Azt az átkötő szakaszt be fogja tölteni a hőcserélő és ez kedvezően fog hatni a kazánra is, nem lesz ilyen a tűztéri hőcserélő. Bővebben: Link Bővebben: Link régi képek az új és a régi közti különbség.

Nem értem a kártékony hatását, hiszen a kazán már leált rég. És hidraulikailag függetlenek. Max a bekapcsolási késleltetésre van hatással.

Elviseli hosszabb időn keresztül is, csak az már túlfűti a felszínt és elkezdi lebegtetni a port, ami meg nem egészséges és fiziológiailag se tesz jót az izületeknek. 27-28 foknál nem szabad magasabbnak lennie a felszínhőmérsékletnek. Ha jól van méretezve azzal 24-25 fokot lehet csinálni a helységben.

A cső igen.... a szoba burkolatának a hőtágulása mennyi? ( mikor fog repedni valahol) , lábad bírja? .... Ki garantálja, hogy a kazánod később sem megy 60-70 fokon. A hőcserélő meg átviszi kérdés nélkül. Ha minden jól van méretezve, a méretezéssel garantálható, hogy nem megy fölé, de mivel kárenyhítésről van szó, utólagosan érdemes ezt is végiggondolni. ( lehet nem kell, de az is lehet, hogy fontossá válik) Amúgy a sima gázkazán nem is szereti az 55-60 foknál alacsonyabb víz hőmérsékletet, ebben az esetben kell szerintem, a kondenzációs meg az 50-60- nál melegebbet ( ahhoz valószínű nem kell) . Vegyes tüzelésűnél meg nem állítható, így oda mindenképp kellene.
Én ha fűtést készítenék, a padló éppen meleg lenne, csak kényelmi célt szolgálna, a fő fűtést a radiátor adná. Magam eszétől ezt tartom konfortosnak. Ha fázom a radiátor mellé ülök, ha nem akkor meszebb. A lábam kellemetlenül ne melegítse semmi, a bútorok alatt sem biztos hogy kell a túl sok meleg.

Az nem baj, hogy nem érted de hidd el, hogy ez így működik jól és nem fog a kazán szulfátosodni a túl hideg visszatérő miatt, mert a csőtermosztát lekapcsolja a pf. szivattyúját. Amikor a felfűtési szakaszban van az egész rendszer, akkor hol bekapcsol, hol ki a szivattyú. Mindig optimális hőmérsékletű víz fog bejutni a padlóba, mert mihelyt a hőcserélőben zajló hőelvétel a primer kört túlhűtené (aminek a következménye alacsonyabb visszatérő hőmérséklet a fűtési körben, harmatpont alá süllyedés) lekapcsol a csőtermosztát. Ennek a helye pedig a hőcserélő után a kazánhoz közeli csőszakaszon van jó helyen, hogy "figyelje" a hőcserélő primer körre gyakorolt változásait is. Csak gőztenziós, kapillárcsöves termosztát jó, csak az olyan érzékenységű ami képes azonnal reagálni. Nekem van amikor egy perc alatt kétszer is kapcsol a felfűtési szakaszban, optimalizálva ezzel a primer visszatérőjének a hőmérsékletét. Nem tudom érthetőbben elmondani de nekem bizonyítottan bevált ez a kapcsolási mód.

Nekem is 24KW-os a kazánom és hasonló a felállás mint a rajzon és az volt a tapasztalat, hogy a padlófűtés nagyon "leülteti a kazánt", nem ment 60 fok fölé az előremenő hőmérsékletem. Ennek az lett következménye, hogy a visszatérőm sem érte el a 40 fokot sem, sosem. Ezt a hőmérsékletet nem szereti a tűztéri hőcserélő visszatérő oldala, elkezd zöldülni, szulfátosodni. Így tönkre megy. Az FTC amit a kérdező is említ megfelelően szabályozza és ha probléma lépne fel a biztonság felé "szabályozna" így meggátolva a padlóba kerülő magas hőmérsékletű vizet. Maga szabályzó sohasem kerül kapcsolatba magas hőmérséklettel tehát nem igazán tud ebből a szempontból meghibásodni. Az érzékelője pedig még úgysem, hiszen az a padlóköri szekunder kimenetet figyeli ami lejobb esetben 40 fok, vagy ami a szabályzón be van állítva.
Máskülönben hasonló módon gondolkodtam én is amikor megépítettük a rendszert, mint Te. A fő fűtési irány a radiátor a kiegészítő-temperáló pedig a padló. Imába foglaltam annak a fórumtársnak a nevét aki rávezetett a hőcserélő helyes rendszerbeli bekötésére. A szabályzót azt már én találtam ki hozzá a megfelelő szeleppel, mert az sem mindegy, hogy melyikkel működik jól, mert más-más a tömegáramuk.

Értem Vim. Nyilván a sajátodon kívül még több 10 rendszert építettél, méreteztél, vezéreltél, teszteltél, stb...
Elhiszem, hogy a tied így működik jól..
de az így működik jól és az így kéne működnie között hatalmas a különbség.

Én egyet sem építettem. Ezt az egyet kellett rendbe hoznom amit rám hagytak mint "tesztelt rendszer". Nyilván méretezték is, azért kellett nagyobb keresztmetszetű csöveket beépítenem, mert a "méretezett" az kilowattokkal kevesebbet tudott szállítani. Az enyémhez nem kell vezérlés sem de a kérdezőében sem volt ilyesmire szükség.
Azt viszont nem értem, hogy ha adottak az alkatelemek (kazán, hőcserélő, radiátorok, padlófűtési csőhálózat és az ezekhez tartozó alkatrészek), hogyan lehet különböző de mégis rossz rendszereket csinálni belőle? Aki itt ebben a hőcserélős témában tette fel a kérdéseit egynek sem működött jól pedig beletette azt amit bele kellett tennie (a szaki szerint). Én biztos vagyok benne, hogy Te jó, sőt kiváló szakember vagy, hát segíts másnak abban, hogy ezeknek a rosszul megépített rendszereknek hol van a buktatójuk, hol lehet elrontani a megépítést. Ha ezzel a hőcserélős megoldással kapcsolatos kérdés merül fel, azért tolom az én esetemet, hogy nehogy abba a hibába essen más is, mint nálam esett a jóhírű szerelő. Nem haragszom én arra szerelőre de nem gondoltam volna, hogy kifizetek hétszázötvenet érte és nekem kell működőképesre befejeznem (pedig csak egy amatőr vagyok vagy még az sem).

Egyetértek, nem is állítottam azt, hogy 50 C fokkal akarom üzemeltetni a PF-t

Mivel több pro és kontra észrevétel nem jött, már csak egy kérdésem maradt. A tágulási tartály bekötésének hol van az ideális helye? Én a PF kör hőcserélő előtti visszatérő szakaszra gondoltam. De akkor a radiátoros körnek - 30 l víz - elég a kazán tágulásija? Sorry, de nem vágom.

Ha az általad rajzolt pf körét nem csak elvi rajzként nézzük, akkor azért még van pár dolog ami hiányzik. Pl: biztonsági lefúvató szelep, elzárócsapok, nyomásmérő, stb.
A kérdésedre a válasz: jó ott is.

Hogy miért is kérdeztem vissza?
Ha a radiátorra hagyatkozol a visszatérő ág melegen tartásával kapcsolatban, akkor a padló nagyon lassan, vagy alig működik, vagy nagyon túl kell fűteni, hogy legyen hatása. Értem ezt akkor, ha pl túl vannak méretezve a radiátor. Legtöbbször ez a helyzet. Ha viszont beépít az ember egy visszatérőági bypass-t, mondjuk egy termoszelepet 40C-ra állítva, akkor a padlónak is marad ideje, nem kell magasabban tartani a beállított hőfokát és minden hamarabb kiegyenlített lesz. Sőt a radiátorokra se kell várni. A szulfátosodás tulképp teljesen megszűnik. Vannak készülékek, amik nem is engednek 20 fokos deltaT-nél magasabb különbséget. Csak addig emelik a teljesítményt, hogy ezt ne lépjék túl. .....

A kazánom az olyan, hogy tudja ezt a hőfoklépcsőt ezért nem ment fentebb sosem a radiátoros előremenő (55-57 fok), mert a padlófűtés "leültette" ha rákapcsolódott. Ha a beépített FTC (ami az előtt nem volt a rendszeremben) és a csőtermosztát (ami figyelte a visszatérőt, hogy az mikor lesz megfelelő hőmérsékletű) nincs benne, akkor a kazánnak nagyon kellett küzdenie az értékek tartásáért és nagyon nehezen éledt fel a rendszer. Így ez a segédenergia nélküli szabályzó a hőcserélőn keresztül és a késleltetett csőtermosztátos szivattyú kapcsolás bypassként szerepel, nem kell bele külön egy termoszelepes bypass.

Ha jól emlékszem neked euromax-od van.. Na abba nincs ez a figyelés. Sőt egyik junkers-be sincs.

Igazad van, nem egy a "próbálja azt a hőfoklépcsőt tartani" vagy "nincs is benne alapból". Végül is csak azt vettem észre, hogy nehezen emelkedik az előremenő hőmérséklet és nehezen alakul ki az a bizonyos húsz fokos hőfoklépcső.

Mélységesen egyetértek veled. Én 1987-ben csináltam egy kocka házba először padlófűtést. Nem is volt más. Persze, mindenki hülyének nézett... Aztán még lett 3. Amibe lakunk, az egy végtelenül egyszerű, csak egy FÉG SC24-es cirkó, semmi keverőszelep, semmi ESBE szelep, a cirkó le van tekerve annyira, hogy 40 fok körüli víznél kikapcsol. A cirkót 8 évesen vettem, most 22 éves. És minden cső, fitting még a cirkó hőcserélője is rézből van. Ez sosem fog elrohadni, mert akkor már megtette volna. Tél elején kitakarítom belőle a pókokat, ha kell egy kis vizet utána töltök, beindítom a keringető szivattyút, kizavarja a levegőt ( kell neki egy fél nap ), megnézem a nyomást, beindítom a főégőt, aztán annyi. Még termosztát sincs, az évek során megtanultam, hogy mikor kell elindítani és meddig kell járatni. Erre van egy kapcsolóóra, indítja, leállítja. A legnagyobb hidegben is legfeljebb 4 órát megy a fűtés, különben minden áll.
Sajnos, a szakik attól, hogy mondják, hogy értenek a padlófűtéshez, még nem biztos, hogy működőt tudnak csinálni...

Sziasztok,

van egy lakásom amiben csak padlófűtés üzemel. A működést összesen egy termosztát szabályozza és ez az mivel nem feltétlenül vagyok kibékülve. A lakás fekvéséből adódóan a leghidegebb és a legmelegebb szoba között átlag 2,5 fok különbség van. Ez az átmeneti időszakban még több is lehet.

A rendszer kialakítása lehetővé teszi, hogy elkezdjek szabályzással foglalkozni. Elméletben össze is állt a dolog, de a megvalósításban szeretném kérni a tanácsotokat.

Adott az osztó-gyűjtő, 8+1 ág, ami logikailag 5 körhöz tartozik. Az előremenőn áramlás mérők, a visszatérőn pedig egyszerű szelepek vannak (jelenleg nyitott állapotban). Ezekre a szelepekre gondoltam, hogy veszek 1-1, alaphelyzetben zárt termoelektromos mozgatót. Ezenfelül minden szobába teszek egy Computherm Q3 termosztátot (a 3 eres vezetékek a falban vannak). Idáig jó vagyok, de jönnek a kérdések:
- Mi fogja nekem a termosztát jelére kinyitni a szelepet, majd 2-3 perc múlva elindítani a kazánt? Vegyek 30e Ft körül egy ilyen elektronikát, vagy praktikusabb összerakni relékből? Ha igen, akkor milyen módon lehet ezt szépen kivitelezni?
- 24 vagy 230V-os rendszerben kell gondolkodni?
- Fogja valami figyelni, hogy a szelep valóban kinyílt-e? Vagy mindenképpen ráindítja a kazánt, amivel nem tudom mi történik, ha minden szelep zárt állapotba marad.
- Most, hogy minden szelep állandóan nyitva van, a kazánban lévő keringető szivattyú (ez az egy szivattyúm van) terhelése teljesen statikus. Ha körönként lezárom őket, akkor a szivattyú terhelése össze-vissza fog ingadozni, függően az épp nyitott szelepek számától és a nyitott kör méretétől. Ez okozhat problémát?
- Írtam, hogy 8+1 ág van. A +1 az az osztó-gyűjtő záró elemére kötött törölközőszárító radiátor, aminek kézi kerekes szelepére nem tudok termoelektromos mozgatót tenni. Így ez az ág, ami egyébként a legrövidebb, folyamatosan nyitva marad. Ez hidrodinamikai szempontból aggaszt, mert bármelyik kört nyitom ki mellé, a meleg víz elsősorban ebben a rövid körben fog cirkulálni (persze tudok zárni rajta, de körönként eltérő mértékében kellene). Ennek tudatában érdemes foglalkozni az egész üggyel?
- Ahogy az árakat nézem, minimum 120e Ft körül kellene költeni erre az átalakításra. Szerintetek valaha visszajön ez a pénz (mert csökken a gázfogyasztás)?

Köszönöm, ha válaszoltok!

Vegyél egy zónavezérlőt, azt tudja a késletetett indítást (is). Az ilyen egyszerű, lakóházba szánt vezérlések nem figyelik, hogy a szelep valóban nyitva van-e x idő után, indítják a kazánt. A kazán érzékeli az áramló vízmennyiséget, ezen érték alapján szabályoz, nem szabadna, hogy gond legyen belőle. A kézikerekes csapot ki lehet cserélni.

A gázszámla határozottan csökkenni fog, ha nem ingadozik a belső hőmérséklet. Értsd: éjszaka 18 °C, napközben pedig 22 °C-ra programozott termosztát(ok). Ez egy butaság, mert reggel sokáig fog döngetni a kazán, hogy elérje a 22 fokot. Padlófűtés esetén ez határozottabban igaz, be kell állítani egy állandó hőmérsékletet és kész.

OK, szóval azt mondod, hogy ne relézgessek, vegyek meg egy kész vezérlőt. Nem túl nagy a kínálat, neked van tapasztalatod konkrét típussal?
Miközben ment a kazán (Immergas Vitrix 24) elkezdtem lezárni egy-egy kört. Nem nyugtatott meg a szivattyú hangja... Gondolom a kazán kézikönyvében leírják, hogy szabályoz a szivattyú vagy sem.
A szelepcserével az a baj, hogy le kell engedni hozzá a vizet, meg kell hozzá egy csőszerelő.

Pár éve lakunk itt. Ez idő alatt szanaszét mértem mindent és egyértelműen alá tudom támasztani amit írsz. Nincs értelme éjszakára lecsökkenteni a hőmérsékletet. Sokkal többe kerül visszafűteni azt a pár fokot, mint hőn tartani a lakást.

Szia

A gázkazánban a szivattyú szabályzott, attól nem kell félni.
A vezérlésre a leg egyszerűbb: Bővebben: Link. Többet szereltem már fel korábban és nincs vele baj.

PIC-es megoldás nem jöhet szóba?
Szobánként egy DS18B20 hőmérséklet érzékelő, bekötéséhez elegendő a meglévő 3 eres vezeték.
Szükséges még 1db PIC, valamilyen kijelző (ha csicsázni akarod pl egy Nextion) + pár egyéb alkatrész ... anyagköltség max 10eFt ...
Az 5V-os kimenetekre relé, vagy optón keresztül triac ... és máris lehet vezérelni a kazánt, szivattyút, zóna szelepeket.
Ja ... meg némi programozás!

Pár ilyet beépítettem már: Tech HU264. Ez nyolc zónáz, ami náld pont nem elég... A termosztátja esztétikus: HU-R8b. Ami viszont macera, az a beállítása. A használati utasítás finoman szólva is hiányos, el kell tölteni vele némi időt, mire rájön az ember, melyik menüpont mit csinál. Ugyanakkor ha működik, szépen teszi a dolgát.

Nálad az extra kört ki lehet váltani egy termoszeleppel a radiátornál. Nyit ha melegre vágyik, zár, ha nem. Mivel oda bármikor mehet meleg víz amikor a nyolc vezérelt kör bármelyike meleget kér, nem lehet abból gond, hogy túl ritkán áramlana oda fűtött víz.

Mindegy, hogy a szelepet cseréled vagy a radiátorhoz szerelsz termofejet, meg kell bontani a rendszert.

Maradék megoldás az, ha kézzel beállítasz egy átfolyási mennyiséget és az biztosít majd valamiylen hőmérsékletet a fürdőszobában. Nem egy pontos dolog de nem kell rendszert szétszedni hozzá.

Lehet kapni relés szelepmotort is ami zárja a relét ha kinyit a szelep.

Ha lehetne kapni ilyen szép készülékházakat, mint amilyen a HU-R8b, már rég átálltam volna saját gyártású zónavezérlőre. Annyi ilyen munka viszont nincs, hogy érdemes lenne beruházni készülékház gyártásba. Vannak olyan helyek, ahol számít az esztétika is, legalábbis a lakóhelységekben, kazánházra általában legyintenek.

Lehet, csak családi ingatlanban nem sok jelentősége van akkor, ha a kazán szabályozza magát. A zónavezérlők nem is "törődnek" ilyesmivel.

Néztem ezt a vezérlőt én is de sajnos csak 4 zónát tud.

egy valóban csak négyet tud de lehet sorolni és akkor már akár nagyon sokat is fel tudsz fűzni.

Abszolút szóba jöhet sőt. A programozás részét élvezném, a problémám a + pár egyéb alkatrésszel lenne, nem vagyok hardver guru. Ha már előjött erről a szó, az eredeti terv az volt, hogy egy ESP8266 vagy egy Arduino + egy relésor segítségével oldom meg a kérdést. Ami azért is lenne jó mert lennének hőmérséklet adataim, távolról elérném és olyan működést valósítanák meg amit csak akarok (jelenleg is több DS18B20 teljesít szolgálatot a lakásban). Aztán arra jutottam, hogy ez nem egy hobbi projekt ennek hiba mentesen kell működnie hosszú éveken keresztül, szóval maradjunk a "gyári" megoldások mellett.

Én is ezt a Tech-et nézegetem, a 265-ös modellel szemezgetek. Elég nekem a 8 kör. Ahogy írtam logikailag 5 köröm van ami fizikailag 8+1 kürt jelent. szóval 5 termosztáthoz tartozik 9 szelep. Ez a cucc mindent tud amit kell. A termosztátja nem tetszik, szerintem marad a Q3.

A termoszelep jó ötlet, simán fel lehet pattintani mindenféle extra beavatkozás nélkül.

Valóban, összekevertem, elég annyi.

Ha már nem az általam ajánlott termosztátokat veszed hanem Q3-at, akkor felesleges a zónavezérlő, sokkal olcsóbban megúszod öt relével. Egy dolog fog kelleni a kazán indításához, a meghúzás-késleltetés. Ez is kapható készen, pl. Finder 80.01.0.240.0000, AI üzemmódja.