Fórum témák
» Több friss téma |
Ez egy régi multisim 7...
LTspice, aztán letöltesz hozzá olyan alkatrészkönyvtárat, amilyet akarsz... Azokkal a (főleg hitachi) fetekkel meg baromi egyszerű ilyen lebegő tápos erősítőt csinálni. Egy opamp, meg 2 fet, azt így ebből áll az erősítő. Még akár papíron, ceruzával is lehet méretezni a visszacsatolást... Csak persze... Egyébként sokan csináltak ilyen egy opampos, két fetes erősítőt.... Én inkább az összetettebb buffer fokozat híve vagyok, aztán nem kell földelt kimenet. Hiába baromi egyszerű a kapcsolás, ha 4 trafó van az erősítőben. Az csak egyszerűnek látszik, de valójában marha nagy szívás elkészíteni mégis... Inkább legyen egy kis drazsé a panelen. Azt felszórja az ember. 1 órával többet forraszt, azt ennyi... Karesznak ajánlgatnék még egy ilyet is kipróbálásra:
Végig engem firkáltál! Attól, hogy nem közvetlenül anyázol még sértegetsz ám másokat és nem csak te kaptál figyelmeztetést.
Amúgy kipróbáltam a kapcsolást szimulátorban és tényleg életképesnek tűnik, még alacsony frekin sem fogy el a gate fesz..
Nem én írtam trágár, anyázós privátot elsőnek kicsihuszár!!!
Há ájjon már meg a gyászmnenet!!! Te voltál a kezdeményező! Még jó, hogy életképes a kaccsolás... Azért tettem fel, hátha szimpi lesz Karcsi bácsinak... A másik kapcsolás meg főleg életképes. Vígan dolgozik a napelem mérő cuccban és atom stabil, nem gerjed... A hozzászólás módosítva: Jún 11, 2020
Most is sértegetsz és nem a privátról van szó.... Reménytelen.
Persze azt hozzá kell tenni, hogy ezek csak gyorsan összehányt elvi működést demonstráló kapcsolások. (Nyilván nem BC556-ot rakok 100V feszre, meg 1W disszipációra, de ilyen részletkérdésekkel nem foglalkozik az ember egy gyors szimulációnál.) A fetek termikus kompenzálását 100 féleképpen meg lehet oldani, ez ízlés dolga, ki hogyan... (Én pl az áramgenerátort tettem hőfokfüggővé. A teljesítmény fetekre közvetlenül fel van csavarozva egy PN átmenet annak a hőfokfüggő feszültsége a megfelelő erősítéssel módosítja egy áramgenerátor áramát.)
Az ebbe a topickba írkálóknak az egy rutin feladat... A lényeg az N-csatornás fetes buffer topológia. Ezt meg lehet oldani sok féleképpen. Azonos mindkét erősítő elem transzfer karakterisztikája, szép, szimmetrikusan vezérelhetőek az N-csatornás fetek... Strapabíróak. Sokkal megbízhatóbbak, mint a P-csatornások. P-csatornás fet alig van. Komplementer pár teljesen kihalóban. Viszont az N-csatornás.... Tehervonatszám gyártják napelem inverterbe, frekiváltóba, tesla roadster-be. Az mindig lesz... És egyre jobbak. Pass is ráált a sic fetekre, mer azoknak olyan szép trióda karakterisztikája van...
Növeltem kicsit a körerősítésen...
10Khz-es 100Vpp néccög... Jáááj more... Meg 1Khz/100Vp-p THD 8Ohm terhelés mellett...aztán 1K-s néccög Ez az IRFP 250 egy olcsó, könnyen hajtható univerzális FET. Viszonylag kis kapacitásokkal. Elég jó alternatívának tűnik lineáris üzemű erősítőbe. Vagy kisebb kakaóra az IRF540N... A napelemes dolognál még eszem ágában nem volt, hogy ezt hifire, de elkezdett beindulni a fantáziám, hogy talán mégis lehetne vele tenni pár próbát. Miért is ne? Ha kireszeljük hifire, talán még jó is lehet...
Tegyük tisztába a dolgot.
Én feltettem Karesznak egy kapcsolási rajzot, egy ilyen szimulációt. Te jöttél azzal, hogy az nem működőképes. Én elmagyaráztam röviden, hogy miért működőképes mégiscsak. Megadtam a kellő tiszteletet, az égvilágon semmiféle sértő hangnem nem volt benne. Csináltam külön szimulációt is csak neked, ami bemutatta vizuálisan a konkrét mechanizmust, hogy miért működőképes mégis csak... De neked nem volt elég a magyarázat, meg a szimuláció. Az márpedig nem működik szerinted... Ezt eljátszottad összesen 3-szor. Na utána lett elegem...Mert megint belefutottam egy "tévedhetetlenbe"... A harmadik eset után már szerintem nem várható el az a hangnem, hogy drága magasságos tekintetes uram, tessen ránézni még egyszer arra a kapcsolási rajzra, meg szimulációra, hátha 4-edszerre... Ilyenkor hangnemet vált az ember... De akkor se anyáztam, nem mentem privátba az anyjába elküldeni senkit, tudod... A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Leszimuláltam az eredeti Karesz féle buffert is.
Meglepően jó. Stabil a nyugalmi árama, korrekt a kivezérelhetősége. És tényleg lágyan vág. Zeniális ötlet ez a kapcsolás valamilyen szinten. Csak ne lenne földelt kimenetű... (Ja, persze meg lehet ám csinálni nem földelt kimenetűre is...) A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Eredetileg nem is kész erősítőnek indult a terv Karesznek, hanem egy nagyon egyszerűen utánépíthető olcsó erősítő. Bár azt írod, hogy a munkapont beállítása, meg a melegedési drift kompenzálása ott kell legyen már csuklóból minden fórumozónál, de a gyakorlat nem ezt mutatja. Természetesen néhány öreg róka erre figyel, és a tapasztalat, valamint a tanulmányok meghozzák a gyümölcsöt. Viszont sok olyan építő jelentkezik segítséget kérve, aki már összerakta a neten valahol látott hiper-szuper végfokot, és csak a végén derül ki hogy valami nem jó. Az ember magába csikar ha ilyen kapcsolást lát. No hát ezek helyett mindenféle hátsó szándék nélkül született egy gondolat, hogy legyen olyan erősítő, amit csak össze kell lapátolni. Az, hogy ez kinőtte magát arra a szintre amit most látsz, az már Karesz és Alkotó közös munkája. De emlékszem az elejére, amikor szimulációk és módosítások százai még csak azért voltak, hogy a nyugalmi áram magától álljon be, és persze atom stabilan. Az hogy földelt kimenetű, az meg csak azért mert.
A tisztán N csatornás topológia biztosan megér egy misét, csak valóban nem itt a földelt kimenetűben kellene taglalni. Ha csak nem földelt kimenetű. Bár úgy vélem, minden csak nézőpont kérdése. Ha valami univerzális topológiában gondolkodnék, akkor egy igen nagy közös módusú bemeneti feszültségtartománnyal rendelkező szimmetrikus bemenetű erősítő lebeg előttem. Ezt aztán bárhol lehet földelni. A szimmetrikus bemenet amúgy is kedvencem, mivel főleg zenekari izéket kell drótozni. Ott meg nem ritka a földhurok. De hifinél sem utolsó dolog a szimmetrikus bemenet lehetősége.
Ezt a FET meghajtást Kaneda találta ki 1976-ban (persze ez sem biztos, hogy Ő és akkor)... az áramtükröt meg ha jól tudom Willson. A differenciál erősítőt nem tudjuk ki.
A kvázi komplementer kimenet nekem amiatt nem lett szimpatikus, mivel a felső FET feszültség-, az alsó áramkimenetű. De ha Neked megtetszett (ez az egyébként nem rossz kapcsolás), semmi akadályát nem látom annak, hogy kipróbáld és meghallgasd. A "földelt kimenetű" lényege, hogy teljesen szimmetrikus a két félhullám mind sebesség, mind erősítés tekintetében. Emiatt szól jobban a "hagyományos" erősítőknél. A földelt kimenet jellege miatt a nagyjelű erősítő szerepét a végfetek veszik át, a meghajtó fokozatok kimeneti feszültsége azonos a FET-ek vezérlő feszültségével. A "rengeteg" trafóról pedig annyit, hogy a teljesítmény transzformátor lehet egy darab is két független szekunderrel. Ki lett próbálva többeknél ez a változat is és ugyanolyan jól működik vele a végfok. A két "kis" trafó darabonként 1219 Ft. A két független +/-15V táp anyagköltsége összesen 5039 Ft, plusz nyák. A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
De viszont konkrétan ebbe a még földelt kimenetű erősítőbe ajánlgattam kipróbálásra a buffert, úgyhogy sajnos nagyon is itt kell taglalgatni annak ellenére, hogy nem földelt kimenetű...
Mind a kettő "áramkimenetű". Rossz a nézőpontod...
Mind a kettőt egy árammal vezérelt Ugs feszültség hajtja. Nézd úgy és akkor látni fogod a tökéletes szimmetriát! Ez egy igazi szimmetrikus kapcsolás. Nem komplementer szimmetrikus, hanem valóban szimmetrikus... Nem tudom, ki találta fel még. Én egy padon ülve agyaltam ki egy energiaital, meg egy cigi mellett, hogy ez lenne a legkirályabb OPA napelemet meghajtani. A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Idézet: „A "földelt kimenetű" lényege, hogy teljesen szimmetrikus a két félhullám mind sebesség, mind erősítés tekintetében.” Hát ennél is pont ez lenne a lényeg... (Bár veled ellentétben cseppet sem hiszek benne, hogy ez bármit hozna a hangban, vagy ettől kicsit is jó hangja lenne egy erősítőnek. Ez csak egy hozzá gyártott filozofálgatás igazából, nem egy objektív tudományos tény, az a helyzet...) Teljesen azonos a jelemelkedési sebesség mindkét irányban, ugyanis mindkét C-tag ugyanakkora az ábrán. Ugyanakkora áram tudja megtáplálni őket. Valamint mindkét teljesítmény félvezető transzfer karakterisztikája is tök ugyanolyan... A nyílt hurkú erősítést a differősítő meredekségéből, meg a C-tagokból lehet számolni... Most, hogy ezt nem én találtam ki, mert van benne diff erősítő, amit nem én találtam ki, meg van benne áramtükör is, amit szintén nem én találtam fel...hát...nálad is van. Meg az a helyzet hogy a földelt emitteres alapkapcsolást sem te találtad fel, szóval semelyik erősítődet sem te találtad ki akkor. Mindegyiket az alapkapcsolások feltalálói hozták akkor össze nálad is... A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Vagy nézheted úgy is, hogy a differősitő szimmetrikus áramot pumpál a két ágán a C-tagokba, így mindkét erősítőfél esetében a C-tagokon keletkező feszültség kerül a kimenetre. Akkor mind a kettő "feszültség kimenetes", ahogy te mondanád.
Egy a lényeg, hogy mind a kettő dettó egyformán csinál mindent. Minden csak nézőpont kérdése ugye... ("feszültség kimenetes", meg "áramkimenetes"...) A földelt kimenetű erősítő sem földelt kimenetű, ha egy kicsit más szemszögből nézünk rá: A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Yamaha B1 V-FET power amplifier 1974
Simplified shematic. TJ.
Hát, nem egészen emlékeztet a napelem mérőbe fejlesztett szimmetrikus N-fetes opampomra...
De persze a fetmeghajtás elve ugyanaz... Nincs új a nap alatt. Ez egy tankönyvi alapelv.... A napelem szembetápláló OPA hifire éleződő variánsán kicsit gyorsítottam kisebb fetkapacitással: Tökéletesen szimmetrikus mindkét félhullámban a szimuláció szerint is természetesen. És ráadásul nagyfrekisen is csont szimmetrikus, mert mindkét fet kapacitásai ugyanakkorák... Teljesen szimmetrikus a jelemelkedés mind pozitív, mind negatív irányba. Itt van egy kisebb verzió 70%-ra kivezérelve 100Khz-es négyszöggel: A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Mondjuk ez a Yamaha egy valódi szimmetrikus kapcsolás, nem komplementer szimmetrikus...
Nagyon egzotikus rajzilag...
Teljesen igazad van. Már megint én tévedtem. Semmi különbség nincs a földelt source és a földelt drain kapcsolás között. (Remélem nem zavar be, hogy ez BJT és nem MOSFET.)
Újra leírom: építsd meg, hallgasd meg! Ha kedved van, hozd el hozzám és összeteszteljük a napelem meghajtót a födelt kimenetűvel. Befejeztem. Köszönöm, hogy foglalkoztál a témával!
Rossz a nézőpont mondom. Itt szó nincsen földelt drain és földelt source kapcsolásról...
Nem igaz, hogy az egyik fet fesz generátoros kimenetű, a másik meg áramgenerátoros kimenetű és asszimmetria van benne. Ez nem igaz természetesen .Szimulációval is bizonyítható... Mindjárt fel is teszek egy szimulációt erről...
Tessék, azt hiszem ha felírod a megfelelő csomóponti egyenleteket, akkor kijön, hogy mindkét fet áramgenerátorként viselkedik.
De a szimulátor is jól tudja a csomóponti és hurokegyenleteket és szerinte is így van... Nézd csak meg... Mindkét fet ki van nyitva 100mA árammal. A kimenetre rá van kötve egy 10Ohm és rá van adva 40V PP-jel. A probléma csak az, hogy az ellenálló másik végén is 40Vpp jel van. Tehát nem folyik rajta áram. A "földelt source kapcsolásnak" látszó valami hát nem feszgenerátoros kimenetű mégse... Hogy lehet ez Karesz??? Vagy ha nem te, akkor valaki magyarázza már meg, hogy lehet ennek kvázi végtelen kimeneti dinamikus ellenállása (áramgenerátoros kimenete) nyílt hurokban, ha "source követő" van a kimenetén? Ez a nagy talány. Na, valaki mondja má a megoldást. A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Mutatok még valamit:
Valahogy annak ellenére, hogy az egyiknek feszgenerátornak kéne lennie, a másiknak meg áramgenerátornak, valahogy mégis tesznek erre és mindkettő tűegyformán áramgenerátor alacsony frekin, meg tűegyformán feszgenerátor magas frekin... Hát, ki hallott még ilyet... Földelt source alapkaccsolás, meg földelt drain alapkaccsolás...Nézőpont kérdése csak... Totálisan szimmetrikus az ellenütemű fokozat minden létező szempontból. Még nagyfrekvenciásan is tök egyformák... Egyformábbak, mint egy N-és egy P csatornás FET kapacitásai. (ja amúgy AB osztályba van állítva 100mA nyugalmi árammal, nem csalok ). A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Azért ezzel a kvázi komplementer izével már elég sokat szórakoztunk Tóth Bélával, de nem tudtuk szimmetrikussá tenni, mivel N csatornásak a kimeneti FET-ek. Az alsó FET feszültséget erősít (kb. 8R/.3R arányban), a felső FET pedig közel feszültségkövető.
A NAD mérnökei is próbálták kivédeni ezt az "ellentmondást", de nekik sem sikerült. Viszont boldoggá tesz, hogy nálad szimmetrikus ha olyan a nézőpontod, "hogy csak" Azért újra kiteszem a NAD próbálkozását is, ami meglepően mulatságos. Szimuláld le ezt is légyszi
Egyébként akár hiszed, akár nem ez a kaccsolás pontosan úgy működik, mint a te kapcsolásod.
Van egy diff erősítő, ez belepumpálja az áramát egy Rgs ellenállásba, meg egy Cgd kapacitásba. Ez minimum annyira szimmetrikus mindkét félhullámra, mint a te kapcsolásod. Pontosan úgy viselkedik AC szempontból.... Ugyanannyira gyors lehet ha ugyanolyanok az Iv, R, meg a C-tagok benne... És amint látod a szimuláción tök szimmetrikus még a 100Khz-es négyszög is, amivel tökig van vezérelve. Csak ehhez nem kell lebegő táp, meg nem kell bele P-csatornás fet... Gondoltam, hogy meglátod a dinamikus viselkedésébe az "ugyanolyanságot". Csak N-csatornás fetekkel...Azért ajánlgattam... De hát ez nem történt meg. Akkor nem ajánlgatom többet ezt a megoldást. Majd megcsinálom én a nyáron...Ha ráérek... Ez csak azért unszimpi neked, mert más ajánlotta... Valós műszaki érvek nincsenek ellene, csak ez az egocentrikus érzelmi alapú izé...
Ne kvázikomplementerezzél, mert ez nem kvázikomplementer! Ezt te is tudod hogy nem az!
Ez elképesztő.
Szimulációval bizonyítottam, hogy 100%-ig totál szimmetrikus mindkét félhullámra, nagyfrekvenciásan is! És áramgenerátoros a kimeneti impdanciája nyílt hurokban! Semmiféle source követő nincs benne! Amit annak hiszel, az egyszerűen nem az! Ez nem kvázikomplementer! Két totál egyforma vezérelt áramgenerátor van benne alacsony frekvencián. Egy pólusfrekvencia felett ezek elkezdenek elmászni két vezérelt integrátor felé, de akkor is tök egyformák maradnak minden tekintetben! Itt az egyszerűsített működési ábra! Nincs benne source követő! Ami annak látszik első ránézésre, az nem source követő basszus.... A találos kérdés az, hogy hol van a feszültség forrás, amit a source követő követ??? Hol van??? Ja hogy a kimeneti jelre van ráültetve? Onnantól nem source követő az, még ha annak is nézed! A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
(Ja amúgy a többieknek, ha ennek a szimmetriájába hiba lenne, meg kvázikomplementer lenne már rég feltett volna egy szimulációt, hogy ezt demonstrálja, de nem véletlenül nem tette meg, szóval az állításaim helytállóak a kapcsolásról, meg annak a szimmetrikus működéséről mindkét félhullámra. Szóval nyugodtan lehet ilyen kapcsolásokkal próbálkozni, ha valaki teljesen szimmetrikusan akarja megoldani az ellenütemű kimeneti fokozatot, akkor az ilyesmi megoldások adják a legjobb szimmetriát. )
A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Az az igazság, hogy nem számít, mit magyarázol bele NAD-ék elképzeléseibe, azt te úgysem ismered...
Az meg, hogy te nem tudtad megcsinálni, hát bocs, de nem változtat azon, hogy én meg az a helyzet, hogy hát hogy is fogalmazzak... hát izé... meg tudtam csinálni, meg mások is...sokan... Ezt baromi egyszerűen tudod ellenőrizni: Beszórod a szimulátorba, azt láss csodát...meg van csinálva... A hozzászólás módosítva: Jún 12, 2020
Van egy fiatal duális képzést izélő kölök a melóhelyen. Mindent jobban tud. Még a korona vírusra is van valami elmélete. Amikor ott van, a kollégák inkább szétszélednek. Én elméletben már többször megöltem, de nyugodt pókerarcom erről nem mutat ki semmit. A kölök nyakán van egy vágásból eredő heg. Ezt még középsuliban szerezte. Állítólag véletlen műve volt.
Lehet hogy nem jellemző mindenkire ez a nyugalom.
Nos, vissza reggeltem a HE-re, nem azért, hogy hozzászóljak, hanem néhány dolgot el kellene adnom, néhányat ingyébe az elvihetőkbe. Nincs szívem az enyészetnek átadni. Működik is a dolog.
Viszont a te ámokfutásod mégis arra kényszerít, hogy hozzászóljak ehhez a témához. Az egyik az, hogy olyan dolgokat feltételezel Kareszről, amiről fogalmad sincs, hogy igaz, vagy nem. Ő ajánlotta neked, hogy építsd meg az elképzelésed, aztán majd együtt meghallgatjátok. Erre nem válaszoltál. Gondolom, sokkal egyszerűbb másokkal megépíttetned az elképzeléseidet, mint hogy te nekiállj. Erre van egy nagyon jó közmondás: a férfi nemi szervvel és a csalánnal kapcsolatban... Kareszt már régóta ismerem és biztos vagyok benne, hogy az, azok a kapcsolások amiket te linkeltél nemcsak, hogy ismertek számára, hanem régen túl van ezeken. Valami újat kellene kitalálnod. Hát ez nehéz lesz... Te tulajdonképpen kérkedsz a Multisim 7-el. Én a 14-est használom, de azt azért hagy mondjam el, hogy a töredékét sem ismered a szimulátorok használatának, pedig a Multisim szimulátor része lényegileg nem változott az EWB5.0c óta. Tehát már az EWB is tudta azt, amit te nem tudsz használni. Amiket belinkeltél, azok a szimulátor használatának az abszolút amatőr szintjét képviselik. Nézd meg Karesz szimulációit. Nézd meg, mennyire beszédesek. Tudom, ez neked semmit nem jelent, hiszen csak a saját igazadat próbálod másokra ráerőltetni. Én pwm erősítővel próbálkozom. Ráadásul földelt kimenettel. Nem kezdem el magyarázni, hogy ez miért jó, vagy te olyan okos, hogy kitalálod. Gondolod, hogy azzal a tudással, amivel te rendelkezel tudnék ilyet elérni? Szerintem vegyél vissza a lendületből. De, ha már tettél ide fel olyan linkeket, ahol a kész erősítőd látszik, akkor újragondolom a megítélésedet. Egyenlőre maradok az amatőr szintednél... |
Bejelentkezés
Hirdetés |