Szia kollégák.

Elnézést kérek a helyesírásért, Cseh Köztársaságból írok. Ezeket a speciális antennákat ritkán látom lakóhelyemben. Az 1980-as években használták őket Morvaország déli részén és Nyugat-Szlovákiában, hogy nyugatról televíziós állomásokat vegyenek. A fórumunk egyik tagja szerint ezeket egy ismeretlen magyar magazin készítette. valaki tud még többet? Hogy a neve? Milyen paraméterekkel rendelkezett? Nagyon érdekel.

Gömbantenna néven futott.

Gömbantenna

Magyarország bizonyos (határközeli) részein több TV adást lehetett vele fogni. Okafogyottá vállt a földfelszíni sugárzás megszűnésével, csak a fene mászik tetőre lebontani a felesleges antennákat...

Elvében kereszt dipól antenna, ahol a dipólok körként vannak kialakítva és 90 fokos szögben állnak egymással. Lényegében irány érzéketlen 0 nyereségű nagy sávszélességű antenna. Olyan helyen alkalmazták ahol több TV állomás is fogható volt de különböző irányból és más csatornán. Így csak egy antennát kellet fölszerelni.

Hívták napsugár antennának is. Főleg a pécsi adó vételkörzetében lehetett találkozni vele, mert az alacsony frekvencia, és a függőleges polarizáció miatt a Yagik nagyok, és nehezek voltak, és az árbóc melletti kitartás is gondokat okozott.
Attól még vicces volt a kinézete, és ebben a témában is ment a verseny, hogy kié a szebb.

És csinálták vasból is.

Na igen, betonvasból, az volt kéznél. Az is csak növelte a sávszélességét, úgyhogy nem nagyon kellett a méretekkel törődni. Igazából az anyagválasztás nem is számít túl sokat, mert az áram úgyis csak a külső felületen folyik, bár a betonvasnál nem egészen tükörsima. Mégis működik.
Láttam én rendes Yagit is betonvasból összehegesztve.

Köszönöm a válaszokat, ezek jótékonyak. Eddig, véleményem szerint, az osztrák, a magyar, a cseh és a szlovák állomás vételére használták a 22,24,27,29,31,36,39 csatornára. Ez egy egyirányú, mindenirányú, kétpólusú antenna.
Mikor és hogyan származott az antenna? És akkor hogyan terjedt? Pontosan mit szolgált a sugarakkal ellátott kör?

Hogy honnan származik az ötlet, azt nem tudom. Az UHF sávban a méretének egy focilabdánál valamivel nagyobbnak kéne lenni, nem olyannak, mint ami a csatolt képeden látszik. Az a VHF sáv 1, 2 -es (48 - 66 MHz) csatornájára való.
A készítése idején használatos TV készülékek képernyője nem volt valami borotva éles képű, ezért némi reflexió nem is látszódott.
Ma is láthatsz "egzotikus" Yagi antennákat az UHF sávra, a bajszok, a legyező alakú sugárzók a sávszélesség növelésére valók.

Mikor ezeket az antennákat használták még csak VHF sugárzás volt nagyrészt.
A mérete és a irányérzéketlensége miatt terjedt el.
loop antenna

Szia!
Megváltoztak az antennák --a digitális adás ? mást kiván.
Valaha ilyen is volt ........ma meg a 3 k .

Miért kéne megváltozni a digitális adás miatt? A jó analóg antenna, jó a digitálisra is. A különbség csak annyi, hogy amíg az analóg adás elviselt némi reflexiót, a digitális nem.
Ezért vesztettek teret az egzotikus antennák.

Akkor az elv jelentősen eltér a gyakorlattól, ugyanis a köröknek az égvilágon semmi közük nincs a két dipólhoz, (még fémes kapcsolatuk sincs) amik benne helyezkednek el, egymásra merőlegesen. A két dipól pedig közönséges hajlított szélessávú dipól, V alakban szélesedő, ugyanolyan mint ami a lepkeantennákon van csak nagyobb, mert a teljes sávra készült nem csak az UHF-re.
Ezt onnan tudom hogy a második szomszéd tetőjén a mai napig ott van, szóval láttam közelről, de van róla egy "műszaki" rajzom is valahol egy fecnin, ha megtalálom majd beszkennelem.

Szia!
Bár nem került szóba ...a frekvencia tartományra gondoltam ,igy jelentős a különbség !

Szia!
láttál már fénycső antennát?

Persze ma már ilyet sem lehet használni , mert 47-----210Mhz között még éppen működött .

Ma már a tv-k sem tudnak 60uV -s jelből képet varázsolni.

Másképpen Miskolcon fogni a Bp, Prágai .Esetleg a Belgrádi adásokat.?

Tévedésben vagy. Az antenna elemeinek egyáltalán nem kell fémes kapcsolatban lenniük, azok az antenna körüli elektromágneses teret módosítják. Ezzel csak annyit szeretnék mondani, hogy aki ezt a fajta antennát kitalálta, az vagy nagyon értett hozzá, vagy csak egyszerűen szerencséje volt. Én inkább az előbbire tippelnék.
Egyébként ha megfigyeled hogy mennyire tudja befolyásolni az antenna jellemzőit a környezete, egy egyszerű házfal is, (balkon antenna), vagy pl. egy élő fa. Egy antenna akkor működik ideális környezetben, ha tíz hullámhossznyi környezetében szabad tér van. Vannak olyan antennák is amelyekbe bele van számítva a környezet hatása is, ilyen pl. egy mobil antenna, ami függőleges dipól egyik fele, a másik az ellensúly alatt a tükörképe, csak virtuálisan van meg. De méréssel kimutatható, hogy az bizony nagyon is ott van.
A hosszabb hullámok antennáinak tervezésekor eleve belekalkulálják a föld hatását.

Nem tudom mi az a fénycső antenna, lehet más néven ismerős lenne.
Az antennának elvileg a vételi hullámhosszon kellene rezonanciát mutatnia. Vevőberendezéseknél ez annyira nem kritikus, de adóantennáknál igen.
Az, pedig, hogy annak idején, mikor még kevés TV állomás volt, és nem is ment mindegyik folyamatosan, lehetett DX -elni, ma már szinte biztos, hogy minden csatornában vannak adók, így a zavarás miatt ez nem nagyon játszik.
Annak, hogy akkoriban lehetett más országok adóit is fogni, annak a hullámterjedés az oka. Ilyen terjedési viszonyok főképp a 100 MHz alatti csatornákon voltak, ennél rövidebb hullámok már nem verődtek vissza az ionizált rétegekről, ezért a hatótávolság is a horizontig szűkült.