Eléggé fröcskölt az ív, én is ezt tapasztaltam fojtó nélkül.
A varrat csúcsosságát a pálca szöge határozza meg a munkadarabhoz képest. Kicsit laposan volt tartva, ha jól sejtem.

kb. 45°-ban, és toltam.
Ennyi fröcskölés nekem bőven belefér.

Ja, meg most olvasom, hogy a nagy áramerősség is okoz varratcsúcsosodást.
A szakirodalom szerint vízszintes varratoknál olyan 75^o lenne a jó, a 45^o kevés.

A 75° ot az anyaghoz képest érted tehát majdnem függőleges a pálca, vagy a függőlegeshez képest ahol már majdnem az anyaggal párhuzamos a pálca?
Én autodidaktaként azt tapasztalom, hogy ha lehet igyekszem a pálcát merőlegesen tartani az anyagra, mert így tudom a leghatékonyabb beolvadást elérni. Akkor variálok vele, ha vékonyabb anyagokat kell hegeszteni, mert döntve csökken az átégés kockázata.

Üdv!
Ahogy alkotásaidat ismerem,bátorkodom megkérdezni,miért nem építesz egy gépet? Szerintem nem bánnád meg,én sem tettem és még sokan mások. Bővebben: Link

Az anyaghoz képest értendő, tehát a függőlegeshez közeli.

De tessék, 3 cikk az Ezermesterből: Az ívhegesztés ábécéje I.-III. Én is ebből okosodtam annyira, hogy házilag elhegesztgetek és azért működik, amit megcsinálok.

Mi nyitja ki ezeket a "dezsavú"-kat?

Ha már nagy áramoknál tartunk, valaki készített maci jellegű hegesztőt 3 fázis betáplálással? Előnye lenne a kevesebb primer oldali kondenzátor a nagyobb áttétel miatt -mert itt a primer feszültség 550V- ugyanakkora áramú igbt-ből közel 2x akkora teljesítmény vehető ki.

A mellékelt képen a program névjegye, amit én használok. Van többféle variáns, nekem ez vált be.

Köszönöm, nézem.

Nem gondoltam alaposan végig, de talán az tart vissza, hogy túl sok a specifikus alkatrész és technológia elvárás, amit házilag csak irracionális ráfordítással lehetne létrehozni. Nagy választékban racionális áron elérhetőek a gyári darabok, ezért az ebből való választás tűnik ésszerűbbnek. Ezt egyértelműen szerszámnak tekintem. Kicsit olyan mint a kalapács, amit szintén nem gyárt le a használók többsége hanem megveszi.

Én sem vagyok hegesztő, de elhegesztettem már néhány doboz elektródát életem során. Csúcsosodást saját tapasztalatom alapján a nem megfelelő elektródakezelés okoz. Ez általában olyankor van amikor kisebb köröket rajzol az ember a kelleténél, vagy nem a megfelelő tempóban csinálja, illetve nincs folyamatosan az elektróda a kellő távolságban tartva, így ingadozik az íváram.
Sajnos nincs meg az a képem így nem tudom feltenni ahol 6mm vastag szálanyagot hegesztettem össze hosszában, és olyan lett a varrat ahogy a nagy könyvben meg van írva, kicsit sem volt púpos. Meg ugye anyag függvényében a polaritás sem mindegy mert máshogy oszlik meg az ívhő, de erről linkeltem már régebben szakirodalmat.
Az elektróda tartására csak a saját tapasztalatomat tudom mondani. Ugye az ívet nem kopogtatással hozzuk létre hanem apró húzásokkal, és én a varratot is így viszem tovább, azaz elég laposan tartom az elektródát. A kapott eredményt nem befolyásolja (illetve inkább pozitívan), viszont sokkal kényelmesebb így hegeszteni mert akár meg is tudom támasztani a kezemet a térdemen vagy egy tárgyon, és az elektródát is sokkal könnyebb az optimális távolságban tartani.

Az a varrat tökéletes, ha nagyobb lenne az amper, akkor sem olvadna be az egész lemezvastagság egyszerre, inkább átlyukad.

Én viszont hegesztő volnék, méghozzá a minősített fajtából.
Nos az anyagok összehegesztésénél tudni kell legyen az cső, lemez vagy bármilyen tárgy, kivétel a hurka ,mert azt hurkapálcával hegesszük, hogy 3mm felett le kell élezni V formába oldalanként 30 fok a még vastagabb anyagokat akár U, X, K stb. varrattal hegesszük. Nem hegesztünk át 6mm-es lemezt egyszerre, túl nagy áram kellene hozzá, ami az anyag kárára menne pl. elégne, rideggé törékennyé válna.
A másik amit itt látok varratokat rutilos pálcával készültek ez ugye otthoni ekecselésre való pálca aminek a beolvadása csekély, salakzár és gáz zárvány veszélyes, kisebb a szilárdsága. Bár nagyon szépen lehet vele varratot kialakítani sokkal szebbet mint ami a képeken látszik. Könnyű vele ívet fogni ezért is szeretik otthon használni a nem annyira gyakorlott hegesztő szakik. Nincs is ezzel semmi baj. Én sem tudok kockába gömböt esztergálni.
Másik dolog nem tudom ki tanítja azt, hogy körözünk az elektródával? Körözni a bűnözőket kell.
2,5mm-es rutilos pálcával 60-70A árammal hegesztünk 6mm-es lemezt, V alakba 30-30 fok leélezéssel. Az élszalag 05-1mm. A két anyag között hagyjunk min. 2mm hézagot. Az összehegesztendő anyagok kezdés és befejező végeit tűző hegesztéssel rögzítsük, hogy hegesztés közbe ne húzódjanak össze a lemezek, ha hosszabb a lemez 15-20cm ként . Kb 45 fokba tartva a pálcát egyenesen vezessük minden féle oldal irányú mozgás nélkül, úgy hogy lássuk mit csinálunk. Nem káros, ha a darabot megdöntjük egy kicsit a menet iránynak ellenkezőleg, így a salak nem zavar annyira, nem folyik a hegfűrdő elé. Nem kell kitölteni az egész V formát csak kb a felét, egy normál varratot képezzünk. A lemezek másik oldalán kb 3mm-széles varratnak (gyök) kell lennie 1-2mm-re kitüremkedve. Ne túl gyorsan és ne túl lassan vezessük az elektródát rövid ív hosszt alkalmazzunk. Nem emelgetjük. Szinte az elektróda bevonata érje az alapanyagot (gyakorolni kell) Ha az első sorral elkészültünk és le tisztítottuk nem baj, ha köszörűvel simára köszörüljük a varrat felületét. A következő sornál (korona)már a leélezés szélétől a másik leélezés széléig vezessük az elektródát egyenesen át úgy, hogy a V forma ki töltődjön.
ide is elég a 60-70A 2,5mm-es Rutilos pálcánál. Pozitív pólus mindig az elektróda fogó.
Bázikus pálcánál 80-90A. Itt lehet negatív pólusról is hegeszteni csak a gyököt, de ez már másik téma. Próbáljátok ki így hegeszteni. Talán jobb lesz.

Nem vagyok hegszaki, csak olvasgatok és magamnak heftelek.

Ezzel a fordított polaritással egy rutintalan ember tud szépen hegeszteni? Mert a katódfolt a munkadarabon lesz, nem követi hűen a pálcát, lehet, hogy kanyargós lesz a varrat.
Vagy a rövid ív ezt próbálja kompenzálni?

Én még annyira se vagyok hegesztő mint te, de a tapasztalást egészen magas prioritással építem be a tudatomba. Erre támaszkodva, én kimondottan szoktam a polaritást csereberélni ha vékony lemezt kell hegesztenem. Nálam az alapbeállításban az elektróda a pozitív, szinte mindent így hegesztek. Viszont ha megfordítom, akkor kevésbé akar kilyukadni/átégni egy vékonyabb lemez (kb. 1 mm), mint az alapfelállásban.

Ez amit leírsz, nagyon a huzalelektródás és mondjuk CO2 védőgázas hegesztésre tűnik igaznak, szigorúan ipari viszonyok és előírások között.
Az otthoni elektródás módszer egészen másképpen működik (legalábbis nálam).

A pálca dobozán fel van tüntetve hogy milyen polaritást igényel, nem lehet mindegyikél csak úgy felcserélni, mert nezen gyújt ívet és ragadhat.

Idő közben vásároltam én is egy Hetra/Holly invertert. Kipróbáltam és úgy jó ahogy van.
De a kíváncsiságom okán, kipróbálnám a kimeneti induktivitás módosító hatását is.
Megadnád a te induktivitásod paramétereit? Esetleg tudható ennek méretezése?

Idézet:
„Kicsit olyan mint a kalapács, amit szintén nem gyárt le a használók többsége hanem megveszi.”

Teljes mértékben igazad van. Ennek ellenére vill. szer. ip. tanulóként első félévben reszelővel-fúróval gyártattak velünk kalapácsot. Köszörú használata 1-es!. 10-15 évvel később is készítettem 2 db-ot, mindkettő "eltűnt". Rendszerváltozás után hirtelen kellett, vettem egy gazdaságos kalapácsot. Szép pirossal csíkozott lakkozott nyéllel. A nyél még megvan, a kalapács elvásott.

A varrat kevés áramnál púpos, nagy áramnál ellapul, besüpped vagy éppen átég. Hegesztő szomszéd, igaz, CO2-vel, szokott úgy hegeszteni, hogy az egyik oldalon húzott varrat a másik oldalon is púpos. Azaz annyira átég, hogy már megereszkedik, de nem csöppen el.

Idézet:
„Nálam az alapbeállításban az elektróda a pozitív, szinte mindent így hegesztek. Viszont ha megfordítom, akkor kevésbé akar kilyukadni/átégni egy vékonyabb lemez (kb. 1 mm), mint az alapfelállásban.”

Egyszerű az ok: az az oldal melegszik jobban, ahol a katódfolt van, azaz a negatív pólus.
Ezért nem lyukad ki könnyebben a vékony lemez, ha az elektróda a negatív.
Előnye még - és ezt a szakirodalom is írja -, hogy a katódfolt együtt mozog a pálcával, így az ív is. Könnyebb vezetni a varratot.

Ennek a topicnak a témája a fojtó, innen a kialakítás. Ahogy mások is csinálták: két U57-es ferritmag-fél - régi tévé sorkimenő vasmag - H formára összefogva és a szükséges keresztmetszetű réz sodrattal teletekercselve. A réz sodratot vékony bandázsszalaggal (nem műanyag szigszalag, hanem szövet) tekertem be szorosan, de nem vastagon.
Én EPH kábelt használtam donornak, az 10 mm², duplán 20, de ez kicsit már soknak tűnik. Elég lett volna a 16 mm², amennyi a hegesztőkábel, de nem tudtam szétfejteni, mivel enyhén sodort. Lehet, hogy 0,75-ös kábelekből kellett volna vennem a sodratot, az talán lágyabb, de több ér, több macera a hámozással.
Olyan 2,5 méter elég a teletekeréshez, és még marad ki elég vég, hogy arra csatlakozókat (Diense) szereljek, így kívülről kötöm sorba a kábellel.

Tervezem, hogy vékonyabb sodrattal csinálok egy másikat, és azt beszerelem a dobozba, csakhogy át kell ehhez rendeznem nyákokat is, mert nem férne be máshogy.Amíg garis volt a gép, nem akartam szétberhelni.

"Körözni..."- inkább azt is elfogni!

Az ív pozitív oldalalának hőmérséklete magasabb. Ezért kerül DC TIG-nél az anyagra a mindig a pozitív pólus.

[quoteÉn viszont hegesztő volnék, méghozzá a minősített fajtából.][/quote] Azok alapján amit leírsz én erre egy kicsit sem lennék büszke. Éppen ellenkezőleg. Hogy miért azt csatolom kép formában mert az oldal már nem elérhető. A második képen alá is húztam hogy miért nem úgy van ahogy írod, és ez tökéletesen egyezik a tapasztaltakkal is. Szóval alapból egyenes polaritással hegesztünk, ami azt jelenti hogy a negatív van az elektródán. Ugyanott tanítják ahol a többi dolgot, ezt azért nem tudom csatolni mert nem lett elmentve. Szóval az öregemnek is van minősített hegesztő vizsgája nem csak neked, és neki már a vizsga előtt elmondták azt amire én is, meg úgy általában mindenki itt a környéken magától is rájött, hogy nem csak a hegesztés folyamata lesz könnyebb ha az elektródát nem ide oda rángatjuk hanem apró köröket rajzolunk vele, hanem maga a varrat is szebb lesz. Erről ennyit...

Érdeklődöm van-e még ilyen ferrited fölösleges, vagy tudsz-e olyan forrást ahol beszerezhető, vagy másnak van-e ilyen nélkülözhető darabja?
A menetszámról van tájékoztató adatod? A "teletekerés"-t próbálnám pontosítani.
A tekercsben folyó áram nem zörgeti a ferritet? Ez valahogy stabilizálva van?

E42 Ferrit van az első képen, 140A-es gépé, a másik 160A-es.

Szerzel valakitől egy régi tv-t ami még fadobozos és abban van U57 ferrit. Venni sem kell.
Nem fog zörögni a mag, mert szorosan kell tekerni rá a kábelt. Amúgy meg a vastag kábel miatt eléggé öntartó lesz a fojtó.

A Puskás börzén vagy bolhapiacon még akad régi tévé chassis, vagy sorkimenő. De egyenes ferritre is tekerhető. Lapos ferritmagok összefogva. De kérdezd meg granpa fórumtársat, neki lehet, hogy még van valahol.

A menetszámot 18 menetre adták meg errefelé a fórumon, nekem nem sikerült feltekernem ennyit, csak 15-öt, mert vastag lett a sodrat.
Ha nem feledem el, akkor lefotózom a művemet, de a telken van, nem itthon.

A magokat ugyanazzal a bandázsszalaggal összefogtam szorosan. Rezegni nem tud, mert a sodratot is szorosan tekertem fel és még kívül is bebandázsoltam.

Phile80 fotói sokat segítettek. Mos már látom nagyjából miről van szó, és azt is érzem nem túlzottan kritikus itt néhány menettel több vagy kevesebb.
Most egészen mással bíbelődök, konkrétan galériát hegesztek az új trafómmal, és nagyon élvezem a benne rejlő jobbságot. Tiszta élvezkedés a vele való hegesztés. Egyedül a fej fölötti varratokkal vagyok bajban, mert azt én csak pötyögtetve tudom megcsinálni. Ez korábban semmilyen gondot nem okozott, de ezt az új trafót úgy találták ki, hogy akár 15 mm-es ívet is megtart, ezért nem olyan egyszerű megszakítani. Sokkal messzebb el kell vennem az elektródát. Hamar megszoktam, most már ezt is meg tudom oldani.