Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Nem öltem bele sok energiát. Gondoltam, megelőzök egy csomó vitát azzal ha inkább leírom azt amire "mclaci" kíváncsi volt.
Nem akkora kihívás ide cikket írni.
Ha jó a tartalom, akkor könnyű és érdemes is.
Csak érdekességképen: annak idején sokat kísérleteztem ilyen egyszerűbb kapcsolásokkal, és sosem tetszett, hogy a nagyjelű fokozatot le kell lassítani. Aztán arra gondoltam, hogy azt, hogy ez a fokozat legyen a lassúbb másképp is el lehet érni: nem ezt kell lassítani, hanem a többi fokozat legyen ehhez képest sokkal gyorsabb. Ezért aztán pl. a bemeneti diff. erősítő tranzisztorait lecseréltem GHz-es határfrekvenciájú típusokra. A dolog működött, megszűnt a gerjedési hajlam, az erősítő szólt, csak éppen összességében alig lett jobb, mert elindult a láncreakció, ettől két másik probléma jött elő, amit ugyan lehetett kompenzálni pár plussz alkatrésszel, de attól előjött egy következő.... Ilyenkor jön az, hogy a vége egy feleslegesen bonyolult alkatrésztemetőnek tűnik. Vagy húzunk egy vonalat, és elfogadjuk, hogy inkább másik koncepció kell.
A labortáp esetében is hasonló (volt) a helyzet, csak annál a projektnél már látszik a fény az alagút végén. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2022
A bátortalant talán elhiszem, de a többinek az ellenkezőjét bizonyítottad.
A könyv egy dolog.
De megfigyeled ki foglalkozott a fiatal elektrós kíváncsi kérdéseivel? Lehetne példát venni az önzetlenségéről. Amikor valami vélhetően korszakalkotó, vagy legalábbis nem szokványos de jó dolog sül ki holmi zavaros agyalásból, akkor megint agyanarról van szó. "Mert nem hitte el hogy nem lehet A korong széléig merészkedett"
Nem mindig kell a nagyjelű fokozatot lelassítani. Rengeteg más fajta kompenzáció létezik és rengeteg kapcsolás létezik. Azt írtam, hogy ez a legegyszerűbb és a legelterjedtebb (mert egyszerű). Én sem használom soha a Miller-tagot (lásd: előerősítő, földelt kimenetű, egyéb kapcsolásaim).
Gyerekkoromban használtam BFR91-et és már nem is emlékszem mi volt PNP (majdnem) komplementere, de úgy jártam velük, mint Te. Építettem oldalanként közel száz tranzisztoros korrektort, ami mai szemmel már viccesnek tűnik nekem is.
Jó kis írás, a matematikai alapjain nem mentem végig, de ettől függetlenül elgondolkodtató. Azt sajnálom, hogy konkrét példákat és megoldásokat nem mutat be. Nekem ettől az írástól függetlenül is hasonló véleményem volt visszacsatolásról, és hangminőségről. Mondjuk a PURIFI-ban alkalmazott, első ránézésre igen bonyolultnak tűnő visszacsatolásról valószínűleg könyvet lehetne írni. Ezen kívül az ott alkalmazott megoldásokat valószínűleg nem csak kapcsolóüzemű, D osztályú, hanem pl. AB osztályú erősítőben is sikeresen lehetne használni.
A hozzászólás módosítva: Máj 28, 2022
Szerintem nagyon hasznos és alapos volt a segítő cikksorozatod, én is meríthetek belőle, én bevallom, nem nagy önismeret kell hozzá, 10-ed részét se tudtam volna tolmácsolni.
Bizony ez is igaz: Idézet: „aki képtelen elmagyarázni pár mondatban egy 7 tranzisztorból álló erősítő működését a kérdezőnek” Elég nekem, ha én - nagyjából értem. Vagyunk így néhányan, akik még ennél sokkal egyszerűbb kérdésekre is kerüljük a választ és mióta...
