Kedves Ge Lee!
Nem tartom sértőnek, hivalkodónak , ellenségesnek a jelenlétedet eme diskurzusban. Megértem megközelítésedet a témához, meg gyakorlatiasnak is gondolom. Azonban amit kettőnkről vélekedtél, azt én egy harmadik megközelítésnek érzem. Nem gondolnám, hogy Karesszel egymást meg kellene győzni valós igazságokról, és a feltételezések önmagukban meg nem lehetnek tények.
Szent grálról nem írtunk (már nem illene a korunkhoz). A nyilvános hipotézisek jelenléte a fórumon lehet másnak tanulságos. Szóval én a zeneszeretetem miatt és nem az igazságomért, dicséretekért építek. Nem akarok hittéríteni, igéket zsolozsmázni, csak tapasztalatokat közölni.
Aztán, kell vagy nem kell, és tiéd, ha akarod. Az audiofilt annál bonyolultabbnak tartom, hogy igazságok falai közé lehessen zárni. Valami olyasminek gondolom, mint az élethűség fogalmát.

Egy kis meglepetés bejáratás közben

A Monacor és Jatzen kondenzátorok 280 óránál, a Burson V5D-k 136 óránál tartottak, amikor a DAC, és kisegítő áramkörei megleptek hangjuk megváltozásával. Egy ideje lappangva szélesedett a hallható hangtartomány, de most nőtt a kivezérelhetőség a torzítás megváltozása nélkül, és hatalmas dinamikával töltötte meg a hallható szellős, részletes hangkupolát.
Nehéz volt letenni a fejhallgatót. Azonban érezhető, hogy a FH4 32 ohmra nyújtja igazán a magáét. Az is adódik, hogy bizonyos felvételek esetén könnyen túlvezérelhető. Meg nem is Canamp, de igen vonzónak mutatkozik jelenleg, mindezek ellenére.

Petykára várva,
ahol a JLH-ban abbamaradt, nem válaszoltál a csatlakozóid fajtájára, ami egy próbánál komplikációt okozhat, esetleg adapter kell készíteni. A hangfal kábelezéséről sem írtál. És ami talán a legfontosabb, hogy milyen tesztanyagod van mindehhez.

A bejáratás Monacor, Jantzen 2,2µF-ok 360óra, Burson V5D 222 óra táján, amikor igen hallgathatóvá vált nem nagy hangerőnél. Közepek lágyabbak, mélyek, diszkréten lejjebb mentek, és hajnali 3 órakor letéptem a Maxellt a fülemről, mert azért aludni is kell.
Másnap kíváncsian latolgattam magamban, vajon mit hoznak a változtatások a rendszer hangzásá-ban.
Figyelembe véve a FH4 kapcsolási adottságait, és a módosítások lehetőségeit,
4 változtatástól remélem a jobb hangzást.
- Először is, nincs igazán jó struktúrája a hajdani építésemnek.
- Akkoriban beértem Wima kondival a bemeneten, és 1%-os ellenállásokkal, amikre KT azt írja,
hogy nincs 4 egyforma belőlük. Én most 0,1%-osokat használtam, remélve a jobb együttfutást.
- Az alps potitól a közepek megtisztítását várom.
- Az OCC silver kábelezéstől szintén a részletek növelését, és a rájuk
jellemző plusz dinamika áldását remélem.

Mikor végre össze mekkentettem a panelt, azonnal hallani is szerettem volna fáradtság ide vagy oda. Elsőre OPA2134-el üzemeltem be, sikerrel.
(1. Melléklet)
Majd azt lecseréltem a Burson V5D-re. Fürkészve a különbséget, rátapintva a Bursonra, meglepett a forrósága. Hát csere vissza, Burson a cserepadra, hadd menjen. Az OPA2134 jól viselkedett, hát hallgatóztam tovább. A háttérben a Jantzen minimum 350 órás, az OCC silver minimum 200 órás bejáratási idejével.
De én is emberből vagyok, bennem is van kíváncsiság (érdeklődés a jobb iránt), és néha engem is megkörnyékez a türelmetlenség.
Szóval épp a Beatles extra kiadványát hallgattam, aminek megvan az SA-és 16/44-es változata is, tán a Hej Jude-ot épp, amikor az ördög belém bujt, és az opát lecseréltem az LME49720-ra.
Meglepetés………
Aminek az eredményeképp azonnal visszaraktam az OPA2134-eket, és megnyugodva hallgattam tovább a fiúkat.
Ez a kiadás 16/44-ben is csoda, nem csak azért, mert milyen jól hallható az első trekken a háttérben a légy vagy bögöly „szólama”, hanem azért, mert így nem hallhattam a Beatles zenei lelkületét eddig. A vokálokban az egyéni megoldásokat, amikor épp hogy menetközben, csak itt ott szinte félénken, lopva belebirizgálnak egy-egy húrba, és ez diszkréten részévé válik az egésznek, és mindez neked, aki középen ülsz köztük…….

FH4 tesztpanel, amikor az OCC silverrel huzaloztam, szabdaltam a bontott kábeldarabkákat, eszembe jutott a Pink Floyd Money című száma, és minden vágásnál, belső hallással hallottam a pénztárgép csilingelő hangját.
Na dehát ebből lesz a cserebogár. Pontosabban ebből is.
Szóval azonnal hallható volt különbség, azonban nemcsak előnyök voltak hallhatók, hanem a bejáratlanság sprődjei is. Az már igaz, hogy odébb a sok új részlet kisimulása, de a Jantzen Superior mélyei elsőre sem olyanok, mint a wimáké. Másnap reggel megszületett az elhatározás a FH4 jobb tápolására. Belenézve felmérő tekintettel, meglepődtem a 2x9V trafókon. Rámérve az IC-k táppontjaira 2x15V-ot láttam. Mindjárt értettem, hogy mért melegedett annyira a Burson az OCC kábelezéssel.
A jövő?
Régi doboz kuka, új doboz, más struktúra, 2x6V-os trafókkal.

Sajnos az Avisor 3,5VA 2x6V-os trafó tévedés volt. 9,6V volt az üzemi feszültsége, ami azért kevés lett. Így mehetek 2x7,5V-ért.
Közben áttértem tuneres bejáratásra. Azt tapasztaltam, hogy a rádióról még nem hallhattam ilyen mélyeket.
Félve kapcsoltam be a közben elkészült új táppal, hogy megmaradt-e.
Nos, nemhogy megmaradt, hanem a hasamba kezdett döngeni. Csak ne torzított volna….
Nem örültem ennek, de sejtésem volt, hogy a kisebb tápfeszben rejlik a probléma. Akkor még nem sejtettem a különbség nagyságát…
Na meg az OCC silver, meg a jó adottságú új táp is megtette a magáét.
Pizzicato Polkával derült ki, hogy a FH4-T jelenlegi állapotában mekkora a dinamika. Egészen le-halkítva a forték a közepes hangerő szintjéhez lőttek.
Így már érthető lett, hogy miért torzítgatott közepes hangerőnél, pláne figyelembe véve a többi anomáliát.
Azonban ennek ellenére igen vonzó hangkép volt a háttérben.
Ebben a feszültség tartományban az OPA2134 lekörözte a Burson V5D hangját. Látszólag az több magasat és mélyet produkált, és hangosabban,
ám az előzőleg említett szupermély ugrott a légiességgel együtt. Olyan erőgépes volt.
Szóval elsőre nem sikerült, de még nem mondtam le róla.
Egészségi okok miatt, doboz hiányában, megint csak próbapanelen az
eddigi.

A fejhallgató erősítő topicban felmerült, hogy a kockatrafóknak nagy a szórásuk dobozon belüli szerelés esetén.
Tapasztalataim szerint az általam most épített konstrukcióban ez nem tapasztalható. Pedig az alps fémrésze nincs testen. Ha nincs a bemeneti csatlakozás, és közelítek felé, 2-3 cm távolságon el kezd búgni. Ha van bemeneten műsor (halkan), nem hallani ugyanezt.

Off, mert drót nélküli:
Eredeti
Magyar

Érdekesnek érdekes, de nem tartanám téma szerintinek. Talán a fülhallgató erősítő témához közelibb, mivel az nem feltétlen audiofil hátterű.
Egyébként "drót" abban a hallgatóban is van.

Kérheted az áthelyezését.

Inkább folytatom a panelem készítését, ha nem veszed zokon.

Nem nagyon értem ezt az állandó audiofilézést, szerintem a topik címében sincs benne, hogy itt csak kizárólag az lehet.
Szerintem érdekes cikk volt, elfér itt.

Nem mutat jól a blogban.

Új szelek áramlatában
Hát 2x7,5V-os trafó csak retro akadt mostanság, de sebaj.
Sajnáltam lefejteni az ezüsttartalmú ónt a panelről meg a trafólábakig vezetett diódalábakat feltúrni a trafócseréhez, így a régi táp megmaradt a továbbiakra. (1.Melléklet)
Közben a bejáratás is 200 óra fölött jár az OCC silver vezetékek és a Jantzen superior Z 100 nanofa-radok esetében.
Még vonzóbban szól a FH4-T ezidőtájt.
Sajnos ez csak közepes hangerő alatt teljes, mert közepes hangerőnél már a mélyek homályosodnak a táp gyengesége miatt.
Viszont felmerült bennem egy esetleges silver gold 100 nano az elejére a magasak finomítása miatt. Bizony ez már nehezen beszerezhető. Nézem az ajánlatokat, és látom, hogy ajánlanak helyette Alumen Z Cap néven másikat.
Olvasva a tájékoztatóját két gondolat kerített hatalmába. Először is mit jelent a valóságban a közép-magasak áttetszősége az én eddigi tapasztalataimhoz képest, na meg, amiről nem írtak, milyenek a mélyei, mert a silver gold-al nem volt a mélyekkel gondom.
És a másik, hogy egy hátsó szándékom is van vele. De ezt majd később.

Visszatérve a FH4-T-re, +-9,5V-on, mint írtam a Burson V5D-nél jobb volt az OPA 2134. Hát kipróbáltam a HD650-el is e körülmények között, amúgy kíváncsiságból. Elbírni elbírta, lágyabban szólt, mint a Maxell, és lineárisabban, ahogy illik, mondhatni kellemesnek, de lenne aki tompács-kának jellemezné.
Tulajdonképpen ugyanazt mutatta, mint a FH-6 annak idején a HD650-el, vagyis a FH4-T kimenete is olyan 72 ohmig az igazi.
Mivel körülményeim most nem tették lehetővé a munkálkodást, hát tesztbe fojtottam a hiányérzete-met, és elővettem az első FH4-emet.
Ő is a spájzból került elő, és a megfelelő csatlakoztatások után gond nélkül szólalt meg. Jobb erőben volt, mint a FH4-T. Rámérve kiderül, hogy az üzemi feszültsége +-15,6V-ra sikeredett. (2. Melléklet)
Aki elsőre hallgatná, még tetszene is neki a teljesítménye, döngése 32 ohmos fülessel.
Ám a FH4-T után érződik a szellősség hiánya, lent olyan, mint a bassreflex hangfal, nem nyúlt lefelé, és nem éreztem a mélyeket a mellkasomba, és a tér passzívabb volt, és kevesebb a részlet, és a hangszínpad nem áttekinthető, összegezve, nem lehetne sokáig hallgatni, mert fárasztana.
KT annak idején azt írta, amikor a FH-6-ja elkészült, hogy nem egy ligás vele a FH4.
Én azt mondanám, mit mástól is olvastam, hogy nem egy értelmű a kapcsolási rajz mindenhatósága, az is számít, hogy van megépítve, és milyen minőségű anyagok felhasználásával készült az adott készülék, aminek alapján korrektül minősíteni lehetne, az így adódó, valósabb kompromisszumok alapján.

Végre ma beüzemeltem az új tápot.
Üresben 2x13,2.., aktívban 2x12,2..
A torzítási határ (fülre minimális) a potméter állása szerint, fél egyre tolódott fél tizenegyről.
Magabiztosabb hangérzet mellett, a szellősség megmaradt, kellemes szelek-cióval.
Akkor elő a Burson V5D-vel. Na, a 2x12V-on mindjárt más. A Maxellal több méllyel, ebből fakadólag kevesebb magasérzettel, kissé megváltozott hangspektrummal, tágas szelektív térrel, olyan Marshallos benyomással.
Hogy most hol tartok a FH4-T-vel, innentől bonyolultabb. Először is vannak a bejáratások, szűkeb-ben a mostani forrasztgatások, tágabban még van 100 órája a Jantzen 0,1µF-nak, no meg a hallgató váltások, a nappali hálózati szemét éjszakai, vagy reggeli hallgatással való kizárása,………

És még, 20 perc alatt ezen a feszülségen is meleg lett a tokjában, így levettem róla azt….. (3. Melléklet)

Őszintén örülök az eredményeidnek! Egy dolgot nem értek. Se árnyékolt, se pedig vastag vezetéket nem.használsz! Se a tápban, se a nyák és a csatlakozó között... Hogyan tud így a hangkép kibontakozni, ha ismét már az alapoknál gond van???

Szerintem még az alapok alapjàval is baj van. Egy fejhallgató erősítő szerintem nem jelent nagy terhelést, a trafó ettől mégis 1 V-ot bezuhan. Nem folytatom, mert ugyis felesleges.

Ilyen rövid szakaszokon semmi szükség árnyékolt vezetékekre, csak a plusz kapacitásaik rontanának, a vezetékvastagságok pedig megfelelőek, hogy a "hangkép megfelelően kibontakozzon".

Hát olvasni és érteni sem ártana, vagy inkább bután nem hozzászólni - az üresjárati pufferelt táp esik 1-1V-ot, ami teljesen ok.

Máshol pedig alkarnyi kábeleket használnak 20cm-en, miért? Vagy az értelmetlen? Az árnyékolt kábel pedig mindenféleképpen ajánlott, ekkora szakaszon nem képvisel jelentős induktivitást, viszont a táp 100Hz-es brummja belemászik a hangképbe (még ha füllel nem is hallható, akkor is jelen van). A fül akkor is hallja, ha az agy nem akarja észrevenni. Ettől lehet a zene hangképe zavart, monoton, zavaró.

Üresjárati pufferelt táp esik 1 V-ot. Remek. Mitől is esik 1 V-ot? Terheléstől. Teljesen oké. Végülis egy táp csak egy tàp. Nem az erősítő alapja. Audiofil. Gondolom a muzsika által okozott változó terhelés nem vàltoztat a tàpfeszültségen sem akkor.

(A sértegetéseid pedig nem tudom mire jók, de hajrá.)

Én úgy tanultam, hogy minden jelet árnyékolt kábellel kell elvezetni, hogy a környezet zaja nem tudja a jelet befolyásolni. A trafó és az IC-k közé raknék árnyékoló lemezt. De az egyenirányító híd után levő 100nF-okat sem látom, a diódák sincsenek kondival áthidalva, hogy minél kisebb legyen a brumm. Ne mondjátok, hogy ezek felesleges dolgok, mert nem azok! Egy tápegység alapvető felépítése. A vastag vezetéket még mindig fontosnak tartom, mit csinál ott az a max. 0.5mm2-es vezeték? Főleg az, amelyik meg van toldva a hajszálvékonnyal. Azon mekkora feszültség esik (még ha csak mA-ekkel is terhel az ooamp...) A táplálás nem tökéletesen szimmetrikus. Én biztosan legalább 1.5mm2-es vezetéket használnék (minimum). Próbálok tanulni ebből a topicból, de nem látom, hogy bárki is alkalmazná az általános érvényű szabályokat (pl. vastag, árnyékolt vezeték, töjéletesen sima, szimmetrikus tápellátás, rövid vezetékek, a zajforrás a jeltől távol elhelyezve, stb). Ne mondd, hogy ezeknek nincs értelme! Ebben a topicban a kábelek hangjáról van szó, nem lehet csak ennyiban hagyni: hangkép megfelelően kibontakozzon". Vagy ez irónia volt, és azt akarod mondani, hogy az opamp ígyis-úgyis ****? Mert nem volt olcsó, szóval nem kell ilyenre utalni se...

Kedves Fórumtársam, ne vedd komolyan az urakat, mert csak halandzsáznak!

Nem induktivitás, hanem kapacitás, de való igaz az sem lenne sok. Azonban nem értelek, a "táp 100Hz-es brummja" akkor is bemászik, ha van árnyékolt kábel, az árnyékolás a szórt terek ellen véd (!), nem a "vezetettek" ellen. Ha valamit, max a trafót lehetne szórás ellen árnyékolni, de a vezetékezés jó, különösen, hogy a test és a melegpont azonos hosszúságú, így a rajtuk szórt terekből eredő feszültségek, a bemeneten kioltódnak.
Mérni kellene, mekkora a brumm, de ha egy fülesben nem hallható, akkor biztosan rendben van és nem ronthat a hangképen.

Pl. 30mA-től!
Ilyen kis tápnál ez teljesen normális adat, az hogy zene közben még esik egy kicsit az mindegy, hiszen nem a zene ütemére fog változni.

A sértegetést te kezdted ("Szerintem még az alapok alapjàval is baj van."), úgy hogy nem tudod valójában, hogy is szól a kis erősítő...
S úgy látszik nálad kevés az ez irányú tapasztalat.

"Én úgy tanultam, hogy minden jelet árnyékolt kábellel kell elvezetni"
Két készülék között sem mindig állja meg napjainkban a helyét (ha a generátor impedancia és a lezárás is alacsony értékű), de készüléken belül könnyen elkerülhető, vagy szükségtelen is lehet az árnyékolt jelvezetés. Pl. sok gyártó a NYÁK-jain jó hosszú vezetősávokon viszi a jelet, tehát akkor ők nem értenek hozzá?
A többit nem magyarázom, mert a 1,5mm2-t csak viccnek tudom értelmezni.

Ellentmondásokat tapasztalok sajnos a leírtakban, de mindegy. Akkor nem követem ezt a topicot tovább, keresek más helyet. Nem értem, hogy amit leírtam, azok miért nem javítanának a hangon. Rontanának, ha meg lennének csinálva?

Semmi ellentmondás nincs, és még igazad is lehet, de ez csak akkor bizonyítható, ha valaki megépíti a te leírásod alapján is és többen összehallgatják.
Azonban Te sem hallottad ezt a konstrukciót és máris véleményt formálsz az első hozzászólásodban:
"Hogyan tud így a hangkép kibontakozni, ha ismét már az alapoknál gond van??? "
Ugyanis a közölt képek és leírás alapján semmilyen alapvető gondot nem látni, az igaz, hogy másképp is lehet, sőt százféleképp jót és jól csinálni.
A túlzott vezetékkeresztmetszet ekkora áramok és távolságok mellett mindenképpen felesleges és ilyen méretű eszközök esetén már nehézkes is lenne beforrasztgatni, de biztosan változtatna a hangzáson, hogy merre? Na az jó kérdés, mert előre nem lehetünk benne biztosak, hiszen lehet jóval többet számít azok és az építőelemek elhelyezése, az alkalmazott alkatrészek, alapanyagok.

Köszi. Ez a téma nem nekem való. Itt a tiszta logika csődöt mond, nincsenek szabályok, nincsenek irányok amiket követni lehet. A felvetésemre is csak egy talán, lehrt jobb, lehet rosszabb válasz jött. Miért kellene meghallgatni valamit ahhoz, hogy tudjam, jobb vagy rosszabb? Egyetlen egy ember blogol csak a témába, aki mindenki más írását "hablatyolásnak" gondolja. Legyen akkor a téma egyedül a tiéd, Mek-Elek. Kár, hogy így nem kerül a "tudás" átadásra (már ha egyáltalán van "tudás/információ", mert a vagy jó, vagy nem, hallgasd meg, egy nesze semmi fogd meg jól válasz, semmire sem jó. És erre épül ez az egész dolog...). Sajnálom, ha megbántottam valakit, érdekelt a téma, de nem lehet egyről kettőre jutni sehogy sem, és ez kibukott belőlem. Nem is offolom tovább a kábelek hangja topicot, ahol nem lehet a kábelekről beszélni.

"Miért kellene meghallgatni valamit ahhoz, hogy tudjam, jobb vagy rosszabb?"
Mert egy bizonyos műszaki szint felett már nem lehet csak fotókról és kapcsolásból megítélni valaminek a hangját, s így előre ítélkezni pedig tiszteletlenség, véleményem szerint ugyanis semmi "gond az alapoknál".

Ha az sértés, hogy megjegyzem, hogy megítélésem szerint hibás a táp konstrukció, akkor már régen rossz. Szerintem ez elektronikai fórum. Ezek utàn a te hozzám viszonyulásod gusztustalan.

"Pl. 30mA-től!
Ilyen kis tápnál ez teljesen normális adat, az hogy zene közben még esik egy kicsit az mindegy, hiszen nem a zene ütemére fog változni."

Számomra ez mindent elmond a hozzáértésről.

Ja és természetesen ez aztán audiofil.

"Sajnos ez csak közepes hangerő alatt teljes, mert közepes hangerőnél már a mélyek homályosodnak a táp gyengesége miatt."

Ezek szerint akkor hallható?

"Üresben 2x13,2.., aktívban 2x12,2..
A torzítási határ (fülre minimális) a potméter állása szerint, fél egyre tolódott fél tizenegyről."

Füllel hallható torzítási határ? Ugyan mitől torzít?

Az alapokkal lehet nincs gond, de lesz még mit építeni rá. Ha megnézel egy profi szerkezetet, az nem így néz ki, lehet azért mert a vezetékek lehetnek árnyékoltak, vagy nem, akkor sem így vezetjük. Told arrébb őket, és már hallható búgást, ha nagyon jó a füled, hallható hangkép változást tudsz készíteni. Nem tudok én sem szépen szerelni, de az első közel sem hifi erősítőmnél megtanultam, ha valami nem szép, nem párhuzamos, nem arányosan sodrott, teli van pakolva szórt kapacitással,antennával akkor csak a szívás van vele. ( és úgy hogy nem tudok fülre megállapítani 5-10% torzítást )
A zavarkioltásnak nem csak annyi a feltétele, hogy azonos hosszúak a vezetékek, hanem némi sodrási/vezetési szabályok is vannak.
Ha már "hifi"-t szeretnél , ahol a vezetékek hatása is hallható, nem elég a drága opamp, és kisiskolás módjára összedobált panel.
Amúgy meg, ha tetszik a hangja, igazad van, az a legfontosabb. Az én kedvencem is a füzetborítóra bontott alkatrészekből összeszerelt "zajgenerátor" volt. Később panelen rendesen egyforma alkatrészekből csengőnek megépítve, már nem volt olyan.

Nos én mindent leírtam amit tapasztaltam, és az azokból adódott változásokat.
A téma szerint már a hozzáállásotok is téma ellenes, így sértőnek is lehetne venni, de én csak homályos háttérnek veszem.
A téma szerint, csak műszaki halandzsa, minden megnyilvánulásod. Jó lenne személyesben folytatnád a kötekedésedet nem erre az oldalra vetnél árnyékot ezzel.
Mivel a halandzsa lényege a valótlanság, így arra igazából érdekes lenne válaszolni.

Ettől függetlenül, minél kisebb egy trafó teljesítménye, annál nagyobb lehet az üres, és a terhelt feszültség különbsége, és a megadott áramú terhelés esetén kell, hogy a névleges feszültséget lehessen mérni rajta. Mivel egy tápra is érvényes, hogy kevesebb alkatrész, kevesebb járulékos hiba, így a legelőnyösebb a puffer magában. Az meg nem baj, ha gyors, és tovább javítja a helyzetet a helyes földcsillagpont. Az üzemelés közben digitális voltmérővel mért adatok csak viszonylagosak a dinamikus változások viszonylatában. Ezek egyébként századvoltok. Az ilyen kis tápnál adódik a teljesítménytől függően a mérhető pufferfeszültség, de adott hangerőn is csak százados léptékben mérhető a dinamikus terhelés okozta feszültségeltérés.

Mitől torzít? Hát attól, hogy működik.
Nem ez a jó kérdés az audiofilben, hanem az, hogy mennyire, és ebből mennyit hallani.
De mihez képest is?
Hát mondjuk az eredeti élő hanghoz. Hogy mérnéd meg egy szép énekhang élményét, műszakilag paraméterezve, hogy ugyanúgy, ugyanazt az élményt reprodukáljad, amikor csak akarod?
És ez csak egy hang lenne, nem egy kórus, egy zenekar, .....

Szóval, ha kérdezel, legyen értelme e téma szerint, nem csak berúgod itt az ajtót, köszönés nélkül, és lehülyézel mindenkit.