Az alsó fetmeghajtó COM összeköttetése a fettel van egy nagy hurok körbe. EZ okozhat problémát.

Valamint 10 a meghajtás sem lehet 1A.
Leellenőrizheted, de szerintem jóval kevesebb.
(Attól, hogy a tápfesz 15V és 10 ohm a gate ellenállás nem azt jelenti, hogy 1,5A, csúcstöltőáram lesz)
Tégy be kisebb ellenállást.

Cdg visszahatás is előfordul. Tipikusan az okoz a tresshold fesz után egy visszalengést az Ugs-ben.

IRFBC30-fetet használsz???

Gondolom nem az van benne, mert a panelrajzon már IRFB23N15 szerepel.

Nem IRFBC30-at használok, nem is szándékoztam. A nagy sietségben véletlenül írtam oda. IRFB23N15-öt természetesen.
Megpróbáltam már azt a hurkot kisebbre venni, vezetékdarab a minusz táp és IR gnd között légvonalban, de úgy sem lett jobb. Sőt maradt ugyanolyan.
Mondjuk nem értem ha a testet megemeljük pár millivolttal -több szerintem nem indukálódik abban a hurokban- attól miért a felfutóél teteje károsodna. Attól nem a lefutóélben lennének tüskék ?
Próbáltam a gate ellenállást rövidre zárni, de megint nem lett jobb.
IR meg szerintem így nem mehet tönkre. Az ő belső fetjei gondolom telítésben üzemelnek, csatornaellenállás meg nem fog csak úgy megnőni.
Viszont észrevettem valamit: az IR kb. 10-15mA-t vesz fel. Nem sok ez egy kicsit ? Mert hogy az áram legnagyobb része az alsó fet töltögetésére megy el.
Még valami:
Ha GD visszahatás lenne, akkor nem csak lekerekedne a felfutóél felső része ? A DG kapacitás végig negatív vcs lenne, tehát a nyitófesz felett csak belapulna. Szerintem. Ez most határozottan lépcső alakú.
A panelen meg próbálok javítani valamit. Az a baj, ha a mínusz tápot elhúznám a felső oldalon, akkor megszakadna a teleföld, és pont a komparátoros résznél indukálódna nagyobb áram a test vezetékben. Az IRAUDAMP szinteltolója meg működésképtelen, ha már az enyém ennyire lassú. Az új földelt bázisú lesz, és a kimenetét pnp emitterkövető fogja mínusz Ut-re húzni. Persze csak jövő héten.

Én a legutóbbi IR2110-el úgy jártam hogy a kisütőrésze 100mA-nél nem volt képes többel kisütni.
Meg kellett erősítsem egy külső tranyóval.

Aha értem. Szóval akár rossz is lehet. Az új kapcsolásban már komplementer BC847/857 emitterkövető van mindkét fet előtt.

Ja és jut eszembe szerinted LM393 bírni fogja a 400kHz-et ? Próbáltad már ? Ő lenne a fűrészgenerátor. A volt kapcsolásban LM319-et használtam mert elfelejtettem, hogy azt nem lehet 100%-osan visszacsatolni, és begerjedt párszáz megahertzen. Ja és kicsit elegem van, hogy nincs normális mag, azt hiszem elkezdek légmaggal kísérletezni, nehogy már valaki rádiózzon a közelben. Amúgy ha mondjuk az egészet egy kis tuner-dobozba tenném, akkor akár jó is lehetne. Az biztos, hogy csökkenne a torzítás, na meg le lehetne menni akár 10-15uH-re, csak a kimenő kondik bírják.

Ez a tarnyó gyenge lesz!
LM393 az LM319-hez hasonlóan kollektor kimenetű, tehát ezeknek a felfutása eléggé lassú, nem tudom milyen fűrész fog ebből születni.
LM318 azt tudom hogy a lehető leggyorsabb amit még lehet is kapni.
Esetleg próbálkozz avval.

A légmagos elképzelésed átgondolatlan és értelmetlen.

NE521-et szerezz be.

Már az előző is felhúzó-tranyóval ment. Szimulátor szerint szép jel de az úgyis hazudik kicsit. Majd kiderül.
A légmaggal mi a probléma ? A rádiófrekis zavaráson kívül ? Jó persze hülyeség, mert az erősítő pont érzékeny az ilyesmire. A levegő sokkal lineárisabban mágnesezhető, és veszteségek is alig vannak. Az ideális tekercset a légmagos közelíti a legjobban. 10mm vastag 30mm magas cséve mellett a 10uH csak kb 45 menet. Vastagabb litze huzalból annyira nem lehetne rossz. Vagy már túl nagyok lennének a parazita kapacitások ? Kár hogy megvalósíthatatlan lenne.

Ja igazad van. Azt elnéztem. 100mA

üdv. mindenkinek !
kérdésem az lenne hogy a pc tápokból a sárga-fehér toroid mag alkalmazható-e kimeneti szűrőként?? (7uH kellene csak)

Nem! Főleg ilyen kicsi induktivitásnál ? Hány menetet akarsz rátekerni ? Hármat ? Azoknak nagyon magas ám az Al értéke, és a nagyfrekit sem bírják. Ha meg sokat tekersz, nagy induktivitás, akkor meg hangfrekin fog telíteni.
Régen már én is próbáltam, de nem vártam meg míg a festék leég róla.

Értettem!!
És például kisseb tápok trafója?? (EE-19 vagy EI-33)

Szintén magas Al. Hasonló anyag mint a sárga fojtók. Nem jó. Nagyon fog melegedni. Nekem Lomex-es T106-18 van 70-es Al, eléggé melegszik, de egyenlőre jó lesz. Tali Bt-nél van T106-2 Al=13 a legjobb.
Piros színűeket keress!
Ja egy kérdés: 7uH ? hova kell olyan kevés ? Ez valami kisfeszültségű cucc ? 12V körülre talán meg lehet próbálni a táptrafót, de semmiképpen sem 7uH, min 20-25.

Nem kell különleges vasmag. Én a Tali Bt-nél vett EE25/11-es vasra tekertem, Al=100, kb 1,6 mm légrés van benne és 250 W -ig teljesen jó, alig melegszik. Mégcsak nem is litzéből van.

Légréses maggal már árnyékolni is kell nem ? Az enyém eléggé zavarérzékeny -persze nem lett valami tökéletes a panelterv-. Vagy mekkora frekin megy ? Szerinted van értelme a légmagos fojtónak ? Nyilván kemény árnyékolással.

A légréses vasat nem kell árnyékolni, ha nincsenek hozzá túl közel alkatrészek, amibe esetleg beleindukálhat a mágneses tér feszültséget. Azért egy komparátor, vagy hibaerősítő ne legyen nagyon közel hozzá, de 3 cm már nagyjából mindenhez elég távolságot jelent.
250 kHz körül, önrezgő.
A légmagos fojtó jó lenne, de nagyon sok menet kell, így nagy lesz a vesztesége, akármiből tekered. A szolenoid forma nagyon nem jó, annak tényleg nagy lesz a kiszórása. Ha meg árnyékolod és elég közel van az árnyékolás a tekercshez, akkor az fog nagyon melegedni, hiszen abban ébred veszteség. Ha mindenáron légmagosat akarsz csinálni, akkor toroid formájúra tekerd, ha elég sok menet van, akkor alig lesz kiszórása. De nem hinném, hogy épeszű méretben meg lehet csinálni.

TAS5630-as ic gyári rajzán van 7 uH

Igen persze létezik ilyen mag. Kicsi fazékmagok szoktak lenni (Tripath-nál is), de kérdés hogy te ilyet honnan szerzel.

Szerintem pedig igen. T106-2 (Al=13) magra 10uH túl kevés menet, viszont ugyanekkora bakelit v. PVC gyűrűre is csak gyök13-szor annyi. De nagyobbra is lehetne. Szerintem megér egy próbát. Csak lehet hogy most a hőtorzítás lesz nagy.

Szerintem ha annyira jó megoldás lenne akkor a gyártók nem kínlódnának annyit a megfelelő vas kiválasztásával.

Ezt ismered?:
Bővebben: Link

Lehet próbálkozni ferrit torroid magok félbetörésével is.
A lényeg a megfelelően hosszú mágneses út, ami szerintem a torroidokban a legjobb viszonyítva az EE ETD meg a többi magokhoz.

Miféle hőtorzítás? Egy D osztályú erősítőben? Nincs visszacsatolva?

Nem kell eltörni, flexxel, gyémánt koronggal kitünően lehet bele légrést vágni.

Jó ötlet, csak hirtelen keskenyebb légrésekben gondolkodtam mint pl 1mm.

Csak a régi volt a tekercs után visszacsatolva. Az új már önrezgő lesz, nem találtam megfelelő opa-t fűrészgenerátornak (vagyis találtam, csak relatíve drága). Szóval a szűrő hibáit nem tudom kompenzálni.

Ha a háromszög ( fűrész ) generátor vezérli az egészet, akkor az nem önrezgő. Az önrezgőnek pont az a lényege, hogy csak akkor kényszeríti kapcsolásra a FET-eket, ha a kimeneti feszültség nem követi megfelelően a bemeneti jelet.
Amit most csinálsz a fűrészjellel, az fix frekvenciájú, ha kell, ha nem, a fűrész után kötött komparátor mindenképpen ki-, vagy bekapcsolja a FET-eket. Egyébként, így is vissza lehet csatolni, csak nem annyira egyszerű a fázistolások miatt. De szerintem egy önrezgő sokkal jobb és még egyszerűbb is.

Hát ezt talán én is tudtam. )
Csak félreérthető voltam. Az a kapcsolás amit linkeltem már a múlté, nem foglalkozok vele. Amiről beszéltem új kapcs, azt még nem linkeltem be, na az az önrezgő.
Azért lett volna jó a fix háromszöges, mert annak a fix frekiét le lehetne osztani a kapcsitápnak, és akkor lehetne önrezgő táp a fix freki miatt.

Viszont valamit elfelejtettem: Ha a nagyfrekis pozitív vcs-t mondjuk 3 RC-taggal (3*45fok+az áramkör késleltetései) oldanám meg az jó lenne ? Csak azért kérdem mert ilyet még nem sok kapcsolásban láttam.
Az alacsonyfrekis negatív természetesen a három R lenne sorba.
Szerintem így is jó lenne. Ha nem miért ?

Nem tudom, nem értek ilyen szinten a szabályozástechnikához. Ami ilyesmi problémám akad, azt kipróbálom szimulátorban, ha ott megy, akkor a valóságban is.

...őőő...nem te vagy aki a 80-as években nem tudom milyen cég fejlesztési részlegénél az atomerőművesek 25kW-os -amúgy darlington végfokú (asszem pwm, de nem biztos)- kábeltesztelőjét készítette ? Na meg azt a halomnyi sokszáz wattos kapcsitápot, invertert, erősítőt ? Akkor mégiscsak értesz a szabályozástechnikához. Vagy össze keverlek valakivel ?

De én vagyok, de az még nem jelenti azt, hogy értek a szabályozástechnikához olyan szinten, hogy meg tudjam mondani, hogy az elképzelésed a fázistolásról jó, vagy nem.