Mi így szoktunk KD-vel "beszélgetni" Már egész jól ismerjük egymást. Mint láttad, egy félmondat kellett hozzá, hogy lássam, ő most Bartos
De ha most miatta jegelnek, átmegyek a fórumára és halálra fogom szekálni

Mint a gyerekek. Ami abból indult, hogy feltettem egy képet. Mellesleg, jelenleg ki merem jelenteni, hogy ettől jobb hangú rajz biztos hogy nincs ezen a fórumon. Lehet ezzel vitatkozni, csak annak nem sok értelme van. Inkább cáfolni kell. Mutatni egy olyat, ami ennél is jobb. Aztán majd valahol azt is meghallgatom, aztán kiderül hogy mégis vagy mégse. De ne olyat amik itt a fórumon fellelhetők, mert azokat már mindet hallottam.

Hát, mi így szoktuk csapatni. Full gyerekbe.

A rajzoknak viszont nincs hangja. Az alkatrészeknek már sokkal inkább. És a alkatrészek koherenciájának van csak igazán. Amikor szinergiába kerülnek egymással, akkor jön el a nirvána. Ez viszont már ezotéria. A "kézzel fogható ezotéria", ahogy egy barátom szokta emlegetni a jelenségeket.

Mondjuk ebben sem értünk egyet Karesszal. Persze ha venné a fáradságot és kihúzna valami tetszőleges kondenzátort az erősítőjéből, betenne egy másik fajta, ugyanolyan értékűt, kigúvadna a szeme, azt nézne csak, mint hal a szatyorban. Aztán a többi onnan már magától menne. Kicserélne két ellenállást mondjuk a visszacsatoló hálózatban ugyanolyan értékű, de más gyártójúra, aztán két tranzisztort, amiknél nem hogy a szimulátoron, de még a valóságban sincs semmilyen mérhető különbség a THD-ban, de még annak a spektrális összetételében sem. Azt a tranzisztor emitter ellenállását, mondjuk egy kaszkód áramgenerátor emitterében, ahol egy az egyben fizikai képtelenség, hogy bármilyen hallható/mérhető változást okozzon. És okoz, de csak hallhatót.

Ilyenkor repkednek az ilyen kijelentések, hogy ez lehetetlen, ilyen nincs, ezt nem hiszem el, aztán mégis van. Pár hét ugyan eltelne, amíg átrendeződik a világkép, kiheveri a kezdetben mint józsi bácsi a zsiráfra, hogy "ilyen állat márpedig nincs" stádiumot.

Pár ilyen után máris vastagon az erdőben lenne és visszavonhatatlanul "hívő lenne".
Utána már les...á, hogy milyen a kapcsolás, csak hangolná az erősítőket, a szimulátor is hamar a lomtárban végezné. Vagy véglegesen menne rá a shift+delete.

Ha valaki megőrzi a fiatalságát, akár őszinte hozzáállásban, bizakodást sugárzóan, azt pozitívnak gondolom. Nekem gyerekkoromról nem az értelmetlen vitatkozás jut az eszembe, hanem a világ megismerésének érdekessége. Nem rég hallottam, a lényege, a sorsunk úgy irányítja életünk, ahogy mi a sorsunkat.
Az osztott tápról, nem akarván senkit győzködni, 2005-ben egy másik fajta erősítőt építettem.
Akkor dugott egy ismerősöm az orrom alá, egy Denon hifi magazint. Ebben közölték az új pufferkialakítást osztott táp esetén. Ebben volt, hogy a pufferkondenzátorokat a csillagpontban kell közösíteni, és az indoklások hozzá. Azóta így építek. Így Király Tibor oldalán nem először láttam. Ajánlani a feltett rajzok miatt szoktam azoknak, akiknek nem elég a szó.
Már rég leszoktam a toroid kézi tekercsléséről, már nem menne. Dehát hálistennek lehet kapni.
Valahol olvastam, hogy a külön trafós megoldás szerencsésebb a hangtérképzésnél, főleg a nagyobb amplitúdóknál.
Fényképezni is szerettem, de eszembe sem jutott, hogy gépet, vagy optikát magam csináljak. Legfeljebb a nagyítóhoz adaptereztem jobb optikát, mint az Upa-5-ön volt.
Azzal a nagyítás élményét (újra fényképezés), az erősítőknél a zenehallgatásom elmélyülését tartom elsődlegesnek.

A "félhullámú" teljes és végleges rajzát senkinek nem mutattam meg és sehova nem raktam ki. (Ezt csak mellesleg jegyeztem meg.) És oda merem rakni a B100 mellé látatlanba is, de most tényleg nem erről a versenyről van szó. Általában az szokott lenni ezekkel az erősítőkkel, hogy sokáig kell (nem a tiedről vagy KD-éről beszélek, csak úgy általánosságban, tapasztalatból) hallgatni őket, sokféle zenével és előbb-utóbb jön az az érzés, hogy ez is idegesít valami miatt, meg az is. Aztán jönnek a módosítások. Pl. most a hangerő poti elé kellene valami impedanciaváltó, mert azt minden végfok meghálálja. És a poti után is kellene egy. Nem akarom elhinni, hogy valaki "összedob" egy deszkamodellt és az mindent lehengerel. Ilyen még nem volt a történelemben. Ma teszik neked a hangja, de aludj még rá egy-kettőt és akkor írd meg mit hallasz. A félhullámút közel másfél éve hallgatom és még mindig nem szerettem ki a hangjából, mert természetesen szól és soha nem idegesítő a hangja semmilyen zenével, vagy felvétellel.

Nyilván egy komoly nem deszka tápegységgel például még egy nagy ugrást lehet elérni a hangban. Sorolhatnék sok ilyet. Tévhit az, hogy a kapcsolás határozza meg egy erősítő hangját.

Az meg szerintem baj, ha valami mindig, minden zenével "szépen szól". Az valami hamisítást végez. Egy jó rendszernek jó minőségű felvételeken kell jól szólnia. A rossz minőségűn meg úgy kell szólnia. Ha azt is megszépíti, akkor az valami effektgép, aki meg hallgatja, nincs tisztában vele, hogy kéne szólni annak a zenének.

Mancs a poti környékéért.
A többit bonyolultabbnak tartanám.
Mivel szerintem az ember, rendszer, és műsorfüggő, erősen.

Teljesen igazad van ezzel az alkatrész szinergiáddal és hiszek is benne és már beszéltünk erről itt a fórumon is, ha olvastad. De kondenzátort nem tudok kihúzni a végfokomból, mert DC csatolt. Az ellenállás teszthez meg lusta vagyok, pedig megfogadtam, hogy megcsinálom. Eszembe is jutott, hogy az előerősítőmön úgy is van hat egyforma bemenet amiből ötöt nem használok. Ki fogom próbálni, hogy három (sztereó) bemenetre teszek három különböző minőségű ellenállásból -6dB-es osztót és meghallgatom őket. Be fogok számolni hallottam-e valamit.

Áramgenerátoroknál hallottam már én is lehetetlennek tűnő dolgokat, amik elvileg nem szólhattak volna bele a hangba, de beleszóltak. Egyik ilyen volt egy soros ellenállás amin elhanyagolható feszültség esett (az áramgen tranzisztorán esőhöz képest) és mégis lerontotta a hangot. Rossz volt, ha ott volt. Lehet ezt magyarázni persze kapacitásváltozásokkal is, esetleg valami láthatatlan gerjedés szűnt meg, vagy nem tudom, de utána is lehetne járni.

Én jobban hiszek a jó nyáktervben, a jó felépítésben, a vezetékmentes felépítésben, a rövid jelutakban, a jó minőségű csatlakozókban, a jó összekötő kábelekben, mint egy ellenállás hangjában, de tényleg ki fogom próbálni. A szimulátor meg nekem kell, mert hülye vagyok az erősítőkhöz és nem ismerem az Ohm törvényt. A papírt elhagyom, a ceruzának meg kitörik a hegye.

Mancs az utolsó bekezdés elejére,
és a hozzászólásod jellegére.
Köszi!
Ilyenkor jó olvasni a fórumot.
A ceruza hegye nem érdekes, csak a hallásodé.

Baráti hangvétel kérdem, arra nem gondoltál, hogy a te magad, a hangulatod, a füled az agyad, a szinapszisok is mind befolyásolnak és ezeket hogyan zárod ki? Mert ugye megrendeled a drága audionote, arcol, vishay bulk vagy sinkoh NOS ellenállást és azt várod a változtatástól, hogy hát ennek jobbnak kell lennie ennyi pénzért meg mert annyian ezt írják? Tehát a kérdés, vaktesztelni tudtad már ezeket az alkatrész cseréket? Tényleg normális hangvételű a kérdésem és tényleg érdekel a válasz.

Írta itt már valaki, hogy van egy nagyon jó erősítője ami nagyon szépen szól, de amióta ez megvan neki, a lemezei felét nem tudja hallgatni, mert olyan rosszak azok a felvételek, meg torzítanak, meg a hangmérnöki munka, meg stb... Nekem is voltak ilyen lemezeim amik gyalázatosan szóltak, torzítottak és nem hallgattam őket. Pl. ilyen a Simon and Garfunkel amit egy kazettás magnó minőségében vettek fel és a "hangmérnök" a felvétel közben tekergeti a hangerőt, de sok jó szám van ezen a lemezen amiket máig szeretek. Nem a minősége javult meg a lemeznek, hanem a zene hangulata. Nem visít, nem torzít és lett benne ritmus. Nehéz ezeket a változásokat leírni, hallani kell milyen amikor idegesítő és milyen amikor már hallgatható, sőt akár élvezhető is.

Nem azt mondom, hogy gányold szét a kész, dobozolt erősítődet.

Valami régebbi, tűrhető hangú csupasz paneled csak van, amibe be tudsz tenni pár tüskesor foglalatot? Azokra felforrasztassz pár kondit, meg pár tranyót meg ellenállót ilyen aranyozott tüskesor darabokra. Akár csak monóba. És indulhat a móka. Aztán kiderül, hogy ezek valahogy nagyon súlyos dolgok.

Magyarázni meg mindent lehet. Mindenki hallja ezeket a dolgokat szerte a világban, aki foglalkozik hifivel. Rengeteg ember megpróbálta kimérni már, hogy mitől vannak ezek. Mindenki azt hiszi, hogy ezek a dolgok okozhatnak egy fél pixelnyi eltérést egy digit szkópon, csak valahogy senki nem találta még meg, annyira sunyin vannak ezek az eltérések elbújva. Én már teljesen tanácstalan vagyok ezügyben. Mára már minden magyarázatom, meg ezekre gyártott elméletem megbukott. Nem tudom, mi ez az egész, csak azt hogy van.

De, persze hogy gondoltam, de ez a pszichoakkusztikai magyarázat (ami szerint ezek a jelenségek nem is léteznek, csak behallucináljuk, meg beképzeljük ugye) mindig megbukott.


Az utolsó kiskunfélegyházi diy hifis találkozón kb olyan 10-en voltunk egyszerre fültanúi, mit okozott egy s...os egy méteres IC kábel cseréje. Na azt ott nem kellett magyarázni. Mindenki hallotta. Látszott az arcokon a döbbenet.

Nem is jött senki semmilyen pszichogyogyóakkusztikás magyarázattal...

A legtöbb esetben váratlanul jönnek ezek a dolgok, úgy, hogy nem számítok rá. Évekig röhögtem ezeken a dolgokon én is. Marhaságnak tartottam, amíg nem jött szembe véletlenül egykét ilyen tapasztalat.

A legtöbb esetben soha nem azt hallom, amit elvárok egy alkatrésztől, hogy na ez biztos jó lesz. Az mindig meglepetés. És oda vissza cserélve az alkatrészt 10-ből 10-szer, 100-ból 100 szor egyértelműen ugyanaz a különbség hétfő, szerdán, meg pénteken, az a differencia ér valamit és elég gyakori is az ilyen nagyságú eltérés két ellenállás, vagy kondi között.

A csöves, meg tranyós erősítőket hasonlitgattuk éppen össze. Az volt a durva, hogy jött egy emberke, azt se tudom ki volt az, aztán hát srácok, szerintem ezt a kábelt hallgassátok meg, mert ez olyan jó kábel, tegyétek már be a rendszerbe. Betettük a kedvéért, na jó legyen boldog ha már idehozta a horror áras drága kábelét. Megállítottuk a zenét, egy csomó ember ott fülelt a székekben, minden. Kábel ki, másik be, mehet tovább. Aztán azt ez mi mi a franc? Annyira durván másképp szólalt meg a zene, meg annyival jobban, azóta se hallottam ennyire súlyos eltérést. Semelyik csöves, vagy tranyós erősítő között nem volt ott akkora eltérés, mint amit az a kábel okozott. (pedig elég sok mindent meghallgattunk) Teljesen meglepetésszerűen ráadásul. Senki nem számított ilyen fokú eltérésre. Persze visszacseréltük, hátha valami tömeges hallucinációról lehet szó, hát nem. Teljesen le volt döbbenve mindenki...

Hát mondjuk azért megnézném, hogy miféle eltérést okoz egy ilyen kábel hangfrekvencián, meg hogy azt ki mérné meg, meg mivel, meg hogyan. (Szerintem kb a semmilyet kategória körül van.)

Persze, nem mondom, hogy lehetetlen. Van aki szent győződése, hogy egy naim erősítőben még a toroid is számít a kapott hangban. Van, aki a tekercselőcéghez viszi a saját huzalját, hogy azzal tekerjék meg neki a táptrafót. Ha már itt tartunk, bevillant egy kérdés, vajon Dyscus mester is különleges huzallal tekeri a kimenőit? De fontos hogy kizárjuk a saját magunk által bevitt hibákat. Meg aztán simán lehet az is, hogy te hallod én meg nem.
Az IC kábelt még azért igen, de esetemben ezek nem egzakt meggyőződések, inkább olyan emocionális állapotváltozás az egyik kábel a másikhoz képest (ritka a teljesen egyértelmű, na ez vagy az itt nincs ott van megállapítás). Ezt talán a kábelen fellépő szórt kapacitás okozza. Ellenállásnál az azon keresztülfolyó áram okozta mágneses erők talán.
Hallottam már ismerőstő, hogy cinch csatlakozók közt semmi különbség, egy furutech csatlakozót hallgatott össze egy hétköznapi darabbal. Ugyanez az ismerősöm nem keveset költ tápkábelekre, mert neki ordít a különbség két tápkábel között.
Mikrofónia (főleg csöveknél), sokszor felléphet az az eset is, hogy maga a hallgató tér hibáit javítjuk vagy rontjuk egy egy változtatással.
Tehát nem szabad csak az elektronikára gondolni, szobaakusztikai méréseket kellene végezni.

Nem az ilyen mintha talán kicsit más lenne eltérésekről beszélek. Vannak teljesen letaglózó, nagyon durva eltérések is, mint az a franc tudja már milyen kábel esetén is volt. Azt a szomszéd mari néni is hallaná, azonnal, vitát nem ismerő egyértelműséggel úgy, hogy 6Khz-ig hall már csak. (A süketnémák kivételével mindenki hallaná szintű volt.) Ilyenek az erősítők kritikusabb pontjaiban is felléphetnek. És gyakran fel is lépnek. Aztán akkor hiába szól jól a HTA pistikénél, nálad nem fog, mert valami kritikus helyre valami aljadék dolog került véletlenül.

Elhiszem, mit is tehetnék innen?
Így erre már csak egyet tudok írni: kár, hogy nem hallottam én is.

Amúgy pont a lentebb említett obelsik meghallgatásakor volt az egyik legmarkánsabb érzésem eddig. Valahogy olyan érzésem volt, hogy kapcsoljuk ki

Úgy szerettem volna hozzászólni 17:22-től, de már így is sok a nem idevaló.
Gondolkodtam egy-két jelenlegi tapasztalatom közzétételén.
Még kapcsolódna is egy két gondolatokhoz, csak ez az "ezotérikus" kábelek és alkatrészek hangja topicban lenne szerencsésebb a téma miatt.

Tessenek már meghallgatni Máthé Kálmánt, Ő választ ad a felvetődött kérdésekre.

Üdv mindenkinek!
Szándékomban áll megépíteni a HTA30 mono változatát 4 példányban.
Mielőtt elküldeném gyártásra, szeretném ha szemügyre venné minden hozzáértő és kifejtené kritikai álláspontját .
Mentségemre szolgál, ez az első ilyen munkám.
lásd mellékletek

Nekem érdekes így fejtetőn tervezve. Nem néztem végig csak átfutottam. A T5 potijának a bekötése így nem jó, fordítva kell, tehát a csúszka úgy legyen kötve, hogy ha szakad vagy kontaktos lesz, akkor ne a maxra hanem a minimumra álljon be a nyugalmi áram.
A betápok nem jó helyen vannak. A GND bekötési pontja ne a borda mögött legyen (semmi se legyen a borda mögött, hiszen ott borda lesz), hanem a T4 és a T11 között valahol. A pozitív úgyszintén, valahol az R19 és a T10 között. Azért, mert a T10 árama rángatni fogja azt a fóliaszakaszt, meg mindent ami még utána van. Azonban ha a kettő közé teszed, akkor az az ellenkező irányba lesz neki, nem arra fog folyni a T10 árama, így csak járulékosan fogja rángatni, ami extrém esetben akár még javítható is egy fóliakondival, vagy egy CD taggal (a kondi feltöltődik, de a diódán nem tud visszafolyni az árama, nem tudja a T10 kiszipkázni belőle).
És a hangszóró negatív pontját (OUT GND) ne onnan a panelről vidd el, hanem közvetlenül a tápegység pufferkondijának a csillagpontjáról.

Nagy köszönet az észrevételekért, este faragom !

A 10000µF/63V kondenzátor jellemzően D35x40 mm. Nálad ez csak szűk 30 mm.

A Mundorf D30x50

Lehetséges más gyártó/típus, de ettől az értékre jellemző méret mégis a D35x40 mm. Azét lehet értelme igazodni a megszokott méretekhez, mert így az esetleges utánépítés egyszerűbbé válik.

Akceptálandó szempont , alternatívaként beállítottam D35 fogadására.

Átfaragtam
A T5 R21 trimmere így jó lesz?

Borda nem lesz, nincs olyan hőtermelés, ami indokolná.

Külső tápos a megoldás, a GND mehet a bejövő GND direktbe hanszóró kimenetére kötésével?

Borda nem lessz ?
Valami csak lesz , hőtermelés van .

Legalább fordítanád meg a képet, hogy ne fejtetőn kelljen nézegetni. Általában úgy tervezünk ilyesmit, hogy az oldal tetején van a borda, a bemenet meg alul, mint ahogy általában a dobozba is be fog kerülni. Nekem már arra állt rá az agyam az évtizedek alatt, így nekem fejtetőn van az egész.
Nem tudom milyen szoftverrel tervezel, de alig tér el a vonal a háttértől, mivel mindkettő zöld. Vagy ne használj háttérszínt, vagy legyen mondjuk fekete a vonal, akkor nem gúvad ki az ember szeme.
A T5 környéke éppen ugyanúgy néz ki mint eddig, semmit nem változtattál rajta. A csúszkának nem az emitterre kötve kell lenni hanem a kollektorra, lévén hogy az NPN tranyó a feszültségre nyit. Ha a csúszka (bázis) az emitterrel lesz közös potenciálon valami oknál fogva, akkor a T5 le fog zárni, a végtranyók meg meg fognak főni.
Ehhez lehet hogy az ellenállások értékén is kell módosítani, most meg nem mondom hogy mennyit, majd szimulálok egy optimális tól-ig értéket a nyugalmi áramra. Igazából bőven elég ha a trimmerrel 20 és 80mA között állítható, a 40mA környéke az optimális.