A Bode diagram már bonyolultabb szerkezet és bár mindent megmutat, mégsem látszik rajta egy csomó minden. Ennél már "három dimenzióban" kell gondolkodni és az nehezebb feladat.
Magunk elé kell képzelni az amplitúdót, a frekvenciát és a fázist.
Aztán ha átváltunk egységugrás jelre, akkor belép a képbe még az idő, a késleltetés, a holtidő... miegymás. Elég bonyolult. Magas szinten kellene tudni a matematikáját, de ehhez én kevés vagyok. Helyette kisilabizáljuk amit lehet és amit ki tudunk.

Nyilván ha egységerősítés felett eléri a -180 fokot a fázistolás, akkor ezen a frekvencián a vcs pozitívvá válik és az erősítő begerjed. Ami nem mindig baj, mert már majdnem meg is csináltuk az UcD-t.

Az tény, hogy torzítás attól a ponttól kezd növekedni - 6dB/oktáv meredekséggel - ahol a visszacsatolt rendszer belső fázistolása meghaladja a 90 fokot.

Itt fogalmaztad meg a lényeget:

"Nem-invertáló kapcsolásnál a bemeneti tranzisztor kívül esik a visszacsatoló hurkon, tehát a teljes torzítás minimum akkora lesz , mint az ő saját torzítása. Invertáló kapcsolásnál a bemeneti fokozatot is bevonjuk a visszacsatoló hurokba - ez a két vcs közötti alapvető különbség."

Valójában az, hogy egy műveleti erősítőnek két bemenete van, csak a kapcsolástechnikából ered. Nevezzük kényelmi szempontnak. Ugyanúgy, ahogy hármas darlingtont is ritkán használnak, pedig... ( KD mester is megírta,- talán a B5 leírásánál, - hogy az miért jó ) De a spórolás mindenek felett.
Megfigyeltétek ezt a tendenciát? Már a szőlőből is kispórolják a magot...

Igen, az A osztály nagyban egyszerűsíti a linearizálást, de kicsit olyan megoldás, mintha 10 melós fogná azt a lapátot, amit egyvalaki is elbír. Szóval pazarlás, na.

B osztályban keresztezünk, AB-ben kicsit kevésbé, és tudni kell, hogy létezik, nem is olcsó negatív visszacsatolás nélküli végfok a világon. 0.15% torzítással produkál szolíd 1,5kW kimenő teljesítményt 8ohmra. Azt hiszem, a fal sem panaszkodna nem lineáris bontásra...

Nem tévedsz, ha a nyílthurkú erősítés elfogyásakor van 180fok fázistolás, akko oszcillátorunk van, nem pedig erősítőnk. Ez is jó valamire, de nyilván nem ez a cél. Ráadásul árnyalni kell a dolgot, hiszen nem elég, ha 179fok a fázistolásunk. Több okból sem:
1, A fázistolás értéke változhat az idővel, melegedéssel, terheléssel, stb.
2, A gerjedésközeli állapot kiemelést okoz a felső határfrekvencia közelésben.
Ezek miatt ökölszabályként kijelenthető, hogy 135foknál ne legyen nagyobb a fázistolás értéke.

Annál azért sokkal több. A műveleti erősítők kapcsolástechnikája nem a véletlen műve. Az analóg számítógépek moduljainak ez a struktúra volt az alapja. Mivel az analóg számítógépekben a "műveletek" "operations" megvalósításához ilyen struktúrájú erősítők kellettek, innen ered a név. És mivel ez egy nagyon sokoldalúan használható kapcsolás, az integrált áramkörös megvalósításban is ez lett az alap.

Compozittal jobb lenne ha nem vitatkoznál ezekről a dolgokról, mert mindkettőnknél jobban ért hozzá. Ő volt a mesterem. Rengeteget tanultam tőle.

Ez nem vita. Ha valóban ennyire képzett, akkor ezzel ő is tisztában van, csak pongyolán fogalmazott.

