Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Elektronikus szulfátoldó (Akku aktivátor)
Lapozás: OK   9 / 83
(#) gulyi88 válasza mex hozzászólására (») Szept 5, 2010 /
 
Ponthegesztéshez nem kell egy kicsit több ideig fenntartani az áramot (idő mire megolvad az anyag)
Viszont delejezni azt lehetne vele.
Minnél univerzálisabb, annál bonyolultabb és költségesebb.
Szerintem elöször csak próbaköröket kellene futni, hogy kiderüljön mekkora feszültség kell a kívánt áramcsúcshoz (kapacitás meg majd pénztárcától függ), erre megfelel a reg 2.png egyszerű vázlata.
(100V nál többre nem mennék fel, mert még a végén agyonütne, szóval erre is figyelni kell)
(#) mex válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 5, 2010 /
 
Írtam már valahol a fórumban, még képeket is tettem fel egy ilyen elven működő ponthegesztőről (lánykorában tompahegesztéssel rögzítettek vele M3-M8 csavarokat acélfelületekre). Abban teljes kiépítésben 68e µF volt, a kondik 200V feszültségre vannak készítve. Az egymásutáni kisütési idejük azt hiszem 7.5sec-ra van korlátozva. Természetesen csavaros kivitelűek, sínezéssel vannak párhuzamosítva. Szerintem ilyen készülék igencsak alkalmas lenne regenerálásra. Szétbontva,elektronika nélkül került hozzám, de a tirisztor és a kondik épek voltak. Egyszerű töltőáramkörrel láttam el (provizór) és mágnesezésen keresztül a ponthegesztésig mindenfélét elkövettem. Ponthegesztéskor nagyon kell figyelni a tárolt töltés nagyságára, nem utolsósorban az áramütés veszélye miatt is. Legtöbbször a vége egy lyuk lett a hegesztendő anyagba, de azért egy idő után már használható lett.
Szóval visszatérve az eredeti témára jó a másik rajzod alapnak, kondi és tirisztorkérdés a továbbiakban. Remélhetőleg 10ms bőven elég a kondipakk kisütéséhez, különben beragadhat a tirisztor.
(#) rozsda hozzászólása Szept 5, 2010 /
 
Hát igen.Ahoz hogy ez kapcsüzemben ezen a szinten működjön igen sok fetet el kellene lőnöm.Viszont érdemes volna vele próbálkozni egy 12V-os akksi szintjén.U1 hejére mehetne egy jó nagy kondibank amit a két kisütés között szépen lassan fel lehet tölteni.
Most a tirisztorost biztosabbnak itélem.
Azért szeretném tirisztorral tölteni a kondit mert akkor külön tudom állitani a kivánt áramtüske nagyságát és ismétlődési idejét. (ugymond kicsit univerzális)
Azt nemtudom hogy kisütés pillanatában mi történik ha a kondit töltő tirisztor is nyitva van.Mindenféleképpen zárva kell neki lennie?Mert akkor mondjuk egyutassal megoldható lenne szerintem úgy hogy az időzitő akkor inditja a kisütést mikor a TH1 zárva van.
Majd megpróbálok rajzolni valami működő méretezett rajzot.
Addig is adhatnátok nekem tippet arra hogy milyen kodibol mekkorát,mennyit és hogy kellene kötni hogy legyen egy párszáz amperes tüském és két napnál tovább birja.
Gulyi a nagy képletkirály.Hogy kell ehez kondit számolni?
(#) mex válasza rozsda hozzászólására (») Szept 5, 2010 /
 