Én is csak nagyjából értem, mert már megint írtam hülyeséget (valaki kijavíthatta volna):
Idézet: „A legegyszerűbb és legeleterjedtebb módszer a Miller-tag használata. Ez a nagyjelű fokozatot lassítja le annyira, hogy az erősítőt "visszabillentse" instabilból, stabil állapotba.” A Miller-kondenzátor - bár korlátozza a második fokozat sávszélességét is - alapvetően az első fokozat sávszélességét csökkenti le drasztikusan. C4 látszólagos kapacitása Q2 erősítésének szorzatával nő. Ha mondjuk Q2 feszültség erősítése 500-szoros, a 100 pF-os Miller-kondi (+Cbc kapacitás) hatása olyan mintha 50 nF-ot (+(A*Cbc)) kapcsolnánk párhuzamosan R4 ellenállással. Alkalmazzák ez utóbbi kompenzálást is - akár - soros ellenállással kiegészítve. Mindkettőnek van előnye és hátránya. Nem megyek bele ennél részletesebben, mert sok oldalt kellene teleirkálni. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2022
Maradjunk a fogalmak tisztázásánál:
Amit Karesz 50 fórumtársunk írt (köszönet érte ), az nem cikk, hanem segítő jellegű hozzászólások sorozata. Alapos, és és sok energiát ölt bele , valamint hiánypótló itt. De cikk majd akkor lesz, ha a bal felső sarokban is olvasható. Gyanítom Fórumtársunk most valami hasonlót gondol, hogy: Idézet: „Nem ilyem múzsát akartam! ”
Mentségemre mondva - mármint képtelen vagyok a héttranyós megfejtésére - aki figyelemmel kíséri néhányotok itteni munkásságát, botorság lett, lenne tőlem ilyen felvilágosító, ismeretgerjesztő írásokba bocsátkozni.
Semmiféle erősítő fejlesztést, moddolást soha nem végeztem és meg is maradok ennél. Eleve a félvezetősök tanulmányozása csak a meglevő készülék javítások miatt és célirányosan a munkába, javításba vett készülékek miatt történik. Valaha az Ezermester újságokban szereplő apró kapcsolások és hozzá fűzött magyarázatok, munkapont beállítások, stb. az amit a tranzisztor, mint erősítő elem megismerésére indított. A sikerrel utánépített erősítők, beállítása, bemérése nem volt olyan nagy feladat, hogy mélyebb tanulmányokat igényelt volna, sőt, nem is érdekel(t). Remélem többeknek lejött, hogy a hsz-eid (Nem cikk, isten őrizz, mit tettem!!! ) isten igazából a Kezdők kérdéseinél (is) lenne hasznos, ami nem jelenti azt, ide minek.
Most zavartan és értetlenül bámulom a monitort. Annyira túlértékelitek azt a kis szösszenetet amit összefirkáltam itt hirtelen felindulásból, hogy ezt nem tudom hová tenni. Megpróbáltam tömören leírni egy alapkapcsolás működését... szerintem ennyi. Nincs ebben semmi rendkívüli. Reloop, Skori, Tóth Béla (abc sorrendben) - és még sokan mások - sokkal összeszedettebben, precízebben, átgondoltabban, bármikor írnának ennél százszor különbet. El is van nagyolva az egész, sok mindenre ki sem tértem, mert nagyon terjedelmes lenne.
Éppen emiatt cikket írni sincs miről. Számos alapkapcsolás létezik, a variációk száma pedig közel végtelen. Ezt nem lehet egyetlen cikkben összefoglalni. Egyetlen könyvbe sem fér bele minden, csak a töredéke annak ami az "erősítő" - mint gyűjtőfogalom - tárgykörébe tartozik. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2022
Köszönöm a részletes magyarázatot-segítséget.
Lenne még kérdésem. A fél táp beállítás a kimeneten Bázis osztó segítségével. Ha jól értelmezem Q1 tranyót annyira nyissuk, hogy E-C között meglegyen a 30Volt ami föntről folyik R5-ön keresztül.?
Nem kell szerénykedned, mert bár senki nem lehet tökéletes, valóban jól összeszedetten fogalmaztál. Ez olyan "Katt" - osan se több, se kevesebb. Viszont benne van a lényeg.
Gyakran kell kutya-cica nyelven fogalmazni, és az a nehéz, hogy azok számára legyen érthető, valamint nem utolsósorban érdekes, akik még nem tudnak csak nagyon keveset a dologról. Ez lehet elektronika, de akár borászat, vagy csillagászat. Az a legrosszabb, ha félúton eltűnik az érdeklődés. Az persze igaz, hogy akár egyetlen alkatrészről is lehetne vastag könyvet írni, de szerintem egyelőre elég ha egy ellenállása az értéke, és a terhelhetősége szerepel a tudástárban. A többi paramétere majd nyugdíjas korra ráér.
Szerintem
mlaci989 fórumtárs kérdésére kérdésére adott részletes válaszod senki normális embernél nem veri ki a biztosítékot. Kár lenne a beleölt energiába, ha kárba veszne.
Q1 bázis feszültségét állítjuk be a bemeneti osztóval. Az áramát R5 ellenálláson eső feszültség szabályozza. A bázisosztó feszültségét állítjuk be úgy, hogy a kimenet féltáp feszre (30 V-ra) álljon be.
Köszönöm a méltatást, nagyon jól esik tőled ezt hallani (látni).
Az megvan hogy a Bázis osztóval állítjuk a kimenetet féltápra. R2 csökkentjük akkor fölfele mozdul, ha növeljük akkor lefele azaz csökken a kimenet feszültsége.
De honnét jön az a feszültség Q1 Emitterére a teljes kapcsolásban.? Egyszer kell megértsem és menni fog. Idézet: „De honnét jön az a feszültség Q1 Emitterére a teljes kapcsolásban.?” A kimenetről a 2-3k-s ellenálláson keresztül. A kimenetre pedig a felső BC286+2N3055 darlingtonról jön. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2022
Leegyszerűsítem a rajzot amennyire csak lehet, így látni fogod.
Q1 kollektor áramát Q2 bázis árama, plusz R4 munka-ellenálláson átfolyó áram összege adja. Az emitter áram közel azonos a kollektor árammal. Ez az áram folyik át R5 ellenálláson és ejt U=R*I feszültséget rajta. Minden feszültség és áram értéke ott van a szimuláción. Remélem így már értesz mindent.
Nincs mit!
Mivel ez erősítős topik, és millerkapacitás, meg izé, tehát újra előjön a téma, miszerint a bemeneti tranzisztor feladata lesz a legnagyobb erősítés biztosítása. Ezért rá hárul az összes nemlineáris viselkedés kijavítása, beleértve a hangsugárzó impedanciamenetének hullámosságát és elektromos visszadolgozásának kezelését is. Most visszacsatolt erősítőről van szó természetesen. Az össze kimeneti történet a bemeneti tranzisztoron fog jelentkezni. A főnök kiadja az utasítást, a munkairányító megkötésekkel, de elvégezteti, a melós csinálja, de folyton telefonál a főnöknek hogy kicsi a furik, lassan köt a beton, elfogyott a sóder, a rámpa meg olyan meredek, hogy visszagurul a talicska. A főnök újabb döntést hoz, és így megy tovább. Hol érdemes átalakítási a folyamatot? Kapjon nagyobb hatáskört a munkairányító, és ő telefonálgasson ne a melós? Esetleg katonásan nincs telefonálgatás, de annyi melóst kell alkalmazni, hogy bőven hiba nélkül menjen a munka? Esetleg olyan művelt munkairányító kell, aki tisztában van mindennel, valamint csak ő kommunikál a főnökkel, a melós meg csak vele.
A teljes kapcsolás összes feszültsége pedig itt van.
Az áramokat az Ohm-törvényből számolhatjuk ki.
Ha már ennél az analógiánál tartunk, akkor két dolog a fontos:
1, Minél kevesebb probléma jöjjön elő, vagyis a munkás legyen ügyes. 2, Amit a munkás nem tud megoldani, annak a megoldása minél gyorsabb legyen. Visszatérve az elektronikára: 1, Önmagában is minél lineárisabb legyen az erősítő 2, A hibakorrekció legyen minél gyorsabb, hogy a tranziens intermoduláció kiküszöbölhető legyen. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2022
Mindjárt jönnek hozzám, de addig írok.
Most kezdünk belemenni a részletekbe, de ez talán nem baj. A feszültség-erősítés oroszlánrésze (a jelen kapcsolásban) Q2-re hárul. Nevezzük el ezt Au2-nek. Ha a visszacsatoló hurkot felvágjuk az látjuk, hogy Q1 kb. 10-szeresen erősít feszültséget. Ha bekötjük a vcs hálózat feszültség osztóját, stabilizáljuk a fesz erősítést. Ekkor Q1 feszültség-erősítése fog annyira lecsökkenni, hogy a visszacsatolt erősítés mindig 10+1 legyen. Ebben a példában Q1-nek két bemenete és egy kimenete van. A bázis felől nézve földelt kollektoros a kapcsolás, a vcs kör felől nézve földelt bázisú. Q1 tulajdonképpen egy keverő fokozat, azaz ő a bemeneti összegző erősítő. Az teljes végfok torzítása akkor lehetne nulla, ha Q1-nek sem az áram, sem a feszültsége, sem a hőmérséklete nem változna. Ehhez egyrészt végtelennek kellene lennie a nyílthurkú erősítésnek, de Uce fesz még ekkor sem lenne állandó. De ez utóbbi sem megoldhatatlan feladat: a kapcsolást invertálóvá kell tenni. Nem-invertáló kapcsolásnál a bemeneti tranzisztor kívül esik a visszacsatoló hurkon, tehát a teljes torzítás minimum akkora lesz , mint az ő saját torzítása. Invertáló kapcsolásnál a bemeneti fokozatot is bevonjuk a visszacsatoló hurokba - ez a két vcs közötti alapvető különbség. Kihagytam néhány fontos szót a kapkodásban. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2022
Bocs Karesz, nem kritika, csak mclaci épülésére még talán elmagyarázhatnád neki a nyugalmi áram beállító BC107-el megvalósított feszültség generátor működését, meg hogy miért is fontos a termikus kapcsolat. Illetve a végtranzisztorok emitter ágában lévő kis értékű ellenállások szerepét. Meg esetleg a "bootstrap" fogalmát, és szerepét.
Nos "A" osztály esetén rá lehet bízni a melósra (melósokra) a pontos munkát, azaz SE vagy Push-pull esetén még az egyforma tehetség sem kötelező. "AB" osztályban, főleg erős "B" osztályhoz közeli munkapontban már műszakváltáskori gondok elő fognak jönni. Itt megint csak a felettes segíthet.
Komplementer, vagyis annak mondott félvezetők esetén sem hivatalos, sem saját mérések alapján szerzett adatok szerint sem lehetséges olyan munkapont létrehozása, ahol a két félhullám úgy összefésülhető hogy nem jelentkezik keresztezési valamint a komplementer párok eltérő viselkedése miatti torzítás. De a kvázikomplementer kapcsolás sem megoldás. Más szóval nincs tökéletes végtranzisztor, vagyis szükséges a visszacsatolás, és ez az igény alacsony áramú munkapontnál még határozottabban jelentkezik. Még bele kell merülnöm jobban, de talán nem tévedek sokat, ha egy visszacsatolt rendszer nyílthurkú erősítése és a hurokerősítés hányadosa nem lehet nagyobb 1-nél azon a frekvencián, ahol a visszacsatolt kör fázistolása eléri a 180 fokot. Ez korlátozza a visszacsatolás tényezőt, vele együtt a torzítás csökkentésének lehetőségét is lassú félvezetők esetén. Hacsak a visszacsatoló hálózatot nem tesszük frekvencia és fázisfüggővé.
Sziasztok.
Az alábbi kapcsolással kapcsolatban szeretném kikérni a véleményeteket: https://oshwlab.com/Martin_R/bipolar-amp-mn2488-mp1620 Építette-e már valaki? +-55v-ról lehet-e járatni? Lenne hozzá végtranzisztorom és tápegységem is. Üdv. Gábor. A hozzászólás módosítva: Máj 29, 2022
Idézet: „csak mclaci épülésére még talán elmagyarázhatnád neki a nyugalmi áram beállító BC107-el megvalósított feszültség generátor működését, meg hogy miért is fontos a termikus kapcsolat.” Meg hogy miért nem szabad így kivitelezni, a kontakthiba esetleges végzetes hatásai miatt.
Előbb várjuk meg, hogy érti-e azt amiről eddig szó volt, aztán majd valószínűleg kérdezni fog még.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |