Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Kémia óra vízbontás (durranógáz fejlesztése)
Lapozás: OK   1 / 87
(#) Isti hozzászólása Jan 21, 2007 /
 
Építettem egy vízbontót, alumínium elektródákkal, konyhasó oldatot elektrolizáltam egy kimustrált számítógéptáppal 12V 12A-rel. Melegedett és egyre több A ment átt rajta. Amikor már forró volt kioldott a táp biztije. Újra bekapcsoltam, majd pukk, égett szag. Nem ez a lényeg. Szép kék lánggal égett a hidrogén, és nem éreztem klórt, pedig azt mondják NaCl elektrolízise során Cl2 is keletkezik. Szerintetek mi történhetett?
(#) lgyk válasza Isti hozzászólására (») Jan 21, 2007 / 1
 
Alumínium elektródokkal nem fogsz klórt fejleszteni, elektrokémiai okokból. Ahhoz szénelektród kell.

Egyébként ne játssz klórgázzal, mert elpatkolsz! 12 A mellett 1 sec alatt 12 As megy át, és egy mol klórgázhoz 2*96500 As kell. 193000 As kell, ez szobahőmérsékleten kb. 24000 ml. Tehát 1 sec alatt 1,5 cm3 klórgáz fejlődik, néhány másodperc alatt nemhogy a klórgáz szagát fogod érezni, de már fuldoklani is fogsz.

Használj áramkorlátozást (ellenállás, áramgenerátor)!
(#) tungsram hozzászólása Jan 21, 2007 /
 
Tulajdonképpen mit akartál csinálni ezzel az elmebeteg kisérlettlel? Az áramfelvétel pedig azért nő mert az elektrolitok fajlagos vezetőképessége a hőmérséklettel változik márpedig a fémekkel szemben csökken. Lásd télen az autóakkumlátorok inditóképessége erősen lecsökken. jelen esetben pedig az általad óhajtott klórgáz az aluminiummal azzonnal aluminiumkloridot képez. ezért nem lehet érezni a klór szagát. A továbbiakban én is lebeszélnélek az effajta mutatványokról!
(#) dobo hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
Hallotam valahol hogy:
Állítólag a klórgáz a tüdőbe jutva sósavvá alakul állítólag. :wow1:
szóval nem jó azt szagolgatni.
(#) lgyk válasza tungsram hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
"márpedig a fémekkel szemben csökken."

Fémekkel szemben növekszik, nem? :yes:

"óhajtott klórgáz az aluminiummal azzonnal aluminiumkloridot képez. "

Nem, a jelenség magyarázata más. Elektrolízisnél fellép egy túlfeszültség nevű jelenség, amit ebben az esetben ki lehet használni. Inert elektródnál valóban a klór válik le, de alumíniumnál a túlfeszültség miatt nem a klorid, hanem a víz (pontosabban OH-) fog oxidálódni. Tehát oxigén fejlődik közvetlenül.

dobo:

Valóban képződik a tüdőben sósav, de nem ettől veszélyes a klórgáz. Sósav akkor is a tüdődbe kerül, amikor büfizel egyet, majd nagy levegőt veszel (a gyomorban sósavoldat van). A klór azért veszélyes, mert eloxidálja a tüdő szöveteit ezáltal szétroncsolja azokat. Minden élő sejtet elpuszít, ezért alkalmas fertőtlenítésre is. :wilting: Vizes közegben diszproporcionálódik (olyan összetevőkre bomlik, amelyek részben redukáltabb, részben oxidáltabb formák, mint az eredeti anyag) sósavgázra és hipoklórossavra. A hipoklórossavat (annak a nátriumsóját) mindenki ismeri "hypo" formában. Erős oxidálószer, ez végzi a klór munkáját a tüdőben.
(#) isamisa hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
Hii
A nyák készítés topicban megemlítettem, hogy ha szénelektródákat fektetnél a kónyhasós oldat aljára és megküldenétek árammal akkor lehet használni nyákmaratásra. A klór mindent letakarít... Felé kell tenni ugyebár a nyákot. Csak nem ártana egy áramgenya neki...



Tényleg az itt menyiből állna ? egy poti egy elllenálás meg egy tranyó??

Isa
(#) dpeti válasza isamisa hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
Egy új tüdő, mentőorvos az ajtónál... kb ezek kellenének hozzá. miért nem jó a jól bevált "hagyományos" technika?
igaz ott is kell szellőztetni, meg a legjobb ha szabadban csinálod, de akkor is kisebb a veszély.
(#) Báddzsó válasza dpeti hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
Helósztok! Ez a vízbontás dolog engem is érdekel!
Nincs valaki aki leírná , hogyan lehet különösebb veszély nélkül vizet bontani?? 2 szénrudam van (laposelemből) meg áramom is csak még nem mertem nekiállni...
(#) patexati válasza Báddzsó hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
http://fenykapu.free-energy.hu/ ezen az oldalon sok vizbontóleírás láttam!
(#) lgyk válasza Báddzsó hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
Hi!

Szénelektródokkal ne elektrolizálj klórtartalmú oldatot! Elektrolitként használj nátrium-szulfátot vagy híg kénsavat. Laposelemből minden korlátozás nélkül közvetlenül lehet vizet bontani.

Az ingyenenergiás oldal inkább sarlatánság, mint tudomány!
(#) Isti hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
Isti vok. Én már grafittal is bontottam, tom milyen veszélye van ezért csak 1 rúdelemről ment, de 1 secen belül éreztem szagát. Egyből szellőztettem. A + elektród bele is oldódik, de én O2-re tippeltem, mert az elektród befolyásolja a reakciót. A vízbontásnál Na2(SO4)-t kéne elektrolizálni ezek szerint, hogy O2 és H2 keletkezzen.
(#) Isti hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
Akkor ha oldódik az elektróda klór keletkezik, mi, ami reakcióba lép az eletródával...

(#) Frankye válasza Isti hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
Frankye vagyok, Ide van írva felülre, balra.

Szóval a H2 és az O2 keletkeztetéséhez vízre, egyenáramra, valamint 2 db elektródára van szükség.
Az egyiken O2, a másikon H2 keletkezik. Elemi kémia, a 6. vagy 7. osztályban tanultuk, kémia órán. (Majd' 30 éve...) Ki is próbáltuk, lett is durranógázunk, azt is kipróbáltuk, jót szólt, és aztán túlléptünk rajta.
Ha H2-t és O2-t akarsz, akkr ahhoz nem kell más. Se só, se egyéb.
(#) Isti hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
de akkor csak a 12A helyett csak 0,5 A ment át... Már régen kipróbáltam sima csapvízzel...
és csak 5 A után tudtam megyújtani...
(#) Isti hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
Egyébként nem klórgáz-előállítás a célom hanem csak a lángjával olvasztottam vékony rezet...
de keletkezett még valami csapadék ami idővel betöltötte az üveget és sokkal jobban vezette az áramot...
(#) Müszi válasza Isti hozzászólására (») Jan 22, 2007 /
 
A H2 redukáló képességű!!!!!!!!
A H2 vízzé ég el!!!!

Üdv.
(#) Isti hozzászólása Jan 22, 2007 /
 
ezt Én is tudtam.
(#) kóboráram hozzászólása Jan 23, 2007 /
 
nyákmaratásra én 1 kicsit brutálisabb modszet használok, mint a "vaskloridos", mert nem szeretek sokat várni.
hidrogénperoxid kb 30%, mert kell 1 kis víz a hatékonysághoz + sósav 20% esetleg 30%
Várakozási idő max 5 perc
(#) Frankye válasza kóboráram hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
Igen, kb. ugyan ezt a módszert ajánlottam jómagam is, kissé előbb, annyi különbséggel, hogy nem vízben oldom fel a hyperol tablettát, hanem közvetlenül a 20%-os háztartási sósavban.
(#) gulyi88 válasza Frankye hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
csá
ha jol tom ez (hidrogénperoxidos) maratólötty csak egyszer használható
(sőtt marás közben kell neki + sósav..) .. szal nem tárolható mer megdöglikk...
(szemben a vaskliroddal...40°C-n elég gyors azis..)

na aléyneg hogy mit csináltok a döglött lötyivel???
bele a csapba??

én mindenesetre maradok a vaskloridnál...
(#) Müszi válasza gulyi88 hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
A H2O2 elegy egy savas kémhatású oldat.
Ez akkor lesz "veszélytelen" ha közömbösítjük

sav+bázis=semleges kémhatás

tehát valami lúgos kémhatású oldatot kellene keresni
Pl. ammónia oldat, NaOH, stb.
(#) Frankye válasza Müszi hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
Ezegyszer Müszi jót szólt! :hehe:

Igen, pl. a lakkelőhívó az lúgos kémhatású, azzal lehet közömbösíteni, de a sima szappan-oldat is alkalmas rá.

