Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Programozható kimeneti feszültségű kapcsolóüzemű tápegység
Lapozás: OK   2 / 9
(#) Giants hozzászólása Feb 23, 2009 /
 
Elkészült a tápegység utolsó funkcionális egysége ami a 8. ábrán látható.

8. ábra

Az A és B csatornák alapjelét egymástól függetlenül állítom elő. A két csatorna feszültség, áram értékeit Delta-Sigma ADC-vel mérem közvetlenül a kimeneteken. A kezelőszerv egy mátrix billentyűzet, a kijelző pedig alternatív módon soros LCD modul lehet (vagy szabadon választható), illetve én kijelzésre az RGB kimenetet használom fel 5.7"-os TFT monitorral.
Két RS232 porttal is rendelkezik a modul az egyik a külső kommunikációra van fenntartva, a másik pedig opcionális (ki tudja mire jó...)

Ezt a modult már kipróbáltam és a 9. ábrán egy lehetséges képernyő tervet láthattok.

9. ábra
(#) deguss válasza Giants hozzászólására (») Feb 24, 2009 /
 
Hát nem lazsálsz barátom...
Most nézem, a P8X32 a Parallax 32 bites 8 procis chipe, ugye? Egy ilyennel kezdtem el foglalkozni, 3db léptetőmotor valós idejű PWM meghajtására. Talán tudsz segíteni, ebben a témában. Köszönet érte!
(#) Giants válasza deguss hozzászólására (») Feb 24, 2009 /
 
Igen, ez a prallax PROPELLER chip-je. Nagy űrt tölt be szerintem az MCU-k között, kifejezetten a GUI kialakításoknál. Azonban kritikus üzemmódokban olyan chip alkalmazását javaslom ami rendelkezik a célnak leginkább megfelelő hardware perifériával. Bővebben írtam erről a vonatkozó témakörben.
(#) Giants hozzászólása Márc 5, 2009 /
 
Elkészült az első tesztpéldány, melynek mérési eredményeit a következő napokban feltöltöm az alkatrészjegyzékkel és transzformátor méretezéssel együtt.
(#) deguss válasza Giants hozzászólására (») Márc 7, 2009 /
 
Érdekelne a teljesítmény, feszültség... Kíváncsian várom az eredményeket.
(#) Attila86 válasza Giants hozzászólására (») Márc 7, 2009 /
 
A teljesítmény, hatásfok és kimeneti zaj értékeire én is kíváncsi vagyok! Na és persze a szabályozási viselkedésre és hogy hogyan reagál a tranziensekre, illetve induktív vagy kapacitív terhelésekre.
(#) Giants hozzászólása Márc 7, 2009 /
 
Korábban már említettem, hogy a tápegység transzformátoráról később esik szó. Nos, itt az idő!
Nem fogok tervezési, méretezési számításokba bonyolódni, mindössze néhány praktikus elvet írok le. A transzformátor méretezéséhez számos program, táblázat található az interneten, amelyek korrekt eredményeket adnak, használhatóak.

Melyek azok az alapvető szempontok, amik a transzformátor konstrukcióját befolyásolják?

Elsődlegesen a szórt induktivitást és a parazita kapacitást kell minimalizálni a nagyfrekvenciás transzformátorokban. Ezek megléte nemkívánatos mellékhatásokkal jár, ti. a parazita elemek által kialakított rezgőkörök nagymértékben rontják az áramkör stabilitását, hatásfokát, növelik a zajt. A zavarjel az elektromos hálózat és a táplálandó áramkör felé egyrészt vezetéses úton jut el, másrészt elektromágneses sugárzás formájában. Ez utóbbi leginkább a tápegység által táplált áramkörökben (közeli berendezésekben) okoz zavarjelet, zajt. Ezen zavarjelek hatásának megakadályozása alapvetően két módon lehetséges. Egyik módja a transzformátor optimális méretezése, másik módja a fogyasztói és energetikai hálózati csatlakozások felé szűrőkörök beiktatása.

A transzformátor szórt induktivitásának valamint a parazita kapacitásának csökkentési lehetőségei a teljesség igénye nélkül:

A. minimalizáljuk a tekercsek menetszámát
B. tartsuk meg az arányokat a tekercselés magassága és szélessége között, lehetőleg törekedjünk a lapos felépítésre.
C. minimalizáljuk a tekercsrétegek közötti szigetelési vastagságot (az érintésvédelmi előírásokat betartva)
D. növeljük a tekercsek közötti csatolást


a. Első lépésként a transzformátor üzemi adatai alapján célszerű úgy megválasztani a mag méretét, hogy lehetőség szerint 1-2 rétegben elférjen a primer tekercselés. Ebből következve többnyire a szekunder oldali tekercsnek is elegendő 1-2 réteg.
b. A tekercsméret alacsonyan tartása akkor lehetséges, ha az alkalmazni kívánt mag és orsó geometriai méretei megengedik (milyen bonyolult?!). Ehhez értelemszerűen hosszú orsóval rendelkező transzformátort kell választani, hogy a tekercsek rétegszáma a legkevesebb legyen. Egy kiegészítő lehetőség – és nem utolsó sorban a magas üzemi frekvencia miatt egyéb szempontból is javasolt – a több párhuzamos huzalból álló szekunder tekercselés. Egymás mellet elhelyezve csökken a magasság és nő a csatolás.
c. A szigetelések vastagsága már azáltal kisebb, hogy a rétegszám minimalizált. Jóformán csak a primer és szekunder tekercsek közötti szigetelő réteg vastagsága értelmezhető ebben a pontban.
d. A csatolás növelése úgy lehetséges, hogy a tekercsrétegeket lehetőleg a legszorosabban kell egymáshoz viszonyítva elhelyezni. Nem megfelelő a megosztott tekercstest, ami nagyon rontja a csatolást. Nem célszerű alkalmazni az offset tekercselést sem, amelyben a primer és szekunder tekercsek között elcsúszást iktatunk be. A 10. ábrán látható a kerülendő és az előnyös tekercs elhelyezés.

10. ábra

További lehetőségek: 40-60 VA teljesítmény fölött célszerű a primer tekercselést megosztani fele-fele arányban, és azt szendvics szerkezetű módon elosztani az orsón, közrefogva a szekunder tekercset. A tekercsszéleknél alkalmazzunk margin-t, ami 3-5 mm távolságot jelent az orsó szélétől.
A parazita kapacitás tovább csökkenthető Faraday árnyékolás elhelyezésével, ami nem más mint a primer és szekunder tekercsek közé elhelyezett rézfólia (nem önmagába záródó) a primer tekercs kezdő pontjának potenciáljára kötve.

