Ja, ja ... Vagy építhet egy tetszőlegeset akár ebből, akár egy másik topikból - biztos kap hozzá segítséget, támogatást is - csak akkor az már nem az érdeklődése tárgyát képező LPSU50V3A labortáp lesz.
Régi közmondás a fociból: "Győztes csapaton ne változtass ! "

Az alábbi szerintem kompatibilis trafókat találtam a HESTOREon:
1. Toroid transzformátor 200VA 2x28V/3,5A
2. Toroid transzformátor 250VA 2x24V/5,2A
3. Toroid transzformátor 160VA 2x24V/3,33A
4. Toroid transzformátor 200VA 2x24V/4,16A

Én az 1., vagy a 4-et választanám, mert nem hiszem, hogy a 3. elég lenne, a második meg kicsit overheadnek tűnik. Ti melyiket vennétek?
Illetve ezekhez adnak valami beszerelési megoldást, vagy csak jön egy toroid, oszt jóccaka?
Ha az utóbbi, akkor hol lehet hozzá találni valami befogó megoldást, amivel rögzíteni tudom?

A trafókat konkrétan nem ismerem, de az adatai alapján éppen a 3. az ideális választék. De az ára alapján a 4. olcsóbb, ami ellentmondást sejtet.

Itt nem működik a +20%os aranyszabály? PCk építésekor mindig 20%al nagyobb tápot vettünk, hogy tuti elbírja a terhelést.

A PC táp az nem trafó. Egy labortápnak nagy valószínűséggel a trafó a leginkább túlterhelhető komponense.

Köszönöm szépen, akkor megrendelem a 3-at.

Nem jól figyelsz! A 3. is elég lenne, de a 4. olcsóbb, tehát az a jó választás. Nagyobb teljesítményt kapsz kisebb pénzért.
Arra is gondolj, hogy egy trafóra csak 1 tápot köthetsz rá. Ha többet akarsz, akkor a trafóból is több kell. Illetve lehet másmilyen trafó megoldásokat is választani, amikről találsz itt a fórumban cseverészést.

Azért gondoltam a drágábbikra, mert lehet minőségbeli különbség miatt olcsóbb a másik. De akkor a négyeske nyert, köszönöm a segítséget. Az Arduinót akkor betáplálom majd valami más szeparált megoldással, hogy az általad említett galvanikus leválasztás megmaradjon.

Vigyázz a legujabb toroid trafokkal. Valamilyen idiota kitalálta, hogy a primer meg a szekunder közé kell berakni egy PTC vagy multifuse biztositékot, (ami még terhelés nélkül is tönkremegy), és a trafo kuka. ( egyszerüen nem férsz a primer kivezetéséhez. Már 3 van otthon, mind Made in EU feliratu és egyik sem volt még 100 mA-val sem terhelve.

Abban kérnék még segítséget, hogy melyik szenzorokat válasszam a méréshez.
Én a következő áramerősség és feszültség szenzorokat szoktam használni, ezek is vannak itthon most.
Áramerősség
https://www.aliexpress.com/item/32894898356.html
https://www.aliexpress.com/item/4000064676886.html
Az utóbbinak nagyobb a mérési tartománya, cserébe nem tudom, hogy galvanikusan leválasztott e. Ebben tudna valaki segíteni? ACS712 IC-t használ.

Feszültség
https://www.aliexpress.com/item/32757876324.html
Ez viszont szinte biztos, hogy nem galvanikusan leválasztott, ugyanis sima voltage dividert használ. Nem tudom mivel lehetne úgy mérni, hogy Alkotó tanácsára teljesen galvanikusan leválasztott legyen a mérésem.
https://www.aliexpress.com/item/32672702701.html

Ha az Arduinot külön tápról hajtod, akkor fel tudod dolgozni a labortáp söntjén eső feszültséget, akár a negatív, akár a pozitív ágban van. Ha rendesen átgondolod, akkor még a labortáp tápját is használhatnád...
Érdemesebb lenne azt a két ellenállást inkább a helyi boltban megvenni a feszültségosztóhoz, pár Ft darabja.

Lehet, hogy egy mini áramkört kellene építened, ami felerősíti a sönt-ön eső feszültséget műveleti erősítővel (ne az Arduino 5V-os tápját használd, mint referencia! Kapcsolj át 1.1V-ra, vagy használj Tl431-et!). Ha a sönt a negatív ágban van, könnyű dolgod lesz, ha nem, akkor plusz szinteltolás kell. Kell a kapcsolási rajz.

Egyébként én úgy tudom, ezek az árammérők nem éppen a pontosságukról híresek, labortápnál meg azért kellene a pontos érték. Plusz kalibrálni is kell ezeket, nem hiszem, hogy egyből át lehet számolni a mért feszültséget áramra, de ezekkel az áramváltókkal még nem dolgoztam, csak a hall effektes áram mérő IC-k adatlapját lapoztam át, és túl nagy hibaszázalékot láttam, azonnal elvetettem a használatukat.

Nagyon rossz nekem, hogy leginkább angol nyelvű anyagokhoz férek hozzá, ugyanis most tanulom az alapokat. Ezért szeretném tiszteletteljesen megkérdezni, hogy mi a hócipőm az a sönt?

Ellenállások vannak itthon, az nem gond. De a feszültségosztó az nem galvanikusan közös áramkör lenne? Vagy valamit nagyon nem értek. Legjobb tudomásom szerint a feszültségosztó az nem más, mint két sorosan kapcsolt ellenállás között párhuzamosan kivezetett külön kör, alacsonyabb feszültséggel, melyet a beérkező feszültséghez képest a két ellenállás aránya ad meg.

Sajnos áramkörhöz még nem merek nyúlni, ott még nem tartok. Olvasni már nagyjából tudom, úgy-ahogy fel is fogom mi miért van, vagy legalábbis már tudom, hogy mit nem tudok. Ugyancsak tudok forrasztani smdt, azzal nem lesz gond, illetve követni kivitelezési dokumentációt. Viszont áramkör tervezését még csak most tanulom, ezért kérek ilyen alapvető dologhoz segítséget, mint a feszültség, és áramerősség megfelelő mérése ebben a lineáris tápegységben. Ugyanis nekem alacsony zajra lenne szükség RF és I2C mérések miatt.

A sönt egy " nagy teljesítményű, igen pontos ellenállás".
Az " igazi " igen drága és ezeken adott áramerősségen "szabványos" feszültség esik. A leggyakrabban használtak a 60 és 100 mV -os ( de létezik sokféle ! ) söntök. Ez azt jelenti, hogy pl. egy 10A/60mV -os söntön 10A átfolyó áram esetén pontosan 60 mV -ot lehet mérni. Mind a két értéket feltüntetik rajta. Ezt az értéket az "igazi" söntök igen tág hőmérsékleti tartományban elég pontosan tartják is. Nem közönséges, forrasztható ellenállás, csavarokkal lehet rögzíteni ! Persze létezik az elektronikában kisebb áramokra forrasztható változata is. Az ára igen húzós, az olcsóbbak is 6 - 8.000 Ft körül vannak. Persze lehet venni pár száz forintért is, azok olyanok is ...
Ha kettős labortápban gondolkodol, akkor érdemesebb tekercseltetni egy trafót. Olyat sehol nem láttam, hogy 2*2*24V lenne. Azonkívül álltalában szükség van még némi segédfeszültségre is, ami biztosan nincs egy gyári trafón se.
Vagy tekercseltetsz egyet (ha nincs ismerősöd címet tudok küldeni) vagy tele kell raknod a dobozt trafókkal ...

Elég sok tudás hiányzik, rengeteget kell pótolnod.
Nem biztos, hogy ezt választanám első projektnek, ez elég komoly felkészültséget igényel.
Építsd akkor meg az áramváltós sönttel, az legalább le is választ, az Arduinot tápláld meg külön 5V-tal (független a táptól), és a GND-ket kösd össze. A feszültség osztónak nem kell galvanikusan leválasztottnak lennie, ha csak egy oldalt mérsz. Ha a későbbiekben lesz egy második labortáp is a dobozoba építve, akkor ismét ott tartunk, hogy egy Arduinoval nem lesz egyszerű mérni.
Ha tanulni akarsz, jó projekt. Ha azt akarod, hogy kész legyen, vedd meg Attila86-tól a panelműszerét (pa-elektronika.hu), vagy vegyél kínából egy 100V 10A-es mérőt, a pontossága meg majd kiderül, ha megérkezik. Ha nincsenek profi igények, akkor az is elegendő lesz.

Egyet értek az előttem szólóval. Ha ez az első munkád tökéletesen megfelel egy kínai digitális műszer. Annyira nem rosszak, mint sokan írják. 3 digites van a Hestore -nál is, ha Kínából rendelsz én a 4 digitest javaslom. Első projeknek tökéletes lesz, aztán ha az agysebészeti pálya felé orientálódsz, majd építesz az akkori igényeknek megfelelőt.

Többször, több helyen leírtam hogy mi a probléma a toroidokkal. Aki megértette az infót az a magáévá tette, aki meg nem az csodálkozik, vagy fizet.
Hát, PTC meg multifuse az egészen biztos hogy nincs a toroidokban. Valamirevaló gyártóknál (pl. Tector) hőkapcsoló (bimetal) van, ez ugyan esztétikailag ront a trafón mert lesz ott némi bunkó a szekunder tekercselés alatt, viszont ennek van egy nagy előnye, mégpedig hogy az esetleges túlhevülés és bontás után ha visszahűl, akkor újra zár, és a trafó használható marad.
A többi gyártó pedig hőbiztosítékot tesz bele, ennek a mérete a negyede sincs a hőkapcsolónak, cserébe egyszer használatos, azaz ha kiolvadt akkor lehet vagy eldobni, vagy szétbontani a trafót.
Na én most épp ilyenekkel küzdök, mondjuk ezek nem hibásodtak meg, csak én nem vagyok hajlandó egy olyan toroid trafót sehova sem beépíteni, ami sem impregnálva nincs, és hőbiztosítékja van.
Sajnos nincs meg minden képem, de ha meglenne tettem volna fel egy képsorozatot leírással együtt a toroidos topikba, hogy hogyan lehet házilag rendbe tenni egy olyan toroidot amit a gyártója számomra nem elfogadható módon készített el, azaz a "tervezett tönkremenetel" is szerepelt a gyártás folyamatában.

Természetesen tisztában vagyok a hiányosságaimmal, de köszönöm az észrevételt. Ma érkezik pont az első szakkönyvem a témában.
Ezt a projektet kimondottan tanuló projektnek szánom, és elnézést, ha sokat kérdezek, csak marha nehéz információhoz jutni, főleg úgy, hogy nincs alacsony feszültséghez értő ismerősöm. Nagyfeszültséges még csak-csak lenne, de ilyen nincs. Illetve, amint említettem a dokumentáció, ami könnyen fellelhető a neten, annak a nyelve az angol. Így mindent angolul tanultam meg, amit eddig tudok. Programozóként a nyelv nem okoz problémát.
A célom viszont a tanulás. Nem akarok egyből atomerőművet építeni, de ez pont jó projektnek tűnik. Nem túl sok alkatrész, megérthető belőle sok minden, kell méregetni, meg lehet kicsit bütykölni is. Két panelt rendeltem, az elsőt megcsinálom leírás szerint, pontosan a megadott tervekkel. A másodikon pedig tudok kísérletezgetni a baromságaimmal.
Amúgy ez csak a harmadik projektem, mert már egy okos termosztát kész van, illetve most készül egy mini asztali műhelydoboz, benne 4 775ös motor, egy asztali fűrészgép, egy fúróállvány PCB fúráshoz, egy köszörű/eszterga/gravírozó kombó, meg egy alsómaró, vagy mi a neve magyarul. Ezek elektronikája tök jól működik már.
Szóval így állok, tanulok, ahogy és amit csak tudok, és nagyon hálás vagyok, hogy itt ilyen segítőkész emberekbe futottam.

Köszi, akkor valszeg* VALÓSZÍNŰLEG ez a shunt resistor lesz. Így már értem.

* A "valszeg" az meg milyen szeg?!

Az tény és való - velem mindig megtörtént eddig -, hogy toroid tekercseltetésénél szinte "könyörögni" kell a hővédelem kihagyásáért. A gyári széria termék, az más lapra tartozik. Abból még akármi is lehet.
Viszont pár évi tapasztalattal a háta mögött az ember kellőképpen meg tudja "saccolni" a készítendő berendezés maximális levehető teljesítményét. Mivel a vasmagok is meghatározott teljesítményre készülnek, így a saccolt teljesítmény ismeretében a hozzá legközelebb eső NAGYOBB!!! értéket választja.
Nekem egy kettős Alkotó féle táphoz - segédfeszültségekkel együtt - egy 350VA -es toroidot tekertettem. Nincs is vele semmi bajom ...

Alkotó tápján dolgozom, oda azt mondta, hogy elég a 2x24. Kiegeszito tapot fogok hasznalni az arduinos aramkorhoz. az ismeros elerhetoseget megkoszonom, ki tudja mikor lesz ra szukseg.

A kettős Alkotó féle táp jól értem, hogy azt jelenti, hogy mindent duplázol benne? Vagy van hozzá módosított board is?

Én meg amondo vagyok, hogy a biztositéknak semmi keresni valoja nincs a trafo belsejében hozzáférhetetlenül. Az ilyen trafo kuka már a megvételkor lehet akár 100x is impregnalt. Az általam vett 3 német trafo is ilyen volt. Az egyik 100 mA-rel kb 2 hétig müködött, a másik a bekapcsolás pillanatában ment tönkre - ugyanarra a terhelésre.( valamennyi 24V 3A trafo volt. Azaz a belsö biztositék még a bekapcsolási impulzust sem élte tul. A 3. kb 3 hétig müködött és szintén ki-/bekapcsolás pillanatában ment tönkre. Halvány fogalmam sincs mi van belül. Egyet a boltba sikerült egy biztositék nélkülire cserélni, de több nem volt neki, és a boltos is fel volt háborodva, mert nem tudott rola, hogy mi van a trafoban. Kivülröl semmit nem látni!!!! Be is szüntette azon trafok forgalmazását.
Ha valakinek védelem kell, épitsen hozzá!
Ma már kapni direkt erre a célra kifejlesztett hökapcsolokat stb. amit az ember egyszerüen ráragaszt vagy rácsavar a trafora és 60-90 foknál kikapcsol.

Ezzel én ugyanígy vagyok, csakhogy ez a gyártókat egyáltalán nem érdekli, nekik az a lényeg, hogy a "termékük" ne okozhasson tüzet (ami feladatot ugye tökéletesen ellátna a primer biztosíték is) még véletlenül se, azaz maximálisan le legyenek védve.
A 90-es években volt egy itthoni cég amelyik olyan toroidokat gyártott, amikből egy sorozat teljesen hibás volt, a trafókból minden harmadik pár hónapon, de legkésőbb 1-2 éven belül primer menetzárlatos lett.
A hőkapcsolót kívül hiába teszed rá, ha a meleg az belül van. Nem lenne baj a hőbiztivel sem, ha a szálai ki lennének kívülre vezetve, és át lehetne kötni ha tönkremegy. Csak azzal meg más probléma jön elő, miszerint a fázisvezetőnek semmi keresnivalója nincs a trafón kívül (a primer tekercset leszámítva), hozzáférhető helyen, mert balesetveszélyes.

Nem tudom milyen előnyöket remélsz ettől a sok bonyolítástól. Itt akármilyen egyszerű módon meg kell jeleníteni az áramot és a feszültséget. Ennek a hozzászólásnak a melléklete nem a mérés miatt készült, de azt is látod rajta. Nem látom értelmét ettől jobban elbonyolítani.

Nem bántásként akartam mondani, hogy tanulni kell még, de ez a projekt önmagában rengeteg feladatot/problémát rejt magában, amire eddig még nem is gondoltál.
Kezdd el, és majd meglátod, meddig jutsz el, és mekkora pontosságot tudsz elérni. Nagy projekt lesz, ha pedig rendesen, korrektül akarod megcsinálni, sok időt felemészt.
Lehet a feladatot egyszerűsíteni. A legegyszerűbb, amit Alkotó ajánlott, Arduino nélkül, két plusz táppal és két 200mV-os műszerrel.
Következő lépcső az Arduino a leválasztott árammérő nyákkal és a feszültség osztóval.
Ezután jön a labortáp söntjén eső feszültség feldolgozása, műveleti erősítővel a megfelelő szintre hozva.
Majd jöhet a két csatorna figyelése, és kijelzése egy LCD-n, aminél már lehet, 2db Arduino kell, optikai kommunikációval... Amilyen sorrendben leírtam, úgy bonyolodik a projekt.
Sok sikert hozzá.
A kérdéseidnek keress specifikált témákat, tehát ha áramot akarsz mérni, akkor ne ide írd, hanem valamelyik áram mérés vagy söntös témába, és így tovább.

Azért már érdekli, ha a forgalmazo lemond több ezres évi rendelést, és az ilye trafokat bolhapiacon fillérekért árulják, majd kidobják.
Nem egy trafot ( gyárilag) biztositottak ugy, hogy külsö höbizti van rajta ( s nem pár wattos trafokrol van szo). Soha nem volt egyikkel sem baj, pedig voltak leégö trafok akkor is. Ha 60-90-fokra van állitva a höbizti sokkal korábban leold mint a tüz keletkezne, és arra van a külsö hagyományos biztositék is, ha az áram nagyon növekedik ( zárlat ) akkor oldjon. Meg lehet lánfojto szigetést is alkalmazni az nem gyullad meg legfeljebb leég a tekercs.
Ha meg már mindenáron be akarják tekercselni a biztositékot akkor az vezessék tisztességesen ki.

Egyféle panelről tudok, abból vettem kettőt.
A segédfesz a ventillátoroknak ( nálam 4 db. van ) és a müszereknek kell.

Mi, gyűrötebb fejűek már tudhatjuk, hogy egy elektromos berendezés normál üzemi hőfoka 50-70°C. Ez nagyjából azt jelenti, hogy ha egy trafó 50 °C -os, azt nem lehet kézbe venni.
Illetve lehet, de rögtön le is ejtjük és nem a súlya miatt ... Nem egy olyan villanymotort láttam, aminek az adattábláján fel van tüntetve a 75 °C -os üzemi hőfok. Ezen a hőmérsékleten a tojás 10 perc alatt keményre "fő".
A másik oldala ennek a dolognak, hogy ISO minősítés ide vagy oda, mindig átcsúszhat selejtes termék a végellenőrzésen ...
Nálunk történt meg a gyárba: Egy új 230/24 V -os ( zsír új !) trafót tettek fel, világításhoz ( hegesztett kivitelű EI magos trafó ). Kb. 15 perc alatt zs@rrá égett. Kidobták, szétvágtam flexel a vasmagot, szétszedtem -> a huzal még jó lehet. Hogy hogy csinálták el nem tudom képzelni: a szekunder oldali drót hosszában(!!!) lakkhibás volt. 3 - 4 menet menetzárlata miatt égett meg a tekercs egyik oldala. Viszont az egész huzal használhatatlan volt. Ezt terhelni se kellett volna, önmagában is le tud égni ...

Ehhez a tápegységhez jutottamm hozzá.Szerintem jó.

Egy 3 -as tápegység, alapszintű funkciókkal. Ha az igényeidnek megfelel használd sokáig egészséggel.
( Ha már analóg műszer van benne én megpróbálnák tükörskálásat szerezni bele. )