Ezt a videót láttad már?
Egy pár dolgot az oszcilloszkóp működéséről ebből is megtudhatsz.

Az ellenállások szépen sorba vannak mind a 9db. A dobozt hosszban kitöltik. Még beöntöttem ragasztópisztollyal is.

Sziasztok.

Teszteltem a 1:100 szkóphoz az osztót. Sikerült megjavítani egy Samsung slim 100Hz-es kütyüt és megmértem vele a tranzisztoron mérhető jelet. A mérőcsúcsot a kollektorhoz közelítve már fél miliméteres ív áthúzás történt. Előszőr egy multimétert tettem a mérési pontra inkáb az haljon meg ,de kis értéket mutatott. Utánna jött a szkóp. Durván 1200V ot mértem vele. A jel minőséggel is elégedett vagyok. Pár másodpercig volt csak rajta a csúcs és már memorizáltam is a képet. Ezt megosztom veletek.
Üdv.isti

Hali!
Egy pár hónapja valaki árult scópkábelt nem tudja valaki, hogy ki?
Kösz! (bocs az off-ért)

Ebben a rovatban találsz. Most is hirdetik.http://www.hobbielektronika.hu/apro/

Hali mindenkinek! A mai nap vásároltam egy EMG 1568/A típusú oszcilloszkópot. Az lenne a kérdésem hogy: Ahogy tekergettem az időalapot, volt olyan állás ahol csak 2 pont volt látható. Ezek "mozogtak". Amilyen beosztás, olyan gyorsasággal haladtak. (egyszerre a 2 sugár). Ezek az időalapok milyen jel mérésére alkalmasak? Valamint miért csak pont van? Előre is köszönöm a választ!

Lassú változások megfigyelésére alkalmasak az igyen lassú eltérítési sebességek, leginkább fényképészeti megörökítéssel. Ha lassan térítjük el az elektronsugat (sugarakat), akkor nem mosódik vonallá a mozgó pont, hanem megfigyelhetővé válik a mozgása.

A katódsugárcső egysugaras. A szkóp maga kétsugaras, amit úgy érnek el, hogy két függőleges erősítőt elektronkapcsolóval kapcsolgatnak felváltva. Két üzemmódja van, Alt felváltva kapcsolgatja egyik majd másik bemenetet egy egész lefutás idejéig, gyors jelek vizsgálatához, a másik Chopper amikor egy picit az egyik, egy picit a másik csatornát kapcsolja, lassú jelek vizsgálatához.
A szinkronizációt kiválaszthatod hogy melyik csatornáról akarod.

Igen, erről a két üzemmódról olvastam a könyvében. Egyébként köszönöm a választ! Már azt hitem hogy valami bibi lehet az egyes időalapoknál. De mi is az az elektronkapcsoló?

Köszönöm neked is!

Nekem is ilyen van, kérdezz bátran

Rendben! Már csak az elektronkapcsoló érdekel. A többi válasz úgy hiszem benne van a gépkönyvben. Ha esetleg valamikor rajz kellene róla, vagy ismerősödnek stb, szólj/ irányítsd hozzám az illetőt!De szól ez mindenkinek!

Az elektronkapcsoló név félrevezető, tulajdonképpen egy bemenőjel átkapcsoló áramkör, ami az egysugaras oszcilloszkóp bemenete elé kötve, két jelet képes megjeleníteni, az oszcilloszkóp időalapja szerint váltogatva őket. A végeredmény periodikus bemenő jel estén hasonlatos a kétsugaras oszcilloszkóphoz, de nem ismétlődő jelek esetén félrevezető lehet, a két jel egymásra hatását sosem fogjuk látni, hiszen soha nem ugyanahhoz az időintervallumhoz tartozó jelalakot láthatjuk a "két" sugáron...

Igen, de egy valódi kétsugaras szkóp sokkal többe is kerül, nem is nagyon van rá szükség, csak ha sok egymástól független tranziens jelet kell vizsgálni.

Köszönöm a magyarázatot!

Tehát a "valódi" 2 sugaras szkópokon 2 időalap van?

Igen, és ezeket egymástól függetlenül külön lehet állítani is.

Így már értem! Köszönök mindent!

Nem, az egész más. A kétsugaras katódsugárcsőben 3 eltérítőlemez pár van, két pár függőleges, és egy vízszintes. Létezhet két vízszintes, és két fűggőleges eltérítő lemezes katódsugárcsővel készült szkóp is, de ilyet a valós életben nem láttam, csak katalógusban.
Van azonban kettős időalapú szkóp is, ennél a második eltérítést az elsőhöz képest állítható késleltetéssel lehet indítani. Ennek akkor van nagy szerepe, ha egy összetett impulzus sorozat (pattern) megfelelő bitsorozatát vizsgáljuk, pl 30/32 csatornás PCM jel 12. csatorna tartalmának időzítését vizsgálod az órajelhez képest, vagy meg akarod nézni a TV vídeójelének sorszinkron jelének vállára ültetett színszinkron jeleket.

Hello!
És egy ajánlott két időalapos szkópokhoz..
üdv! proli007

Bocs de elég érdekes teszt jeled van.

Hello!
Csak azért találod furának, mert nem ismered a színes TV vételtechnikáját..
üdv! proli007

Ebben teljes mértékben igazad van!

Háromszintű szuper-homokvár-impulzus. Összetett szinkronizáló, kioltó jelcsomag. Nagyon komoly találmány.

Üdv!
Vásároltam egy a képen látható digitális oszcillószkópot. 1 napja tesztelem, minden szép és jó volt addig míg egy kérdésbe botlottam. Rátettem a tapogatóit egy 13V szekunder feszültségű hálózati transzformátorra. Szépen megjelenik minden, kitöltési tényező, frekvencia de amplitudóban feszültségnek 40V-ot ír ki. Ha arra állítom hogy max érték akkor meg 20V körüli érték jelenik meg. Mi lehet a probléma? Ugyanakkor teszteltem különböző jelgenerátorokkal és ott jól mutatja az értéket. Mi lehet a gondja ezzel az 50Hz-es sin-al? Köszönöm előre is.

Szia!
A mérőfej osztási arányát jól állítottad be? Készíts egy képet a kijelzőről, hátha elárulja a turpisságot.

Bocsánat, most javítottam ki, 40V amplitudó. Nagyon sok féle feszültségmérési opciója van de a 13V multiméter által mutatott érték nem igazán akar bejönni. RMS-be mértem 15 körülit. Készítem a képet.

[/OFF]A magyar szkópokban az EMG 1553 ilyen mi "valós kétidejű" pont nemrég vettem én is egy ilyet..

Ha egyszer 20 V-ot mutatott a szkóp, másszor meg 40V-ot, az annak lehet a jele, hogy először csúcsfeszültséget jelenített meg, másodszor pedig csúcstól csúcsig mért feszültséget. Szimmetrikus jeleknél a második az elsőnek pont a duplája. A multiméter effektív értéket mutat, ha jól tudom.

20 V-os csúcsfeszültségű szinusznak kb. 14 V az effektív értéke, az már nincs is annyira távol a 13 V-tól, amely eredhet a multiméter pontatlanságából, illetve, hogy az esetleg jobban leterhelte kicsit mérés közben a mérendő transzformátort, mint ahogyan azt az oszcilloszkóp tette.

Biztosan csúcstól-csúcsig-ot (peak to peak) mértél. Úgy már reálisabb a 40V-os mért érték.