Fórum témák
» Több friss téma |
Építettem egy vízbontót, alumínium elektródákkal, konyhasó oldatot elektrolizáltam egy kimustrált számítógéptáppal 12V 12A-rel. Melegedett és egyre több A ment átt rajta. Amikor már forró volt kioldott a táp biztije. Újra bekapcsoltam, majd pukk, égett szag. Nem ez a lényeg. Szép kék lánggal égett a hidrogén, és nem éreztem klórt, pedig azt mondják NaCl elektrolízise során Cl2 is keletkezik. Szerintetek mi történhetett?
Alumínium elektródokkal nem fogsz klórt fejleszteni, elektrokémiai okokból. Ahhoz szénelektród kell.
Egyébként ne játssz klórgázzal, mert elpatkolsz! 12 A mellett 1 sec alatt 12 As megy át, és egy mol klórgázhoz 2*96500 As kell. 193000 As kell, ez szobahőmérsékleten kb. 24000 ml. Tehát 1 sec alatt 1,5 cm3 klórgáz fejlődik, néhány másodperc alatt nemhogy a klórgáz szagát fogod érezni, de már fuldoklani is fogsz. Használj áramkorlátozást (ellenállás, áramgenerátor)!
Tulajdonképpen mit akartál csinálni ezzel az elmebeteg kisérlettlel? Az áramfelvétel pedig azért nő mert az elektrolitok fajlagos vezetőképessége a hőmérséklettel változik márpedig a fémekkel szemben csökken. Lásd télen az autóakkumlátorok inditóképessége erősen lecsökken. jelen esetben pedig az általad óhajtott klórgáz az aluminiummal azzonnal aluminiumkloridot képez. ezért nem lehet érezni a klór szagát. A továbbiakban én is lebeszélnélek az effajta mutatványokról!
 
Hallotam valahol hogy:
Állítólag a klórgáz a tüdőbe jutva sósavvá alakul állítólag. :wow1: szóval nem jó azt szagolgatni.
"márpedig a fémekkel szemben csökken."
Fémekkel szemben növekszik, nem? :yes: "óhajtott klórgáz az aluminiummal azzonnal aluminiumkloridot képez. " Nem, a jelenség magyarázata más. Elektrolízisnél fellép egy túlfeszültség nevű jelenség, amit ebben az esetben ki lehet használni. Inert elektródnál valóban a klór válik le, de alumíniumnál a túlfeszültség miatt nem a klorid, hanem a víz (pontosabban OH-) fog oxidálódni. Tehát oxigén fejlődik közvetlenül. dobo: Valóban képződik a tüdőben sósav, de nem ettől veszélyes a klórgáz. Sósav akkor is a tüdődbe kerül, amikor büfizel egyet, majd nagy levegőt veszel (a gyomorban sósavoldat van).  A klór azért veszélyes, mert eloxidálja a tüdő szöveteit ezáltal szétroncsolja azokat. Minden élő sejtet elpuszít, ezért alkalmas fertőtlenítésre is. :wilting: Vizes közegben diszproporcionálódik (olyan összetevőkre bomlik, amelyek részben redukáltabb, részben oxidáltabb formák, mint az eredeti anyag) sósavgázra és hipoklórossavra. A hipoklórossavat (annak a nátriumsóját) mindenki ismeri "hypo" formában. Erős oxidálószer, ez végzi a klór munkáját a tüdőben. 
Hii
A nyák készítés topicban megemlítettem, hogy ha szénelektródákat fektetnél a kónyhasós oldat aljára és megküldenétek árammal akkor lehet használni nyákmaratásra. A klór mindent letakarít... Felé kell tenni ugyebár a nyákot. Csak nem ártana egy áramgenya neki... Tényleg az itt menyiből állna ? egy poti egy elllenálás meg egy tranyó?? Isa
Egy új tüdő, mentőorvos az ajtónál... kb ezek kellenének hozzá. miért nem jó a jól bevált "hagyományos" technika?
igaz ott is kell szellőztetni, meg a legjobb ha szabadban csinálod, de akkor is kisebb a veszély.
Helósztok! Ez a vízbontás dolog engem is érdekel!
Nincs valaki aki leírná , hogyan lehet különösebb veszély nélkül vizet bontani?? 2 szénrudam van (laposelemből) meg áramom is csak még nem mertem nekiállni...
http://fenykapu.free-energy.hu/ ezen az oldalon sok vizbontóleírás láttam!
Hi!
Szénelektródokkal ne elektrolizálj klórtartalmú oldatot! Elektrolitként használj nátrium-szulfátot vagy híg kénsavat. Laposelemből minden korlátozás nélkül közvetlenül lehet vizet bontani. Az ingyenenergiás oldal inkább sarlatánság, mint tudomány!
Isti vok. Én már grafittal is bontottam, tom milyen veszélye van ezért csak 1 rúdelemről ment, de 1 secen belül éreztem szagát. Egyből szellőztettem. A + elektród bele is oldódik, de én O2-re tippeltem, mert az elektród befolyásolja a reakciót. A vízbontásnál Na2(SO4)-t kéne elektrolizálni ezek szerint, hogy O2 és H2 keletkezzen.
Akkor ha oldódik az elektróda klór keletkezik, mi, ami reakcióba lép az eletródával...
Frankye vagyok, Ide van írva felülre, balra.
Szóval a H2 és az O2 keletkeztetéséhez vízre, egyenáramra, valamint 2 db elektródára van szükség. Az egyiken O2, a másikon H2 keletkezik. Elemi kémia, a 6. vagy 7. osztályban tanultuk, kémia órán. (Majd' 30 éve...) Ki is próbáltuk, lett is durranógázunk, azt is kipróbáltuk, jót szólt, és aztán túlléptünk rajta. Ha H2-t és O2-t akarsz, akkr ahhoz nem kell más. Se só, se egyéb.
de akkor csak a 12A helyett csak 0,5 A ment át... Már régen kipróbáltam sima csapvízzel...
és csak 5 A után tudtam megyújtani...
Egyébként nem klórgáz-előállítás a célom hanem csak a lángjával olvasztottam vékony rezet...
de keletkezett még valami csapadék ami idővel betöltötte az üveget és sokkal jobban vezette az áramot...
A H2 redukáló képességű!!!!!!!!
A H2 vízzé ég el!!!! Üdv. 
nyákmaratásra én 1 kicsit brutálisabb modszet használok, mint a "vaskloridos", mert nem szeretek sokat várni.
hidrogénperoxid kb 30%, mert kell 1 kis víz a hatékonysághoz + sósav 20% esetleg 30% Várakozási idő max 5 perc 
Igen, kb. ugyan ezt a módszert ajánlottam jómagam is, kissé előbb, annyi különbséggel, hogy nem vízben oldom fel a hyperol tablettát, hanem közvetlenül a 20%-os háztartási sósavban.
csá
ha jol tom ez (hidrogénperoxidos) maratólötty csak egyszer használható (sőtt marás közben kell neki + sósav..) .. szal nem tárolható mer megdöglikk... (szemben a vaskliroddal...40°C-n elég gyors azis..) na aléyneg hogy mit csináltok a döglött lötyivel??? bele a csapba??  én mindenesetre maradok a vaskloridnál...
A H2O2 elegy egy savas kémhatású oldat.
Ez akkor lesz "veszélytelen" ha közömbösítjük sav+bázis=semleges kémhatás tehát valami lúgos kémhatású oldatot kellene keresni Pl. ammónia oldat, NaOH, stb.
Ezegyszer Müszi jót szólt! :hehe:
 Igen, pl. a lakkelőhívó az lúgos kémhatású, azzal lehet közömbösíteni, de a sima szappan-oldat is alkalmas rá. Egyébként nem romlott még meg, maratás közben sem kellett hozzákevernem semmit, szal nem tudom, honnan van az infód... 
Vasklorid a csapba = lefolyó fényes leeresztőjéről nikkel(?) le, a réz meg egy idő után ragyás lesz. Feleség nem örül! Kipróbált.
tehát ha elrakod egy hétre .. és előveszed, akkor simán lehet vele maratni ??
mert ha ez így van, akkor faxa  egy próbát megér
Nem hiszem, hogy annyival gyorsabb lenne. Sósavval boostolt vas-klorid max. 10 perc alatt végez. Korlátlan ideig eltárolható, nem úgy, mint a hidrogén-peroxid vagy a sósav.
Tárolás: a sósav lassan szokott szivárogni a teszkógazdaságos flakonokból, ami lassan gyengíti az oldatot, de ez még nem vészes. A hidrogén-peroxid viszont spontán bomlást végez idővel, amit gázfejlődés kísér (oxigén). Tehát egy 30-35%-os "hidrogén"-es flakont ne zárj le légmentesen, mert idővel megnő a nyomás, és felrobban! Hyperol tablettában a peroxid stabilizálva van karbamiddal és citromsavval, ott ilyen veszély nincsen. Közömbösítés: azzal, hogy lúgot öntesz hozzá, csak veszélyesebb oldatot kapsz. Lúgos közegben más úton reagál a peroxid, pl. fém krómmal, krómvegyületekkel robbanékony peroxi-kromátokat képez. A környezetre is sokkal ártalmasabbak a lúgos vegyszerek, mint a savasak. Ez a semlegesítés csak akkor működik ilyen formában, ha kellőképpen gyenge bázist használsz, vagy indikátorral semlegesre titrálod az oldatot. Gyenge bázis pl. szóda, szódabikarbóna. De abból sok kell. És ez nem semlegesíti a legveszélyesebb peroxid komponenst! Vannak még apró finomságok, pl. NH3-HCl-H2O2 acetonnal érintkezve két aranyos anyag keletkezhet a kémhatástól függően, hidrazin (mérgező) és peroxi-aceton (robbanékony). Ezért nem érdemes ammóniát használni. Őszintén szólva az egyetlen működőképes semlegesítés, amit veszély nélkül el lehet végezni, az az enyhén savasra titrálás (veszélyesség csökkentése, pH=2-3 körül), majd nagyon kevés könnyűfémsó (vas-klorid, mangán-klorid pl.) hozzáadása. Ez katalitikusan elbontja a peroxidot. Lúgos közegben más reakció zajlik le, akkor nem oxidál, hanem redukál a peroxid (vasat - de ez nem ide tartozik). Ennek fényében el kéne gondolkodni, hogy melyik a jobb maratóeljárás. (Hozzáteszem: vegyészhallgatóként kizárólag vas-kloridot használok, és azt hiszem, ez nem véletlen.)
A mangán-dioxid por is katalizálja a peroxid bomlását.
Igaz én próbanyákhívő vagyok de lehet, hogy egyszer majd én is kipróbálom a VASKLORID módszer. Kémikus barátom egyet mondjál még meg. Vaskloridnál keletkezik e mérgező anyag (pl. Clórgáz)?
Tehát:
A peroxid bomlása: H2O2 --> H2O + 'O' (atomos állapotú oxigén) Nem kioktatni akarlak mer biztos okosabb vagy mint én csak hátha valaki még nem hallot róla. A Mangán-dioxid por katalizálja (gyorsítja) a reakciót.  Üdv.  Chemistry forever!!! :yes: :yes: :yes:
Elvileg nem keletkezik veszélyes gáz a vas-kloridos módszernél. Valamennyi sósavgáz felszabadul, de nem vészes mennyiségben.
Egyébként elk...tam (nem kicsit, nagyon), mert könnyűfémsót írtam a vasra. Mangán-dioxid is katalizálja. :yes: A próbanyák nem rossz, de idővel (már ha akarsz bonyolultabb áramköröket csinálni) áttekinthetelen lesz. Na meg drágább is. |
Bejelentkezés
Hirdetés |
