folyasztószer maradványok stb. Ha van lehetőség, mindig a legrosszabb állapotra kell számítani, hiszen nem tudható mindig a beépítés helye és körülményei. IP védelem is fontos, hiszen a lerakódó por vagy pára is befolyásolja ezeket az értékeket.
Megjött a nyomtató, plusz hozzá műnyomó papír.
Első körben ilyen nyákot tudtam vele csinálni. Úgy tűnik 10 perc vasalás nem elég hozzá, meg ideje már lecserélnem a marató folyadékomat.
Ma is nekifutottam a pozíció felirat rétegnek. Többször is.
 Amit tegnap említettem, hogy a tintát nem keményítem ki UV-vel, hanem előtte leáztatom a dry fóliával készült maszkot, nos egyáltalán nem sikerült, bár erre számítottam. Próbáltam finomítani azt a technikát, mikor kikeményítem a tintát, majd utána oldom le a dry fóliát. Ez úgy néz ki, hogy az előhívott dry rétegre teszek egy kevés tintát, majd pengével belesimítom. Itt akadnak apróságok, amik miatt megkérdőjelezhető e technológiával való "küszködés". A tintát teljesen le kell húzni a fólia felületéről, éppen csak egy hártya maradhat rajta, amit a későbbi tisztítás során még le lehet oldani. Amennyiben a felület nem sík (sorjás furat, fólia oldali réz elemek, lötstop fólia), sok tinta rekedhet meg a felületen, ami lényegében lehetetlenné teszi a dry fólia későbbi eltávolítását. Itt még nem lehet a felületet oldószerrel (nálam nitro- hígító) tisztítani, mert a tinta kitörlődik a nem kívánt helyekről is. Próbáltam egy gumis lehúzóval is, ami felveszi a felületi egyenletlenségeket (ha van), de ezzel is kihúztam a tintát a szélesebb területekről. Következik az UV fürdő. Tegnap már írtam, hogy ha túl sok megvilágítást kap a dry fólia, akkor "rásül" a lemezre, vegyileg nehezen oldható. Így a maszk megvilágítását az eddigi 2 percről 55 másodpercre csökkentettem, így még biztonsággal előhívható, és több idő marad a tinta keményítésére, mert annak sokkal több kell. Lehet, már ez is bedöglött ebből a szempontból, mint ahogy más fórumtársaktól is olvastam. A felvitt tintát 3,5 percig világítottam, de még picit növelni kellene az időt. Ekkorra már majdnem annyira kikeményedik, hogy a felületi hártyát le lehet mosni, de már nem törlődik ki könnyen a mélyedésekből, illetve a dry sem sül rá a panelre. 6-7 próbát tettem, ebből a képen látható a legjobb. A vonalakat vastagítottam 0,2mm-re, illetve a szövegeket levettem, mert ezzel a vonalvastagsággal már nem fértek el. A csökkentett levilágítási idő miatt valószínűleg már nem lett volna gond az alávilágítással, így a 0,15mm-es vonal maradhatott volna... Valószínűnek tartom, hogy inkább berendezkedem szitanyomtatáshoz... 
Le a kalappal... nem kevés időt és energiát fektettél bele!
Nem gondoltam volna hogy ezt indítja a kérdésem! Viszont azt szomorúan konstatálom hogy bizony igen nehéz.. Akkor lehet hogy marad a fekete festék vasalva .... amúgy a fehér tooner nem is "annyira horror", 12-15 ezerért már kapható! Csak nem mindegy milyen nyomtatóba!
Szerinted érdemes ahhoz a pár felirathoz szitát készíteni ?
Pár felirathoz természetesen nem.
Ha nem zavaró a dry fólia sérülékenysége, legalább is az UV-re keményedő tintához képest, akkor egyszerűbb rávilágítani azt a panelre. Igaz, tintapatron/ toner zabáló, ha levilágítással készül. Toner esetén nyilván egyszerűbb rávasalni, bár annak tartósságát nem ismerem, még nem dolgoztam lézernyomtatóval. Illetve egy másik tapasztalat a dry fóliával. Régi, gyűrött fóliát kiraktam a napra, egy- két hétig ott volt. Először szépen besötétedett, mint levilágításnál, majd fokozatosan kihalványult. Enyhe színezettsége maradt csak. Valószínűleg egy bedobozolt áramkörnél ez nem következik be egyhamar, vagy talán sosem.
Ha ennyire pozicciórajzolni akarsz, esetleg kipróbálhatod a most kipattant ötletemet. Tehát az alkatrészoldalt fújás előtt érdesítésképp (és hogy jobban terüljön az alapozó) megcsiszolod kb 400 -as vízpapirral. Aztán lefújod egy fehér alapozó festékkel, majd száradás (24 óra) után rányomatod a fekete pozicciórajzot amit lézernyomtatóval készítettél műnyomóra. Ha kész, fixálásként fújhatsz rá egy színtelen lakkréteg.