Az általam alkalmazott transzformátor ETD39 N87 AL=326 G=2x0.5 mm típusú. A választott típus fekvő elrendezésű. A kívánt teljesítmény/menetszám elérése érdekében alacsony AL értékű mag választása vált szükségessé. Az AL szám befolyásolására (mágneses ellenállás növelése) légrést iktatnak be a mágneses körbe, aminek további következménye a megnyitott mágneses kör szórt elektromágneses sugárzásának megnövekedése az orsó szimmetriatengelyére merőlegesen. Ezért előnyös a horizontális felépítés, amely alkalmazásával csökkenthetjük a szórt elektromágneses sugárzás hatásait, amelynek iránya így merőleges lesz az alkatrész hordozóra.
A transzformátor tekercselrendezését és adatait a 11. ábrán mutatja.

11. ábra

A következő képeken pedig a tekercselés fázisai láthatóak.

12. ábra

13. ábra

14. ábra

15. ábra

16. ábra

17. ábra

18. ábra

19. ábra

20. ábra

21. ábra
(#) Giants hozzászólása Márc 7, 2009 /
 
A következő ábrákon a tesztáramkör jelalakjai láthatóak. A próbaverzió megépítésének célja a primer oldali vezérlés és a szabályozókör működésének tesztelése volt. A kapcsolási rajznak megfelelő (4. 7. ábra) összeállításban, egy PC táp transzformátorának felhasználásával készült. A szekunder oldali egyenirányítás még diódás. Az eredeti méretezésének megfelelően 30 KHz körüli frekvencián üzemel. A szekunder oldali jelalakok a 12 V-os kapocspáron mérhetőek.
A 22. ábra: A fél híd kapcsolóelemeinek vezérlő jelalakjait mutatja terheletlen kimenet esetén, 10 V-ra történt szabályozás esetén.
22. ábra

A 23. ábra: A szekunder oldali egyik egyenirányító ág feszültség jelalakja látható.
23. ábra

24. ábra: Szekunder oldali feszültség jelalak 5 A terhelés esetén.
24. ábra

25. ábra: Szekunder oldali szűrőkör utáni zajfeszültség, terheletlen állapot.
25. ábra

26. ábra: Szekunder oldali szűrőkör utáni zajfeszültség, 5 A terhelés esetén.
26. ábra

27. ábra: A transzformátor primer tekercsének feszültség jelalakja terheletlen állapotban.
27. ábra

28.-29. ábra: A transzformátor primer tekercsének feszültség jelalakja 5 A terhelés esetén.
28. ábra

29. ábra
(#) Giants válasza Attila86 hozzászólására (») Márc 8, 2009 /
 
Egy kis türelmet kell kérnem mielőtt az üzemi, terhelési adatokat, jelleggörbéket meg tudom mutatni. Jelenleg az áramköri lapot tervezem, néhány nap míg legyártják. Az előzetesen tesztként összerakott áramkör elég "repülő" volt ahhoz, hogy ne valós adatokkal szolgáljon. És persze a szabályozó programja sem az igazi még....
(#) Attila86 válasza Giants hozzászólására (») Márc 8, 2009 /
 
Rendben. De azt meg tudod mondani hogy mekkora teljesítményű lesz, illetve mekkora maximális kimeneti feszültségű?
(#) deguss válasza Giants hozzászólására (») Márc 10, 2009 /
 
Minden elismerésem, nagyon professzionálisan néz ki a trafó, és példaértűen dokumentálod.
Bevallom nem tudtam eddig, hogy mire való az a széleken elhelyezett "távtartó" szalag, most fényesült meg előttem. Mégegyszer gratulálok.
Jómagam is tervbe vettem egy nagyáramú tápegységet, sokat segítenek a hozzászólásaid, sok kérdést előre megválaszolnak. Respect.
(#) Giants hozzászólása Márc 19, 2009 /
 
Elkészültek az áramköri lapok tervei. A 30. 31. 32 ábrán a teljesítmény áramköri lap látható.

30. ábra

31. ábra

32. ábra

A 33. 34. ábrán pedig a szabályozó áramköri lap.

33. ábra

34. ábra

A szabályozó áramkör csatlakozó sávokkal illeszkedik a teljesítmény áramköri hordozóhoz közvetlenül a Tr2, Tr3 transzformátor alatt. A mellékelt fájlok eredeti méretarányban ábrázolják a paneleket.
A kialakításuk olyan, hogy esetleges után építés esetén (ha valakiben feltámadna ez a vágy …) lehetőség nyílik tetszőleges felépítésű szabályozó alkalmazására is. Ugyanígy az áramérzékelésre is többféle alternatívát alakítottam ki. Elsődlegesen az ACS750, AVS706 chip-ek alkalmazására került sor, de lehetőség van áramfigyelő soros ellenállás beépítésére is. További flexibilitást nyújt az, hogy a szabályozási alapjelet nem csak az előzetes tervek szerinti digitális kezelőszerveken keresztül lehet beállítani, hanem potenciométerrel is. Ebben az esetben az áram és feszültség kijelzésére panelmérőket lehet felhasználni.
Jól látható az áramköri lapok huzalozási tervén, milyen megoldásokkal lehetséges csökkenteni a zavarjelet. Többek között a teljesítmény fokozat árnyékolásával, a huzalozás optimalizálásával (melynek lényege az impulzusüzemű vezetékszakaszok hosszának csökkentése, az áramvezető hurkok közrezárt keresztmetszetének csökkentés) valamint a földhurkok elkerülésével. Ez utóbbit szemléletesen mutatja a szabályozó áramkör test vezetékének közvetlenül a transzformátor oldali közös ponthoz való csatlakoztatása.
A tervezés közben több kérdés felmerült úgy mint a fly-back és impulzus transzformátor típusa, felépítése. A reprodukálhatóság miatt nem bontott alkatrészt használtam fel a segédtáphoz és impulzustranszformátorhoz. Nagyon nehéz azonos típusú, felépítésű transzformátort „guberálni”…
Ezért kereskedelmi forgalomban kaphatóra esett a választásom, mégpedig egyazon típusra. Sajnos elkerülhetetlen volt az impulzus transzformátor átalakítása, vagyis újratekercselése. Ezen adatokat később írom le mindazon változtatásokkal együtt amelyek szükségessége időközben felmerült.
(#) Giants válasza Attila86 hozzászólására (») Márc 21, 2009 /
 
A hatásfokkal kapcsolatosan voltak előzetes kalkulációim, de csak konkrét mérésekkel tudom bemutatni a tényleges értékeket. A számítások szerint (óvatos aláértékelés) a hatásfok, η>=0.8 (fő az óvatosság! ). A kimeneti feszültség maximális értéke a számítások szerint min Uki_max>=28V. Ez utóbbi érték módosítható a szekunder oldali tekercselés megváltoztatásával. Még itt jegyezném meg, hogy az elérni kívánt célok között 0-30 V-os szabályozási tartomány szerepel. Ez is csak elmélet. Valójában az alsó határ nem fogja elérni a nullát, így a minimális kimeneti feszültség Uki_min>=1,5V. A hatásfok becslésénél érdemes kitérni a számítás alapját képező összetevőkre. Egyik állandó összetevő a segéd tápegység fogyasztása, ami ráadásul – ha kis mértékben is – de változik a tápegység terhelésével. A segéd tápegység és a szabályozott táp teljesítményarányai miatt a változás elhanyagolható. A másik állandó veszteség a szabályozhatóság fenntartása érdekében beiktatott „előterhelés”. További összetevő a teljesítmény kör veszteségi teljesítménye. A fent leírt hatásfok adatok a segéd tápegység fogyasztásának figyelmen kívül hagyásával értendőek. Amennyiben a készülék teljes működési tartományában vizsgáljuk a hatásfokot beláthatjuk, hogy széles tartományon belül változik és a maximális terhelés közelében éri el a legnagyobb értéket. - Erre már te is (Attila86) utaltál a saját méréseiddel kapcsolatosan.
A tranziens viselkedés remélem jó lesz, a szabályozó helyes beállításától nagymértékben függ. Konkrét méréseket fogok erre vonatkozólag bemutatni. Egy apró észrevétel itt is: A szabályzási hatáslánc „relatív hossza” befolyással van a szabályozási minőségre, mivel a jelfeldolgozási időt ez megnöveli, illetve a beavatkozási hatás érvényesüléséhez és annak érzékeléséhez „nagy utat” kell megtennie a jelnek. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a beavatkozás helye a primer körben van. Mindezektől eltekintve nagyságrenddel jobb értéket várok mint az átlagos számítógép tápegységeknél.
(#) Giants hozzászólása Márc 21, 2009 /
 
Az alábbiakban találhatóak a módosított kapcsolási rajzok az alkatrész jegyzékkel együtt.

35. ábra
36. ábra
37. ábra
38. ábra
(#) Giants hozzászólása Márc 21, 2009 /
 
A tápegység főbb funkcionális egységeinek tervezése megtörtént, de szeretném kibővíteni a leírást a működés elemzésével azért, hogy a szabályozó felépítése és működése érthető legyen. (Lényegében a szabályozók algoritmusainak alapját képező elméleti ismereteket és azon elveken nyugvó MPU-ban futó programokat ismertetem a továbbiakban.)
Elnézést kérek ha sok ismert fogalom hangzik el a következőekben, de az érthetőség kedvéért egy összefüggő, egész leírást próbálok összeállítani.
A leírásban két irányítási rendszert érintek. Az első a konvencionális, analitikusan modellezett analóg irányítási rendszereket és azok digitális rendszerekre adaptált hatásláncát mutatja be. A másik a fuzzy logikán és fuzzy halmazokon alapuló megoldást mutatja be.
Mindennek célja, hogy megmutassam miként javíthatóak egy szabályozási kör tulajdonságai, amelyek alapvető befolyással bírnak a szabályozott jellemzőkre (miközben kipróbálom hogyan lehet dinamikus, nagy stabilitású, pontosságú szabályozást felépíteni).

Elöljáróban néhány definíció:

Az irányítási rendszerek két fő részből tevődnek össze: irányított és irányító rendszerre.

Az irányítás tárgyát, amelyet meghatározott célok elérése érdekében befolyásolni kívánunk irányított rendszernek, folyamatnak, berendezésnek, szakasznak nevezzük. Közös jellemzőjük, hogy az irányítástól függetlenül léteznek.

Az irányítási rendszerben az érzékelőket, beavatkozókat valamint mindazon elemeket amelyek jelformálást, ítéletalkotást, beavatkozást végeznek irányító rendszernek nevezzük.

Irányított jellemző a rendszernek, berendezésnek az a mérhető paramétere, amelynek az előírásoknak megfelelő befolyásolása az irányítás célja.
Az irányított rendszer, berendezés működését, állapotát jellemező információ.

Módosított jellemző, annak a hatásnak a megnevezése, amellyel az irányított berendezésnek az előírások szerinti működése megvalósítható.

Zavaró jel, amely nem kívánt hatást fejt ki az irányított jellemzőre és éppen ennek megakadályozása, vagy hatásának csökkentése az irányítás egyik célja.


A hatáslánc az irányítási rendszer azon szerkezeti egységeinek sorozata (láncolata), amelyek az irányítási hatást (érzékelés, stb.) közvetítik.
Az egyes elemeknek a hatásláncban meghatározott irányítási feladatuk van, egymással ezért nem cserélhetők fel.
A zárt hatásláncú irányítást szabályozásnak, a nyílt hatásláncú irányítást vezérlésnek nevezzük.

Összegezve, a szabályozás célja:
Az alapértéknek megfelelő szabályozott jellemző állandó értéken tartása (értéktartó szabályozás)
Az alapérték változásának követése (követő szabályozás)

A szabályozással szemben támasztott követelmények:
az értéktartás, vagy követés minőségi jellemzőinek előírt értéken történő tartása
a visszacsatolás következtében a szabályozási körben lengések léphetnek fel (instabil működés) és ezek megszüntetése


Rendszertechnikailag a project tárgyát képező tápegység egy zárt hatásláncú irányításnak, szabályozásnak felel meg. Irányított jellemző a tápegység kimeneti feszültsége. Módosított jellemző kitüntetetten a PWM jel. Zavaró jel esetünkben a kimeneti terhelésváltozás és a vonali zavarjelek.

Nézzük az analitikus modell alapján felépülő szabályozási köröket!

Már korábban bemutatásra került a tápegység blokkvázlata. (2. ábra) Ennek analógiájának, szabályozástechnikai szempontból az alábbi ábrán látható konvencionális felépítésű szabályozási kör felel meg.

39. ábra

Esetünkben alapjel az a feszültségjel, amellyel meghatározzuk a szabályozott szakasz jellemzőjét, a kimeneti feszültséget. A szabályozó készülék állítja elő azt a rendelkező jelet, amely hatására a szabályozott szakasz jellemzője követi az alapjelet. Ebben a szabályozási láncban különösen hangsúlyos a kompenzáló szerv feladata.

A legegyszerűbb esetben maga a szabályozó egy erősítő, amelyik a W-X hibajelet erősíti. Ha az X szabályozott jel a W alapjel fölé nő, akkor W-X negatív. Emiatt az Y beavatkozó jel csökken. Ez a csökkenés a szabályozott jel növekedése ellen hat, tehát negatív visszacsatolás lép fel. Állandósult állapotban a megmaradó hiba annál kisebb, minél nagyobb a szabályozó erősítése.

Lineáris rendszereknél – mint a fentiekben vázolt hatáslánc –, a hurokerősítés H=ARAS. A zavarelnyomás annál közelebb lesz nullához, minél nagyobb a hibajel erősítő AR erősítése.
A gyakorlatban fellép azonban az a nehézség, hogy a H hurokerősítés nem lehet tetszés szerinti nagyságú, mert az elkerülhetetlen fázistolások a szabályozókör begerjedéséhez vezethetnek. Esetünkben ez azt jelenti, hogy instabil viselkedése miatt az általunk kívánt célt nem valósítaná meg a tápegység, praktikusan a kimeneti feszültség kívánt értéken tartását.

Három alapvető szabályozó típust különböztetünk meg:

A P (arányos) szabályozó olyan lineáris erősítő, amelynek a fázistolása elhanyagolhatóan kicsi abban a frekvencia tartományban, ahol a szabályozókör H hurokerősítése 1-nél nagyobb. Ilyen például egy ohmos visszacsatolású műveleti erősítő.

A PI (arányos-integráló) szabályozó olyan erősítő amely kisfrekvencián integrátorként, nagyfrekvencián arányos erősítőként működik. Az integráló tag alkalmazásával jelentősen javítható a H<1 esetében az erősítő stabilitása. Analóg reprezentánsa egy soros RC taggal visszacsatolt műveleti erősítő. Ez a megoldás fK kritikus frekvenciáig stabil működést eredményez.

A PID (arányos-integráló-differenciáló) szabályozó olyan erősítő, amelyben a PI szabályozóval párhuzamosan egy differenciáló kapcsolást kötünk. Ez a kapcsolás az fD differenciálási frekencia fölött differenciálóként működik. Ezt a tulajdonságát a PI szabályozó fáziseltolásának kompenzálására használjuk, így nagyobb arányos erősítést állíthatunk be és nagyobb fK kritikus frekvenciát kapunk. Ez a tranziensek gyorsabb csillapodását, vagyis a szabályozó gyorsabb és pontosabb beállását eredményezi.

Kis holtidejű rendszerekben (stabilitása miatt) az egyik leggyakrabban alkalmazott szabályozó PID típusú. A PC tápegységekben is egy olyan szabályozási kört valósítanak meg, amelyben az említett szabályozók valamelyikét használják. A szabályozó tulajdonságai nagymértékben befolyásolják a szabályozási kör stabilitását (erősítés, kritikus frekvencia…stb).
A példaként említett PC tápegységek szabályozó köre műveleti erősítőkből épül fel (egy tokba integrálva a beavatkozó jel előállítására alkalmas áramkörökkel), és a jellemzőket külső diszkrét áramköri elemekkel állíthatjuk be.

Felmerül a kérdés, miért alkalmazunk digitális jelfeldolgozást?

Számtalan indokot lehetne felhozni… a teljesség igénye nélkül:

Minimalizálni lehet az áramköri elemek számát a funkcionális lehetőségek bővítése mellett. Egyszerűen paraméterezhető, tulajdonságai megváltoztathatóak alkatrész csere nélkül.

Valójában a fenti összefüggések (a fenti hatáslánc matematikai modelljét alapul véve) analóg szabályozási körökre érvényesek.
A digitális működésű eszközök tulajdonságai miatt (nem folytonos működés) nem alkalmazható közvetlenül az előzőekben vázolt modellünk. Nem utolsó sorban nem lehetséges áramköri elemekkel befolyásolni a működését, e helyett megfelelő algoritmusok alkalmazásával érjük el a kívánt működést.

A digitális PID algoritmusokat az analóg PID matematikai modelljéből is származtatjuk, az analóg PID szabályozók differenciálegyenletének differenciaegyenletté alakításával. Az ellenőrző jelet ciklikus mintavételezéssel nyerjük a szabályozott jellemzőből.
A legtöbbször olyan szabályozót alkalmazunk, amely az analóg/digitális átalakítóból (ADC), a szoftverrel implementált szabályozási algoritmusból, digital/analóg átalakítóból (DAC) és a komponensek működését ütemező valós-idejű órából (real-time clock) áll. A DAC tartalmazza a tartószervet is, amely biztosítja a mintavételi időpontok között is a beavatkozó jelet.
Abban az esetben, ha a mintavételezési idő kicsi, akkor a differenciálegyenlet differencia egyenletté alakítható. A differenciáló tag egy egyszerű kivonással, míg az integráló komponens összegzéssel helyettesíthető.
Ennek megfelelően egy analóg szabályozás lánc átviteli függvényeit helyettesítenünk kell az impulzus-átviteli függvénnyel.

Ezen elméleti megfontolások alapján már egyszerűbben realizálni lehet azt a kódot amely megvalósítja a szabályozási algoritmust. Egy problémával azonban szembesülnünk kell. Nevezetesen, hogy a szabályozókör paramétereit be kell állítanunk a helyes működéshez.
Erre egyik alapvető megoldás a próbálgatás, melynek kezdeti lépéseként megbecsüljük - a kívánt működési paraméterek alapján - a beállítási értékeket, majd a működés eredményének elemzése után korrigáljuk azokat. (Meg kell jegyezni, hogy megfelelő tapasztalat és ismeret birtokában a próbálgatás véges idejű megoldás.)
Számos más módszert kidolgoztak már a digitális szabályozási körök beállítására, amellyel mentesíteni lehet az alkalmazót a fáradságos beállítási procedúrától.

Itt a Ziegler-Nichols önhangoló PID szabályozó elvét említeném, amelyet elsősorban csak olyan folyamatoknál lehet alkalmazni, amelyeknél a technológia megengedi, hogy a szabályozási kört a stabilitás határán működtessük. A hangolási módszernél nem szükséges ismerni a rendszer válaszát. A hangoláshoz a szabályozási körből kiiktatjuk az integráló és deriváló csatornát. Így a szabályozó egy erősítőre redukálódik (P szabályozó). A szabályozó esősítését nulláról kell növelni addig, amíg a zárt rendszer eléri a stabilitás határát. A stabilitás határán állandósult állapotban a folyamat kimenete szinuszosan leng az alapjel körül. Jelölje KPkrit a kritikus erősítést, vagyis a szabályozó erősítését a konstans amplitúdójú lengések bekövetkeztekor. Jelölje Tkrit a kritikus periódust, a konstans amplitúdójú lengések periódusát. A szabályozó hangolása ezen értékek alapján történik.
A hangolás előnye, hogy nincs szükség az egységugrásra adott válaszra, az egyetlen paraméter, amit a folyamatról ismerni kell a Tkrit. A hátránya egyrészt hogy a szabályozási rendszert el kell vinni a stabilitás határára, másrészt, hogy ha az irányított folyamat lassú, a hangolás időigényes. Másik előnye, hogy egy előre kidolgozott táblázat használható az önhangoló szabályozások megvalósításánál.

A kapcsoló üzemű szabályozható tápegységek többsége PWM szabályozással működik. Egy adott referencia forráshoz hasonlítja a szabályozó az ellenőrző jelet, amelyet a kimeneti jelből képez és annak változásának függvényében módosítja az állandó frekvencián üzemelő PWM jel kitöltési tényezőjét. Esetünkben a beavatkozó jel maga, PWM jelsorozat. Leegyszerűsítve az adott periódus idő alatti jel középértékével egyenlő a kimeneti feszültség. Látható, hogy a kitöltési tényező változtatásával – elvileg – 0 és a maximális kimeneti feszültség között, a PWM jel felbontásának kvantálási lépéseivel változtatható a kimeneti feszültség. Mint említettem a zavaró jel elsősorban a terhelésváltozásból ered. Mellette, a kapcsoló üzemből következően jelentős hatással bír a szekunder oldali áram hullámformája attól függően, hogy szaggatott vezetés vagy folytonos vezetés áll fenn a kimeneti induktivitáson. (Tipikus áramirányítási elméleti kérdés)
A project szabályozójának kialakításához a dsPIC30F2020 SMPS processzort használtam fel. A választás azért esett erre a típusra, mert a rendelkezik azokkal a hardver perifériákkal amelyek alkalmassá teszik SMPS feladatok ellátására. Így a PWM és AD csatornákkal, komparátorokkal rendelkezik. Elegendő a PWM kontrol regiszter beállítása és ez után az újabb paraméter korrigálásig autonóm módon ellátja feladatát. A tápegység szempontjából ez az egyik legfontosabb részegység amely a az előző mondatban vázolt működésből eredően tartalmazza azt a tartószervet is amely a ciklikus beavatkozások közötti időintervallumban is biztosítja a beavatkozó jelet. A real-time órát megszakítással realizálom és az MPU a megszakítási ciklusban végzi el a mintavételezést.

40. ábra
(#) heroldbalu válasza Giants hozzászólására (») Márc 21, 2009 /
 
Hali!
Hát ez nem semmi amit itt végre hajtottál!
kiváncsi leszek ha kész lesz remélem egykét képet teszel fel.
Ahogy elindítottad a fórumot azt hittem segítséget kérsz azt án meg 1.2.3.4 rajz és már kész is van.
Ja és kösz az ingyen elektró órát sok okosságot olvastam.
(#) El_Pinyo válasza Giants hozzászólására (») Márc 22, 2009 /
 
Szia !
Figyelemmel kísértem e topic alakulását, és meg kell mondjam nagyon korrekt dokumentációt és terveket készítettél az áramkörhöz ! Gratula hozzá :kalap:
A témával kapcsolatban lenne kérdésem. Említetted, hogy a szabályozási kör a stabilitás határhelyzetében dolgozik. Pontosan mi az ami megakadályozza, hogy a rendszer labilissá váljon, begerjedjen a kimeneti terhelés ingadozásával, talán a uC- ben futó szabályozási algoritmus ?
(#) Giants válasza heroldbalu hozzászólására (») Márc 23, 2009 /
 
Szia

Igazán nincs mit köszönnöd. Örülök, hogy találtál benne hasznos dolgot.
(#) Giants válasza El_Pinyo hozzászólására (») Márc 23, 2009 /
 
Szia
Megtisztelsz a vélményeddel!

Írtam, hogy a stabilitás határán üzemel, de nem ez a tápegység. Csak a szabályozókör hangolásánál említettem egy módszert ami megkönnyíti egy ismeretlen tulajdonságú hatáslánc szabályozási paramétereinek beállítását. Abban a speciális esetben valóban határhelyzetben kell üzemeltetni a szabályozni kívánt berendzést. Ezt Ziegler-Nichols módszernek nevezzük és kifejezetten olyan a szabályozókör konstrukciója, hogy megoldható ez az üzemmód. A kérdésedet egyben meg is válaszoltad. Az instabil állapot elérését az az algoritmus akadályozza meg amely "be van építve", praktikusan egy szabályozási rutin a uC-ben. Azért látni kell az alapvető felépítésbeli különbséget egy vezérelt és egy szabályozott hatáslánc között. Míg az előbbi elemei egy merev kényszerkapcsolatban vannak, addig egy szabályozási körben lényeges a zárt hurok. Amennyiben "elvágnánk" az utóbbiban a hurkot, felborulna az egyensúly és instabil állapot lépne fel (vagyis elveszítené az eredeti funkcióját). Nem hogy nem tartaná a pontos feszültséget, hanem egyáltalán nem működne... valamelyik véghelyzetbe kerülne a kimenet.
(#) El_Pinyo válasza Giants hozzászólására (») Márc 23, 2009 /
 
Idézet:
„Megtisztelsz a vélményeddel!”

Ne viccelj! Te tisztelsz meg benünket azzal, hogy az áramkört és működését ilyen részletességgel ismerteted.
Így már érthető a dolog, tehát csak a hangolásnál van stabilitás határhelyzetében. Igen-igen szabályozásnál lényeges a kimenet (negatív) visszacsatolása a bemenetre.
Idézet:
„Amennyiben "elvágnánk" az utóbbiban a hurkot”

Ezt nevezik a felnyitott kör analízisének, mármint, ha a felnyitott szabályozási kör viselkedésére vagyunk kíváncsiak, ugye?
Heroldbalu-val egyetemben én is szívesen látnék képeket az összeállított áramkörről!
Üdv
(#) Giants hozzászólása Márc 26, 2009 /
 
A második változat leírása előtt idézzük fel a történelmet. (bocsi)

Filozófiailag a fuzzy gondolatkör a sztoikusokig nyúlik vissza.
A sztoikus filozófia az addigi görög természetfilozófiai hagyománynak – az empirikus irányzatnak - részben ellentmondva, Szókratészhez híven, inkább a társadalomra és az emberekre, a humánumra irányult, például minden ember azonos értékűségét hirdették, és az univerzum mélyen fekvő egységét tartották hangsúlyozandónak, valamint a panteizmust, amely tanítás szerint az istenek egylényegűek a természettel, az univerzummal.

Ők voltak, akik először mutattak rá, hogy természetes fogalmaink igazságtartományának határai nem jelölhető ki egyértelműen. Klasszikus példájuk a kupac paradoxon volt. Eszerint tekintsünk egy kupac homokot. A sztoikusok arról faggatták hallgatóságukat, hogy ha egyenként elveszünk egy-egy szem homokot, akkor meddig mondhatjuk még, hogy a szóban forgó dolog még homokkupac-e vagy már más. Ismételjük meg a műveletet még néhányszor. Az eredmény változatlan. Ha az itt leírt kísérletet valamiféle matematikai formalizmussal közelítjük a következő meglehetősen abszurd egyenletet kapjuk:

homokkupac − 1 homokszem = homokkupac

Ez az egyenlet csak akkor lehetne igaz, ha a homokszem a nullával volna egyenértékű. Ez azonban – bármily kicsi is egy homokszem – nem igaz. Sőt az is nyilvánvaló, hogy minden homokkupac véges számú homokszemből áll, tehát az előbbi műveletet véges sokszor megismételve a homokkupacot teljesen eltüntethetjük, azaz nullát kaphatunk. A matematikai teljes indukció módszerét alkalmazva a fentiekből következhetnék, hogy

homokkupac =0.

E paradoxon megoldása abban rejlik, hogy a homokkupac fogalmát nem definiáltuk kellő pontossággal. Ahhoz, hogy a homokszemek egy véges halmazát kupacnak nevezzük, legalább egy bizonyos minimális számú homokszemnek kell együtt lennie, és ez a szám nem is kicsi. Ezenkívül természetesen a homokszemek kupacszerű elrendezése is fontos.

Az empirikus tudományokban egzakt matematikai modelleket építenek fel a tapasztalati jelenségek megfigyelésére alapozva, majd ezeket a modelleket használják fel a valós dolgok jövőbeni viselkedésének meghatározására.

A valós világ némely jellege mindig elkerüli ezeknek a precíz modelleknek a figyelmét, és többnyire valamilyen bizonytalan pontatlansággal rendelkeznek. A szótár szerint a fuzzy szó jelentése: homályos, elmosódott, lágy körvonalú, életlen vonalú. Alapvetően, a fuzzyság egy pontatlanság típus, mely olyan elemek csoportosításából származik, melyeknek nincsenek határozott határvonalai. Ezen a csoportok (fuzzy sets) adódhatnak például, valahányszor kétértelműséget, bizonytalanságot és ambivalenciát írunk le a tapasztalati jelenségek matematikai modelljeikben.
Mivel a valóság néhány aspektusa mindig elkerüli ezen modellek figyelmét, azért a szigorúan bináris megközelítések nem mindig alkalmasak a valós világ jelenségeinek leírására. A valós világban dominánsak a nagy bonyolultságú rendszerek és a számítógépes modellezésükhöz szükség van valamilyen matematikai leírásra, mely a lehetővé teszi a pontatlan körülírások kezelését.
A fuzzy teóriájának egyik célja olyan metódusok kifejlesztése, amelyekkel szabályokba foglalhatók és megoldhatók azok a problémák melyek túlságosan bonyolultak vagy nehezen megfogalmazhatók a hagyományos vizsgálati módszerek segítségével.

Tudni kell, fuzzy logika nem érinti a matematika megalapozási kérdéseit, hiszen a propozicionális és predikátumlogika fuzzy modelljei ugyanúgy a halmazelmélet talaján állnak, mint a többi modellelméleti illetve algebrai szemantikai rendszer. Másrészt logikai vonatkozásai is csak a fogalmak homályosságának egyféle modellezése, ráadásul realista (platonista) szemszögből. Ugyanis érthető módon azt feltételezi, hogy a fogalmak definíciójának homályossága a fogalmak természetes tulajdonsága és ennek mértéke egyértelműen meghatározott. Azt a problémát azonban kikerüli, hogy nem tudjuk, vajon nem nyelvi elégtelenségek okozzák-e csak a fogalmaink homályosságát, melyek mértékéhez ily módon nem férhetünk hozzá. Ezt jól mutatja, hogy az alkalmazásokban a számszerűsíthető, fokozatokkal rendelkező homályosságot képes csak kezelni, mint például az életkor (vagy a homokkupac nagysága), ellenben a bonyolultabb nyelvi szerkezetek homályosságával már csak hajánál előrángatott módon tud megküzdeni. Azonban a fuzzy logikának nem is elsősorban logikai, hanem informatikai, szabályozáselméleti alkalmazásai vannak.

Visszatérve a példához nyilvánvaló, hogy vannak olyan homokszem együttesek, melyeket mindenki minden körülmények között homokkupacnak tekint, és persze vannak olyan homokszem együttesek, amelyeket soha senki. A kettő között vannak „a félig-meddig homokkupacok”. Az olyan homokszem együttesek, melyek valamennyire kielégítik a „homokkupacság” feltételeit, de nem teljes mértékben. A megoldás lényege tehát: a homokkupac jellegzetességei fokozatosan tűnnek el, és így vannak olyan helyzetek, amikor az „ez egy homokkupac” állítás nem nevezhető igaznak, de ugyanakkor hamisnak sem, mert csak részben igaz. A részben igaz állításokat is megengedő logika a fuzzy logika.
Az európai, „nyugati” tudományosság a formális logikát már az ókortól kezdve az igaz és a hamis értékpár világába próbálta belekényszeríteni. Olyan logikai–filozófiai alapelvek mint az ellentmondás törvénye, vagy a harmadik kizárása Arisztotelész-ig nyúlnak vissza. Ennek értelmében nem lehet valami egyszerre A és A Ż (nem A ), illetve valamelyik a kettő közül igaz kell hogy legyen. A homokkupac-paradoxon azonban jól szemlélteti, hogy ezek az elvek nem mindig teljesülnek.

A fuzzy logika alapja az un. fuzzy, tehát életlen, elmosódott halmazok. A tradicionális halmazokkal szemben (a fuzzy logika összefüggésében éles halmazoknak is nevezik őket), amelyekben egy elem vagy a halmazhoz tartozik vagy nem, egy fuzzy halmaznál az elem részben is tartozhat a halmazhoz. A hozzátartozás mértékét a hozzátartozási függvény (tagsági vagy fuzzy függvény) ľ határozza meg, amely a fuzzy halmaz elemeihez egy nulla és egy közötti valós számot rendel hozzá.
Fuzzy halmazoknál is lehetséges az operátorok használata, mint a tradicionális halmaztanban, mint például metszet (ÉS), egyesülés (VAGY) és komplemens (NEM).

Egy egyszerű fuzzy szabályozó blokk diagramja az alábbi ábrán látható.

41. ábra

A bemeneti rész letapogatja az érzékelőket vagy más bemeneteket és leképezi őket a megfelelő tagsági függvényekre és igazság értékekre. A kiértékelő szakasz meghatározza a szabályok értékeit és azok kombinációit. Végül, a kimeneti szakasz visszaalakítja a kombinációk értékeit a meghatározott kimeneti szabályzó értékére.
A legelterjedtebb tagsági függvény forma a háromszög, de a trapéz és harang görbék is használatosak. A függvény formájánál fontosabb az elhelyezett függvények száma és helyzete. Háromtól hét függvényig általában elegendő a bemenet szükséges tartományának lefedéséhez (fuzzy zsargonban universe of discourse).
A kiértékelő szakasz, mint már említettem, egy logikai szabály gyűjteményen alapszik, melynek elemei HA-AKKOR (IF-THEN) mondatok. A HA részt antecedensnek és az AKKOR részt consequensnek nevezik. A szabályozási felhasználásokban az antecedens általában egy érzékelő hibája vagy hiba változási sebessége. A consequens egy szabályzó parancs kimenet. A fuzzy szabályozási rendszerek tipikusan több tucat szabállyal rendelkeznek.

A fuzzy logika, mérnöki szempontból tekintve, egy módszer mellyel analóg folyamatokat lehet digitális számítógépen modellezni.

A víz hőmérsékleti tartománya felosztható több állapotra: hideg, langyos, meleg, nagyon meleg, forró. Azonban, az egyik állapotból a másikba való átmenetet nehéz meghatározni. Egy önkényes küszöb ugyan felállítható, mely elválasztaná a "meleg" és "nagyon meleg" állapotokat, de ez egy nem folyamatos változást eredményez, amikor a változó átmegy ezen a küszöbön.
Ennek kiküszöbölésére az állapotokat fuzzy-vá kell tenni, azaz lehetővé tenni, hogy fokozatosan változzanak az egyik állapotból a másikba. A bemeneti hőmérséklet állapotokat tagsági függvények-kel lehet definiálni pl. a következő módon:

Tagsági függvényre példa a víz folyékony halmazállapotában előforduló hőmérsékleti tartományát leíró fuzzy halmaz fuzzy függvénye. Ez több tető alakú háromszögből áll, a különböző hőmérsékleti tartományok számára. Mindegyik háromszög a skála néhány fokos szakaszát fedi le. Az 55 fokos víz ezáltal a következő tulajdonságokkal bírna: meleg 0,75-ös értékkel, (viszonylag nagyon), nagyon meleg 0,25-ös értékkel (egy kicsit) és a többi tulajdonságtartományban 0 értékkel bír, tehát egyáltalán nem. Más szavakkal: az 55 fokos víz elég nagy mértékben meleg és egy kicsit nagyon meleg, viszont egyáltalán nem hideg, egyáltalán nem langyos és egyáltalán nem forró.

42. ábra

Így a változó állapota nem ugrik hirtelen az egyik állapotból a másikba, hanem értéke fokozatosan csökken az egyik tagságban, míg a következőben értéket nyer.

Ha a víz hőmérsékletét kontrolláló szabályozó felépítéséhez Fuzzy halmazt hozunk létre a hiba bemeneti változó részére, akkor az például az alábbiak szerinti (és a derivált hiba változás, delta; valamint a kimenet részére is):

NP: nagyon pozitív
KP: kicsit pozitív
ZE: nulla
KN: kicsit negatív
NN: nagyon negatív

Ha a hiba -1 és 1 közötti értékeket vehet fel és az alkalmazott analóg-digitális átalakító felbontása 0.25 egység, akkor a bemeneti fuzzy halmazra ( amely, ebben az esetben, a kimenetre is vonatkozik) leírható táblázatosan a tagsági függvény igazságértékei. A hiba értéke a legfelső sorban szerepel.

43. ábra

A fuzzy rendszer például a következő szabályokat tartalmazza:
1.szabály: HA hiba=ZE ÉS delta=ZE AKKOR kimenet=ZE
2.szabály: HA hiba=ZE ÉS delta=KP AKKOR kimenet=KN
3.szabály: HA hiba=KN ÉS delta=KN AKKOR kimenet=NP
4.szabály: HA hiba=NP VAGY delta=NP AKKOR kimenet=NN

Ezek a kimeneti értékek defuzzyfikálhatók a diszkrét centroid számítás képlet alkalmazásával, amely a kimeneti értéket reprezentálja.

A tagsági függvények, szabályok és a fuzzy halmaz birtokában kódolható a szabályozási algoritmus.
Összehasonlítva a konvencionális szabályozással, a szabályozó hangolása nagyon egyszerű. Azonban a tagsági függvények és a fuzzy szabályok létrehozása egy a megszokottól eltérő logikát, absztrakt látásmódot igényel így a fuzzy szabályozó létrehozásánál ezek lesznek az elsődleges nehézségek.

Milyen előnyei vannak a fuzzy logikán alapuló szabályozóknak?

Előnyös az alkalmazása, ha nem áll rendelkezésre egyszerű matematikai modell (amelyben az összes módosító körülmény figyelembe van véve) és alkalmas verbális szabályok feldolgozására is. Komplex feladatok egyszerű megoldását és egyszerű paraméter beállítását teszi lehetővé. A jellegénél fogva több feltétel egyidejű figyelembe vételére alkalmas, a válasz reakciók gyorsabbak lehetnek a hagyományos irányítási rendszerekénél. Ezekből következik, hogy a szabályozási tulajdonságai sokkal jobbak lehetnek.

Itt nem illesztek be programrészletet, mert nincs értelme egy adathalmazt leírnom a nélkül, hogy terjedelmesen ne részletezném a forrásukat. A későbbiekben, ha valaki igényli, visszatérhetünk a programtervezési fázisokra és a forráskódra.

Most visszaolvasva úgy látom, hogy talán elkalandoztam a topik lényegétől... mégis benne hagyom. Abban a reményben, hogy ezzel nem teszem unalmassá a project leírását. Arra kérlek benneteket, ha mégis úgy lenne, szóljatok és igyekszem a tényekre szorítkozni. Jelezzétek azt is, ha érdekes lenne olyan dologról is beszélni amit még nem érintettem.

(#) lidi válasza Giants hozzászólására (») Márc 26, 2009 /
 
Én is csendben követem a táp alakulását, és a leírást, de néha azért elég kínai amit írsz. pl:

"Tudni kell, fuzzy logika nem érinti a matematika megalapozási kérdéseit, hiszen a propozicionális és predikátumlogika fuzzy modelljei ugyanúgy a halmazelmélet talaján állnak, mint a többi modellelméleti illetve algebrai szemantikai rendszer. Másrészt logikai vonatkozásai is csak a fogalmak homályosságának egyféle modellezése, ráadásul realista (platonista) szemszögből."

Remélem ha elkészül, akkor lesz egy egyszerűbben megfogalmazott leírása is ennek a tápnak.
(#) Giants hozzászólása Márc 28, 2009 /
 
Nos! Itt az idő!

Elkészültek az áramköri lapok.

44. ábra

45. ábra

46. ábra

47. ábra

Megfigyelhető a primer és a szekunder oldali áramkörök geometriai elrendezése és a szigetelési térköz beiktatása. A 48. ábra egy ajánlást mutat a vezetősávok közötti távolságra a feszültség függvényében.

48. ábra
(#) Giants hozzászólása Márc 29, 2009 /
 
Először a szabályozó áramköri lapot építettem meg. Az áram és feszültség érzékelő bemenetek osztóját majd később forrasztom rá. Már kipróbáltam és az előzetes várakozásoknak megfelelően működik.

49. ábra

Az építés következő eleme a tápegység vonali oldalának beforrasztása volt. A EMI szűrőkör épp, hogy elfér. Kicsit szellősebben is lehetett volna tervezni…

50. ábra

Az áramkör élesztésének sorrendje a következő lesz. Először megépítem az egyenirányító részt és a segéd tápegységet. Ezek kipróbálása után lépek tovább.
Sajnos nem hibamentes az áramköri lap. A segéd tápegység transzformátorának áramköri huzalozásánál felcseréltem két kivezetést, így az eredeti gyári transzformátor nem használható. Típusa: 69 E 16H1B 5W

51. ábra

52. ábra

A megoldás kettős: korrigálom a terveket, de ebben a változatban át kell tekercselnem a trafót. Szerencsére nem egy óriási munka. (Vagy mégis?) A primer menetszám pn=100, a szekunder sn=12 és a bias tekercs bn=10. A kis méret miatt nem lehet soronkénti szigetelést alkalmazni, e helyett a leválasztást biztosító szigetelést azáltal alakítom ki, hogy a szekunder tekercs teflon szigetelésű vezetékből készül. A képen látható az eredeti és a szétszedett trafó. Az impulzus transzformátort is meg kell tekercselni. Primer menetszám pn=2x12, szekunder menetszám sn=2x16. A szigetelés itt is az előzőek szerint készül. Egyik legnehezebb feladat ebben a műveletben a trafó szétszedése volt. Biztosan sokan tudják hogyan lehet egyszerűen szétszedni az impregnált transzformátort. Fel kell melegíteni. Ez történhet hőlégfúvóval vagy mikrohullámú sütőben (vagy bármi mással… csak a cséve megolvadására kell vigyázni)
A következő hiba a segéd tápegység szabályozójának TOP222 lábkiosztásánál van. Ezerszer átnéztem, de felcseréltem a D,S lábakat. (ezek nem a FET-eknek megfelelő pozícióban vannak a TO220 tokozásnál, talán ez okozta, hogy elnéztem.) Ezt úgy oldottam meg, hogy elforgattam 180 fokkal a szabályozót és a C lábát egy merev huzaldarabbal kötöttem be a megfelelő helyre.
Ha elkészülök a trafóval (folyamatban), készen állok az első tesztre, az első bekapcsolásra. Ezer módja és sorrendje lehet … Azért felhívnám a figyelmet a következőekre:

Minden körülmények között leválasztó transzformátort kell használni a tesztekhez és mérésekhez!

Hasznos, ha egy szabályozható torroid transzformátor is van kéznél, így először nem kell rögtön az üzemi feszültséget rákapcsolni az áramkörre. Amennyiben a teszt sikeres és működik a segédtáp, akkor jöhet a primer oldali kapcsoló.

53. ábra

A képen a hűtőborda és a FET-ek rögzítése látható. A galvanikus leválasztás érdekében szigetelő alátétet kell alkalmazni, amely egyben biztosítja a kis hő ellenállást is. Talán a hűtőborda kicsit túlméretezett, de ez is elfér…. és jól is néz ki. (Lehet nem kell bekapcsolni a ventillátort!?)

54. ábra

55. ábra
(#) DarkX hozzászólása Márc 29, 2009 /
 
Hello,
Nagyon szépen néz ki, komolyan mondom minden elismerésem, kíváncsian várom a végeredményt.
lehet egy kérdésem, a nyákokat hol gyártattad? jó minőségűeknek néznek ki.

üdv.
(#) Giants válasza lidi hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Szia

Az általad idézett rész nem a tápegység leírása, mindössze olyan elméleti adalék amely nélkül még megépíthető a tápegység. Miért írtam le? Részben utaltam rá, személy szerint én szeretem tudni egy-egy megoldás elméleti megfontolásait is és azért írtam le, ha valakit érdekel az előzmény - hogyan is jutottunk el egy alkalmazásig - akkor ott kaphat egy kis útmutatást. Nem állítom, hogy azonnal érthető. Mindenki elmélyedhet benne saját igényei szerint ha a szakirodalomban utána keres.

Összefoglaló leírást nem igérek de azt hiszem, hogy az eddigiek elegendő részletesek ahhoz, hogy átlátható legyen a működés. Ha mégsem, kérdezz és szivesen válaszolok.

G
(#) Giants válasza DarkX hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Szia

A nyákok valóban jó minőségűek. Eddig máshol gyártattam, csak az smd áramköröknél 10 mil környékén minőségi problémáim voltak. Gondoltam itt az ideje gyártót váltani. Elsősorban a piros forrasztásgátló elérhetősége miatt a békéscsabai Mikropan Kft-re esett a választásom. Pontosak, jó munkát végeznek és nem drágábbak mint az átlag.

G
(#) Giants hozzászólása Márc 30, 2009 /
 
Ma elkészülnek a transzformátorok és egy-két napon belül eljutok oda, hogy ki kellene próbálni a tápegységet legalább szabályozatlan üzemben.

Mi a véleményetek? melyik szabályozási módot válasszam a bemutatottak közül? Ti melyiket szeretnétek látni? Egyáltalán van-e arra igény, hogy a program tervezésének apróbb lépéseit is bemutassam?!
(#) SzervízMacska válasza Giants hozzászólására (») Márc 30, 2009 /
 
Szia! Én itt ülök a zsöllye első sorában, és tátott szájjal nézem az előadást. Az a múltkori kitérő a fuzzy logika kapcsán kifejezetten nagyon tetszett. Azt javaslom, ne fogd vissza magad, bátran részletezd, amennyire csak jól esik! Persze, itt nem egy komplett forráskódra lennék kíváncsi, hanem inkább a mesterfogásokra, hogy az általad felvázolt elvek alapján hogyan lehet a precíz szabályozást megvalósítani.

Üdv: SzervízMacska
(#) Giants hozzászólása Ápr 7, 2009 /
 
Egyéb elfoglaltságaim miatt egy kis szünetet iktattam be, hamarosan folytatom.
Következő: »»   2 / 9
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem