Sziasztok!
Olyan kérdésem van a Toroiddal kapcsolatban ,hogy hogyan tudnám tesztelni anélkül ,hogy a külső szigetelést rátekerjem? Vagy zsákbamacska? Próbáltam nélküle gumitalpon, de csak a kismegszakító ment le. Egyébként a kimenő feszültséget akarom rajta csökkenteni,hogy pár menetet visszatekerek a gyárin. Bár lehet butaságot csinálok így.

Tekercsellenállásokat mértél bekötés előtt? Ha a kismegszakító ment le, akkor ott hiba van. Zárlat a primerben, vagy nem a primert kötötted a hálózatra. Próbára ( a teljesítményhez szabott) soros izzóval szoktuk bekötni: ha elhalványul, jó; ha világít rossz (kötés, vagy zárlat, esetleg kisebb feszültségre való, pl. 110 V-os). Kimenő feszültséget úgy is csökkentheted, hogy rátekersz meneteket, és fordítva kötöd az eredeti szekunderhez. Így nem kell megbontani az eredeti burkolatot (szigetelést). Nem írtál teljesítményt: kW körüli trafó simán leverheti a 10 A-es automatát induláskor!)

Nekem a 600Va beag ebe 5310 es magyar gyártmányú végfok 4X23v AC toroidja is elindult,aztán 0 átmenetnél még egyszer bedugva leverte a 25B-s kismegszakítót...(Tudom a B-S nem igazán ipari készülékekre lett tervezve de na a nagy flex pl nem verte le a régi Ruszki
Szóval 500VA fölött érdemes a lágy indító vagy és inkább próbára az említett a soros égő és akkor megindul biztosan...

Az adatlapján 200 VA-s toroid transzformátornak írja, de már másodjára már a FI relét is levágta úgy ,hogy nem szórakozok vele A primer az adatlapján jelezve volt, azt csatlakoztattam a 230V-ba.

Jó kis gyakorlat: újratekercselni. Kis szerencsével bontáskor előbb találsz hibát, s csak a szekundert kell tekerni. Bár a Fí-relé lecsapása elgondolkodtató.

Szétszedtem, hát csoda ,hogy eddig ment mert sok helyen a zománc megsérült. A primer oldalon, es a szekunder oldalon is.

Gondolom számoltad a menetszámokat, hogy ne kelljen újraszámolni tekercseléshez. A már itt leírt technikával, türelemmel lehet jót is csinálni belőle.

Miért ne lehetne a "B" karakterisztikájú kismegszakító ipari készülékekben? A Statron elválasztó transzformátorokban is az van beépítve gyárilag.

Azt hiszem mert valahol utánaolvastam...
Bővebben: Link

"Gyors kioldású" Ipari célokra NEM igazán való!!

Sziasztok.Azt szeretném kérdezni,hogy van egy toroid trafóm 2 szekunderrel.Szimmetrikus tápot akarok,akkor melyik két kábelt köthetem össze a GND-nek?A narancs színnel jelölteket,vagy a jelöletleneket?Köszönöm a válaszokat.

Szia. A sárga a tekercselés kezdetét jelöli, így egy sárgát és egy simát köss össze. Egyébként méréssel egyszerűen eldönthető: ha 56V-t mérsz akkor jól kötötted össze, ha 0V körül, akkor cseréld meg az egyiket.

Lenne nekem is egy kérdésem:
50VA-es toroidom szaggatottan búg, amikor fűt a páka. Azt olvastam, hogy 150+VA-es toroidok viselkednek így, amikor a hálózaton DC összetevő jelenik meg. Okozhatja nálam is ez a jelenség, esetleg más oka van?

Fűtéskor búg, amúgy hallgat? Ezért hallani szaggatottnak.Gondolom 50W-os a pákád, tehát nem terheli túl. Akkor bizony mozog belül. Rossz (vagy nincs) impregnálás, laza tekercselés. 100 évig is jó lehet, de idővel menetzárlat esélyes. Ez rejtélyes:"egyenáramú összetevő a hálózaton"?

Igen, csak fűtéskor, de szaggatottan. A páka 48w-os solomon. A huzal bevonatos és kapton szalaggal van szigetelve a trafó (gyári), nincs kiöntve semmivel. Nem hangos a búgás, a laptop ventilátora mellett nem is hallom, csak nem szeretném, ha károsodna a trafó.
Ezen az oldalon találtam ezt a rejtélyes dolgot. Lényege, hogy 1 utas egyenirányítás aszimmetrikusan terheli a hálózatot (akár két utcával odébb) és ez eltolja a nullához képest a fázist néhány volttal, amitől búg a toroid trafó.

Elliot nem szokott helytelen dolgokat írni, de ezt most ne vonatkoztasd ide. Ahhoz, hogy eltolja a 0 pontot, pláne 2 utcával odább, hogy nálad anomália jelentkezzen, kb. egy kisebb üzem összes teljesítményét kellene egyutasan egyenirányítani. Persze attól még mindig váltakozóáram marad, csak olyat mérnél, mint én a hegyen, az egyenetlen terheléselosztás miatt: L₁210 V, L₂ 201 V, L₃ 245 V. Na, ilyenkor bejöhet a búgás, ha épp L₃-on megy a pákatrafóm.

Kicsit kísérleteztem, mert a szaggatottság magyarázatával elbizonytalanítottál. Átprogramoztam a szabályzást, hogy csak fűtsön. Így megszűnt a szaggatott búgás teljesen. Sajnos a pákában lévő K szenzorral mért értéket kb. 10°C-al módosítja a bekapcsolt fűtés, így a mérés idejére ki kell kapcsolnom a fűtést, plusz tapasztalati úton ~70ms-t várni kell a kikapcsolás és a mérés között. Null-átmenetes optotriak+triak a kapcsolóelem. A búgás szaggatottsága hallásra úgy tűnik független a ki/be kapcsolgatás periódusától, de ettől függetlenül összefügg a kettő. Ha a mérés alatt nem kapcsolom ki, akkor nem búg.
szerk.: megmértem a hálózatot, pont 230V

Utólag, hogy lehet megállapítani egy toroid trafó teljesítményét? Gondolom a mérete is árulkodhat. De valami pontosabb mérést lehet végezni? Áramfelvételből vagy feszültség esésből melegedésből stb..
Azért érdekel hogy a meglévő trafóimra mekkora végfokot tehetnék max.

Vaskeresztmetszetből mi? Meg primer ellenállásból... A primer keresztmetszetből lehet, az áram azon folyik.

Előző hsz-ben leírtam. A különbség csak annyi, hogy amíg egy EI trafó esetén 2,5-3A/mm² áramsűrűséggel szoktak méretezni, addig egy toroid esetén ez lehet több is, mert az elrendezése miatt jobban tud rajta hűlni a huzal mint az EI csévéjén.

A vasmag keresztmetszet jó ötlet, de nem biztos, hogy optimális a huzalátmérő.

Akkor nem árt figyelembe venni a tekercs szigetelését, valamint a trafó korát, régen túlméretezték, manapság éppen határra, vagy alulméretezik. Mivel erősítőnél nem folyamatos az áram, így belefér az alulméretezett primer is, ha ezt nem vesszük figyelembe alábecsülhetjük a trafót, viszont a keresztmetszet nem hazudik.

Ez így oké, de nem tudom megbontani a trafó, vagy legalábbis nem merem, rendesen be van bugyolálva. A másik toroidom meg mintha impregnálva lenne, esélyem sincs sajnos. De ha még is sikerülne akkor van átváltási szám a vezeték átmérő és a mm2 között?

Ne erre én is kiváncsi lennék.20cm átmérőjű. A toroid. 65mm magas 2.5mm es huzalok jőnnek ki belőle.. Hány watt ??

Igen ez viccesen hangzik, de arra gondoltam hogy a huzalt megmérem tolómérővel az mm-t mutat, de itt mm2 -be van megadva a tehetőség. villanyszerelés közbe már tapasztaltam hogy az 1.5mm2-es vezeték nincs 1.5mm átmérőjű. De mivel nem értek hozzá, lehet hogy most még viccesebbet írtam.

Kb 800VA . és 7 kg.

Az úgy ciki. A szekunder viszont biztos látszik, abból át lehet számolni, de lefele kell kerekíteni mert általában a primer van inkább alul méretezve, illetve mivel az van alul, kevesebb hőt is tud leadni mint a szekunder.
Az átmérő és a keresztmetszet az szimpla matek, a keresztmetszet az gyakorlatilag a terület. Tegyük fel hogy 1mm átmérőjű a primer huzal. Ebből lejön a lakk (zománc) vastagsága (van rá a neten adattábla hogy az mennyi), ez lesz az átmérő, de számoljunk most az 1-gyel. A terület az r²x pi, vagyis 0,5x0,5x3,14=0,785mm².
Ha a toroid primerjén mondjuk 3A áram engedhető meg négyzetmilliméterenként, akkor 3x0,785=2,25A tehát ezen a huzalon ennyi áramot engedhetünk át. A hálózati 230V 2,25A mellett (P=UxI) 517,5W, nagyjából ennyi lesz a trafón átvihető teljesítmény. Ebben persze van még veszteség is (a trafó réz és vasvesztesége), emellett ez sem egy egzakt adat, mert függ még attól is hogy folyamatosan vagy szakaszosan terheljük a trafót, és attól is hogy a keletkező hőt hogy tudja leadni, be van-e esetleg dobozolva szellőzés nélkül, vagy éppen nyitott helyen van és esetleg még aktív hűtést is kap.
De ennek elég közvetetten van csak köze az erősítőhöz, szóval itt majdnem off.

Fényképezd le a trafót és írd mellé a pontos méreteit.

nagyobb mint a gyári 1.5kw os toroidom

Nagyon köszönöm az érthető világos magyarázatot!

Toroid trafó méretei:
Átmérő: 145mm
Magasság: 65mm
230V os vezeték átmérő: 0.6mm
Szekunder kimenő átmérő: 1.9mm
Az erősítőn 5A-s biztosíték van.
Létezik hogy 780W ? Az r2x3.14 ezt adja ki nekem.
Ha ez okés, akkor erre mekkora végfokokat tehetek?

Nem tudom, hogy sikerült ezt kiszámolni, de 3.4 A-t nem bír el a 0.6-os primer, az biztos! J=3.5-del ~230 VA jön ki, pedig az is már elég sűrű egy alul lévő, jó bezárt primertekercsnek. Hány voltos a szekunder, hogy akkorára sikerült a teljesítmény?