Cordell-től is sok mindent ellestem. Szerintem maradjunk az ő elnevezéseinél - a könyvek jelentős részében is ezeket használják - így nem lesz kavarodás a továbbiakban (sem).

- Van a nyílthurkú erősítés
- Van a visszacsatolt erősítés
- Van a visszacsatolási-tényező (hurok-erősítés)

Tehát egységerősítés felett már nincs a nyílthurkú és a hurok-erősítésnek hányadosa, mert ott már gyakorlatilag csak a nyílthurkú erősítés van önmagában (mint visszacsatolatlan erősítés).

Még mindig ott vagyok elakadva hogy az a 30V honnan lessz a kimeneten.?
Q1 bázisosztóval beállítjuk, Q1 nyissa Q2 t ami lehúza a 60Voltot a beállított 30-ra.? A 30V feszültség a 2 darab 1-3K ellenálláson fűtődik el ami a szimulátorban IS1.? Javítsatok ha tévedek.

A feszültség önmagában nem fűt, csak az áram, ami az adott feszültség hatására folyik egy vezetőn.
I=U/R ( Ohm törvény )
De majd Karesz folytatja.

Azzal tisztában vagyok. Folyik olyan 10mA ezért van feszültség esés. 10mAx30V=0,3W

Igazad van, én írtam rosszul. A visszacsatoló hálózat alkotta kívánt erősítést, másnéven a kimenetről a bemenetre visszacsatolt jel reciprokát neveztem tévesen hurokerősítésnek, de a hurokerősítés valójában a valós (nettó) erősítés, ezért nem is lehet soha a nyílthurkú erősítés és a hurokerősítés hányadosa 1-től kisebb.
Helyesebben így hangzana:
Ha a nyílthurkú erősítés és a visszacsatoló hálózattal beállított erősítés hányadosa nagyobb mint 1....
Vagy így valahogy.
De a lényeget leírtad, hogy többről van itt szó. Ugyanis a fázistolás az kivezérlés, terhelés, stb függvényében változhat. Valamint stabilan működő erősítő egy hirtelen impulzus hatására oszcillációba kezdhet, ha valamelyik fokozat kilép a lineáris működési tartományból. De ezt már leírtad.

A negatív visszacsatolás állítja be a kívánt kimeneti feszültséget. Oda állítjuk ahová csak akarjuk. Lehet 10 V-on is, lehet 50 V-on is.... meg 30 V-on is.
R5 ellenálláson - és ezzel Q1-en is - csak meghatározott értékű áram tud folyni, pont akkora, amekkorával Q2 kollektor áramát úgy szabályozza ki, hogy a kimenet 30 V-on maradjon minden körülmények között.
Ha kimeneti feszültség kisebb, mint 30 V, akkor csökken Q1 árama és csökken Q2 árama és nő a kimeneti feszültség.
Ha az áramgenerátor áramát változtatjuk, a kimeneti feszültség akkor sem változik, mert Q2 árama erre áramra "állítódik be" a visszacsatoló körön keresztül.

Az áram sem fűt, csak a teljesítmény. Ha már a pongyola megfogalmazásnál tartunk

Na így világos.
Mehet tovább.

C1 Csatoló kondiról a jel bejut Q1 bázisára, fölerősítve megjelenik a kolektoron, rámegy Q2 bázisára.?

Lényegében igen... és így tovább.
Ha elhagyjuk a bemenetről a csatolókondit, akkor egyen feszültséggel is vezérelhetjük.
Mi az amit látsz a szimulációkon és azonnal feltűnik?

Amit leírtál. Egyenfeszültségel vannak vezérelve. Q2 bázisárama nem változik de a kimeneti fesz az igen.?

Nem ezt látod
Azt látod, hogy nem erősít feszültséget. A kimeneti feszültség pont akkorát változik, mint a bemeneti. Tehát ez egy feszültségkövető. Nem erősít. De ettől még erősítő, mert teljesítményt erősít.
De jó lenne akár feszültség stabilizátornak is. (majdnem)

Akkor ammenyi bemegy, annyi is jön ki?

Igen. De ezzel már váltakozó-áramúlag is tudunk erősíteni - akár úgy is, hogy kijátsszuk. Elhagyjuk a csatolókondit a bemenetről és a generátor DC feszültségét toljuk fel a bázisosztó szintjére.

Még mindig érted?

Mondjuk nagyjából. Ha nem emelnénk a bázisosztó feszültségére a generátort, csatoló kondi nélkül ütközne a generátor kimenete az egyenfeszültséggel.

Akkor az lenne, mint "mclaci989_10"-nél volt.
A generátor DC szintjét most szabadon "tologathatjuk" táptól-tápig, míg ki "nem akad" valamelyiken

Persze, de a vektorábrát , meg a trafó méretezést ( bár legalább sikerült elterjesztenem a fluxus fogalmát ) mégsem tudtam az okos búrádba beleverni. Mindegy, egyszer majd megtanulod.

A trafó méretezést megtanultam (de ha hirtelen felvernél álmomból akkor nem tudnám, viszont villámgyorsan újra meg tudom tanulni )
A vektorokat tisztán értem, de alkalmazni soha nem fogom fogom tudni. Előbb megtanulok PIC-et programozni, mint a vektorokat.

Hát, ahogy visszaemlékszem, nem volt csak egy bemenete a műveleti erősítőknek, ez pedig invertáló volt. Persze, lehet, hogy rosszul emlékszem. De nem is kellett nekik több.

Az, hogy van egy neminvertáló bemenet, lehetővé tette, hogy mindenféle okos matematikai összefüggéseket lehessen kitalálni... amivel nincs is semmi baj, csak van jobb megoldás is.

A diff. erősítős bemenetet a DC stabilitás, meg ezer más dolog miatt találták ki. Ugye milyen jó, ha van még egy bemenet? Oda kötheted a vcs-t, hiszen pont úgy jön össze, hogy negatív lesz...
Sajnos, ez egy rossz megoldás. Cserébe olcsóbb.

Ha tudod mi az a feszültség-idő terület, akkor a többit ki tudod találni.

Ha van időd, nézzük meg a nyugalmi áram beállító feszültség generátort.

Azért ezt még tanulmányozd át, mielőtt előreszaladnánk. (Addig rajzolok feszültséggenerátort.)

R5 és R6 arányával kedvünkre be tudunk állítani egy előre meghatározott - nekünk tetsző - feszültségerősítést. Most ez tízszeres.

Ha újra oda képzeled a csatolókondit a bemenetre, látod (magad előtt), hogy az azért kell, hogy a generátort le tudjuk ültetni a földre. Azaz leválasztja a generátorról a bázisosztó DC szintjét - váltóáramúlag azonban olyan mintha ott sem lenne (felületesen megfogalmazva).

R5 és R6 arányával hogy állítunk? C1 kondi egyenáramulag csak feltöltődik de nem folyik rajta áram.

Úgy, hogy R5, vagy R6 értékét változtatjuk.
R5-höz most nem nyúlunk mert azzal eltolnánk a kimeneti munkapontot - amit már egyszer beállítottunk 30 V-ra.
R6-ot változtatjuk, hogy ne kelljen ismét a bázisosztón állítgatni a feszültséget.
Ha R6-ot a felére csökkentjük az erősítés (váltakozó-áramúlag) a kétszeresére nő. (Ez persze nem pontosan így van, mert már tudjuk, hogy az erősítés mértéke 1+R5/R6).

Ja... igen a kondik mindig olyanok, hogy egyenáramúlag szakadást mutatnak, váltóáramúlag pedig rövidzárat. Ezt nagyon jegyezd meg. Sokszor könnyebb nullával és végtelennel számolni, pontosabban így elképzelni valaminek a működését.

R6 csökkentésével megnő az erősítés de hogyan?
Elnézést a sok kérdésért.