Általában nem. Bontottam szét már jó néhányat és 2,5A/mm2-rel voltak méretezve.

Elvégeztem egy ilyen mérést (nem toroidon), és nem tudom értelmezni az eredményt. Adnál tanácsot az itt mért trafóval, és úgy általában a méréssel kapcsolatban?.

Ha megvan keresd meg a HE folyóirat 2001/8-as számát, ha nincs majd valakit megkérünk hogy töltse fel valahova, nekem csak papír alapon van meg és most nem tudom beszkennelni. A cikk hegesztőtarfó méretezéséről szól, a vasmag optimális gerjeszthetőségének a meghatározásával kezdődik, ott fogsz látni egy ugyanolyan ábrát mint amit kaptál a mérés eredményeként.

Egyrészről, mivel a toroidban nincs légrés, abban a magban meg van, nagyobb átmenettel (nem hirtelen) következik be a telítés, ezért az ábrádon még kevésbé lesz egy értékelhető könyökpont.
Ami javítana valamennyit a helyzeten az az, hogy az eredeti grafikont oldla irányban össze kellene húzni, vagy függőlegesen nyújtani, hogy meredekebbnek nézzen ki a vonal, ekkor a felső végéből lehet húzni egy egyenest aminek az alsó érintése meghatároz egy lehetséges még optimális pontot. Mindjárt mutatom.

A melegedés teszt lehet, hogy csak teljes primer esetén ad jó eredményt, erre nem emlékszem, mert kell lennie ahhoz egy adott vasveszteségnek az anyagban köbcentiméterenként, hogy a vasmag kellő melegedést produkáljon, lehet, hogy ehhez kevés az a 40 menetre bevitt áram, nem tudom.

Valami ilyesmi, bár nem tudom ez is mennyire meghatározó, mert annak a trafónak úgy ahogy meg van tekerve 12,8V körül van a szekunder feszültsége, ezen ábra szerint (egyenes felfele) viszont elviselne nagyobb gerjesztést is (13,5V körül), kérdés, hogy az milyen hátrányokkal járna, vagy járna-e az üzemeltetésre vonatkozóan.

Egy EI vas arányosan fog melegedni a gerjesztés növelésével, a felhasználás módja dönti el, hogy ezt meddig lehet emelni.

Köszönöm.
Ennek a vasmagnak megvannak az eredeti tekercsszámai, de nincs hozzájuk például üresjárási áram adat, és nem tudjuk milyen célra (milyen üzemidőre) tervezték.

A légrés van/nincs nekem nem ennyire a váltakozó irányból berakott vasmagok miatt. Ennek gondolom éppen az lenne a célja, hogy minimalizálja a légrés tényét.
Eldeformáltam az ábrát, és belehúztam én is egy vonalat, ami valahol a 8-9 V között van. Ha 8,5V-nak veszem, akkor 4,7 menet/V, amivel 1080 menet adódik 230V-ra (a rajta lévő primer tekercs 1050 menet volt).

Nem a legjobb minőség, de olvasható.

A 15v a lényeg!

Kisebb teljesítménnyel (ez vékonyabb huzalokat jelent), megtekerhető a trafó. kb. 200 VA-t céloznék meg, és 3 A/mm2 áramsűrűséget.
Ha még nem tekertél toroidot, akkor készülj fel a macerára. Meg lehet csinálni, de kényelmetlen feladat (és ez akkor is így van, ha majd kapom a kritikát hogy egyik-másik fórumozó már kazalszám tekert ilyet -ami vélhetően nem igaz-). A huzal feltekerésének módját megtalálni az egyik probléma, a másik pedig a megfelelő szigetelő szalag megtalálása. Ez egy különleges szalag, nagyon vékony, mégis óriási az átütési szilárdsága, valamint mechanikailag is erős. Én ennek az utóbbinak a beszerzésével kezdeném a munkát.