Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Crystal radio - detektoros rádió
Lapozás: OK   138 / 154
(#) Atis57 válasza Kera_Will hozzászólására (») Máj 11, 2020 / 1
 
Szia!

Azért lennének-vannak egyébb lehetőségek is.

PL; A 3 képen 2db huzal antenna -vagy az egyik mint földelt szál?
(#) Kera_Will válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Jó értem , mindez szép is meg jó is. Akár ki is próbálom a tornyunkon azt fél delta loopot .
DE akinek nem adatott meg ilyen fizikai opciókkal rendelkeznie ekkora kerttel.
Egy lelkes gyerek aki próbál építeni valamit.
Ő nem lesz tisztában az életvédelmi és biztonsági követelményekkel.
Akkor neki a keretantennás detektoros a legjobb megoldás.
(#) Massawa válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 11, 2020 / 1
 
Az a földelés ( nullás meg a védöföld összekötése) egy idöben szabvány volt. Csak a hatvanas évek végén lett javitva amikor bevezették a 3 (5) vezetékes rendszert. Egy ilyen átépitéssel kezdtem valaha a munkát - egy 6 studios TV központot kellett átdrotozni mert szét kellett választani a védöföldet a nullástol söt a technologia földeléstöl. Már nem emlékszem, de biztos több mint 100 km kábelt meg drotot huztunk be közel 2 év alatt ( természetesen normális müködés/adás közben. ).
(#) Atis57 válasza Kera_Will hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Szia!

Igen --de a helyi lehetőségek ott vannak az orrod előtt,csak kisérletezni kell. s meglátni ...mire használható ?

Ez a 7 emeleten -az ablak ,, meg egy régi fém asztal a fűtéscső mellett.

jelentős hangerő növelést -új állomásokat lehet igy elérni.
(#) fecameca válasza Massawa hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Ilyen házat vettek a fiamék. Szakadt volt a nulla vezeték az oszlopon. A védőföld vette át a nulla vezető szerepét, ha ment a bojler, minden vízcsap rázott a házban. Azóta ki lett cserélve, átépítve minden, természetesen szóltunk az áramszolgáltatónak, amikor rájöttünk, mi okozta a hibát.
(#) pucuka válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
De most komolyan. A (kettős szigetelésű)készülék (rádió) és az alatta levő drót között mekkora kapacitás van (amire hivatkozol)? Van, vagy 10 - 20 pF. Ez mekkora reaktanciát mutat 50 Hz-en? Nem írom ide, talán egyszer számold már ki. Egy ekkora reaktancia mekkora áramot tuna generálni egy érintésnél?
Nem vagy egy kicsit paranoiás?
(#) Atis57 válasza pucuka hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Szia!

A vételi frekvencia viszont nem 50Hz. Az antenna és a földelésről volt szó.

Az érintési feszültség hogy jön ehhez?

Mert a másik válaszsor volt az érintési feszültség a detektoroson , --szerintem.
(#) pucuka válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Jók az ábráid (kivéve a 081 számút), csak a panelépület mondjuk nyolcadik emeletén kivitelezhetetlenek.
Egy antennának minden esetben saját földjének kell(ene) lennie, de van amikor, csak jelentős befektetéssel lehet megoldani. Ilyen esetekben a szimmetrikus antennák a jó megoldások, bár itt meg a villámvédelem elkészítése okozhat problémát. Az antenna dipólus. Az egyik eleme a szál, drót, amit látsz, a másik eleme a föld, így ezeket aszimetrikus antennának nevezzük.
Van szimetrikus is, de ezt szimmetrikus tápvezetékkel vezetjük le ezzel az a baj, hogy középhullámon igencsak nagyméretű lenne, és ez is nehezen kivitelezhető egy lekótelepi lakásban.
081 ábrával csak az a baj, hogy van véges nagyságú kereszt polarizációs csillapítás, ami nem is olyan nagy, A VHF sávban például 6 - 10 db körül van. Így a vesz, - nem vesz leegyszerűsítés igencsak megtévesztő. Ezt megtanulja a gyerek az általános iskolában, aztán mivel feltehetően nem foglalkozik többet vele, az ismerete ezen a szinten marad.
(#) pucuka válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 11, 2020 / 1
 
Még rosszabb. Szerinted egy antennából a vételi frekvencián mekkora teljesítmények ennek megfelelő feszültségek vehetők le? Pl a Kossut adótól nem messze is csak párszáz mV. ebbe aztán biztos nem fog senki belehalni
A legjobb esetben is néhány mikrowatt. Szerinted ez mekkora élet, érintés veszélyt jelent?
Az, hogy földelés helyett közvetlenül a hálózati vezetékekhez kötöd, az valóban életveszélyes. De ha egy nagyfeszültségű pár nF kondival leválasztod, érintésvédelmileg rendben van, rádiós szempontból rengeteg vezetett zavart fog összeszedni.
A hozzászólás módosítva: Máj 11, 2020
(#) Atis57 válasza pucuka hozzászólására (») Máj 11, 2020 / 1
 
Szia!
igen a HH és a KH antennák megvalósitása nehéz /lehetetlen ?

Mindenféle kerülőutak , irányába kell mozogni.

esetleg igy ....mágneshurok antennák?
(#) Atis57 válasza pucuka hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Szia!

Igen a pW aW és a fW nagyságrendben .
Ezek nem is okoznak semmi problémát.

Csak közben idekeverték a megszakadt hálózati földeléshez csatlakoztatott detektorost is..
ill. a rég elfeledett "villanyantennát " is megemlitették.
Na ezek már problémásak-Nem kicsit!
A hálózat hoz kötés a kondenzátorral jó is lehetne , csak a megvalósitása ?
Pedig ilyen kondik begyűjthetőek lennének a kapcsolóüzemű tápokból.
De nincs aki ,megvizsgálná jó-e?
Gyakran találkozom ilyennel; megnéztük műszerrel nem zárlatos!
Igen a DVM 0,8 V jával a 230V os berendezést?
S amikor ezt mondom nem hiszi el ........mennyien hallottak az ellenállások feszültség függőségéről?
A hozzászólás módosítva: Máj 11, 2020
(#) pucuka válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
A D, és H típusú antennák könnyen kivitelezhetők, azonban csak a VHF sávtól felfelé használhatók. Persze aki tanyán, kertes házban lakik, az szerencsésebb helyzetben van antenna építés tekintetében Csak egy, vagy két fa villanyoszlopot kell szereznie.
Detektoroshoz (többnyire KH) keretantennát, vagy ennek a kicsinyített változatát, a ferrit antennát lehet használni, bár ezek kisebb feszültséget szolgáltatnak, mint egy tisztességes magasantenna.
A hozzászólás módosítva: Máj 11, 2020
(#) bigrobi válasza pucuka hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
A ferritantenna az detektorosnál nem jó. Gyenge a jel. Meg földelés mellett sem fog megszólalni, kivéve ha valaki nagyon közel lakik akkor elhiszem hogy szol.
(#) pucuka válasza bigrobi hozzászólására (») Máj 11, 2020 /
 
Amíg Lakihegyen volt a Kossuth adó, Budapesten szólt ferrit antennával is, mióta 65 km -el arrébb van, ferrit antennával már nem szól.
(#) Atis57 válasza bigrobi hozzászólására (») Máj 11, 2020 / 1
 
Szia!

Pedig egy előtét rezgőkör csodákra képes !

Talán valamelyikkel?
(#) Massawa válasza fecameca hozzászólására (») Máj 12, 2020 / 1
 
Az oroszknál, de még Amerikában is sok helyen volt egy drotos hálozat. Az oszlopokon csak egy drot volt. A nullát minden fogyasztonál a helyi földelés adta. ( biztos voltak erre megfelelö elöirások, mert müködött).
A hozzászólás módosítva: Máj 12, 2020
(#) bigrobi válasza pucuka hozzászólására (») Máj 12, 2020 /
 
Mennyire lehetett 10Km? Igaz 2MW, nálam szabadak szólt 800 ohmos hangszórón jó antennával kb 29Km. De nem tudom hány Kw volt.
(#) Gafly válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 12, 2020 /
 
Most hogy mondod, egy régi TV-ből kibontott Degauss tekercset mire nem lehet felhasználni.
A hozzászólás módosítva: Máj 12, 2020
(#) Atis57 válasza Massawa hozzászólására (») Máj 12, 2020 / 1
 
Szia!

Ez nem is ugy van! '1 szigetelt nagyfeszültségű vezeték , +egy földvezeték.
S amelyik oszlopon leágazás bekötés van --ott egy -több trafó van.
Tehát nem a 115V-t vitték a hálózaton ,hanem 3600--19000 V-t.

usa.jpg
    
(#) Gyantáscin válasza Gafly hozzászólására (») Máj 12, 2020 / 1
 
Ha már régi TV. Anno a panelban úgy sikerült kiemelkedően javítani az AM vételt, hogy a radiátor csövét körbefogtam nagyfeszültségű trafó vasmagjával és a rátekert 8-10 menet végeit használtam antenna-föld gyanánt. Most megmértem egy négyzet keresztmetszetű vasmag AL értékét és 1200 körüli értékre jött ki. Ilyenformán 300 pF-os kondenzátorhoz kb. 16 menet szükséges a középhullámú sáv átfogásához, amennyiben ebből alakítanánk ki a rezgőkört. El lehetne esetleg játszadozni azzal is, hogy pár menetet tekerünk a vasmagra, ezt kábelen elvezetve a rádióhoz és a rezgőkör alkalmas leágazásához csatlakoztatva, mint antennát használnánk. (Természetesen a radiátorcsőre applikálva)
A hozzászólás módosítva: Máj 12, 2020
(#) Gafly válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 12, 2020 / 1
 
Innen van a "pole pig" kifejezés.
Meg a három fázis is sokszor csak kettő, aztán lesünk amikor kezünkbe akad egy csak hazai piacra szánt eszköz.
(#) Atis57 válasza Gyantáscin hozzászólására (») Máj 12, 2020 /
 
Szia!

Ez ötletes ---ki fogom próbálni.

A 10 emeletesben beépitett antenna +föld?

Vajon HH és RH "alja-közepe" is jön vele ?
(#) Gyantáscin válasza Atis57 hozzászólására (») Máj 13, 2020 /
 
A Videoton RA 6xxxx erősítővel kombinált tunerével használtam, ami a sját ferritantennájával leginkább az épületben üzemelő Tv-k soreltérítő frekvenciájának a többszöröseit vette. A Szabad Európát a szovjet "Selena" rádióval vettem, ami a saját botantennájával egész jól működött.
Csak most, csak a Te kedvedért kipróbáltam rövidhullámon. Igaz, nem panelben, hanem egy tetőtérbeépítéses családi házban, továbbá a fűtés cső túl vastag ahhoz, hogy közrefogjam a vassal de: 10 menet a cső mellé rakva kiemelkedően javította 6MHz-en a Tecsun PL680 botantennájához képest a vételt (nagyobb jel és jóval kisebb zaj)
(#) Mukee hozzászólása Máj 13, 2020 / 1
 
Sziasztok!
Kérlek segítsetek nekem, az alábbi képen látható, szétszedett füles alkatrészek használhatóak?
Ilyen fülest még nem szedtem szét. Természetesen az érdeklődésem erősen kapcsolódik a topik témájához
(#) bigrobi válasza Mukee hozzászólására (») Máj 13, 2020 /
 
Ezek jó fülesek, de azért merjél rajuk. Ezek az igazi detektorosnak valóak.
(#) Kera_Will válasza Mukee hozzászólására (») Máj 13, 2020 /
 
Igen ezek a "klasszikus" detektoros fülesek.
Jobb esetben a bakelit házra rá van írva hogy mekkora értékű ellenállása/impedanciája van.
Ha ennyire darabos kiszerelésben van meg akkor inkább restaurálás lesz belőle.
Érzékenységét legegyszerűbben "nyaloszkóppal" tudod tesztelni.
Általában banánhüvelyek lógnak a drótjaik végén, ha nincs az se baj.
Akkor a 2 csupasz drótja is elég.
A vezetéket/hüvelyt megkaparva lesz némileg fém tisztább és oxidált felület rajta.
Egyiket benyálazva mint galvánelem fog működni az oxidos és fém tisztább rész lesz a 2 pólusa az elemnek.Ekkor össze érintve , egymáshoz dörzsölve a 2 vezetéket zörögni kell a fejhallgatónak.Persze ha van műszer úgy könnyebb helyzet.
(#) Gafly válasza bigrobi hozzászólására (») Máj 13, 2020 / 1
 
Arra azért érdemes figyelni, 4.000 Ohmos legyen, ne 56 Ohmos (tank szabvány).
(#) Mukee hozzászólása Máj 13, 2020 /
 
Köszönöm mindenkinek! Az egyik, lux gold az 4000Ohm-os.
Ha jól értem, nem úgy működik mint a "hagyományos" membrán, kónúsz, lengő csévés hangszoró.
Egyszerűen maga a tekercs rezonál, rezeg? Ami hallható némely erősítő belsejében mikor hangszoró nélkül hajtva van. Tehát hallom valamelyik alkatrész " zizegését".
(#) Gafly válasza Mukee hozzászólására (») Máj 13, 2020 / 1
 
Inkább úgy próbáld meg elképzelni, mint egy patkómágnes és egy lágyvas (mennyire hülye kifejezés, mellesleg, szerintem soha nem próbálta aki kitalálta ) membrán szerelem gyereke.
Mágnes előfesziti a membránt, tekercs mágnes tere meg gyengiti...

4.000 Ohm, az meglehetősen ritka (sok menet vékony huzal).
Katonák nem véletlenül használtak vastagabb huzalból kevesebb menetet.
Azt leszámitva hogy nem volt rá ok, de ugyanakkor egyszerű mint a faék.
(#) Mukee válasza Gafly hozzászólására (») Máj 13, 2020 / 1
 
Rendben, köszönöm mindenkinek a segítséget és a hozzászólásokat!
Következő: »»   138 / 154
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem