Ha csupaszon van, akkor mérd meg a keresztmetszetét (átmérő x vastagság).
Onnan már adódik a voltonkénti menetszám.
Egy Teslánál sokkal nagyobbat nem választanék...

Ezek a mért adatok

A vaskeresztmetszeted 0,00072m². Ha az alap, 1T gerjesztéssel számolunk, akkor a képletből jön egy érték ez a 0,15984. Az 1-et osztva ezzel megkapjuk a voltonkénti menetszámot ami 1/0,15984=6,25 menet. Tehát, a 230V-ra 1437 menetet kellene feltekerni, de nem annyit kell, mert a toroidok általában simán gerjeszthetők 1,4 de akár 1,8T-val is. Mit jelent ez? Azt, hogy érdemes kísérletezni, illetve, nagyon nem mindegy a felhasználás és a beépítés módja sem.
Nem mindegy, hogy a trafón folyamatos vagy szakaszos terhelés lesz, és az sem mindegy, hogy a hagyományos (hozzá adott alul felül tárcsás szerelvény) módon építed-e be, vagy kap lehetőséget a trafó az átszellőzésre, azaz sem alul sem felül nem lesz bezárva.

Amit én csinálnék, ha az enyém lenne az a vasmag. Kiindulnék egy gyengébb, mondjuk 1,4T gerjesztés értékből. Tegyük fel, hogy van 6,3V AC feszültségem. A kiindulási adatunk az a bizonyos 1T-hoz tartozó 0,15984-es érték. Ezt megszorozva 1,4-gyel 0,15984x1,4=0,22377 értéket kapunk, 1/0,22377=4,47 menet lesz a voltonkénti menetszám, ezt ha szorozzuk 6,3V-tal az 28 menet. Tehát, feltekernék 28 menetet valami vékonyabb huzalból körben a magra, és rákapcsolnám a 6,3V-ot és rajta hagynám 1 órán keresztül. Majd 1 óra elteltével megnézném, hogy mennyire meleg a vasmag. Ha hideg, vagy épp csak langyos, akkor lehet levenni a menetszámból azaz lehet növelni a gerjesztést. Felhasználástól függően addig lehet növelni, míg mondjuk a delta T azaz a hőmérséklet emelkedése a kezdeti állapothoz képest nem lesz több 10-15 foknál. Tehát, ha van mondjuk 22 fok a helyiségben, akkor a vasmag 1 óra járatás után ne legyen melegebb 32-37 foknál. Azért ne, mert ha rajta lesznek a tekercsek akkor még ennél is melegebb lesz, mivel azok akadályozzák a vasmag hőjének eltávozását.

Az általában 50Hz-re használt képlet egyébként ez: 1 / 4,44 x B x A x f ahol a B a gerjesztés mértéke, az A a vaskeresztmetszet négyzetméterben az F pedig a frekvencia ami 50Hz.

Nekem vaskeresztmetszetre más érték jött ki...
Vastagsága (vagyis a külső és a belső átmérő különbsége): 94 mm - 54 mm = 40 mm
Magassága: 36 mm
40 mm x 36 mm = 0.00144 m²
Ez pont a duplája annak, amit te számoltál. Van valami oka annak, hogy a fizikai méretet meg kell felezni, vagy csak elnéztél valamit?
Először fejben számoltam...
4 cm x 4 cm = 16 cm²
A magassága 10 %-kal kisebb, mint 4 cm, így a keresztmetszet is ennyivel kisebb: 14.4 cm²
Természetesen a fentiek akkor stimmelnek, ha téglalap keresztmetszetű a mag.
Ha kör keresztmetszetű, akkor A = r² x pi
( 36 mm / 2 )² x 3.14 = 0.001017 m²

40/2 mm, azaz csak 20 mm.

Tökéletesen leírtad, ettől érthetőbben még nem olvastam erről.
Az utolsó bekezdés képletébe kellene zárójel a perjel utáni részekre, mert nélküle sorban kellene elvégezni a műveleteket, ami nem jó eredményre vezetne.

Nem. Ez egy gyűrű, annak egyetlen keresztmetszete létezik körben, mert 20mm széles és 36mm magas az a vas, a 2x36 az meg 72.

Ez a képlet bármilyen frekvenciára jó, nem csak 50Hz-re. Csak annyi a megkötés, hogy szinuszos feszültséget kapjon.

Most esett le, hogy hol hibáztam!!! Én az átmérők különbségével számoltam... Hát ezt benéztem...