A trafó alulgerjesztésének annyi előnye van (ami itt semmi előnyt nem jelent), hogy kisebb lesz az üresjárati áramfelvétele, illetve arányosan kevésbé lesz terhelhető, mivel több lesz a primer menetszám, aminek nagyobb ellenállása is van. Jelen esetben gondolom minimális alulgerjesztésről van szó, a durva az pedig olyan, amikor mondjuk egy 230V-ra készült trafót csak 110V-ról üzemeltetsz.

Az alulgerjesztés célja, hogy minimális legyen a túlgerjesztődés esélye. Pl. a hálózati feszültség ingadozása miatt.
A mértéke befolyásolható, jellemzően 3-5 %.

A normál gerjesztésű trafó sosem tud túlgerjedni, ugyanis benne van abban a fesztűrésben. Sosem találkoztam még olyannal, hogy a régi, 220V-ra készült toroidokkal bármi baj lett volna 235V-on. Baj akkor van velük ha elmászik a hálózat közepe, de egyrészt azon az alulgerjesztés sem segít, másrészt tökéletes orvosság rá a DC blokkoló. Hifisták már sok éve be sem építenek toroidot DC blokkoló nélkül.

Köszi szépen az elismerést, sokat jelent nekem! Igen, Karesz is így csinálja meg a készülékeit, Tőle lestem el ezt a dobozkészítési megoldást. Szerintem nagyon praktikus, és jól szerelhető készüléket tesz lehetővé ez a megoldás, és mellette még masszív, erős szerkezet építhető vele. Bár azt meg kell hagyni, hogy sokat kell vele dolgozni, viszont megéri.

Na jó napot!
Elkészült nálam is egy erősítő . Szeretném röviden megírni a véleményemet. Eddig nálam a leg egy HTA-30 volt kis pénzből nagyon-nagyon jó hang . Ez a földelt még rá tesz egy lapáttal, a prezensze nagyon erős és ami a lemezen van az mind lejön. De korrekt elő erősítő kell hozzá mert a nélkül a mély energiák nincsenek meg , ha csak egy ALPS van előtte ,fél hangerő alatt nem lehet használni.Igy neki álltam egy elő foknak stabil táppal. Több beállítással is kipróbáltam amikor az érzékenységet levittem 450mv-ra (ez kb~7-8dB erősítés) na akkor már csillagos ötös a hang .Köszönet mindenkinek aki részese volt ennek a projektnek !És egy pár fotó a végére.

Nehezemre esik elhinni hogy jobb a HTA-nál, de ha úgy van akkor úgy van. Azt nem próbáltad hogy kihajítasz előle mindent, és közvetlenül a forrás kimenete hajtja? Mert nekem azt is nehezemre esik elhinni, hogy attól jobb legyen valami, ha oda még beteszünk ezt azt. Nálam mindig az hozta a legjobb eredményt ha elhagytam a hangerőpotit, persze ehhez olyan forrás kell aminek olyankor sincs hallható zaja, azaz nem zavaró.
Nekem is ígértek egyet kölcsönbe majd egyszer meghallgatni, épp azért mert a készítője nem igazán volt elragadtatva tőle.
Jut eszembe, ha valóban jobb lenne a HTA-nál akkor csinálnék belőle egyet magamnak, a csövesem mellé. De nekem lényeges szempont, hogy előerősítő nélkül legyen jó.

Majd egy hónapja hallgatom amit írtam az úgy is van hidd el vagy hallgasd meg. A HTA-30 tranyós (eredeti) verzióját váltotta le .Ez nagy szó szerintem is ! Igy amit a képeken látsz piszkosul jól szólnak, bármi . Síri csend majd jön aminek jönnie kell . Nem tartozom a technokraták közé , szerintem az alapelveket néha keresztül húzza a konkrét elektronika. pl a HTA-30 kondival a végén mégis milyen magasaik vannak (megpatkol fólia kondi nélkül is) , vagy nézd meg a NAIN NAC552 van benne egy kis anyag még is talán a világ legjobbja stb. Én még ilyen élvezettel nem tudtam zenét hallgatni mint most evvel a lánccal , pedig a zenéért élek halok. Ennek része ez az erősítő is nélküle nincs ennyire jó a hang.

Nagyon szép lett az erősítőd, megosztod velünk milyen előerősítőt építettél elé? Én az 1991-es Elektor magazinból építettem meg 20 éve a Belcanto előerősítőt szintén kis pénzből, ezzel próbálgatom most a földelt kimenetűt. NE5534-es IC-ket használtam a kapcsolásban, azon gondolkodom, hogy fel kéne újítani ezt a projektem. Rendes táppal, rendes műveleti erősítőkkel, jó minőségű alkatrészekkel. De nagyon kíváncsi vagyok, hogy Te milyen előerősítőt alkottál hozzá. Jól látom, hogy Scan-Speak hangdobozaid vannak? Vagy Dynaudio? (Van jobb rajzom is a Belcanto-ról, csak az nem férne bele ide a csatolmányba.)

Sokszor a dolgok egyszerűbbek mint ez ember gondolná.Teszek fel még egy képet azon látszik ez előerősítő rá integráltam a blue potit is .Eliot féle pofon egyszerű előfok BB2134 van benne kettő .Négy féle opa volt már benne többek közt amit te írtál ,de a 2134 a legjobb . A másik egy MC kártya valamint a hozzájuk tartozó stabil táp (ez nagyon fontos).A hangdozoz sajátom sokáig tartott de nagyon büszke vagyok rá .Már volt összehasonlítva Monitor Audio G20-szal nagyon görbült a szám felfelé!

Szépen megcsináltad, gratulálok hozzá és örülök, hogy neked is tetszik a hangja!

Gery78 kérte, hogy tegyem közzé a módosításokat. A sok variációból három maradt amivel szerintem másnak is érdemes kísérletezni. Az első, hogy mivel ez a végfok nálam már végleg a helyén marad, lecsavaroztam a hangszóró vezetékről a banándugót, megsaruztam és közvetlenül rádugtam a nyák csúszósarujára. A másik kettőt lerajzoltam.
Aki úgy gondolja és kedve van hozzá kísérletezgethet különböző hidegítő kondikkal, én azt forrasztottam a nyák "aljára" amit itthon találtam a fiókban.

Helló. Az a 3,3pf miért kellett neked?

Nem nekem kellett hanem a végfoknak.
Egyébként megépítetted már?

Még nem, mert két hónapja ithon dekkolok és nem tudok dolgozni. Anyagom nincs hozzá. Mihelyt megszerettem és megépítettem, megosztom.

Köszi, hogy megosztottad a módosításokat, ki fogom próbálni őket. Csak még szereznem kell hozzá kondikat.

A kapcsoláson is jelöltem a javasolt kondenzátorokat. Ezek utólag, célszerűen a panel alján helyezhetőek el.
Nálam ezek nélkül is jobb az erősítő mint a korábbiak bármelyike (pedig az én rendszerem nagyon távol áll a minimálisan elvárható minőségtől).

Köszönjük a rajzot, "szokásos" Alkotótól megszokott minőség!
A szürke lábjegyzettől elpirulok, de boldoggá tesz. És ne felejtsük el, hogy nem csak az én érdemem. Csapatmunka volt. A magyarok is össze tudnak fogni ha akarnak (bocsánat az érzelgősködés miatt).

A földelt kimenetű végfok kimeneti feszültsége és kimeneti árama reaktív terhelésen (hangszórók plusz keresztváltó). A kimeneti áramok az áramfigyelő ellenállásokon mérve.
("deebo"-nak ígértem, hogy majd elkövetem ezt a mérést.)

Az ő HTA-ját, ha jól rémlik, még én csináltam. Az, hogy mi jobb, meg minél, az teljesen rendszerfüggő. Van, ahol a HTA jobb, van, ahol meg ami rosszabb volt, az a jobb.

Csináltam már egy pár HTA-t. Egészen durva különbségek voltak a HTA-k között is attól függően, hogy milyen alkatrészek kerültek bele. Az elsők nagyon vackok voltak, de aztán volt olyan, ami kirívóan jó hangú lett. Persze a csöves fokozat nélkül, mert az nagyon elrontotta...

Jól beletrafáltam a táphidegítő kondival, meg a sárga JB csatolókkal. Valahogy ezek jól összepasszoltak benne és egészen jól összeállt a hangja...

Nem a HTA mint "kapcsolás" volt jó hangú dolog, hanem konkrétan ez a panel, ezekkel az alkatrészekkel jól összeállt. A korábbiak sokkal rosszabbak voltak hangilag...

Na most akkor ki által épített HTA-nál jobb, meg miből építették, meg milyen rendszerben meghallgatva...

Egyébként meg igen, lehet félvezetőkkel nanovasas csöves ló...oknál is jobb hangot összehozni, csak foglalkozni kell vele:




Egyébként meg minek akarsz te nanovasat rendelni a "8 hangszórós" házilag készített antihifi izéidra? Szerintem először szerezz egy pár valamira való hangsugárzót.... Az alaplapi hangkártyáról bömböltetett MP3, meg a szekrény oldalából épített hangfalaidból összeállított "rendszer" fejlesztését szerintem nem nanovasas csöves izéval kéne kezdeni, hanem egy JÓ DAC-al, meg valamire való hangsugárzókkal... Arra minek a naovas baszki...

Talán nézd meg a világ egyik legdrágább tranyósának a kapcsolási rajzát...

Két Ferrarit, vagy egy budai villát vehetsz az árából...

A primitív, fatengelyes kapcsolási rajzát persze lelopták a kínaiak. Pár ezerért árulják a beültetett paneleket az alin...

Egyetlen apró pici gond van a kínai panelekkel, hogy a hangjuk egy kommersz s...r.

A gyáriét meg a világ egyik legjobb hangú erősítőjének tartják...

Egyébként Karesz én is terveztem új erősítőt ám...

Csak ez most napelem cellákat hajt meg.

Kis mókolással lehetne belőle egy párszáz wattos erősítőt csinálni. Nem tudom, milyen hangja lenne, de a napelemre q...va jó lett.

Tiszta élmény volt úgy erősítőt tervezni, hogy le van s....va, milyen hangja lesz...
Nem kellett foglalkozni az ellenállók, meg a tápkondik hangjával...
Persze van egy két oldalas kapcsrajza csak a "végfoknak", de lehet rajta egyszerűsíteni.

Nade a lényegi topológiája az így ennyi. Még sose próbáltam, milyen hangja lenne.

Alapvetően ugye nagy áramú mérésekre kellett egy combosabb opampot összehozni a cellák szembetáplálására. De a franc tudja, talán lehet, hogy jól muzsikálna hangfalon is...

Örülök, hogy van egy jó erősítőd. De ideje újat építeni...

Már túl rég óta van meg változatlanul...

Mindent lehet tovább fejleszteni. Remélem, nem sértem az önérzetedet, de lettek ötleteim, ahogy elnézem a kapcsolásodat... Próbálok konstruktívan hozzáállni a cuccosodhoz...

Hogy tetszik mondjuk ez?

Kicsit reszeltem még rajta, az előbbi nagyon hasra ütés alapú alkatrész értékekkel ment.
Teljesen jól megy a szimulációban ez a buffer. Majdnem tápig kivezérelhető és csak 2 fet kell bele.

Na, lehet még ezzel játszogatni. A második ábrán visszaalakítottam nem földelt kimenetűvé.

Ezt lebegőtápos végfoknak is hívják. Lényege az, hogy megbontjuk a kimeneti (emitter)követő buffer fokozat negatív visszacsatolását azzal, hogy leföldeljük a kimenetet és így az is erősít. PA technikában szerették ezt a megoldást, hifiben hát annyira nem... Egy normál opamppal meg lehet oldani a meghajtást, vissza lehet csatolni arra. Hát cserébe két hálózati trafó kell, de legalább meg lehet spórolni a relés hangfal védelmet is.

Régebben én is játszottam vele, de játszottam földeletlen kimenetú módban úgy is, hogy a meghajtás tápját húztam után, arra visszacsatoltam és így lett egy baromi kicsi (0,001%) THD alatti torzítású egyszeres erősítésű bufferem... Ami nem hozott semmit hangminőség tekintetében persze.

Ez a sorba kötött fetes dolog igazából szerintem felesleges. Az, hogy így azonossá teszed a két félhullámra a teljesítmény félvezetők transzfer karakterisztikáját, igazából nem számít, mert a torzítást a fet kapacitások okozzák, azt meg nem oldod meg vele...

Lehet csak N-csatornás feteket használni, vagy híderősítőt. Az is kilövi a P-és N csatornás fetek közti különbséget. Pl a napelem mérő berendezés buffer erősítőjébe egy nagy áramú rail to rail opampot kellett tervezni, mert a boltba nem adnak olyat, ami tud néhányszor 10A kimenő áramot, meg nagy impedanciás állapotba tehető a kimenete... Úgyhogy magától adódott, hogy nagyon bivaly N-csatornás fetekkel lesz megoldva a teljesítmény fokozat. Később elgondolkodtam, hogy vajon milyen hangja lenne a napelem mérőnek? Egy, bocs több OPA visszacsatoló hurkába is be van ágyazva a buffer. Te hát pont egy olyanra gondoltam mint te. Megnövelem a buffer erősítését, bevonom egy OPA visszacsatoló hurkába, aztán érdekes játék lenne...

Kókányoltam hirtelen jött ötletként egy csak N-csatornás fetekkel üzemelő, segédtáp nélkül is full tápig kivezérelhető cuccost.

Visszacsatolva invertáló módban ki lehetne próbálni pl egy ilyesmit is. Igaz, nem földelt kimenetű de azonos a két fet karakterisztikája. Ez a kívánságod megmaradna ugyanúgy.

Egy N csatornás fetet hogy vezérelsz ki tápfeszig, a tápfesznél nagyobb vezérlő feszültség nélkül?

Kókányoltam hirtelen jött ötletként egy csak N-csatornás fetekkel üzemelő, segédtáp nélkül is full tápig kivezérelhető cuccost.

Visszacsatolva invertáló módban ki lehetne próbálni pl egy ilyesmit is. Igaz, nem földelt kimenetű de azonos a két fet karakterisztikája. Ez a kívánságod megmaradna ugyanúgy.

Nem szeretek vitázni, a háborút sem kívánom, sőt vissza is térnék a fórum témájához.
Érdekelne hogy a szimulátorod el tud boldogulni laterális fetekkel. Nekem jó szimulátorom van (köszi Karesz), csak éppen az ilyen feteket nem tartalmazza. Pedig adja magát ez a félvezető, hogy földelt kimenetű erősítőt csináljunk belőle. A source van a tokozáson, így egyből mehetne a hűtőre. Ideális erre a célra. Lehetne terhelni mint az állat.

A rengeteg ideges, személyeskedő és trágár hozzászólás törölve. Kérünk mindenkit, hogy maradjon a témánál.