Ha csupaszon van, akkor mérd meg a keresztmetszetét (átmérő x vastagság).
Onnan már adódik a voltonkénti menetszám.
Egy Teslánál sokkal nagyobbat nem választanék...

Ezek a mért adatok

A vaskeresztmetszeted 0,00072m². Ha az alap, 1T gerjesztéssel számolunk, akkor a képletből jön egy érték ez a 0,15984. Az 1-et osztva ezzel megkapjuk a voltonkénti menetszámot ami 1/0,15984=6,25 menet. Tehát, a 230V-ra 1437 menetet kellene feltekerni, de nem annyit kell, mert a toroidok általában simán gerjeszthetők 1,4 de akár 1,8T-val is. Mit jelent ez? Azt, hogy érdemes kísérletezni, illetve, nagyon nem mindegy a felhasználás és a beépítés módja sem.
Nem mindegy, hogy a trafón folyamatos vagy szakaszos terhelés lesz, és az sem mindegy, hogy a hagyományos (hozzá adott alul felül tárcsás szerelvény) módon építed-e be, vagy kap lehetőséget a trafó az átszellőzésre, azaz sem alul sem felül nem lesz bezárva.

Amit én csinálnék, ha az enyém lenne az a vasmag. Kiindulnék egy gyengébb, mondjuk 1,4T gerjesztés értékből. Tegyük fel, hogy van 6,3V AC feszültségem. A kiindulási adatunk az a bizonyos 1T-hoz tartozó 0,15984-es érték. Ezt megszorozva 1,4-gyel 0,15984x1,4=0,22377 értéket kapunk, 1/0,22377=4,47 menet lesz a voltonkénti menetszám, ezt ha szorozzuk 6,3V-tal az 28 menet. Tehát, feltekernék 28 menetet valami vékonyabb huzalból körben a magra, és rákapcsolnám a 6,3V-ot és rajta hagynám 1 órán keresztül. Majd 1 óra elteltével megnézném, hogy mennyire meleg a vasmag. Ha hideg, vagy épp csak langyos, akkor lehet levenni a menetszámból azaz lehet növelni a gerjesztést. Felhasználástól függően addig lehet növelni, míg mondjuk a delta T azaz a hőmérséklet emelkedése a kezdeti állapothoz képest nem lesz több 10-15 foknál. Tehát, ha van mondjuk 22 fok a helyiségben, akkor a vasmag 1 óra járatás után ne legyen melegebb 32-37 foknál. Azért ne, mert ha rajta lesznek a tekercsek akkor még ennél is melegebb lesz, mivel azok akadályozzák a vasmag hőjének eltávozását.

Az általában 50Hz-re használt képlet egyébként ez: 1 / 4,44 x B x A x f ahol a B a gerjesztés mértéke, az A a vaskeresztmetszet négyzetméterben az F pedig a frekvencia ami 50Hz.

Nekem vaskeresztmetszetre más érték jött ki...
Vastagsága (vagyis a külső és a belső átmérő különbsége): 94 mm - 54 mm = 40 mm
Magassága: 36 mm
40 mm x 36 mm = 0.00144 m²
Ez pont a duplája annak, amit te számoltál. Van valami oka annak, hogy a fizikai méretet meg kell felezni, vagy csak elnéztél valamit?
Először fejben számoltam...
4 cm x 4 cm = 16 cm²
A magassága 10 %-kal kisebb, mint 4 cm, így a keresztmetszet is ennyivel kisebb: 14.4 cm²
Természetesen a fentiek akkor stimmelnek, ha téglalap keresztmetszetű a mag.
Ha kör keresztmetszetű, akkor A = r² x pi
( 36 mm / 2 )² x 3.14 = 0.001017 m²

40/2 mm, azaz csak 20 mm.

Tökéletesen leírtad, ettől érthetőbben még nem olvastam erről.
Az utolsó bekezdés képletébe kellene zárójel a perjel utáni részekre, mert nélküle sorban kellene elvégezni a műveleteket, ami nem jó eredményre vezetne.

Nem. Ez egy gyűrű, annak egyetlen keresztmetszete létezik körben, mert 20mm széles és 36mm magas az a vas, a 2x36 az meg 72.

Ez a képlet bármilyen frekvenciára jó, nem csak 50Hz-re. Csak annyi a megkötés, hogy szinuszos feszültséget kapjon.

Most esett le, hogy hol hibáztam!!! Én az átmérők különbségével számoltam... Hát ezt benéztem...

Akkor most milyen keresztmetszetű vezetéket tekerhetek rá primernek?

Ehhez előbb meg kell határoznod mekkora teljesítményt akarsz levenni róla. Ha az megvan, akkor abból számolható a primer áram, amiből pedig (egy szintén eldöntendő áramsűrűség után) a huzalméret.

Ablakkeresztmetszet?

Ha jól emlékszem, akkor ez egy gyűrű, 54mm-es lyukkal a közepén, és 7,2 cm2 keresztmetszettel.

A menetszám és betekerhető huzalvastagság kiszámításánál az is fontos.

Nem értem hová akar eljutni ez a ködölés.
A menetszámhoz a keresztmetszet kell, a huzalvastagsághoz a teljesítmény, az elféréshez meg a méret.
De én tudni vélem a folyamatot, engem nem kell meggyőznöd.

Ez az igazság száz karakterben.
Ennél frappánsabb összefoglalót még nem láttam.

Mihez? Kísérlethez, vagy véglegesen? Nagyjából valahol 120 és 200VA körül lehet kihozni ebből a magból sacc/kb, pontosabbat az tudna mondani aki napi szinten ezzel foglalkozik, nekem a 160-as magja tűnik kb. ekkora méretűnek de így nehéz megmondani vagy megmérni, hogy rajta vannak a tekercsek is. Olyan 0,7A körülire kellene méretezni a primert amihez 2,5A/mm² áramsűrűséggel számolva 0,6-os átmérőjű huzal kellene.
A gerjesztés próbálgatásához meg teljesen mindegy mert ott nincs terhelve a trafó, akár a 0,2-es huzal is jó ha épp olyan van kéznél.

Illetve, nem tudom hogy szeretnéd megtekerni, mert ki kell nagyjából számolni a primer huzal mennyiségét és azt előtte feltekerni vagy egy vetélőre vagy egy peremes gyűrűre amit előtte átfűzöl a magon, valamint tekerés közben feszíteni is kell a huzalt, és vagy soronként szigetelni vagy a végén impregnálni, ha nem akarod később menetzárlat miatt újból szétszedni.

Nem jelent semmit, de egy nagyon hasonló méretű vasmagra van gyári ajánlás (258 VA). Mellékeltem egy nyomtatott táblázat ide vonatkozó sorát.
Nem ismerjük a konkrét vasmag anyagának minőségét, de szintén a gyári ajánlás alapján 1,75 T gerjesztéssel számolnak a saját vasmagjukra. Azért ennyivel, mert a legnagyobb megengedett hálózati feszültség +5 % értéknél még nem mehet a vas telítésbe.

Akinek van szabályozható toroidja meg mondjuk feszültség+áram méréshez eszközei, valamint egy 50-100VA körüli néhány V szekunder feszültséget szolgáltató trafója, az megteheti, hogy csak néhány menetet fűz fel a kérdéses toroidra. Sokkal kényelmesebb 10-20 menetet felfűzni valami flexibilis vastag szigetelt vezetékből, mint akármilyenből sok százat. Természetesen át kell számolni utána mindent, de percek alatt még lehet határozni a szükséges voltonkénti menetszámot.

Leírnád a mérés menetét, és a mért eredmények értelmezésének módját (gondolom valahogy a gerjesztést akarjuk meghatározni, mert abból már a számítás egyértelmű)?

Már leírta, de egy ilyen ábrától nem sokkal lesz okosabb az ember, mert akkor most hol is van ezen a görbén az optimális pont? Sokkal többre menni azzal amit nemrég írtam, a vasmag melegedését kell mérni, pontosabb és árulkodóbb mint ez az áram grafikon.

Ízlés kérdése.
Jelen görbe szerint 8 V, utána már kezdődik a telítődés.
- Kimenő trafónál itt már megállnék.
- Hálózati trafónál, ha lusta vagyok tekercselni, akkor határ a csillagos ég (legfeljebb teszünk rá ventillátort).

Ahhoz, hogy a kimenten 12 V legyen terhelve, ahhoz legalább a 13 V-os munkapontot kell választani. Ehhez üresjáratban 230 V-on 33 mA tartozik. Ez nem sok, bár nem ártana ismerni a trafó névl. teljesítményét.

Még várjuk Béla útmutatásait, de szerintem félre érted. Itt nem a feszültség meghatározása a cél. Feltevésem szerint, egy adott menetszámot táplálunk változtatható feszültséggel, és közben mérjük az áramot. Amikor ez az áram "megugrik" ott már telítődni kezd a vasmag. Persze a megugrik nem olyan egyértelmű. Amikor meg van ez az "ugráspont", akkor a hozzá tartozó feszültséget tekintjük az ismert menetszámhoz optimálisnak. A menetszám osztva a feszültséggel adja a voltonkénti menetszámot.
Az egy másik kérdés, milyen tartalékot kell ahhoz beépíteni a szekunderbe, hogy terhelve kapd a kívánt feszültséget.

Nem is arról volt szó.

Szia amire szükségem lenne az 15v 350w

Ebbe a vasmagba ez nem fér bele.

Kényelmesen belefér, ha mondjuk felmegyünk 6 A/mm2-ig. Toroidnál ez "nem isten ellen való cselekedet". Ha komoly hűtést adunk hozzá, akár 10 A/mm2-ig is felmehetünk. No meg nem árt tudni a terhelés feltételeit is. Pl. folyamatos, vagy alkalomszerű, mondjuk 10-15 %.

Többféle koncepció szerint is meg lehet közelíteni a trafó méretezést (230/15 V a cél).
- Ha mondjuk egy általában elfogadott 3 A/mm2-es áramsűrűséget veszünk alapul, és ezzel méretezünk egy 175W-os teljesítményre, akkor a primerhez 0,57 mm-es huzalvastagságot kapunk a szekunderhez meg 2,23 mm-t (vagy 2db 1,6-os drótot összefogunk). Így elvileg kapunk egy akár folyamatosan is terhelhető transzformátort.
- Aztán itt jöhet a javaslatod, hogy a 3 A/mm2 áramsűrűség helyett megengedünk 6 A/mm2-et, és máris 350 VA-es lesz az előző trafó (de vélhetően melegedni fog a huzal).
- Ha még tovább feszítjük a húrt, és mondjuk folyékony nitrogénbe merítjük az egészet, akkor felmehetünk kW-os nagyságrendekig is, de ez egy viszonylag szokatlan szélsőség lenne.
- Sőt van még egy irány, ahol lehet garázdálkodni, ha a melegedést elfogadható paraméternek tekintjük. A gerjesztést is lehet túltolni, ami csökkenti a menetszámigényt, és így vastagabb huzalt is használhatunk, de itt meg a vasmag fog melegedni.
- Összegezve, akár az áramsűrűséget, akár a gerjesztést ki lehet hegyezni, de szerintem ezzel keveset lehet nyerni, és sokat lehet veszíteni.

Toroidok méretezésénél eleve magasabb áramsűrűséggel számolnak, mint a mag típusú transzformátoroknál, mert nagyobb a hűlő felület és kevesebb a vezetékhossz. Ugyanígy az UU vagy LL geometriájú vasmagoknál is. Még ennek ellenére is jobb a hatásfokuk és kisebb a melegedésük.