Az R6 lehúzót nem csak fethez kell betenni? Tranzisztorhoz nem szoktak úgy tudom. Vagy mire fel?

Korrekt kapcsolásokban szoktak. Ha nincs, akkor a kollektor-bázis közötti szivárgó áram valamennyire tudja vezérelni a tranzisztort, és nem zár le teljesen. Kapcsoló üzemben pedig a kikapcsolást segíti azzal, hogy a bázisrétegben lévő töltést gyorsabban levezeti. (Vagy negyven éve én is megtapasztaltam ezt, egy teljesítménytranzisztor füstölt el a lehúzó ellenállás hiánya miatt...)

Oké, akkor jegyzem.

Mikor még a logikai áramkörökben Ge tranzisztorokat használtunk, enélkül nem is igazán működtek az áramkörök, olyan nagy volt a kikapcsolási idő, ráadásul igencsak hőmérsékletfüggő volt. Ezért aztán ezt az ellenállást némi negatív feszültségre kellett kötni.

R5 lesz az a lehúzó, nemde?

Ebben a kapcsolásban mi adja a küszöbfeszültséget? Amikor pld.: 100V-nál kapcsoljon a relé. 10V zener így nem jó, értéke sem. Szerintem ha egy pld.: 91V vagy 100V zener lenne opto dióda felett áramkorlátozó ellenállásokkal, optodióda GND-n más nem, jó lehetne. Deszkamodell próbával belőhető.

Ja de, csak én a régi rajzomról néztem, de az a kép már nem került feltöltésre.
Az új rajzon meg fordítva van mint látható.

100V-nál már rég be kell kapcsolnia. A küszöbfeszültség pont a 10V-os zéner, ami lehet nagyobb is.
Meg hozzáadódik az IR dióda feszültsége is. Tehát kb 10+IRV feszültségnél kezd el áram folyni az opto CE átmeneten ami vezérli a tranzisztort. A P1 meg ad némi szabályozhatóságot.
A rajz szerint 0-11V közt ki, 11-100V közt be van kapcsolva a relé.
De Z lehet 20V -is, akkor 0-21V relé ki, 21-100V relé be. Legalább is ez az elmélet.

Ui.: Kb amúgy ugyan az mint amit itt javasoltál ha jól értem, csak te kihagytad az optót.

Én azt hittem, 60V illetve 100V-nál kell bekapcsolni a relének. Ha 11V felett bekapcsoljon, akkor a zener alá nem kell ellenállás, hanem csak opto led és GND. Zener felett kell ellenállás, értéke kritikus, ez határozza meg az opto led áramát, azaz opto tranzisztor nyitását. 11V felett nyit a zener, így az opto tranzisztort is nyitja, eszerint kell utána az áramkör. Jelen kapcsolásnál a napelem feszültség közepén van a zener által adott 10V, mivel az alsó 2x2.2K és felső 2x2.2K feszültségosztó pont felezi a napelem feszültséget, itt lesz a zener 10V.

Igen, kb. úgy, ahogy visszább tranzisztorral írtam.

Abból a szempontból, hogy épp milyen potenciálon van a zéner meg az IR, nem befolyásolja a 11V-os küszöbfeszültséget. De egyébként igen én is a testre terveztem először az IR+Z alkatrészt, és fölé az ellenállásokat, szóval úgy lesz mentve...

Egyébként a fordított dióda mi célt szolgál azon a leden? Úgy tudtam, ezt inkább relénél szokták használni a kikapcsolási feszültséglökés megfogására, de egy IR leden mi értelme?

Igazad van, ezt benéztem. Viszont jobb a gnd-hez rögzíteni a 11V -ot, mert osztó közepén "lebegő" 11V nem szerencsés, ha nagy ellenállás értékek kellenek, zavarérzékeny lesz.

Az opto Led zárófeszültségét védi. Mert 100V esetén akár a bekötés alatt is lehet fordított feszültség vagy potenciál. Ha AC optot használsz, akkor automatikusan teljesül és tök mindegy hogy kötöd be a 100V-ra. (Mondjuk ahhoz két ellenkapcsolt zéner is kell.)
Egyébként ha igaz, biztonsági kapcsoló is van a PV körben és ott nem tudni ki bont elsőként.

Sziasztok!
IN-13 csövet szeretnék tesztelni. A neten talált infók alapján raktam össze a mellékelt kapcsolást (elnézést a minőségért, nem vagyok gyakorlott rajzoló), de valami nem stimmel. A nyaláb elindul aluról de nem növekszik egy idő után hanem kb egy 3 cm rész "felkúszik" a cső tetejére. Mi a hiba az elgondolásban?

Akkor ha jól értem, akkor van szerepe, ha bekötésnél véletlen fordítva kötöm be a tápfeszültséget?
Ha elsőre eltalálom a polaritást és jól kötöm be, akkor meg nincs is szerepe?

Így van, érdemes a biztonságra is mindig gondolni.

Szia!
Itt az adatlap és a teszt áramkör:

Bővebben: Link
2-3 kivezetést nem cserélted el?

Szia!
Elvileg a 2-es az fixen a középső, az 1-3-at próbáltam cserélgetni de nem lett sokkal jobb a helyzet.

24V váltófesz mellett szeretnék áramot mérni PIC-el.
Van egy ACS712-es modulom.

Ami kapcsolást idáig találtam annál úgy oldották meg hogy sürün mintavételeztek és megkeresték a legy nagyobb és leg kisebb értéket, majd azzal számoltak.

Nekem nem kell nagy pontosság, 100mA-es saccolás már elegendő, viszont a proci elég elfoglalalt, szerintem nem tudna elég sűrűn mintát venni.

Az alábbi kapcsolás mennyire lehet működő képes?

Inkább így, lásd melléklet. Ez csak akkor használható, ha nincsenek viszonylag gyors változások a felvett áramban (illetve vannak, de nem érdekelnek), az RC tag "átlagol". Pontosan milyen kontrollerről beszélünk? Hátha egyszerűen megoldható a feladat.

Lehet az ACS kimenetét is egyenirányítani, opamp-os egyenirányító kapcsolásal. Ennek a kimenetén már csak DC-t kell mérned. De akár áramváltóval is mérhetnél, annak még tápfesz sem kell (és lehet a szekunder oldalon egyenirányítani).

Egy műveleti erősítős egyenirányító kicsit összetettebb mint egy egyszer diódahíd, áramváltó után is az kellene a diódák helyett.

Áramváltó függő. Ha az áramváltó megfelelő nagyságú feszültséget tud adni, akkor a kimenete (egy bizonyos határon belül) áramgenerátorként viselkedik. Kicsi nyitófeszültségű (schottky) diódákkal probléma nélkül lehet egyenirányítani, aktív elektronika nélkül is. Vettem pl. olyan panelbe ültethető áramváltót, ami majdnem 10V kimenő feszültségig használható. Egy graetz majd a DC oldalán sönt, össz. feszültség értékéig egész lineárisan viselkedik. Persze ez nem preciziós mérésre való, de teljesen jól használható.

Szimuláció. Egy 1000 áttételű áramváltó kb. ezred részére csökkenti az áramváltó után a graetz által bevitt hibát (ha nem telítődik a vasmagja). 1% pontosságú mérés igénye esetén ez akár elegendő is lehet.
Pontosabb méréshez, az áramváltó kezdeti telítődése, és a mágnesezőárama által bevitt mérési hiba, szoftveresen kompenzálható, ha néhány ponton kalibráljuk a mérőeszközünket (közötte meg pl. lin. interpoláció) - de ez csak attól függ mennyire pontos mérést szeretnénk..

A második ábrán azért van kisebb érték mert itt az abszolút középértéket kapjuk meg (csúcsérték * 2/PI + a megmaradó hullámosság, ami a konditól függ) Effektív értékhez pl. a söntön lehet módosítani.

Köszönöm mindenkinek az infót ...
Első körben Bakman megoldását próbálom ki ...

Egyébként PIC16F887 lesz a feldolgozó...

Próbáltam tölteni 9V és akkun mérve az akku veszi a töltést, de a panelen elkezd melegedni 2 dióda.

Nem opció újabb kontroller? Csomó SW kört meg lehet spórólni az újabb beépített HW perifériákkal. Ha már ennyire elfoglalt szegény.

Ebben van valami és nem is csak az újabb HW-k miatt... Nemrég vettem egy 18F67K40-et felébe kerül mint a 16F887, viszont belső órajelről is tud 64MHz-et

világítós kapcsoló bekötése

Szégyen, de nem boldogulok az alábbi kapcsoló bekötésével.

https://www.hestore.hu/prod_10038585.html

Trafó primer körébe kötve,sorosan, vagy kapcsolja a trafót,de nem világít a benne
lévő izzó vagy világít az izzó, de nem megy a trafó.
Nagyon nagy a benne lévő glimm lámpa ellenállása.
Sorba kötve, lehet hogy ezért nem indul el a trafó ?
Ha 1-2 láb kapcsol, 2-3 lábon van a glimm izzó.
A 230V egyik ága direktbe megy trafóra, a másikba kötném ezt a kapcsolót.
Valószínűleg párhuzamosan kéne kötni az izzót, de azt meg hogy ?
Talán 1 és 3-ra a bejövő vezetéket és a 2-3 az elmenő a trafóra.Így talán jó lenne ?