Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Most, hogy nem füstöl gerjedés közben, érdemes volna kipróbálni, hogy a tápágból kikerülnek az előtét ellenállások és a táp pufferére közvetlenül csatlakozik az erősítő ebben a lebutított formában. Legrosszabb esetben a 750 Ω ellenálláson 20 mA folyhat ami a tranzisztorban nem okozhat kárt.
Persze lehetőleg röviden huzalozva a deszka modellt. Nem ez lenne az első erősítő, ami kizárólag a védelmi célt szolgáló ellenállás miatt makacsul gerjed. A hálózati körben gondolom használsz soros izzót.
Füstölés azért nem volt, a védő ellenállásokat kivéve. Próbálom kordában tartani a melegedést az áramkorlátokkal, illetve a szakaszos bekapcsolással. A huzalozást már árnyékolt vezetékekre cseréltem a végfokozat érzékenysége miatt. Valahol éreztem már az építés előtt is, hogy ezzel az erősítővel meggyűlik majd a bajom. Érthetetlenül állok az előtt, hogy egy egyébként sorozatgyártott erősítő ilyen hibát produkál.
Persze lehetőleg röviden huzalozva a deszka modellt.
Hát igen! A hozzászólás módosítva: Okt 16, 2024
Elnézve a hosszú küzdelmedet, az a helyzet, hogy egy erősítő nem karácsonyfadísz, nem villanyvezetékek hálózata, szóval vannak a világon építési elméletek, amikkel el lehet kerülni a parazita dolgokat. Ilyen például a csillagpontos szerelés, a megfelelő vezeték keresztmetszet, stb.
A gyári készülékeket így be sem kapcsolják. Én ha hibát találok, például egy elektrolit kondenzátort, akkor az összeset kicserélem újra, mivel egy újnak a régiektől eltérő képességei vannak. De a tranzisztoroknál is lehet ilyen probléma. Még a hangszóróknál is ajánlatos sztereóban az azonos gyártású darabok vásárlása ha egyet kell cserélni. Szóval vannak ajánlatos betartandó dolgok, ha jót akar az emberfia.
A gyári vezetékelés így néz ki az egy, illetve a két csatornás modellnél. Ezek ilyen formában probléma nélkül üzemelnek. Értem, illetve többnyire tudom is az építési szabályokat. Próbálom azokat aszerint betartani, hogy milyen érzékenynek tartom az adott kapcsolást.
Manapság, amikor egy közönséges trafót is aranyáron tekernek, meg egy vagyon egy ócska pufferkondi is, én biztosan nem állnék neki a "szóljon valahogy" kategóriában bármit is fabrikálni. Veszel egy ilyet, nem kell görcsölni semmivel mert készen van, akár egy 12V-os akkuról vagy valami erősebb dugasztápról is elmegy, rákötöd a jelforrást meg a kimenetre a hangszórókat és szól. Az árához képest szerintem egész jól.
Jó, hát amennyire én látom, high-end szint alatt nem igazán éri meg semmilyen erősítőt építeni, amikor Vaterán térdig járni a régi hifi cuccokban. Szóval ez részben játék is, a cél nem csak a végeredmény, hanem maga az építés is.
Ilyen D-osztályú erősítő modulom amúgy van (kettő is), csak van egy olyan nyűgöm, hogy nem szeretek dugasztápokat állandó jelleggel bedugva tartani, amikor nem megy a készülék. Persze kibonthatnék egyet és beépíthetném a dobozba...
Nem gondolnám mai darabnak, mivel még van benne hagyományos hűtőborda. Ám a hőpuffer már nincs, ami hőtorlódásra utal. Így az egész borda felülete ugyanolyan meleg tud lenni. Tehát igencsak meleg lehet a dobozba. A dobozzal legalább nem spóroltak... Az ilyen készülékek alapvető problémája a kondik idő előtti kiszáradása. Kondik, ha valaki ilyet vesz használtan, számolni a kell az elektrolit kondenzátorok cseréjével, mivel a dobozban adódó hőáramlás függvényében eltérő állapotban lehetnek az ekondik benne. Hogy ez mit jelent nagy teljesítménynél ilyen gubancos, összefogott kábelezésnél? Bizonyos teljesítmény felett összevissza áramfolyások keletkeznek a paneleken, és ez az ilyen kivitelezésen remekül további anomáliákhoz vezet. Egy gyári készülék ma már nem nagyon minta egy bizonyos összeghatár alatt!
Azért ne feledjük a régi használt erősítő olyan, mint egy régi használt autó. Tetszetős "békebeli" küllem, de már semmi túlzás a használatában, mert jön a meglepetés... Persze a polcon jól néz ki még. Az meg hogy kinek pap, kinek a papné, az már magánügy.
Idézet: „Azért ne feledjük a régi használt erősítő olyan, mint egy régi használt autó.” Svájci nem dohányzó fogorvos özvegyétől, végig garázsban tartva. Csak komolyzenét hallgattak rajta, soha semmi rock és black metál, még orgona sem. Évente minden kondenzátor szakszervízben cserélve, low esr.
Nem is mai technika, de ez szerintem látszik a kapcsolásból is. Konkrétan a kilencvenes évek eleje. Viszont most nem a gyári készülékekről van szó. Ebből kezdtem el utánépíteni. Új nyák, új alkatrészek, stb. A képek csak a vezetékelés miatt kerültek fel. Nem valószínűsítem, hogy ez lenne a problémám forrása. Számítok külső zajokra, illetve lehetséges gerjedésre, de akkorára nem, hogy felborítsa az egész kapcsolás működését.
Persze, de még ha javítani kell, akkor is kevesebb munka és pénz egy használt erősítőt beszerezni, mint alkatrészekből megépíteni egy hasonló kaliberű készüléket, meg persze ott vannak a Ge Lee által említett olcsón kapható kész modulok, komplett készülékek. Azt akartam ezzel mondani, hogy ha az embernek nincsenek nagyon specifikus igényei az erősítővel, akkor ennyiféle opció mellett racionálisan nem éri meg építéssel vesződni.
A hobbi elsősorban nem az anyagiakról szól, hanem arról hogy alkotok valamit, pl. valami olyat ami egyedi. Pl. minek építenék Texas gyártmányú ic-vel, rel. kis teljesítményű, D osztályú erősítőt, amikor fillérekért készen is kapható, aztán mégis itt van: Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Okt 17, 2024
Nos, azt hiszem, hogy lassan talpra fog állni az erősítő. Közben a végtranzisztorok nélkül ismét kapott a kapcsolás egy fordított tápot. Néhány tranzisztor, illetve ellenállás bánta, de legalább előrébb lendült a probléma megoldása is. Per pillanat már úgy állok, hogy megy a nyugalmi szabályzás, illetve van egy nagyon magas frekis, kb 0,5-1Volt nagyságú gerjedésem. Ezt már akár a szabad szerelésnek is betudhatom, hisz tényleg felettébb érzékeny a kapcsolás. A szkópot is csak néhány helyen viseli el, nagyobb gerjedés nélkül. A nyugalmi áramot nem igazán tudom kordában tartani egy pár végtranzisztorral, de ez érthető is. Egyelőre még kísérletezek a jobb eredmény érdekében.
Házimozi erősítő helyett?Sziasztok!6db Canton AV700 (100W 4....8 Ohm ? ezt nemigen tudtam értelmezni).....meghajtására keresnék megoldást. Eléggé hajtva vannak, főleg elektronikus zene megy rajtuk nagy hangerőn. Sajnos a ilyen olyan (Yamaha, Onkyo) 7.1 v 5.1 es erősítők évente 2X kipurcannak. Nem egy nagy beruházás de idegesítő meg nehéz is beállítani, hogy minden csatorna egyformán szóljon. Gondoltam inkább leválasztanám 3X2 csatornára, így egyszerre nem pusztulna meg soha a rendszer. Tanács kellene mit vegyek ami bírja és be is tudok szerezni 3db-ot nem arany áron Segítsetek értelmezni a 4....8Ohm specifikációt is mert nem értem, hogy mennyi az annyi. Látok most 3db Kenwood KA-1060, KA-2060R, KA-3060R -t megfelelő lehet? Vagy más megoldás? Köszönöm
A lenti képen a szkóp 1mV 10ms x1-ben volt. Az R141-et megnöveltem kb 115Ohmra, hogy ne szaladjon el a nyugalmi, illetve a J104 kompenzáló tranzisztort elvezettem az egyik végtranzisztorhoz. Most 85mA körül van stabilan a bias. Így azért már sokkal jobban tetszik a dolog.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2024
Tanulságos lenne, ha összeraknád erre a szintre a másik csatornát.
A rossz polaritású bekötést kivédheted, ha a tápszűrő kondenzátorokra ideiglenesen felforrasztasz egy-egy záró irányú diódát. Akár 1N4007 is megfelel. A primer köri izzó (remélem használod) simán világítani fog ha rosszul kötöd be a panelt.
Hogy teljes legyen a kép, még néhány infót leírok. A tápom egy 1000/1500VA-es trafó, 2x10000µF plusz 2x100nF kondival, 50-es Graetz-el. A kapcsolásban történt néhány változtatás. A Q109, Q110 kapott egy-egy, műszer szerint hfe400 tranzisztort. Az R141 jelenleg 135 Ohm, ezzel 15,5mV van a végfok emitter ellenállásán. Az erősítő szimmetrikusan dolgozik és annak rendje és módja szerint clip-el (~145V). A tozítás jelző led is normálisan jelez. A bias kivezetéseken maradtak a soros 9,5 Ohmos ellenállások, az alacsonyabb zaj miatt. Közben meg is hallgattam a kimenettel soros 1k+47µF beiktatásával. Nem használok primer izzót, olyan egyszerű oknál fogva, hogy évek óta nincs itthon normál izzó. Tudom, hogy ez hanyagság. Szerencsére eddig minden komoly hibától megvédett a szekunder áramkorlát. A kimeneti panel oldalanként megkapta a 47uF+100nF szűrőkondikat. Hosszú percek óta stabilan üzemel az erősítő. Remélem, így is marad.
A hozzászólás módosítva: Okt 18, 2024
Jó lenne ha nem kötekedésnek vennéd...
Nem igazán látom jól, három egyforma vastagságú huzal lenne a táp-betáp a végfokra? Mert akkor az nemigazán gondolnám megfelelő földcsillagpontnak. És minden hidegítés a levegőben lóg, ha nem a földcsillagpontba megy. Mivel kiszolgáltatottja a panel áramviszonyainak.
Egyáltalán nem veszem kötekedésnek. A panelek áramviszonyairól csak annyit, hogy kb 46mA a nyugalmi áram, plusz ehhez jön még hozzá a driver panel árama, ami szintén nem túl sok. A csillagpontot a végfokpanelen jelöltem ki. Minden test ide fut be. A vezetékek keresztmetszete csak kis mértékben tér el, az egyes rövid szakaszokon. Ne felejtsük el, hogy ez egy üzemelési teszt volt, nem pedig a végső szerelés, ahol már a minőség miatt muszáj betartani ezeket a szabályokat. Szerintem egy megfelelően megtervezett erősítőnek nem szabadna elvérezni az én építési szokásaim mellett. Hozzá kell tennem, hogy nem is szoktak. Ha hiba van, azt általában máshol kell keresnem.
Pontatlanul fogalmaztam...
"Mivel kiszolgáltatottja a panel áramviszonyainak." Pillanatnyi áramviszonyainak a helyesebb. Viszont egy földelés valóságosságossága nem lehet pillanatnyi. Annak kőkemény alapnak kell lenni! Az elmondható hogy az adott erősítő feszültség alapviszonya a pufferkondikon nyuszik. Vagyis itt a helye a "legföldebb" földnek. Ezt kellene az erősítőbe földcsillagpontnak bejuttatni. Ezért nem való egy vezetéket használni a +- vezetékeivel szemben. Inkább legyen vastagabb annál a kettőnél együttvéve, mint a fel a kettőnek. 2005-ben márka hificégek már közölték, hogy osztott tápnál a pufferkondikat csak a főldcsillagpontban szerencsés közösíteni! Ebből már is adódik a négy tápvezeték, azaz abból kettő a közösítendő kondikábel. Ezáltal a keresztmetszet azonosság megvalósul. A csillagpontos panelszereléstől sokan idegenkednek, mert nem olyan szép kacifántos a panelkép. Hát istenem, van ilyen.
Szoktam olvasni mérésesdiket... Én nem szoktam mérni csak a kötelezőket, ha van olyan. Amit én csinálok, és elégedett vagyok a hangjával, oka híján nincs mit mérni rajta. Anno az egy Király Tibi kapcsolással nála jártam megmutatni, hát a végén rámért csak úgy. Volt színusz, négyszögjel, azt mondta rendben. A mérésekben látok egy problémát, hogy nem tartalmaznak dinamikai tényezőket. És ez igaz egy elektrolit kondi, úgymond "életképességét" illetően, mint egy erősítő képességeinek leírására. Szóval az ilyen statikus mérések nem biztos, hogy irányadóak.
Az utóbbi hozzászólásodat nem igazán értem. Én is a kötelezőket mérem. A gerjedés, nyugalmi áram, jel nagyság és alak, stb szükségesek ahhoz, hogy megállapítsuk, hogy a kapcsolás rendben működik e. Ez az erősítő egy tipikusan olyan típus, amit szkóp ,na meg rengeteg mérés nélkül nem is tudtam volna sikeresen éleszteni. Nem mindegyik ilyen. A 7294, Quad, meg a hasonló kapcsolásokkal többnyire boldogultam szkóp nélkül is. A dinamika tényezők alatt mire gondolsz?
Kész lett a másik panel is. Az egyik IC sajnos elköszönt, de ez várható is volt a rengeteg hibás próbálkozásom miatt. Egyébként szerencsére szervo nélkül is viszonylag alacsony a DC offszet. Megnyugtató érzés, hogy a rajz és a kimeneti panel tervezése is jól sikerült, illetve ha nem lett volna a hibás tranzisztor adatlap, akkor már először is sikerülhetett volna az építés is. Azért még mindig azt vallom, hogy egy jól lemásolt sorozatgyártott erősítővel nem lehetnek nagy problémák. A kockázatok java részét kizárják a tervezés során. Próbáltam a kapcsolást gyakorlatban és szimulációban is megérteni. Többnyire sikerült is, azt hiszem. Köszönöm az eddigi instrukcióitokat. A végleges kivitel még odébb van, alkatrészhiány miatt. Ha sikerül megközelítenem a készülék végső állapotát, vagy ha ismét elakadnék, még jelentkezem.
Elismerést érdemel, hogy a buktatók ellenére sem fogyott el a türelmed
Ami azt illeti, már volt, hogy rezgett a léc a projekt alatt, viszont annyi idő, energia és anyagi ráfordítás van benne, hogy nem szerettem volna feladni. Illetve az sem másodlagos, hogy hajtott a kíváncsiság a hangja miatt is. Volt néhány meggyőző vélemény az erősítő mellett. Nem vagyok HIFI rajongó, de a Stereophile is egy jó hangvételű cikket írt erről a típusról. Ez a kapcsolás várhatóan ki tudja majd szolgálni a teljesítmény, illetve hangminőségbeli igényeimet. A Dynacord PAA460, illetve a Cerwin Vega A400, A600 is megtetszettek mostanában a koruk és a specifikációik miatt. Talán egyszer...
IndításLátom gyülekeznek az erősítős dolgok.Nos egy hatalmas kérdésem lenne a tagokhoz (nem konkrétan nekem fog szólni a válasz hanem minden egyébb építőnek). Hobbista körökről beszélünk nem szakma szinten űzött munkáról. Tételezzük fel hogy emberünk épít egy erősítőt mind nyák mind tápegység mind doboz szinten. Tételezzük fel minden megvan és már az összeépítés fázisában van a dolog és emberünk áll fölötte és nézegeti hogy de szép lett csak épp bekapcsolni nem meri. Mint tudjuk mocsok drágák az alkartészek és félti emberünk a beletett pénzét idejét munkáját. A nagy szakiktól várnék egy pár soros leírást az ilyen embereknek hogy minimálisan mive van szükség illetve mire figyeljünk oda illetve mit miért tegyen hogy az első bekapcsoláskor ne menjen az egész a füstbe. Persze mindenki máshogy csinálja és másra esküszik így kérnék egy pici magyarázatot a mit miérthez. Ebből még lehet főoldal cikk is lessz.
Ugyan nem vagyok nagy szaki, de párszor már leírtam, a rajzát is csatoltam, hogy mit használok élesztéskor-javításkor. Mezei fetes áteresztős táp áramkorláttal, amit 0 és +/-120V között tudok állítani ha jól emlékszem. A feszültsége nincs stabilizálva mert nincs rá szükség, 2db potival állítható. Analóg műszere van amin azonnal látszik az áramfelvétel, ha azt tudjuk előre akkor a gerjedés is, mert a gerjedő erősítő áramfelvétele megnő.
Szia!
Ha jól emlékszem még régebben ezt a szöveget ami nagyon hasznos tudni való!, még reloop fórumtárs osztotta meg ezelőt egy pár évvel, én meg le mentettem hogy legyen meg, most meg meg oszttom, itt minden le van irva mit kell egy erősitő élesztéséhez tudni mielőtt be üzemelnénk! 1. 40-60W 230V izzószálas lámpa a trafó primertekercsével sorosan. Meggátolja, hogy a trafó szekunderére kötött áramkör 20-30W-nál nagyobb teljesítményt vegyen fel. 2. Ajánlott a pozitív és a negatív tápágba 10 ohm 0,5W ellenállásokat beiktatni, ennek áramkorlátozó hatása van és alkalmas mérőpont az áramfelvétel vizsgálatához. Egyúttal biztosítékként is szolgál. 3. Az erősítőt kisütött pufferekre kössük rá. 4. A bemenetet testrezárjuk és áramalá helyezzük az erősítőt. Elkezdünk imádkozni. Az izzó felvillan, majd elhalványodik, ha nincs zárlat vagy túláram. 5. Ellenőrizzük a kimeneti egyenfeszültséget, mely szimmetrikus tápnál kevesebb kell legyen ±200mV-nál. 6. Beállítjuk az előírt nyugalmi áramot. A 10 Ω soros tápági ellenállással párhuzamosan kötött voltmérőn 1V 100mA áramot jelent. 7. Megnézzük van-e rendellenesen meleg alkatrészünk. 8. A kimenetre 100 ohm 3W soros ellenálláson keresztül kötjük rá a hangszórót, meghallgatjuk jellel is. Az áramkorlátozók miatt csekély hangerőt érünk csak el, de a durva hibák így is megmutatkoznak. 9. A 10 ohm ellenállásokat biztosítékra cseréjük, melynek értéke a tápfeszültség osztva a hangsugárzó-impedancia háromszorosával. Az értéket a szabványoshoz felfelé kerekítjük. 10. Meghallgatásos ellenőrzés, oszcilloszkóp használata ajánlott. 11. Meghallgatásos ellenőrzés a hangszóró 100 ohm korlátozó ellenállás elhagyásával. 12. Ha ezen próbák alatt semmilyen rendellenességet nem tapasztaltunk, ellenőrizzük ismét a kimeneti egyenfeszültséget és a nyugalmi áramot (ez utóbbit az erősítő dokumentációjában ajánlott ponton). 13. A primer tekercs elől eltávolítjuk az izzót és teljesen kivezéreljük az erősítőt. Lehetőség szerint használjunk műterhelést, jelgenerátort és oszcilloszkópot. Az erősítő panelünket egészítsük ki hangsugárzó-védő áramkörrel, ha a hangszórónk bármi értéket is képvisel számunkra. |
Bejelentkezés
Hirdetés |