Nem szabad nagy árammal, kezdeni a mélykisütött cellákat, visszafordíthatatlan kémiai reakciók lehetnek... De ha nem hiszel nekem, pl a Microchip ilyen ic-t "csinál":
Preconditioning of deeply depleted cells
- Preconditioning Threshold Voltage: 3.0V
- Preconditioning Current: 10% of Programmed Fast Charge Current
51626a.pdf
2.2 pont.
De nézegess meg más gyártók töltő chipjeit is, ezt a funkciót mind tudja...

Köszönöm a befogadást.

Segítséget szeretnék kérni, adott egy MEISTER AS20VP típusú li-ion akkus fúrógép, akku 20v/2,0Ah-ás sajnos nincs hozzá töltöm, olcsó de biztonságos megoldással milyen töltőt kellene beszereznem? Hol és kb mennyiért vehető?

Akkor jó.
Ha van Arduino nanod, LCD-d, meg egy LM358-ad, néhány ellenállás és sönt, már meg is van hozzá minden, szóval nem gondolnám költségesnek. Na mindegy.
A te módszerednél nem tudom, mi kapcsolja le a kisütést, ezért ajánlottam egy korrekt megoldást.

LM358 talán van. A többi nincs. Feszültséget figyel az ák. Ha a határérték alá süllyed, lekapcsol

Sziasztok!

Ezt Bővebben: Link az aksit tölthetem ezzel a töltővel ? Bővebben: Link

Vagy nem igazán ajánlott ?
Inkább töltsem a TP4065-el ?

Igen töltheted. A TP4056 nem fogja teljesen feltölteni, nekem is tervben van beszerezni 3,8 (4,35) V-os akkuhoz valamilyen töltőt. Csak én jobban szeretnék valami "csupasz" ic-t.

TP4065, amit keresel.
Vigyázni kell, mert létezik 4,2V (jelölése:65b*) és 4,35V (jelölése:65a*) végfeszültségű változatban. Tisztázni kell az eladóval, melyiket tudja szállítani?

Köszi az infót. Rá is keresek.

Kezd tele lenni a hócipőm az "intelligens" keresési szolgáltatásokkal.
A múltkoriban kerestem ez az IC-t, beírtam a Google, AliExpress, Bing keresőbe, szemrebbenés nélkül mutogatták a TP4056 találatokat. A próbáltak közül egyedül a Baidu volt a legőszintébb.

Megértelek. Én is tudok örülni, amikor mindenféle zagyvaságot bedob találatnak, csak azt nem amit beírtam a keresőmezőbe. Egyébként találtam 4057D néven 1 A-es, 4,35 V-os ic-t. Talán ez lesz a befutó. Nem keverendő a 4057-tel! A 4065 kicsit drága az eBay-n, Ali meg most nem aktuális.

Mennyivel tölthet kevesebbet ?

Általában nem sokkal, persze ez a felhasználástól is függ. A kisütési görbe kicsit más, ellenben így tovább tart az akku.

Hát ha csak ilyen 50 mhA akkor az nem gond.
Még egy olyan kérdésem lenne hogy ehhez az aksihoz milyen foglalat való ? Itt a Hestore-ba lehet kapni ? Esetleg ez lenne az ? Bővebben: Link

Konkrétan nem tudom, mennyivel kevesebb a töltés. Van néhány 3,8 V-os telefonakkum, ami a telefonban még jó volt, de másra használva, 4,2 V-os töltővel töltögetve, elég gyengének tűnnek. Pedig jóval alacsonyabb áramfelvételű eszközökben használom. Rosszabb állapotú 3,6 V névleges feszültségű akkukhoz hasonlóan viselkednek pl. az alkatrészteszteremben. Ezért tervezem hozzájuk való töltő beszerzését.

Köszi, neked is nedudgi !

Csatlakozóval kapcsolatban esetleg tudsz nekem segíteni ?

Sziasztok! Építenék egy ponthegesztőt 18650-es cellákhoz. Ez tulajdonképpen sima ügy, hiszen van is egy félkész ponthegesztőm mikrosütő trafójából, csak megnövelném a menetszámot, mivel ilyen vékony lemezekhez nem kell akkora áram, valamint készítek hozzá egy egyszerű időzítőt. A kérdésem inkább az lenne, hogy a cellák összekötésére a szokásos nikkel szalag helyett használható-e 0,35 mm-es rozsdamentes acél szalag? Szerintem igen, hiszen a nikkel réteg tulajdonképpen a forraszthatóságot biztosítja, amennyiben forrfülnek használnánk. Vagy rosszul gondolom? Pár helyen azt láttam, hogy vastagabb alkatrészlábat is lehet a cellákra ponthegeszteni. Köszönöm a választ!

Azt nem tudom a rozsdamentes ponthegeszthető-e, valószínű igen, de a menetszám növelést nem értem. Ha így is viszi a két lemezt együtt, de sok az áram, az időt kell csökkenteni. Az időzítő pont erre való. Nagyobb menetszámmal az áram is növekszik, mert nagyobb a feszültség, amellett, hogy a trafót is jócskán túlterhelheted.

Szerintem megválaszoltad magadnak: nagyobb menetszámnál nem fog nőni az áram, mert a trafó teljesítménye behatárolja a kivehető áramot. Ráadásul a hosszabb tekercshuzal nagyobb belső ellenállást eredményez.

szerepel a leírásában, amit előszörre linkeltél.
Én nem tudok segíteni, de a Google tud valamit.

Köszi!

Urak, kérdésem volna a balanszeres töltőkkel kapcsolatban.
Ezeknél nyilvánvaló, hogy a feszt meghatározza a sorba kötött cellák száma, mind között van érzékelő vezeték is.
De vajon az áramra mennyire specifikus?
Más szavakkal egy 10s2p csomagot UGYANAZZAL a balanceres védelemmel átalakíthatok-e 10s4p-re vagy az áramvédelem leold a töltésnél?
Választ előre is köszönöm.

Az töltőáramot nem a cellák szabályozzák, hanem a töltő. Legfeljebb lassabban töltődik fel a pakk.

A kérdésed nem egyértelmű. Töltésnél a balanszer vezeték kizárólag a cellafeszültség figyelésre kell, plusz a balanszolásra. Pontosítanod kellene, milyen töltő, milyen védelem. Túlságosan általános a hozzászólásod.
Balanszer vezetéken töltésnél nem folyik áram, csak balanszolásnál, akkor is max. 0.04-0.2A, töltőtől függően.

Köszönöm a választ.
Sajnos én sem tudok többet, azért írtam összesen ennyit.

Az akkupakk egy hoverboard akksi volt, 36V nominális, 4.4Ah. 10s2p rendszerrel és az akkun belül a balanszerrel. A töltője 42V, egy piros/zöld led van rajta. Átlagos laptop töltő kinézetű és méretű.
Szeretném kicsit hosszabb ideig használni róla az elkészített gokartot.
A vadonatúj pakkról kb 20 percet megy, de a többiről pár percet csupán. Szétszedtem két akkut is és eléggé vegyes az akkuk feltölthetősége. Legalább még egy jó pakkot össze szeretnék rakni - amennyiben lehetséges - összeválogatnám a pakkból a jó cellákat.

El kellene vinned egy szakértőhöz, aki megnézi az akksijaidat, melyik jó, melyik nem jó, van-e balanszálás egyáltalán, stb. Nem a balanszer kábellel van a baj, hanem azzal, hogy ha egyetlen egy cellád feszültsége töltés közben 4.25V fölé emelkedik, miközben a többi cella még nincs feltöltődve, lekapcsol a beépített védelem.
A hibát kell feltárni.
Értem már a problémád. Több akksit akarsz használni. Ahogy Nedudgi írta, lassabban fog az akksid feltöltődni. De ha ezt a 3 perces akksit párhuzamosan kapcsolod a fél órással, nem fogsz sokat nyerni. Egyébként az új pakknál minden soros tagot össze kellene kötni a régi pakk soros celláival, hogy az elektronika egyáltalán mérni tudja a cellafeszültségeket, tudjon balanszolni.
De ha a cellák annyira el vannak egymástól csúszva, hogy a balanszer áramkör nem tudja egy szintre hozni őket, akkor ki kell javítani a pakkot.

Köszönöm válaszod.
Hogyan tudnám a pakkot kijavítani? Nem szeretném szakértőhöz vinni.
Jelenleg van kb. 40db, többé-kevésbé használható akksi a 2 rossz pakkból. Feltöltöttem őket egyenként, li-po töltővel. A többség 4.1 V körül áll, van pár 4.08-as is. Két db 4.23V. A mérő egy pontos multiméter, jó elemmel.
Amim van: idő és türelem, valamint két balanszer áramkör és egy töltő nominális 42V-al.
Egyébként ezek a 18650-esek mind azonos kapacitásúnak lettek gyártva eredetileg?

Cellák kapacát pl ilyennel megmérheted, összehasonlíthatod.
Bővebben: Link
A hasonló kapacú cellákból csinálj egy akkupackot.
Türelem az kell hozzá, vagy veszel többet belőle (külön tápról kell járatni)
Gyorsabb lehet, ha a párhuzamosan kötött cellákat esetleg egyben teszteled/kezeled.

Akkor sokat olvasgass, mert ezt elmagyarázni 2 oldal lenne kb.
Pont a cella feszültsége a lényegtelen. A kapacitás és a belső ellenállás alapján kell az akksikat kiválogatni, és összepárosítani.

Esetleg az lehetne megoldás, hogy összeállítok egy véletlen akkupakot, aztán feltöltöm és ott mérek feszültséget? Mert akkor elvileg a legmagasabb feszültségű cella lesz a legkisebb kapacitású.
Azt cserélem másikra, lemerítem őket és ismétlem a feladatot előlről. Max 10-es iterációból megvan a legjobb pakk akkor, nem?

Nem biztos. Ha csak 70% van merülve a másik meg 20%-ra akkor a 70% hamarabb telik fel és dobot ki.
Ennek csak egy megbízható megoldása van.
Feltölt maximálisra mindegyiket és egyformán meríted őket.