Engem érdekel, izgatnak az érdekes megoldások. Azt viszont nem egészen értem, hogy a trapéz zavar szempontjából megegyezik a szinusszal.
A kimeneti szűrőhöz pedig jó nagy doboz kell ezen a teljesítményen, bár ez a PWM frekvenciájától is függ. A fotók alapján annyira nem is vészes.

Mivel a PWM fix frekvencián üzemel, így a kimeneti aluláteresztő szűrő hatékonyan kombinálható lyukszűrővel is - így összességében fizikailag kisebb méretű L-C elemekből állhat, ugyanakkor hatékonyabban szűri ki a PWM impulzusait.

Zavar szempontjából lényeges, hogy ne legyen meredek fel/lefutású feszültség/áram a pákán, ez nem csak alacsony frekvenciás szinusszal érhető el, hanem kis felfutási meredekségű trapézjellel is. A trapézjelnek két előnye van: azonos effektív értékhez alacsonyabb csúcsérték tartozik, könnyebben leprogramozható. A felharmonikus tartalma valóban nagyobb mint a szinuszjelé, de itt 50Hz-es szinuszról (100Hz abszolútérték képzett szinuszról a graetz miatt) és/vagy 25Hz-es trapézjelről beszélünk, és egyiknek sincs komoly nagyfrekvenciás tartományba eső felharmonikus tartalma.

Skori barátom már meg is válaszolta a lényeget. 160kHz-es PWM frekvenciát használok, így egy 15uH-s és egy 1uH-s tekerccsel gyakorlatilag pár mV rms-re ki lehet szűrni a zavarokat. A trapéz FFT-jét nem néztem meg, de biztos vagyok benne, hogy maximum pár kHz-es a legnagyobb felharmónikusa, amit a páka kábele nem fog tudni kisugározni, már csak azért sem, mert szorosan egymás mellett megy a két vezeték. Az egész nyák kb 8x8cm-es, 4 rétegű, szóval nem oly vészesen nagy. Igaz nagy részben smd, sok 0402-vel, de 1-2 óra alatt összerakható.

Az esetleges nagyfrekvenciás termékeket (amit le tudna sugározni a páka és vezetéke) a kimenőszűrő meg hatékonyan kiszűri.

Azért ne ess abba a tévedésbe, amit a France Telekom müszaki igazgatoja probált nekem eladni, hogy a náluk használt telefondrotokban a drotok sodorva vannak, ezért nincs ( nagyon kicsi) kisugárzásuk, amikor én komoly müszerrel a kezemben bizonyitottam be, hogy az akkoriban bevezetett ADSL technologia milyen nagyfrekveciás szemetet visz minden lakásba.

A csavart érpár sugárzása lényegesen kisebb, mint a sima érpáré - ez közismert tény.

A sugárzás frekvenciafüggő. A páka vezetékébe csak alacsonyfrekvenciás jel megy, mert a nagyfrekvenciás komponenseket, a PWM után szűrő igen nagy mértékben csillapítja, mivel nem csak aluláteresztő szűrő, hanem a legnagyobb amplitúdójú összetevőre lyukszűrő is van benne.

Kisebb ( de nem lényegesen) és nem tünik el, különben mire találták volna fel a koaxiális kábelt.

Az, hogy a csavart érpár mekkora csillapítással bír milyen frekvenciákon, az a digitális forrasztóállomás témájának szempontjából teljesen irreleváns, mivel itt ezekhez képest szinte DC-t viszünk át.

Na majd erre gondolj, ha valamilyen zavarra érzékeny szerkezetet fogsz épiteni/javitani bekapcsolt pákával. Volt már olyan eset, hogy a méröberendezés kapcsitápja hamisitotta meg a mérés eredményét.

Még ízlelgetem ezt a trapézjel dolgot. Ha lyukszűrőt alkalmazunk, és maradunk a 160 kHz-es PWM frekvenciánál, akkor a lyukszűrőt erre a frekvenciára kell hangolni? Vagy esetleg egy felharmonikusra? és az aluláteresztő szűrőt az 50 Hz és a 160 kHz közé hova érdemes hangolni?

160kHz-re kell hangolni a lyukszűrőt, mert az LC szűrő után már csak egy viszonylag kis amplitúdójú 160 khz-es sznusz lesz. A másik szűrőt meg a kiadott frekvencia minimum 5x-esére illik méretezni, nálunk ez jóval feljebb van, mert nem akartam nagy tekercseket.

Nekem egy dolog nem világos itt, ha nem a fűtőbetét az integrátor, hanem kimeneti szűrőt alkalmazol a PWM jel után, miért kell a sin, trapéz, akármi egy egyszerű szabályozott DC jel helyett?!!

Idézet:
„így is kb 0,4 másodperc alatt felfűt.”

Gondolom ez valami elírás lehet....

Azért, mert akkor ugyanúgy van egy meredek feszültség ugrás a jelben, mivel meg is kell tudni mérni a páka hőmérékletét, ezért 20ms-onként ki kell kapcsolni a dc feszültséget. Nyilván enneka
felharmónikus tartalma sokkal több mint a trapéz jelnek. Természetesen már ez is sokkal jobb mint a sima pwm szabályzás, de a kikapcsolgatás végett úgy is lehetne hallani pici pattogó hangot. Ez főleg a weller forró csipesznél hallatszik (WXMP).


Nem elírás, a 210-es jbc páka ennyi idő alatt fűt fel, szkóppal mértem meg.

Szóval, ha jól értelmezem, lényegében a hőmérséklet mérés miatt van a trapéz(sin) jelforma(azon túl, hogy ne legyen sok felharmonikus tartalma ennek a folyamatnak)


Nem ismerem azt a hegyet..., de amennyire láttam, egy elég kisméretű hegy, ami így elég gyorsan fűthetőnek tűnik! Na de hogy 400msec alatt 300C-ot változzon a hőmérséklete..., az számomra elég futurisztikusnak tűnik
De ha képes is lenne rá..., hogyan tudnád ezt kicsit is kordában tartani egy 20msec-es mérési gyakoriságú szabályozással??! Két mérés közben 30C-ot is változhat a hőmérséklet..., ezt lekövetni szerintem inkább 1-2msec-es gyakorisággal lehetne megoldani szerintem....

Igen, így van.

Nekem is, de tényleg ennyi idő alatt felfűt, sőt 24V-ról sokkal gyorsabban is, úgy kb 100-150ms elég 25 fokról 350-re fűteni.


Ugye erre való a PID szabályáz. Két mérés közötti hőmérékletváltozából meg tudja mondani, mennyi legyen a pwm, hogy utána jó legyen... Nyilván a 30 fok változás a maximum fűtőteljesítményre vonatkozik, amikor már kezdi elérni a hőfokot, akkor jóval kisebb teljesítményen megy. Hogy számszerű adatokkal is tudjak szolgálni, a 210-es páka kb rms 2V-ral tartja a 350 fokot. (kb 1,5W)

Szerintem ott valami durva hiba lehet a tesztedben! El nem tudom képzelni azt, hogy 3500C/sec sebességgel fűtődjön fel valami, aminek meg kell állnia mondjuk 350C-on. Egy pákahegynél ez fizikai képtelenség! Még a wolfram szálas izzóknál sem megy ez, max a kisebbeknél. De ott ugye nem kell hirtelen megállni 350C-on sem...
Adatlap van erről a pákahegyről valahol? Mert ha legalább a 2sec-et tudja, már akár invesztálnék én is egy ilyen hegybe...


A PID nem ezt mondja meg, hanem fokozatos közelítéssel tippeli meg, milyen irányba, és mennyit kellene szabályozni! Tehát nagyon nem mindegy a dinamikája a szabályozásnak sem! És ugye, minden ilyen szerkezetnek van egy hőtehetetlensége is, ami fázistolást okoz a szabályozásban! Nem annyira triviális, hogyan lehet mechanikailag kialakítani egy hegyet, hogy a fűtőbetét és az érzékelő annyira merev hőkapcsolatban legyen egymással, hogy egy ilyen gyors fűtést/szabályozást meg lehessen valósítani vele!

Működik már a PID szabályozás a pákával?

Ez a 3500 fok / sec nyilván akkor van, ha 24V-ot ad ki a szabályó. Ez kb 200W teljesítmény azon a kb 2mm vastag és 1 centi hosszú pákán. Nyilván eszméletlen gyorsan melegszik. Kb 1 másodperc alatt vörösizzásig lehet hevíteni. 2-t sikerült is kinyírnom a fejlesztés alatt.

A pid már nyilván működik, mert anélkül ez az egész teljesen használhatlan lenne. De pid-t nem most kellett kitalálnom, mert már az előző pákákba az elég jól ki lett találva, itt csak átmásoltam, és a végén gyököt vontam a pwm értékből, mert ugye most feszt szabályzunk, előtte meg kitöltést.

Nem ismerem a 210-est, de a 245-ös hegy fűtése 2,25 ohm, azt nem nehéz 24V-tal kinyírni. Eleve ezért is használom alacsonyabb feszről, nekem nem kell hogy 4-5s alatt felfűtsön, ki tudom várni azt a 18 másodpercet. Nem is barnul meg feketedik tőle a hegy. Üzem közben 6A-es csúcsáramok folynak csak, a kezdeti felfűtéskor még annyi sem, mert olyankor jobban beesik a táp.
Egyébként másnál láttam olyat, hogy semmiféle szabályozót nem használ hozzá az illető, hanem csak simán DC-ről fűti, nincs hőfokszabályozás sem. Alkatrészeket ki be forrasztani úgy is jó, ott nincs nagy hőelvonás.

Tudom, nyírtam már ki 245-ös hegyet is. Én viszont szeretem ha gyorsan felfűt, amúgy sem a fűtőszál fog tönkemeni előbb, hanem a bevonat, meg ugye a páka van értem, nem én érte, hogy jajj szegénynek jó legyen....

Kinek a pap/kinek a papné, nekem nem jó, már a tudat sem, ennyi erővel lidl-es forróvégű eszközzel is forrszthatnék. De nyilván az illető nem 6-8 rétegű nyákokon forraszt 0402-es smd-t a teliföldre

Mondjuk én el nem tudom képzelni, hogy mitől lenne az jobb nekem ha 10 másodperccel gyorsabban fűtene fel, amikor a munkafolyamat amúgy is jóval tovább tart, de ez legyen az én bajom.
Az illető nem forraszt 6 de még 2 rétegű nyákot sem, mezei 1 rétegű, jobbára gyári bakelit nyákokon javít. Ha jól emlékszem valami olyat mondott hogy kereken 5V-ról hajtva lesz 340 fokos a hegy, kipróbáltam egy itthoni heggyel és tényleg úgy van. Mondjuk ő tesz még oda egy kis nyitófeszű shottky-t is, mert a bakelit nem szereti a 300 foknál melegebbet mert elenged a ragasztója és feljön a fólia. Egy mezei 5V/3A-es táp a "forrasztóállomása".

Én lerágnám a kezem ha több mint 10 másodpercet kellene várnom. Manapság, mióta a nagytöbbségben a 210-es pákát használom, kb örökkévalóságnak tűnik az a 3-4 másodperc amíg felfűt a 245-ös. Én sokszor cserélek hegyeket is, és nyilván akkor én várok a pákára, hogy felfűtsön. Az idő meg drága ahhoz, hogy azzal menjen, hogy várok a pákára. Meg miért is várnék többet, ha felfűt sokkal hamarabb is??? Nyilván nem a páka felfűtése viszi el az idő nagy részét, csak számomra sokkal kényelmesebb, hogy a lehető leghamarabb felfűt. Az új állomás már kb 26V-al fog felfűteni, hogy kompenzáljam a 245-ös páka vezetékén eső feszültséget is.

Magamon is észreveszem, hogy változik a hozzáállásom a dolgokhoz. Régen utáltam az SMD alkatrészeket, mert nem látom jól - csak szemüveggel. Aztán sok éven át különféle elektronikákat - paneleket terveztem, és az évek múlásával egyre több SMD alkatrész került fel a panelekre, nem csak a munkahelyen, hanem a saját áramköreimre is. A minap a suliban volt 4...5 lyukas órám. Bevittem a mikroszkópot, és nekiálltam 25db egyforma kis panelt beültetni. Utólag megszámoltam: ez alatt az idő alatt panelenként 25db SMD alkatrészt forrasztottam be. Azaz összesen 625 alkatrészt. Ebben benne van az alkatrészek kicsomagolása és előkészítése is. Alkatrészenként 2...3 forrasztás, tehát egy forrasztásra mindössze néhány másodperc jutott (még akkor is, ha a "holtidőket" nem számolnám - pl csipesszel felvenni az alkatrészt odailleszteni stb...). Ha arra kellett volna várnom pl., hogy a páka átmelegítse a felületet, vagy, hogy a tartóból kivéve újra üzemi hőfokra melegedjen (a 150°C-os standby-ból), akkor ennek csak a töredéke ment volna. Amikor ráteszem egy hideg felületre a pákát, a PID már tolja is fel a teljesítményt, kis mértékben - de előre "megsaccolva", hogy mennyire lesz szükség a hőfokon tartáshoz. Ez annyira rövid idő alatt zajlik le, hogy nem tudom olyan gyorsan tolni az ónt, és egy pillanaton belül át is olvadt az egész, jöhet a következő forrasztás.
Ha valaki ezt mondja nekem 10 éve, hogy néhány óra alatt több mint 600 alkatrészt "felszórok" a nyákokra, úgy, hogy utána mindegyik működik is, talán el sem hiszem.
De ehhez igenis kell egy olyan páka, amivel lehet ilyen tempóban dolgozni, úgy, hogy közben mégsem akkora a hőfok, hogy elégeti az ónt.

Nem versenyzek forrasztás közben, és nem is órabérben csinálom. Ennek ellenére soha nem kell várnom semmire, mert bekapcsolom a pákát és meleg mire forrasztanom kell. Nincs rajta alvó (készenléti) állapot sem, pont ezért. A kezembe veszem és meleg. Forrasztok ha kedvem tartja, vagy hoznak javítani valót, és nem forrasztok ha nem. Ennyi. De sok embert ismerek aki napi szinten ebből él, vállalkozásként, vagy csak feketén, munkanélküliként, de ők is elvannak még egy kattogós wellerrel is, és a hajuk sem amiatt hullik, hogy nem fűt fel fél másodperc alatt a páka...
Nem hajtja őket a tatár.
Amit "eladni" próbálsz mint tulajdonság, nos ahhoz meg a JBC alapból kismiska, azt rendesen csak a Metcal tudja, a hagyományos elvű pákák közül egyik sem, akármilyen szabályozóval sem.

Azt nem tudom mit akar Skori eladni, és Metcal pákához sem tudok viszonyítani. De nekem van Skori-s állomásom, és vannak hozzám JBC pákáim, tehát a használhatóságot meg tudom ítélni. Minden korábbi pákámhoz képest óriási előrelépés a JBC. Még nem volt olyan forrasztási feladatom, amihez ne alkalmazkodott volna azonnal a páka.
Próbálod mellékes körülménnyé tenni a felfűtési sebességet, pedig nekem ez kulcsfontosságúnak tűnik, hiszen nem a bekapcsoláskori felfűtés a lényeg (én szeretem ha gyorsan felfűt), hanem hogy mennyire tudja pótolni a forrasztáskori hőelvonást. Ebben nekem a JBC maximálisan teljesít.

Nekem ez a pár hozzászólásod már kimeríti a trollkodás fogalmát. Készítek egy csúcskategóriás állomást minden tekintetben, és te ezt az ismerősöd szabályzás nélküli pákájával hasonlítod. (nameg a metcallal, amit nyilván ismerek, és tudom, hogy nem hiszed el, de semmivel sem jobb, sőt.. mint a jbc.) Nincs több hozzáfűzni valóm a ehhez.

Azért mondja, hogy kismiska, mert fogalma sincs miről beszél. Sohasem próbálta azt a pákát egy normális szabályzással, ez szinte biztos.

Szia!
Csak annyit mondanék erről, hogy tartsuk tiszteletben mások véleményét, még ha az messze is van a sajátunktól.
Ha feltennéd a kapcsolási rajzot, én nagyon örülnék neki, könnyen lehet, hogy meg is szeretném építeni. Nagyon bosszant, hogy a mezei pákám, amit évek óta általában megelégedéssel használok, odaragad egy PC-s alaplap javításakor, vagy más hasonló teli-GND-s NYÁK-hoz. Azért pedig nem akarom 450 fokra feltekerni a hőmérsékletet, mert az már a rézfólia felválását eredményezheti.
Ha láthatjuk a kapcs.rajzot, akkor mindenki eldöntheti, hogy utánépíti, vagy éppen kritizálja. Ezért is kell egy fokú bátorság a kapcsolási rajzunk nyilvánosság elé tárásához. Természetesen a kritikákat is illik építő jelleggel megfogalmazni.
Ha nem így teszünk, akkor kihal az oldal, az pedig egyetlen hobbistának sem jó.
"Csak a puffin ad neked erőt és mindent lebíró akaratot!"

Nem a kritikákkal van a baj hanem azzal, ahogy Ge Lee azt bizonygatja, hogy az a jó, ami nem jó. Olyan, mintha egy autónepper azért adná drágábban az autót mert nincs benne klíma. Te az úgy sem használnád hiába is lenne benne és egyébként is hülyeség az egész, kár is kipróbálnod, az csak egy műszaki baki egyes autókban.

Szövegértési problémáid vannak? Ezt hol olvastad ki az írásomból? Ilyet soha sehol nem állítottam! Azt ecseteltem, hogy 10 forrasztó emberből 9-nek soha nincs szüksége egy ilyen szabályozóra. Ha érdekel, azt is megmutatom hogy ha lenne is, akkor is miért nincs mégse, lásd a képen. Ahol egy 22-es rézcső van amit a 245-ös JBC-vel ónoztam le. Igen, spéci szabályozó nélkül! Ugyanis, ahhoz, hogy egy ilyen műveletet meg lehessen a JBC heggyel csinálni, nem spéci szabályozó kell, hanem combos táp, ami bírja az után fűtés igényét! Azzal a táppal amit én használok hozzá ez nyilván lehetetlen, de amint átteszem a szabályozót a 20A-es labortápra, meg a 16V helyett 25V-ot adok neki, akkor mindjárt menni fog ezzel is.
Csak ugye, ez nem erre való, nem viccből írja rá a gyártó hogy 50W. Lehet hajtani akármennyivel (is), csak akkor nem kell csodálkozni rajta ha szétég, vagy töredéke idő alatt megy tönkre. Valamelyik blogon volt egy grafikon, egyik tengelyen a fűtőteljesítmény a másikon az élettartam, beszédes volt.
Ha csövet vagy ujjnyi vastag hegesztőkábelt akarok ónozni, nyilván nem ezzel fogom csinálni, hanem azzal a pákával ami arra való. Meg azt sem nagyon értem, hogy mit szeretnétek, mit várnátok el még egy tollbetét méretű fűtőbetét-hegy párostól??? Hogy ereszcsatornát is forrasszon?