Fórum témák
» Több friss téma |
Hello Kedves Fórumozók!
A következő problémával fordulok hozzátok, layout-ot tervezek, amiben van egy mikrovezérlő és egy Ethernet fizikai réteg. A kettő közötti kommunikáció MII interfésszel valósul meg. Ez tizen-x vezetőt jelent, 25 MHz-es órajellel. A kérdésem az, hogy ekkora frekvencián mennyire kell ügyelni a jelterjedési időkre, azaz az egyes vezetők hossza mennyire kritikus. Fontos, hogy pont egyforma hosszúak legyenek, vagy 1-2 cm különbség nem okoz gondot? Továbbá hogyan illesszem az adót a vezetősávok impedanciájához, hogy elkerüljem a káros mértékű reflexiókat, az adó ill. a vezetősávok illesztetlensége miatt? Üdv.: nrg
Szervusz!
Ne legyen túl hosszú,a lehetőségekhez mérten a legrövidebb ! 10...20mm eltérés nem számít. A reflexiók csak elméletileg okozhatnak gondot. Ne törődj semmivel,egyszerűen kössed össze-kész!
Van olyan eset amikor számít az impedancia-illesztés és a reflexiók nem elhanyagolhatóak? PC alaplapoknál hogy hidalnak át akkora távolságokat magas buszfrekik mellett? (pl SATA, PCI-Express...)?
Üdv.: nrg
Halli!
Hullámjelenségeket (amikor számít a lezáró impedancia) akkor szoktak figyelembe venni, ha a hullámhossz összemérhető a vezeték hosszával. (nem teljesen igaz, de jó közelítésnek) 25 MHz-et írtál. Elméleti hullámhossza vákumban 12m (Vf=lambda*f), de legyen legrosszabb esetben is 6 m. Ha az áramkör egy nyákon lesz, akkor szerintem se lesz 1-2 cm-es eltérésekből gondod. (Behatolási mélység 25 MHz-en kör keresztmetszetű réz vezető esetében kb. 0.013 mm. Hogy mekkora ellenállás látszik majd neked a nyákon egy adott méretű téglalap struktúránál, azt kiszámolni szerintem nagyon nehézkes. Nyilván nem mérhetsz ellenállást DC fesz. és árammal. Ha összedugod és bugos, akkor egy jó szkóp & log. áll. analaizátor lesz a barátod.) Zse
Szia!
Kiemelem a kérdéseidre a választ a megadott dokumentumból: - A csatlakozó és az illesztő trafó közötti vezeték a lehető legrövidebb legyen, - A galvankusan leválasztott rész alatt legyen külön föld felület, - Az illesztő trafó és a IC közötti vezeték se haladja meg a 10-12 cm -t. A vezetékek hossza ne haladja meg a 10. harmónikus hullámhosszának 1/20 -át. - A TX+ / TX- ill. RX+ / RX- vezetékeket páronként párhuzamosan (a + és - vezeték távolsága < 0.25 mm legyen), a TX párt az RX pártól elválasztva kell vezetni az áthallás csökkentésére. Közöttük elvezetett föld vezetékkel lehet az áthallást csökkenteni. A nagyfrekvenciás, nagyjelű vezetékek (órajel, vezérlő busz jelei) kerüljék el ezeket a vezetékeket. - Kerülni kell a hegyesszögű töréseket, leágazásokat nem szabad csinálni. A Tx és RX vezetékek ne menjenek át átvezető furatokon (sem az ic és a transztormátor sem a transzformátor és a csatlakozó között). - A föld és tápvezetékek legyenek vastagok, minden szűrőkondenzátornak legyen saját, elég nagy furattal rendelkező átvezetése a földhöz ill. a táphoz a kondenzátortól mért 0,2 inch távolságon belül.>
A hozzaászólásokkal teljesen egyetértek, csak egy kis pontositás: fast etherneten az "bitsebesség" 125Mhz,
ami 2,4m. A hullámhosszal összemérhető méret ugy lambda/10 -nél szokták meghatározni, ami 24 cm. Tehát ez feletti vezetékhosszaknál számit a lezárás, impedancia. (ez durva fogalmazást, de érted, miről van szó.)
Leginkább úgy, hogy egyrészt differenciális átvitelt használnak, a TX-RX párok vezetékeit végig azonos impedanciával igyekeznek beroutolni úgy, hogy ne legyen a diff párok vezetékei között fáziskésés sem, ha van, akkor azokat a lehető legkisebb távolságon belül kiegyenlítik meanderekkel. PCIE és SATA-nál sokat számít az is, hogy nem párhuzamos, hanem soros az átvitel, így nem kell rengeteg adat/cím/vezérlő vezetéket egymás mellett fázisillesztve vinni. Nincsen külön órajel vezeték, az ugyanis bele van ágyazva az adatfolyamba, és a vevő dolga az órajel helyreállítása.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |