Némely PC alaplapon is akad SO8-as FET, de bőven vannak kisebb-nagyobb SMD FET-ek 30-70 A-rel is.

Alaplapokról még nem bányásztam, de van sok kifuserált alaplapom, majd átböngészem őket.

Sziasztok!
Segítségítséget kérek. Adott egy LI-ion akksis bringa. A töltője 42V 2A. Szereném a töltő vezetékét meghosszabítani (mondjuk úgy 5 méterrel), de a kevés a helyem, azért a lehető legvékonyabb vezetékre lenne szükségem, amit csak ide tehetek.
Hogy tudom kiszámolni? Váltóáramra van a 10A/mm2 ökölszabály, de egyenáramra nem tudok ilyet. Milyen vezeték az ami biztonságos, de a legvékonyabb?

Én 2x0.5mm2 alá nem mennék. A töltés egy kicsit lassabban lesz kész.

Nyugodtan meghosszabbíthatod akár 0,5 mm2 keresztmetszetűvel is. A töltő úgyis konstans árammal kezd, 2A mellett 2 szál dróton esik kb. 0,3-0,4V, ami ilyenkor még nem számít. A töltés vége felé pedig lecsökken az áram, akkor meg amiatt nem lesz számottevő fesz.esés. De én még bátrabb lennék, ha a vezeték szabad térben megy és tud hűlni; 0,25 mm2 még simán bír 2 Ampert.

Ha túl vékony a keresztmetszet, akkor a töltési idő lesz egyre hosszabb, mert a CV szakasz túlságosan elnyúlik, amikor is az áram 2A alá csökken. Ha az akku kapacitása kicsi és/vagy a cellák belső ellenállása magasabb, akkor ez még lassabb töltést fog eredményezni (az is kérdéses, hány Ah-t kell tölteni). A pudig próbája az evés, de túlmelegedni a kábel szerintem nem fog (elégni meg főleg nem).

Köszi a válaszokat. és arra van ötletek hogy miylen kábelt érdemes nézni, aminek a szigetelése is vékony? Már amennyire lehet...

Elméletben természetesen igaz, amit írsz, de a gyakorlatban nem hiszem, hogy _számottevően_ megnőne a töltési idő.
djadji: az általam javasolt 0,25-ös vezeték külső átmérője 1,17 mm. Remélem, hogy ez már csak elfér

Hosszabbítsd meg a töltő 230V AC vezetékét a DC oldal helyett.

Sziasztok van egy elvetemült ötletem.Van egy simsonom és akkumlátor kell bele.Nem akarok venni ólmos akksit,de van vagy 3 marék li-ion akkum.A világitó és a töltö tekercsek 12v.Meglehetne oldani hogy a motor töltse az akkukat? Elektronikán keresztül persze.Nagy elektromos teljesitményt nem igényel a motor,csak az index és a féklámpa menne akkuról csak.Igy van gyárilag is azt hiszem. Remélem kb érthetően irtam le.Valamennyi fogalmam van az elektronikához,de a li.ion akkuk még idegenek nekem.
Köszönöm előre is.

Elvileg megoldható, de mi a problémád a már jól bevált belevaló ólom aksival?
Pofonegyszerű cserélni, és "olcsó".

Ha Lítiumosat akarsz, boltban lehet kapni gyárilag is olyat, persze az drága.

Házilag kivitelezve sok macera van vele, megfelelő töltő elektronika kell mindenképpen balanszolós,
mert ugye az menet közben is tölt. A gyárilag lítiumos gépjármű/motor aksikban nem tudom ezt hogy oldják meg, de lehet, lekapcsolja magát a töltésről is, ha megfelelő a feszültségszint,
ugyanis a lítiumos aksik nem szeretik a csepptöltést.
Ezen felül a cellánkénti hőmérsékletmérést is illene megoldani, ha nem akarod egyszer csak akkutűz miatt az egész gép leégését végignézni.
És akkor még nem is említettem, ha használt cellákkal akarsz buherálni, azt szigorú mérések és tesztelések után kell kategorizálni és összeválogatni.
Mindenképpen új gyári cellákat javasolnék hozzá, ha még sose foglalkoztál ilyennel.

De hogy őszinte legyek, ha csak "valamennyi fogalmad van az elektronikához" én nem ajánlanám,
hogy pont egy ilyen egyszerűnek nem épp nevezhető projektbe belevágj...

Az a "3 marék Li-ion akku"-d bizonyára @-hulladék...vagy tán bemért paraméterek alapján azonos tulajdonságokkal rendelkező összeválogatott példányok?
A motorakkuk pedig leginkább LiFePO4 cellákból állnak.
Ha az olcsó ólmost sem akarod megvenni, akkor bizonyára az ajánlott biztonságos gyári (minden szükséges áramkörrel ellátott) "lítium" akkut sem fogod megvenni többszörös áron...

Sziasztok azért annyira nem vagyok laikus az elektronikához.Nem hulladékok az akkuk, összetört akkus csavarhúzókból vannak, szinte újak.A motoromhoz nincs se feszültség szabályozó,se töltö elektronika csak 4 szál vezeték.Nem rég vettem pofátlanul olcsón a motort és építgetem össze.
Ha megvennék mindent ami kell a töltéshez olmos akkuval együtt az már nagyon sok lenne.Ezért próbálok valami olcsóbb megoldást.Az index az 2x5w izzó ami egyszerre megy,a féklámpa az meg megy majd tekercsről.Szinte semmi terhelés az akkuknak. Ennyi az össz amihez kellene.
töltöelektronika

3 cella sorban van kötve és ilyennel állitottam be a töltését,11.5v -ra hogy ne töltsön túl.Ha meritem az akkukat elindul a töltés,ha feltöltötte leáll.Ennyit próbáltam eddig.

Pont azért kellene valami balanszolós BMS ( Akku manager modul ), mert sorba van kötve pár cella. És a sorba kötött akku cellák rákfenéje az aszimmetria hosszú távú hatása.
A jó balanszolás pedig mind a töltés, mind a kisütés közben biztosítja, hogy azonos kondícióban maradjanak a cellák sokszori ciklus után is.

Persze nézelődök hol kapni ballanszos BMS-t

Életképes viszont két dologra kell figyelni.
Egyik hogy ennyire kis terhelésen nagy fordulaton a tekercsről akár 30-40V is lejöhet csúcsba ami agyonvágja a step-down modult. Én ezt úgy oldottam meg hogy egy közepes teljesítmény tranzisztor bázisa meg van fogva egy 24 voltos zenerrel így levágja a tüskéket. Ha meg ez alatt van feszültség akkor mintha ott se lenne, esik rajta 0,5-0,6V és ennyi. A tranyó legyen 60, inkább 80 voltos és az előtte lévő puffer is legalább 63 voltos.

A másik hogy a hagyományos balanszerek nem alkalmasak csökkentett feszültségre csak a 12,6 voltos bemenőre azaz cellánkénti 4,2 voltra. E felett terhel be egy ellenállást, így a többi akku ami még csak pl. 4 volton van, tovább töltődhet.
Vagyis ha a töltőfeszültség 11,5V akkor hosszabb idő múlva előállhat a 3 cellás pakknál
4,2-3,65-3,65 vagy legrosszabb esetben
4,2-4,2-3,1 eloszlás is.

Erre a csökkentett módra a hagyományos balanszerek alkalmatlanok.

Lemértem a feszt teljes gázon 17v max ami jön a tekercsről.a töltés 11.5v ra beállitva igy túltöltés nem lesz. Beépitettem müködik,a töltö bekapcsol kikapcsol ahogy kell.

Azon tűnődök, hogy korábban a Nikkel kadmium aksiknál nem volt divat a balanszolás. Simán beraktak 2-4 darabot sorban, és működött évekig.

Van valakinek már gyakorlati tapasztalata arról, hogy mennyire gyorsan borul meg egy Li-Ion akkukból sorba kötött pakk balansz nélkül? Hány ciklus után válnak használhatatlanná a gyengébb darabok?

A NiCd cellák elviselik a csepptöltést, a lítium meg nem. Ezért kell a cellánkénti feszültséghatárolás.

Egyszer hoztak hozzám egy villanyrobogó akkupakkot, a tulaj szerint új LiPo cellákból volt összerakva balansz nélkül. Panaszkodott, hogy érezhetően csökkent a hatótávja, pedig hát új aksi.
Kimértem egyesével, és bebizonyosodott, hogy a cellák többsége túltöltött, néhány nincs rendesen feltöltve és néhány megfelelő feszültségű. 20S2P csomagból 9 cellacsoport túltöltött, 5 cellacsoport nincs feltöltve rendesen, és a maradék 6 cellacsoport megfelelően töltött.

A képen látható az akkuelrendezés miszerint:
BC oszlopok 4S2P,
DE oszlopok 6S2P,
FG oszlopok 6S2P,
HI oszlopok 4S2P,

És ezek sorbakötve, így jön ki a 20S2P elrendezés.

Százalékra lebontva ez kb 50% túltöltött, 25% nem megfelelően feltöltött és 25% megfelelően töltött cellát jelent. Nem emlékszem, de kb 1-1.5 éves akkucsomagról van szó, a ciklusszám ismeretlen.

Mértem robogó világítástekercsen terhelés nélkül 40 voltos csúcsokat.
A te 17 voltod is csúcsba 24-25V.

A cellák elmászását az alulfeszelt bms miatt ne most hanem pár hónap használat után mérd meg.
Lehet meglepi lesz.

Suba53,
a nikkel bázisúakat évtizedig használtam, a lényeg hogy 5-10 gyorstöltés után kellett nekik egy kiegyenlítő azaz 0,1C árammal 14-16 óráig. Ettől semmi baja nem lett csak a pakkba az elmaradt cellák utolérték a többit és mehetett megint a gyorstöltés.
Mivel ezek 0,1C árammal korlátlan ideig tölthetők, a cella enyhe melegedéssel fog reagálni, semmi más gond nem lesz.
viszont litium alapúnál ez egyenlő a túltöltéssel és az ezzel járó összes negatívummal, akár a cella tönkremenetelével.

Ez logikátlan. A Li-Ion a túltöltést nem viseli el, de a csepptöltés nem a túltöltésről szól, hanem a fix feszültségen tartásról, ahol már nem folyik lényegében töltő áram, csak az önkisülés kompenzálása történik, ha van önkisülése.
Akkor lehet túltölteni, ha a maximális kapacitás - kapocsfeszültség elérése után még folyik a töltő áram. És a balanszolás sem a csepptöltésről szól, hanem a cellák közti különbségekből fakadó aszimmetriákról. Vagyis ha két sorba kötött cella nem azonos kapacitású, akkor az a töltőáram ami még a nagyobb kapacitású akkut tölti, már simán túltöltheti, tönkre teheti a kisebb kapacitású cellát, ami korábban éri el a maximális töltöttséget.

Vagyis a csepptöltésről: Ha egy cella maximális kapacitáshoz tartozó töltési feszültsége mondjuk 4V, és én egy 4V-os tápegységre kötve tartom napokig, vagyis kvázi "csepptöltöm", akkor hogy a rákba mehet tönkre ettől, amikor ez az állapot nem tudja túl tölteni.

Pontosan erről beszélek, köszönöm a részletes esetleírást.
Ugyanez lesz alulfeszelt bms esetén is hisz nincs miből balanszoljon ha kevés a töltési feszültség.
És ez egyébként bms esetén is megesik, jellemzően nagykapacitású, sok P cellás pakknál mert a 10 amper nagyságrendű töltésnél harmatos lepkefing amit egy 20 vagy akár 100 milliamperes bms ki tud balanszolni egy gyorstöltésnél.

Nem érted.
A gondolatmeneteddel nincs baj 1 azaz egy cella esetén.
Ha van egy 10S pakk amit ugye 42 volttal CC-CV módba töltesz, balanszerrel, akkor a gondolatmeneted mind a 10 cellára igaz.
Ha balanszer nélkül töltöd akkor a tökegyforma cellák is elmásznak, nem holnap, nem 10. töltésnél hanem jövőre, a 200. töltésnél.
És lesznek cellák amik töltésnél 4,5 voltot kapnak és lesznek amik 3,5 voltot se.
Amit az idő kikorrigálna mondjuk 5-6 óra alatt de addigra a túlfeszelt cellák kifinganak.

És sokadszorra írom le, ugyanez lesz alulfeszelt töltésnél bms-sel.

Vagy nézzük más szemmel. A Li-Ion töltő úgy van beállítva, hogy mondjuk lekapcsolja a töltést 4,2V-nál. Majd kiveszem a töltőből, és kis idő múlva megnézem a kapocs feszültségét, ami mondjuk vissza esik 4,1V-ra. Ha ezek után én egy 4,1V-os tápra kötöm, akkor ott nem fog már töltőáram folyni, csak tartom a feszültségét. Ez miért károsítaná a cellát?

Pakkok esetében teljesen igazad van, ott az aszimmetriák miatt nem lehet kikerülni a balanszolást, ha hosszú életet kívánunk neki.
Én az egyedülálló celláknak a töltésében gondolkozok.

Igen, ez az ami várható. Kb mennyi idő alatt alakult ki ez az állapot?
( Feltételezve, hogy zsír új egyforma akkukból lett összerakva a pakk. )

1 cellánál tökéletes.
Illetve hogy pontosítsak, ez amit leírsz az a készenléti mód, pl. UPS ahol az akku élete 50-60, egyes esetekben 95-98-ában töltésen, illetve készenlétben van.
Több külföldi és magyar szakirodalmat böngésztem ezügyben és eléggé egybehangzóan ilyen esetben a 3,9-3,95V feszültségen tartást írják. Vagyis ezen a feszültségen a leghosszabb az élettartam.
Bár így csak a névleges kapacitás 75-80%-a áll rendelkezésre (ezért túl kell méretezni az akkut) de ez az üzemmód biztosítja a maximális, akár 10-15 év feletti élettartamot.

Az egy cella töltési feszültségét ajálják 3.93V tölteni így lesz a leghosszabb élettartama.Nemhiába mondják az autósoknak hogy lehetőleg 80% fölé ne töltsék.

Ez számomra is kincset érő info. Gondoltam én is, hogy alacsonyabbra kell venni a végfeszt, mint 4,2V, de hasraütésre én 4,00V-ot állítottam be. Most akkor visszaveszem 3,93-ra. Tudnál adni forrást, hogy magam is utánanézhessek?