A végeredményről halvány fogalmam nincs, gondoltam talán neked megér egy próbát. Fehér alapon fekete felirat az már azért elég kontrasztos, és ez nem tonerpazarló... Idézet: „még nem dolgoztam lézernyomtatóval” Emiatt nem kívánok lézernyomtatót venni. Fehér alapozóval én feleslegesnek látom lefújni a panelt, natúr alkatrészoldalon képek alapján így is jól látható a fekete rajzolat. Fólia oldali feliratnál megint felesleges lefújni, mert akkor maszkolni kellene a festéket is, hogy forrasztható maradjon a panel.
Még nem néztem, de esetleg nem kapható fehér forrasztás gátló?
Második rétegként lehetne csak a feliratot meghagyni belőle. Megnéztem: Bővebben: Link A hozzászólás módosítva: Szept 15, 2017
Ó ha én ezt előbb látom... A dobozolós topikban is előkerülhetett volna, amikor kérdeztem a fekete alapra fehér festéket
(Már mindegy, de legközelebbre jó lesz)
Már úton van, teszek egy próbát a friss festékkel is majd.
Kiváncsian várom!
Én kékez zöldet és fehéret rendeltem  szerintem a kék alapon meg a zöld alapon is jol mutat a fehér!
Legutóbb június elején volt téma ez a típusú festék. Röviden: nagyon hamar tönkremegy. Annyira, hogy én a fehéret már úgy kaptam, hogy már használni sem tudtam. Nekem a zöld működött talán a legjobban. Sajnos mikor már sikerült kikísérleteznem a megfelelő mennyiséget, megvilágítási időt, az később már nem volt megfelelő. Nehéz vele dolgozni, ha elrontod nemigen lehet javítani.
Szia! Általában a komplementer színek a legkontrasztosabbak, Reklámtechnikában a legfigyelemfelhívóbb a fehér alapon kék illetve a barna alapon sárga szín.
Én dry-ból csinálom Alkotónak a panelekre a feliratot.
Nyomdában készül a film, úgyhogy nem érint a toner fogyás. Fellaminálom, levilágítom, előhívom és berakom a sütőbe 120 fokra 20-30 percig, ráég a fólia, még egy színtelen lakkréteget kaphat. A hozzászólás módosítva: Szept 17, 2017
Helló!
Tudtok ajánlani olyan programot ami gerber fájlokat tud oly módon egyesíteni, hogy ugyanaz, vagy akár különböző panel több példányban is kinyomtatható legyen egy A4 -es papírra? Angolul valami "panelize" a módszer megnevezése... Ingyenes vagy opensource licenszes kellene, és ha lehet minél kissebb méretben, nem akarok emiatt egy másik komplett panelszerkesztőt telepíteni amiben benne van ez a funkció is... Egyébként KiCAD tervezőből exportált gerber fájl(ok)hoz kellene... A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2017
Program neve
ViewMasterEZ A hogyan pendig dokumentum Másik Program neve Gerbv A hogyan pedig Example A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2017
Gondolom ez valami régebbi verzió, úgy látszik ez már nem elérhető.
Van helyette ez a három verzió.: Bővebben: Link... (Persze a letöltéshez máris regisztrálni kell, hogy mennyire rühellem az ilyet.)  Na meglátom mire jutok az ingyenes verzióval... A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2017
De jó, a GerbV vel az előbb bűvészkedtem, de nem jött össze.
A leírás alapján már tudom, hogy el kell tolni a rétegeket, mert egymásra teszi...  Azért egy funkciót hiányolok belőle, nem lehet összekapcsolni a furatfájlt a körvonalfájlt és a rézréteg fájlt, hogy egyként kezelje, és egyszerre lehessen poziccionálni... A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2017
Legyünk őszinték a panelizálásnak nem ezen a ponton kell megtörténnie, hanem a tervezés végén.
Idézet: „Azért egy funkciót hiányolok belőle” Ez a megoldás kicsit az "eső után köpönyeg" de örüljünk annak, hogy ez még egy utolsó lehetőség erre.
A probléma inkább az, hogy a paneltervező nem képes egy fájlba importálni a furatot a többi réteggel.
Külön fájlt készít, és még kiválasztani sem lehet, hogy láthatóak legyenek a furatok, mert az a funkció ki van szürkítve...  Tehát ha kinyomtatom az egymás mellé helyezett paneleket, nem lesznek meg a furatvezető pontok. Úgy néz ki, külön kell poziccionálni a panelt és a furatokat (a körvonalat végül is sikerült beimportálni egy fájlba a panellel). A hozzászólás módosítva: Szept 23, 2017
Magának a gerbernek nem része a furat.
Az egy külön excellon Szóval semmi különös nincs a történetben Az amit te akarsz, az egy külön egyedi történet. Azt ne kérd számon a programtól |
Bejelentkezés
Hirdetés |