Egyébként nem romlott még meg, maratás közben sem kellett hozzákevernem semmit, szal nem tudom, honnan van az infód...
(#) oldman hozzászólása Jan 23, 2007 /
 
Vasklorid a csapba = lefolyó fényes leeresztőjéről nikkel(?) le, a réz meg egy idő után ragyás lesz. Feleség nem örül! Kipróbált.
(#) gulyi88 válasza Frankye hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
tehát ha elrakod egy hétre .. és előveszed, akkor simán lehet vele maratni ??
mert ha ez így van, akkor faxa
egy próbát megér
(#) Müszi válasza Frankye hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
Szejetem a kémiát
(#) lgyk hozzászólása Jan 23, 2007 /
 
Nem hiszem, hogy annyival gyorsabb lenne. Sósavval boostolt vas-klorid max. 10 perc alatt végez. Korlátlan ideig eltárolható, nem úgy, mint a hidrogén-peroxid vagy a sósav.

Tárolás: a sósav lassan szokott szivárogni a teszkógazdaságos flakonokból, ami lassan gyengíti az oldatot, de ez még nem vészes. A hidrogén-peroxid viszont spontán bomlást végez idővel, amit gázfejlődés kísér (oxigén). Tehát egy 30-35%-os "hidrogén"-es flakont ne zárj le légmentesen, mert idővel megnő a nyomás, és felrobban! Hyperol tablettában a peroxid stabilizálva van karbamiddal és citromsavval, ott ilyen veszély nincsen.

Közömbösítés: azzal, hogy lúgot öntesz hozzá, csak veszélyesebb oldatot kapsz. Lúgos közegben más úton reagál a peroxid, pl. fém krómmal, krómvegyületekkel robbanékony peroxi-kromátokat képez. A környezetre is sokkal ártalmasabbak a lúgos vegyszerek, mint a savasak. Ez a semlegesítés csak akkor működik ilyen formában, ha kellőképpen gyenge bázist használsz, vagy indikátorral semlegesre titrálod az oldatot. Gyenge bázis pl. szóda, szódabikarbóna. De abból sok kell. És ez nem semlegesíti a legveszélyesebb peroxid komponenst!

Vannak még apró finomságok, pl. NH3-HCl-H2O2 acetonnal érintkezve két aranyos anyag keletkezhet a kémhatástól függően, hidrazin (mérgező) és peroxi-aceton (robbanékony). Ezért nem érdemes ammóniát használni.

Őszintén szólva az egyetlen működőképes semlegesítés, amit veszély nélkül el lehet végezni, az az enyhén savasra titrálás (veszélyesség csökkentése, pH=2-3 körül), majd nagyon kevés könnyűfémsó (vas-klorid, mangán-klorid pl.) hozzáadása. Ez katalitikusan elbontja a peroxidot. Lúgos közegben más reakció zajlik le, akkor nem oxidál, hanem redukál a peroxid (vasat - de ez nem ide tartozik).

Ennek fényében el kéne gondolkodni, hogy melyik a jobb maratóeljárás. (Hozzáteszem: vegyészhallgatóként kizárólag vas-kloridot használok, és azt hiszem, ez nem véletlen.)
(#) Müszi válasza lgyk hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
A mangán-dioxid por is katalizálja a peroxid bomlását.
Igaz én próbanyákhívő vagyok de lehet, hogy egyszer majd én is kipróbálom a VASKLORID módszer.
Kémikus barátom egyet mondjál még meg.
Vaskloridnál keletkezik e mérgező anyag (pl. Clórgáz)?
(#) Müszi válasza Müszi hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
Tehát:
A peroxid bomlása:

H2O2 --> H2O + 'O' (atomos állapotú oxigén)

Nem kioktatni akarlak mer biztos okosabb vagy mint én csak hátha valaki még nem hallot róla.
A Mangán-dioxid por katalizálja (gyorsítja) a reakciót.

Üdv.

Chemistry forever!!! :yes: :yes: :yes:
(#) lgyk válasza Müszi hozzászólására (») Jan 23, 2007 /
 
Elvileg nem keletkezik veszélyes gáz a vas-kloridos módszernél. Valamennyi sósavgáz felszabadul, de nem vészes mennyiségben.

Egyébként elk...tam (nem kicsit, nagyon), mert könnyűfémsót írtam a vasra.

Mangán-dioxid is katalizálja. :yes:

A próbanyák nem rossz, de idővel (már ha akarsz bonyolultabb áramköröket csinálni) áttekinthetelen lesz.

Na meg drágább is.
(#) Moderátor hozzászólása lgyk hozzászólására (») Jan 24, 2007
 
Nos, kedves kémikus barátaim, alaposan eltértünk az alaptémától, ami - ha a címre tekintek, jól láthatóan - a vízbontás...

Szal ha kérhetem, maradjunk az alaptémánál, azaz a víz bontásánál!
Következő: »»   1 / 87
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem