Először tisztázni kellene az infókat. A táp miért 8-13V? Ha akksi, akkor mérni kellene a tápfeszt is, hogy lekapcsolja az egész szerkezet magát, plusz akkor tudná számolni a tápfeszültségtől függő PWM jel maximális kitöltési tényezőjét is. A fűtőelem biztosan 1.5Ohm? Milyen fűtőelem ez? Akkor Arduino fogja kapcsolni biztosan?

A táp 3x 2200mAh Li-ion cella sorbakötve. Nem akarom túlvariállni mert nem értek hozzá. A fűtőelem cekász aminek minimálisan válltozhat az ellenállása. Igen arduino nano kapcsolja.
Akarok rá fesz figyelőt is egy fesz osztó segítségével gondoltam, de csak alapa szinten mivel nem vagyok profi. De ha van komplett megoldásod az is érdekel.

Érdemes lenne végig gondolnod, amit Kovodovi írt. Egyébként meg tovább lehetne még finomítani; Amikor bekapcsolod a fűtőszálat, az első 1-2 tizedmásodpercben nagyobb feszültséget lehet ráadni, hogy gyorsabban felfűtsön, utána meg a kikalkulált feszültségnek megfelelő pwm-t.
Még tovább lehet finomítani, ha a visszaszámolod az ellenállás változást, és abból a hőmérsékletet, de ez már tényleg túlvariálás.

Kovidivi

A fesz figyelés/ kijelzés már megvan egy fesz osztó segítségével oldottam meg. De a pwm-hez már nem konyítok.

Bocs Kovidivi.
Arduino esetében ez az analóg kimenet. Nem egy nagy dolog, olvass utána.

Halihó,
Li-ion akksit akarnék tölteni áramgenerátorral, az áramkör már elkészült működik, annyi lenne elméleti szinten a kérdés, hogy a Li-ion akksit nem zavarja, hogy kapcsolóüzemű az áramgenerátor, azaz nem szép egyenletes árammal tölt, hanem változik (természetesen periodikusan változik a kapcsolóüzemű miatt)??
És ugyanez a kérdés fordítva is érdekelne, hogy nem zavarja az akksit, ha mondjuk egy fogyasztó 100Hz négyszögjellel terheli?
Mindkét esetben 1-2 Amperekről lenne szó...

Hello.
Nem zavarja az akksit a szaggatott töltés/kisütés. Hogyan állapítod meg, hogy feltöltődött az akkumulátor? Akkor te csak CC töltést alkalmazol a szokványos CC/CV helyett? A feszültség generátoros rész nem kellene?

Szia, engem aggaszt az impulzusszerű töltés, ugye a feszültség maximuma 4,2V/cella, és nem az átlagértéke? Itt mérni kellene. Ha áramgenerátor, akkor a feszültséget maximalizáltad 4,2V-ra?

Ezért kérdeztem én is. Ha a maximális feszültség 4.2V, akkor már nem áramgenerátorról beszélünk. De majd válaszol Jonas.

Lesz CV töltés is a végén, annak az áramköre már elkészült, viszont az meg tudtam szép konstansra csinálni. Most a töltés első részét, CC-t csináltam meg, viszont ezt nagy veszteségek nélkül csak így, szaggatott töltéssel tudtam összehozni.
Óvni akarom az akksit, ki akarom húzni az élettartamot, ezért a 4,2V-ot meg se közelítem, kb. olyan 3-4V tartományban fog üzemelni.

A töltésed csak akkor lesz korrekt, ha 4.2V-os cellafeszültségig CC-vel töltesz, utána pedig CV-vel, aminek a maximális árama nem baj, ha szintén korlátos (a CC értékén).
A határt a váltásnál hogyan akarod megoldani? A probléma az, hogy a cella belső ellenállása miatt minél nagyobb árammal töltesz, annál magasabb feszültséget fogsz mérni a cella csatlakozóin, kivéve, ha lekapcsolod a töltőáramot, vársz kis időt, majd feszültséget mérsz (tipikus mikrokontroller feladat).
Analóg módon a váltás teljesen szabványos áramgenerátorról feszültséggenerátorra elég nehéz feladat.
Sokkal jobban járnál, ha inkább egy áramkorlátos 4.2V-ot állítanál elő. A töltés elején úgyis áramkorlátos üzemben fog működni, de ahogy közeledünk a 4.2V-os cellafeszültséghez, egyre csökken az áram. Kis belső ellenállású akksinál a CC szakasz eltart egészen 4.10-4.15V-ig, vagy tovább (pl. 2A-nál).
Írhatnál kicsit bővebben erről, mi a terved.

Az akksit nem érdekli, ha nagy impulzusokkal töltöd, amíg a maximális áram értéke nem túl nagy. Pl. 18650 cellát 5A-nál többel nem töltenék, 5Ah 2S lipo cellának viszont a 10A se gond, ha jófajta. Mondjuk én itt átlag áramról írtam... Csúcsban veheted a dupláját is.
Az impulzus áramú töltésnek egyetlen hátránya van, hogy kicsit több hő keletkezik a cellában, mintha ugyanakkora átlagárammal töltötted volna. Keletkező hő: R*I*I, látható, hogy az áramtól négyzetesen függ.
Ha kapcsoló üzemű kapcsolást használsz, ott a csúcsáram nem hiszem, hogy óriási lenne, főleg, ha kondi van a kapcsolás kimenetén.

A konkrét cél 1 db ilyen li-ion cella feltöltése kíméletesen, jó hatásfokkal, csupán kísérletezgetés. Az CC-CV átállás kérdésre nem tudok még válaszolni, mivel ott még nem járok, egyelőre egymástól függetlenül csináltam meg egy CC és egy CV töltőt, de az is lehet hogy majd megpróbálom kombinálni ahogyan írtad. A 4,2-es cellafeszültséget azért nem használom ki, mert szándékosan nem akarom a cellát 100%-ra tölteni, élettartam növelés miatt.
Pontosan ahogy írtad, CC töltő kimenetén van egy nagy (10.000µF-os) kondi, így megnéztem picoscope-all, és a minimum és a maximum feszültség között már csak 0,2V különbség van 1A átlag töltőáram mellett. E fölé nem akarok menni úgysem.

Ha kímélni akarod a cellát, hát hajrá, de ezek csak egyre olcsóbbak, egyre jobbak lesznek, és csak minimális amit nyersz, ha csak 4.00V-ig töltöd. Az utolsó "0.2V" amúgy se tárol sok kapacitást. De ha 4.00V-ra töltesz, nem fog az akksi évekkel tovább működni. Én sok helyen TP4056-ot használok, ha kevés az 1A, köss 2-3db-ot párhuzamosan. Az áramkör korrekt, kicsi, én meg vagyok vele elégedve. Ha a tanulás a cél, azt támogatom! De ha nem 6A-15A töltőáramot akarsz, valami óriási akkupakkhoz fejleszteni, akkor felesleges a saját kapcsolást. Garantáltan rosszabb/veszélyesebb/instabilabb lesz, könnyen tönkremegy, mint egy IC-ben integrált, bevált töltő áramkör! És akkor tüzet fogsz látni, lehetőleg csak akkumulátor tüzet.
Én még az ImaxB6-ot is csak akkor használom, ha a közleben vagyok. Legutóbb egy FET zárlatba ment benne, és a tápja letiltott. Ha egy olyan FET megy zárlatba, ami az akksikra kapcsolódik, lett volna probléma rendesen! Szerencsém volt... Pedig gyári nyák, korrekt megoldás, kipróbált, letesztelt szoftver...

Igen, itt most elsősorban a tanulás a cél, tipikusan úgy vagyok ezekkel a dolgokkal, hogy addig nem használok IC-t, ameddig nem sikerült magam hasonlót építeni, mert meg akarom érteni a dolgokat, és nem csak használni egy már kész áramkört. Ha megvan, onnan egyértelműen az IC az előnyösebb. Ha meg galiba lesz, tanultam belőle.
De a lényeget már megbeszéltük, lényeg hogy nem gond az impulzusszerű töltés. Köszi a segítséget

Szuper, a tanulást mindig előnyben részesítem. Írjál még, ha problémád lesz, esetleg a lithoum ion-os témában, mert a váltás CC és CV között okozhat még bonyodalmat. Úgy kellene a kapcsolásod tesztelned/megtervezned, mintha egy nagy értékű kondenzátorral lenne egy soros ellenállás kapcsolva, ennek az értéke pedig legyen 5mOhm és 500mOhm, így látni fogod, hogy reagál a töltőd a szélsőséges helyzetekre. Ami nagyon fontos, hogy te a (cella)feszültséget nem a kondenzátornál fogod a valóságban mérni, hanem a soros ellenállás előtt! Ez fogja megbonyolítani, és megnehezíteni a tervezést.
Mondok egy példát: 0.5Ohm belső ellenállású 18650 akksi (haldokló, nagyon gyenge cella, vagy pedig 50-100mAh-s mini Lipo is szolgáltathat ilyen értéket), ha 1A-rel töltöd, a cella feszültsége 3.8V, akkor neked az áramgenerátorod feszültségét 4.3V-ra kell beállítanod, hogy 1A egyáltalán folyni tudjon! Itt máris túlléptük a 4.20V-os határt, az akksid pedig még nincs is feltöltve teljesen.

A Topikot célirányosan olvastam. Egy LM317-es áramgenerátor megfelelne a célomhoz. Mellékletben csatoltam egy rajzot. Összesen 6 SMD ledet szeretnék működtetni, gyakorlatilag a fényerőt szeretném beállítani, amit a kimenő árammal lehet megtenni. A potméter egy többfordulatú trimmer. (Hestore-s, téglalap alakú, kicsi réz csavarral a tetején.) Van némi aggályom, hogy az összesen 120mA-t elviseli e. Betáp: 5V. LED nyitó 3V, és ledenként 20mA az áram.

Köszönöm.

Szerintem ez így nem jó. A legnagyobb baj, hogy ez így 5V-on nem fog stabilan működni. A ledek 3V-os nyitófeszültsége, és az LM317 legalább 3V-os működési feszültsége nem fog beleférni az 5V-ba. Másrészt a ledeken az árammegoszlás nem lesz egyforma, mert kis nyitófesz eltérés mindig akad az egyes darabok között.
Nem tudom pontosan hová kell, mik az elvárások, de én 7db tranzisztorból csinálnék áramtükör szerűen 6db áramgenerátort. Mindegyik tranyó emittere egy ellenálláson ül, az összes bázist összekötöd. Az első tranyó kollektorát összekötöd a bázissal, a többi 6 kollektor lesz a kimenet. Így a bemenetén tudnád állítani az áramot, és lenne 6db áramgenerátoros kimeneted. A veszteségi teljesítmény is megoszlik az egyes elemeken. Ha nem világos, lerajzolhatom.

A LED feszültsége (illetve a tápfeszültség) határeset de LED-enként egy AL5809-20S1 alkatrészt ajánlok, egy logikai FET-et és egy PWM generátort.

Köszönöm szépen a választ. Viszont ha 12V-ról táplálom, akkor működhet? Persze a különböző nyitó feszültségek miatt így is lenne némi fényerő eltérés, bár nem hiszem hogy jelentős lenne.

Félvezetőket, legfőképpen diódákat nem illik így párhuzamosan kötni. Az áram eloszlása nem lesz egyenletes. A legnagyobb áramot vivő romlik el első lépésként, majd a megnövekedett áram már csak öt LED-en fog eloszlani. Egy láncreakciót fogsz elindítani.

Az áramgenerátor részre csak 23*15mm helyem van csak sajnos. A ledek máshol vannak.

Igen, 12V-ról működhet, de nagyon nagy lesz a disszipáció. Legalább a ledekkel kössél sorba egy-egy ellenállást, akkor az árammegoszlás is egyforma lesz, és az ellenállásokra áthelyezheted a disszipáció egy részét.
Mondjuk normálisabb lenne 24V-ot használni, és sorba kötni a 6db ledet.

Egy ilyen áramgenerátor 3.65 x 1.55 mm-es. Igaz, ezek fix értékűek, kell még melléjük PWM meghajtás is.

Értem. Sajna csak 12 és 5V áll rendelkezésre.

Ha lehetséges, akkor bontsd 2db soros körre a ledjeidet. Az egyes körökkel köss sorba 1-1 ellenállást, amin kb. 0,5V essen. LM317 helyett használd az LDO-s változatát, az LM1117-adj-ot, vagy valamelyik klónját.

Ahogy olvastam az LM1117 ADJ adatlapját, ott a Dropout Voltage már csak 1,25V körül van. Tehát ha jól gondolom, akkor 5V esetén is használható lenne.

Van egy gondolatmenetem. Kérlek javítsatok ki, ha hülyeség, nehogy később valaki a rossz gondolatot kövesse.

5-1,25=3,75V amivel számolnom kell. 3V a LED nyitó fesz, akkor marad 0,75V. 0,75V/0,02mA=37,5R (22R és 15R szabvány) A kapcsolásban a stab után sorba kötök egy 15R ellenállást, majd megint sorba egy 100R potmétert. (100R ez a legkisebb, amit találtam) Az első 15R ellenállás + az egyes LED-ekkel sorba kötött 22R gyakorlatilag megszabja, hogy 20mA felé nem mehet az áram akkor sem, ha a poti teljesen nullán van. Ha a poti ellenállásértékét növelem, akkor csökken az áram, ha letekerem 0-ra, akkor a 22+15R dolgozik.

Jól gondolom én ezt?

Köszönöm szépen.

5V táplálás esetén az LM1117 megfelel feszültségszabályzó üzemmódban is, mivel az ellenállások segítenek az áram korlátozásában, elosztásában.. Ennek előnye, hogy a potenciométeren nem folyik át az áramkör (LEDek) teljes árama. A fényerőt a kimenő feszültség állításával tudod állítani. Az adatlapban emlékeim szerint van példakapcsolás is.

Azt kellene tenned, amit Nedudgi javasol, ugyanis áramgenerátoros módban még mindig nem férsz bele az 5V-ba. A dropout feszültséghez áramgenerátoros módban még hozzájön a referencia fesz, ami szintén 1,25V, azaz összesen 2,5V, és máris elfogyott az 5-3=2V. Feszültség generátoros módban egy picit emelhetsz az ellenállások értékén, 27R, 30R is lehet.