A kondenzátorban tárolt energia: 0.5 x (U^2 x C)
A feszültséget voltban, a kapacitást faradban helyettesítve az értéket Ws-ban, vagyis Joule-ban kapod meg. Innentől kezdve már számolható, hogy (az egyszerűség kedvéért egy 10Ah akkuból) töltögetve a kondibankot hányszor tudod ezt megtenni például 1000µF kapacitással. Nekem kereken hatmillió jött ki. Persze szigorúan 12V-al számoltam, és az akku kapacitása így 120Wh adódott, ami ugye 432000Ws...
Az áramtüske nagyságát a kondi feszültsége, a kisütőkábel ellenállása, és a járulékos mindenképp meglevő induktivitások fogják meghatározni, ja és persze a kondibank ESR-értéke. Ha minden ideális lenne, akkor nem függene a kapacitástól a kialakuló áram sem, tehát 1uF, és mondjuk 1F kisütőárama ugyanakkora lehetne, csak a kisütési idő változna.
Namost aztán kisegitettelek ugye?
(#) rozsda válasza mex hozzászólására (») Szept 5, 2010 /
 
Hát ki nem de azért valamit segit nekem ez is.Meg majd szimulálgatok és kiokoskodok valami éréket.
Akkor már csak azt mond meg nekem hogy kell e foglalkoznom a kissűtéskor nyitvalevő konditöltő tirisztorral?Le kell tiltani a kisütés idejére vagy nem történik semmi különös azon kivül hogy amig az nyitva van addig a kisütőtirisztor sem tud lezárni.
(#) mex válasza rozsda hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
A kisütés idejére mindenféleképp tanácsos a töltőrészt letiltani, mert tényleg nyitva marad a kisütőtirisztor, ha a töltőáram nagyobb mint a tartóáram. Egyutas töltésnél csak annyit kellene tenni, hogy a kisütést a színusz negatív periódusában kell indítani. De ezt a hálózattal galvanikus kapcsolatban levő formát inkább hanyagold, egyrészt nem kell ekkora feszültség, másrészt életveszélyes lehet.
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Én úgy gondoltam a reg 2 ben hogy a kondi lassan töltődik, tehát azt bármilyen feszültség értéken el lehet sütni. Ezzel variálható a kisütő áram DE a kisütési időközök határozottak (sűrűbben kisebb áramok, ritkábban meg nagyobb áramok lesznek).
A tirisztor sem ragadhat be, max egy félperiódusra, de akkor sem hatalmas áramok folynak (mert ugye a kondi lassan töltődik, azaz nagy az R1, kicsi az áram)
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Az szinte megmondhatatlan hogy mekkora kondi mekkora faszültség kell.
Szerintem szedd össze a fiókból 100V körüli kondikat párhuzamba kötés, egy tirisztor meg egy 50V os trafó... (esetleg diacos tirisztor gyújtás a variálható szint miatt), valamilyen áramtüskék biztosan lesznek, mérés majd megmondja, hogy milyenek, rontani biztos nem fog az akkukon...
(#) mex válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Kellene egy mohm mérő, meg egy tárolós szkóp a korrekt méréshez. Tudva a kábel ellenállását a tüske nagysága megmondaná a kialakult áramot.
(#) rozsda válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Épp most próbálkozok rajzolni és méretezni valamit a te egyutas és mex letiltós ötlete alapján.
Még mindig ott tartok hogy a hállózati feszt egy tirisztorral egyenirányitom ami a kondit a gyujtásszőgnek megfelelő szintre tölti.Egy opto figyeli a hállózati feszt és minden negativ hullám elején bekapcsolja vezetőbe a tranzisztorát.Na idáig vagyok most meg és megint kellene egy jó kis ötlet.Valami olyasmire gondoltam hogy ezt a négyszőgjelet egy számláló számolná (ugye minden negativ periódusban 1db jel) és mongyuk az 1000 után kiad egy jelet a kimeneten ami majd inditaná a kisutő tirisztort.És persze állitható legyen hogy mikor hány darab után kapcsoljon a kimenet.
Mivel szokás ilyeneket megvalósitani?
Vagy biztos van jobb ötleted is.A lényeg hogy 10-15s után mindig a negativ félperiódus elején kapcsoljon a kimenet.
Holnap megyek boltba és nézek valami jóképességű tirisztort.Aztán egy diódával és ellenállással töltöm a kondit amit egy gombal iditok.Igy legalább kiderül hogy mire is képes a tirisztor és a kondi.
Csak hogy nézzem én ezt meg a szkópon?
(#) mex válasza rozsda hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Nem számlálót kellene használni, hanem változtatható feszültségküszöbű komparátort, igy egyszerűen lehetne szabályozni a töltési energiát is.
De ha Te mindenáron a hálózati fesszel galvanikus leválasztás nélkül akarsz regenerálni, akkor kiszállok.
(#) gulyi88 válasza mex hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
De akkor már komparátornál egyszerűbb egy diacos gyújtókör, azzal is megoldható a feszültség függő begyújtás.
Na ja a hálózatba van sok sok áram, így nem csak közvetlenül életveszélyes, de akku robbantó hatású.
(#) mex válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Igaz.
De! jobb a békesség, fölöslegesen ne hasogassuk a fázist, jobb a nullátmenet közelében, és ha a komparátor mondjuk téved 1-2 periódust, nem mérvadó.
(#) gulyi88 válasza mex hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
valahogy így:
P1 az áram csúcsértékét, P2 meg a kisütések sűrűségét változtatja
(annyi a baja, hogy a kisütési sűrűség nem független a P1 től, de az áram független a P2 től, viszont minimális alkatrésszámú és egyszerű)

reg 2.1.PNG
    
(#) rozsda hozzászólása Szept 6, 2010 /
 
Jóóó,igazatok van,lehet nem kéne magamraszabaditani az energiahatóságot.Megigérem hogy használok egy 110V-os trafót.
Köszi Dani,ez annyira egyszerű hogy ezzel fogom kezdeni a kisérletezgetést.Aztán majd ha múkodik is akkor lehet neki csinálni valami komojabb kapcsolást.(ha szükséges)
Szimulátor+kondi.Ha cellánként számolok 5mohm belső ellenállást (ami szerintem biztosan nem sok) (24db cella van sorban),beteszek 1uH soros induktivitást és 200V-rol kisütök egy 1000µF-os kondit akkor van vagy 20A-os áramcsúcsom.Az induktivitás tényleg igy hazavágja a dolgot vagy csak a szimulátor bohockodik?
(#) mex válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 6, 2010 /
 
Ez így jó,de ha nincs külön töltő és külön kisütő tirisztor,(ahogy bennem ez volt még) akkor a gyújtását inkább még egy segédtirisztorral kellene biztosabbá tenni, mert nem árt a komolyabb kapuimpulzus párszázampeses tirisztor gyújtására.
(#) (Felhasználó 54221) hozzászólása Szept 6, 2010 /
 
Akkuaktivátornak az s megteszi ha sok trafót összekötök, és 40-60 voltot adogatok neki 10 percig? Biztos megoldható ez az egész manuálisan is
(#) gulyi88 válasza mex hozzászólására (») Szept 7, 2010 /
 
szerintem egy BT 152 -es is kibírná.
A gyújtási energiát pedig a diac elötti kondenzátor adná (~470nF).
(#) mex válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 7, 2010 /
 
A BT-nek elég a diacos gyújtás. Az áramot meg majd kiderül mennyire bírja. Tesztelni kellene most már.
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 7, 2010 /
 
ja az induktivitás korlátozza az áram növekedési meredekségét (de a tirisztornak is van egy határadata erre, idő mire az áram az egész kristályban szétterjed, ha túl gyorsan nől az áram, akkor a tirisztor kipurccan).
Ez tisztán tranziens folymat, nehéz előre megmondani hogy mi lesz, inkább meg kell mérni...
(#) rozsda válasza gulyi88 hozzászólására (») Szept 7, 2010 /
 
Ismersz már annyira hogy nekem soha nem ment holnapra.De a héten szeretném összedrótozni aztán majd kiderül.
Ezt nézzétek mit találtam nálunk a boltban.:CCCP .1600V-os.Kétezer forint darabja.Na ehez már kevés egy diak.Nekem van itthon egy ugyan ilyen,azthiszem 50A-es válltozata.Egyenlőre azzal próbálkozok.
Egyépként mi a véleményetek (tapasztalatotok) ezzel a szulfátlanitó dologgal kapcsolatban?Működik ez igy?Mert tutira bizonyitott dolgot még nem olvastam róla.
(#) gulyi88 válasza rozsda hozzászólására (») Szept 7, 2010 /
 
Én se próbálkoztam még akuregenerálással, nincs tapasztalatom,de valamire biztos jó, rosszabb meg biztos nem lesz.

Ezt a böszme tirisztort is elég kis energiával meg lehet gyújtani, szerintem még a diacos gyújtás is működtetné.
(#) cimopata válasza rozsda hozzászólására (») Szept 8, 2010 /
 
Olvasom mnár itt 1-2 napja hogy próbálkoztod, de nem értem minek kínlódtok tirisztoros dolgokkal, meg kodni rásütéssel.

Szerintem egy fet egy kéttekercsű "trafó" és egy dióda elvégzi a lényegi feladatot.

A trafónak az egyik tekercse pl 10menet a másik 100menet.
A 100 menetes megy a fet dranjére illetve a +12-re.
A trafó másik menete ellentétes bekötéssel a dióda katódjára illetve a +12-re.

Amikor a fet bekapcsol a tekercsen nő az áram pl 10A-ig.
Amikor gyorsan kikapcsoljuk az áram nem tud megszakadni a kialakult fluxus miatt és átterelődik a másik tekercsre ami 10-ed annyi menetszámú tehát 100A-ról fog lecsökkenni.
Ez a 100A tüske fog visszafolyni az akkuba.
AZ egésznek elegendő annyi vezérlés, hogy van egy sönt amin márjük a fet áramát. Mikor az meghaladja a kívánt regeneráló csúcsáram 10-ed részét, hamar kikapcsoljuk a fetet.
Ez után a diódán keresztül már megy magától a többi.

Az egészet nem kell magas frekin művelni.
Pl ha folyamatos szintentartás a cél akkor elég szerintem néhány másodpercenként.

üdv!
(#) Stewe válasza cimopata hozzászólására (») Szept 8, 2010 /
 
Visszább már szó volt róla, hogy az induktív megoldás - különösen ha elég nagy teljesítményű - nem elég gyors, relatíve lassú felfutással indít, nem rúg elég nagyot a szekunder ólom-szulfátba
(#) Inhouse válasza rozsda hozzászólására (») Szept 8, 2010 /
 
Nekünk van egy Forex-es. Igazán meggyőző dolgot nem tudnék mondani. Volt már olyan akku, ami megjavult tőle, de azt nem tudhatom, hogy egy sima töltés mennyi életet lehelt volna bele... Sokszor viszont nem segít ez sem. Vannak furcsa dolgok, amikor el sem tudjuk dönteni, hogy ez most részleges cellaszakadás, vagy szulfátosodás, vagy mi a rosseb...

Valószínűnek tartom, hogy a többször ismételt ciklus, ami többet segít, tehát regeneráló töltés, majd kisütés, majd újra, 3-4 alkalommal, vagy többször, ha látszik javulás...
Ehhez már egy éve épül az automata kisütőm...
Igazából az lenne jó, ha ciklus is automata lenne, tehát beállítod hányszor és megcsinálja. Forex-éknek ilyen is van.

Üdv
Inhouse
(#) cimopata válasza Stewe hozzászólására (») Szept 8, 2010 /
 
Na majd szimulálok egyet, aztán meglátjuk!
(#) gulyi88 válasza cimopata hozzászólására (») Szept 8, 2010 /
 
Szinte flyback kapcsolás. Elvileg lehetséges (a szekunder áram csúcsértéke (azaz kezdeti értéke) arányos a primeráram végértékével és a menetszám áttétellel), de ha számottevő energia is kell az nem fér bele a magba (~5uJ), kell légrés. Tekerni meg minimális szórásúra kell.

Mindenesetre sokkkal egyszerűbb kondenzátort tölteni és kisütni (mA ekkel töltesz, az energia halmozódik)...
(#) cimopata hozzászólása Szept 8, 2010 /
 
Íme:
(#) rozsda hozzászólása Szept 8, 2010 /
 
Ho-hóó.Gyűlnek itt a mesterek.
Na összepókoztam a tirisztorost.Még nem az igazi de már múkodik.70V-os trafórol megy.Max 40V-ig tudom tölteni a kondit úgy hogy ki is süljön mert ha az 1Mohm-os potit amit a diak elé tettem,jobban a test felé tekerem (hogy magasabb kondifesznél legyen a diakon 31V) akkor egyszerűen nem akar bekapcsolni a diak.(és valahogy a kondi feszültsége sem megy föntebb )Na ezzel a feszosztóval még elszórakozok egy kicsit holnap.Egyenlőre még csak egy 20ohm-os ellenállásra sütüttem a kondit.Majd ha megfelelően működik akkor rendesen megizzasztom az 50A-es orosz tirisztort.Csak a kondi birja.

Cimopata.:
Elég meggyőző ez a szimuláció.Akkor elvileg a primmer áram növelésével és az áttétel válltoztatásával bármekkora áramtüske kicsalható belőle?Mert szerintem 120A még édes kevés.Főleg egy 600AH-ás pakknak.Csak dióda kérdése.
Mint Inhouse is irta nemigazán bizonyitott dolog ez a fajta szulfátlanitás.Szerintem azért lehet benne valami.(ezért is próbálkozok) Van egy-két igazán öreg inditóakksim itthon. (rég kidobásra várnak csak még nem mentek ki maguktol a MÉH-telepre) Ha kijönne a tirisztorosbol 2-300A-es tüske akkor rá is akasztanám az egyikre egy hétre.Mert ha a forex-es 100A-es nem csinál semmit akkor majd a házi 300A-es fog.Addig küldöm neki mig lenem bontja a cellákat is.
Lehet én gondolom rosszul de szerintem ennek a szulfátlanitásnak több köze van a fizikához mint a kémiához.Úgyvélem ezek az áramtüskék szó szerint leverik a cellákrol a szulfátot.(meg lehet minden mást is)
Sajnos egy halott akksi nem csak a szulfátrétegtöl veszit a kapacitásábol de szorosan összefügg a tönkremenetelében.Hisz egy elszulfátosodott akksit könnyen túltölt vagy méjresüt az ember.És ez nem egyik pillanatrol a másikra történik.Ezért a sok nyúzástrol sok lessz az iszap is ami nagyrésze maga az elektróda.Főleg az ólomoxid.Tehát hiába vegyészkedünk a szulfáttal az akksi anyagvesztés miatt soha nem lessz a régi.Szóval csodát én sem várok de egész egyszerűen érdekel a dolog és megpróbálok utánnajárni.
Ha túlvagyok a tirisztoroson akkor összerakom a te ötleted is.Csak hogy kell ehez trafót méretezni?A menetszám adott.De mi van az árammal?Vagy az átlag energiája olyan kicsi hogy nincs mit méretezni?
(#) mrbini hozzászólása Szept 8, 2010 /
 
Üdv mindenkinek!
A következő problémában kérném a segítségeteket:
Van egy ilyen kis készülékem ami kb másfél évig működött.Némi műgyanta eltávolítása után sikerült hozzáférni az elektronikához és az alábbi rajzhoz hasonló a felépítése. A kérdésem pedig a következő lenne.
Minden alkatrész jó és még a kondit is feltölti 40V-ig, de nem süti rá az akkura. Van valakinek valami ötlete, hogy mi lehet vele a probléma?
A segítséget előre is köszönöm.
Következő: »»   9 / 83
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem