Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Transzformátor készítés, méretezés
Ha kérdésed van, az alábbiak segítenek a hatékony választ megadni:
Mag típusa: M, EI, UU/LL esetleg I-kből összerakott, tekercselt, toroid. Lehetőség szerint képpel.
Méretek: magkeresztmetszet a*b (amit a tekercs körbeölel) ablakméret, lánc és toroidnál, belső-külső méretek.
Primer-szekunder feszültség(ek), teljesítmény igény.
vasmag méretezés négyzet gyök watt. Pl 100 w négyzet gyöke az 10 cm2 vas kell. kb 30x34 mm
ami neked, 3cm2 x 3cm2 =9 watt. 10V/0,8A-es. az U x I=10 x 0.8= 8 w négyzetgyök= 2.828427 cm2 ~3 cm2 vas. 30 w hoz kell 5.5 cm2 es vas 2,5 x 2 cm =5 cm2 remélem érthető. A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2020
Számomra nem érthető, ugyanis ez kizárólag a szabvány méretsorú lemezekre, azokra is csak közelítéssel igaz, egy szűkebb csévéjű-tágabb ablakú magra már korántsem, a tekercselt vágott magokról, toroidokról meg ne is beszéljünk, annak a közelében sincs (egy 200VA-es toroidhoz a saccolókád szerint 14cm2 vas kéne, ehhez képest 7,7 van neki.
De nekem is van itthon több olyan akár EI magom is ami teljesen más kialakítású, így egyáltalán nem számolható úgy. Nem mellesleg a teljesítmény nem a vasból lesz, az a huzalokon megy át. A hegesztőtrafómon meg 2,3kW megy át, és még 30 cm2 sincs a vas... A hozzászólás módosítva: Jan 6, 2020
Ahogy tanult kollégánk is írta, ez nem így van. Ezt a számítást ne terjeszd; elég messze van a valóságtól. Pár éve beírtam ide egy általánosan jól közelítő számítási módot, de az sem érvényes mindenre. Egyedi számítást kell alkalmazni, mert minden eset (anyag, felhasználás) más.
Idézet: „Nem mellesleg a teljesítmény nem a vasból lesz, az a huzalokon megy át.” Ez így is van, a vasra csak azért van szükség, hogy μr szer kevesebb menetre legyen szükség. Ezzel viszont jönnek a problémák, a vas mágnesezési görbéje nem lineáris, ezzel a μr folyamatosan változik, sőt, ha telítésbe megy, akkor olyan, mintha ott sem lenne. Tehát korlátoz, és ezért kell a vaskeresztmetszettel is számolni.
Szia!
Ezt a "vasmag méretezés négyzet gyök watt" képletet tényleg felejtsd el. Nagyon ritka esetben, 1-2 cm^2 vaskeresztmetszetnél és régebbi, gyengébb minőségű vasaknál igaz lehet, aztán se alatta, se felette. EI, M vasaknál és normál ablakméretnél pedig erős összefüggésben van a levehető teljesítmény a betekerhető huzallal is. Extrém ablakoknál megint más a helyzet. Utána jön a hiperszil és a toroid, ami ugye szintén "vas", mégis teljesen más a helyzet.
Sziasztok .
SM102B vashoz keresek 4db összeszorító bilincset és trafókeretet . Ha valakinek van elfekvőben ,kérem írjon .
Ha nem találsz hozzá való szerelvényt, lehet szögidomot használni 4 db-ot. Fektetve szerelendő össze a trafó ("élére"), hogy az illesztést átlapolja az idom együttes. Lehet aluból kapni megfelelőt.
A rögzítést az idom kifúrásával az alsó idomoknál meg lehet csinálni a szerelő lapra. Persze így SK szalaggal nem csak 1 C párt, hanem mind a 4-et együtt is át kell kötni. Ha ló nincs... A hozzászólás módosítva: Jan 15, 2020
Szerintem ezekkel a szalagokkal az legnagyobb baj hogy nincsenek eléggé megfeszítve .
A haverom több elmélet alapján is próbálkozott vele ,de nem jött össze .
Nem sok a választás, tompa illesztés van. Nekem egyik se zúg, tekertem néhányat a szalagokkal minden rendben. Szerintem a világon millió számra raktak már össze hibátlanul, csendesre. Nem ördöngőség.
Lehet hogy nem egyre gondolunk , Te a hagyományos csavarosra az enyém meg sima szalag ,amit bele kell fűzni valami lemez vacakba és egy célszerszámmal meghúzni . Na ebbe bonyolódott bele a haverom .
Értem már, azt nem próbáltam, mindig volt eredeti. Aztán az eredeti nem mágnesezhető!
Nekem vannak gyári szalagok, csak szalagok. Az SM102-nél kívántnál hosszabb. Ha van ponthegesztési lehetőség, a közepéből lehet kivágni és tudok adni, ha kell.
Köszönöm!
Ha találok valakit aki tud ponthegeszteni élnék a lehetőséggel .
Nem feltétlen kell hegeszteni. Átfurni, vagy átütni és cső szegecs. Nekem ez mindig bevált.
A hozzászólás módosítva: Jan 16, 2020
Sziasztok!
80-as évekbeli labortápomban pár éve megadta magát az egyik oldal trafója. Kiderült, a szekunder oldalon, a labortáp segédtáp része lett menetzárlatos azért melegedett és füstölgött. A segédtáp része volt legkívül tekercselve, és amint lehámoztam a papírt, bele is vágtam. Lemértem, 0.23mm az átmérője. A primer ennél sokkal vastagabb. A zárlat megszűnt, de a segédtáp az kell. Így lefejtettem a maradékot, majd pár menet vezetékkel kimértem a Volt/Menet együtthatót. Ismerve a szükséges feszültségeket, kiszámoltam: 99 és 43 menetet kell feltekercselni. Megpróbáltam szétszedés nélkül, 0.46mm-es trafódróttal: 4. menet után feladtam... Rezsóval felmelegítettem az egészet, és szétkaptam a lemezeket. A finom rozsda mellett valami lakkszerű trutyi még rajtuk van, és biztos vagyok benne, hogy az összerakás még nehezebb lesz ha ez így rajta marad. Le szabad-e mosni hígítóval, vagy mindenképp rajt kell hagyni a lemezek szigetelése és rezgéscsillapítása miatt? Ha lemosom, mit kenjek rá összerakáskor hogy attól még szét lehessen szedni?
A legkevesebb gondot akkor okozod magadnak, ha pontosan ugyanúgy rakod össze ahogy volt. Ebből következik, hogy úgy kell szétszedni, hogy összerakáskor minden lemez pontosan ugyanúgy és ugyanoda kerüljön ahol volt, tehát véletlenül se legyen egyetlen lemez sem felcserélve vagy 180 fokkal megfordítva. Ekkor semmit nem kell vele tenni, szétszeded, összerakod.
Ha nem így tettél akkor lehet hogy valóban szívás lesz összerakni. Hogy a lemezeken lévő lakk egy teljes felületű védőréteg-e, vagy csak az összerakás után folyt oda be mert mondjuk kívülről megfújták annak látszani kell, nem mindegy. Nekem van olyan trafóm aminél minden lemezen van egy vékony lakkréteg, mint a CuZ-n de annál azért vastagabb. Na ezt nem szabad eltávolítani róla, mert ennél ez adja a lemez szigetelését. A hátránya hogy helyet foglal, az összerakott pakett néhány lemezzel kevesebb lesz, előnye hogy nagyon könnyű szétszedni, az első lemez kikocogtatása után az összes többi kézzel simán kiszedegethető, mert nincsenek egymáshoz gyógyulva. Nincs hely a dobozban? Nem lett volna egyszerűbb berakni egy külön nyáktrafót a segédtápnak?
Nemrég írtam róla, hogy én is szereztem pár trafó lemezt amit le drótkeféztem. Utána kapott a spray-s verziójú lakkból egy réteget. Azt mondták ennyi bőven elég lesz.
Köszönöm. A mindent-ugyanoda-ugyanúgy verzióra én is gondoltam még a szétszedés előtt, végül kártyaparti lett az egészből, a lemezek összekeveredtek. Ráadásul - mint kiderült - szimmetrikus lemezelésű a trafó, "FF" profillal, az összeérintkező rész 45 fokosan kivágva.
A trafót 70-80 fokra kellett melegíteni (villanyrezsóval csináltam), a lemezeket így is a legelejétől a legutolsó darabig szabályosan le kellett hámozni, nem esett szét magától. Szikével kellett belevágnom két szomszédos lemez közé, majd végig kellett az összeérintkező részen tolni hogy szétváljanak, vigyázva a csévetestre. Szobahőmérsékleten szabályosan feszegetni kellett, annyira összeragadtak. A lakkozás látszik hogy relatíve egyenletesen oszlik el a lemezeken. A külső felét gyárilag fekete zománcfestékkel kenték körbe, összerakás és sikeres teszt után én is valami ilyesmit tervezek. Most még a tekercselésnél tartok. Összesen 4 réteg új tekercs kell, a rétegek közé festőszalagot tekertem. A papírt átitattam elektronikai védőlakkal, és a saruk környékét is, hogy ne csak a tekercselés rögzítse. Gondolom az volt a veszte, hogy megfeszült a saru és belevágott a vékonyka huzalba. A lemezekkel ezután kezdek foglalkozni. Addig meg se próbálom összerakni amíg nem adják ki a kívánt vastagságot, egy lemezt se akarok kihagyni! Nitró, rozsdaoldó, újralakkozás, összerakás után körbe zományfesték; jelenleg ebben gondolkodom. Milyen lakkot ajánlatok? Az lenne a kívánságom, hogy a lakk minél vékonyabb rétegben legyen, és száradás után ne ragadjon össze két szomszédos lemez (vagy hőre lazuljon). Remélhetőleg a melegítés nem tett kárt a tekercselésben. A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2020
Én ezt használtam. Remélem megfelel.
Az akril nem épp a kedvencem. Ragad, és soha nem szárad meg rendesen. Ráadásul kicsit vastagabb réteget hagy, mint a jelenlegi.
Az M vas ezzel van egy oldalon lefújva. Nem panaszkodok rá eddig.
A hozzászólás módosítva: Jan 21, 2020
A lakkra nem tudok okosat mondani. Ezzel lehet nagyon vékony réteget fújni mert gyakorlatilag olyan mint a víz, de nagyon lassan szárad, ha nem teszed kemencébe vagy sütőbe, szobahőmérsékleten kell neki úgy 3 hét mire rendesen átszárad, de még akkor is van szaga, és mechanikailag sem elég kemény, lehet hogy letolod egyik lemezről a másikkal. Talán nitrolakk, vagy nem tudom. Esetleg valami autóipari (fényezésre használt) mert az biztos hogy elég kemény, gyorsan szárad, és tapad ahogy kell.
Szerintem a hőálló matt fekete jó. Nem a hőállósága miatt, hanem vékony is és nagyon kiszárad, kiszárítható...
Milyen fajta? Márka? Kiszerelés? Feketéből elég sok van...
Én is hőálló matt fekete sprayt szoktam venni a helyi festékboltban. Évek hosszú sora óta használom,tökéletesen fed és nagyon tartós. Az enyém iszonyatosan hamar szárad.
400ml-es, valami kommersz külföldi ilyennel fújtam le a kandalló csövét.
Vékonyan kell, épp takarjon. magam is ekként csinálom a nemsokára összerakós trafómat. Máshova is használtam mattot, azt tudom, nagyon gyorsan száradt, szinte kézben a darabbal. Részemről előnyösnek tartom az 1.140.-Ft-ba kerülő spréket. Megnéztem közben, ez van ráírva Wery Well Super Spray akril (magyarul is)
Köszönöm, megnézem a festékboltban. Ma elkezdtem forgatni a lemezeket, elég gyászos a helyzet. Fele inkább rozsdafoltos mintsem lakkozott. Elkezdtem csiszológéppel, de elég sokat kell nyomkodni mire eléri a fémet. Látszik hogy be is van maródva rendesen.
Az lesz az eljárás hogy a lakkos, nem rozsdafoltos lemezek felületét kicsit megcsiszolom hogy egyenletes legyen, a külső éleket fémesre a fekete zománc miatt. A rozsdásakat előbb nitróba, aztán rozsdaoldóba áztatom. A sarkokon a lyukak most kapóra jönnek, lehet lógatni. Rozsdamarózás után mosogatógép, majd lakkozás vékony rétegben. Már kezdem érteni, egy teljes szekunder oldali újratekercselésnél miért 20+ÁFA ajánlatot adtak...
A rozsda nem lenne rossz, ha egyenletes lenne. A festékek helyett inkább foszfátozást ajánlok. Bonyolultan hangzik, de ez egy folyadék, amitől egy fehéres színű porszerű anyag képződik a felületen. Nagyon vékony, tökéletes trafólemezhez, és eltávolítja a rozsdát is. Festékboltban kell vas-foszfátot keresni. Pontosan ezt csinálják a rozsdamarók is.
Sajnos a lakkmaradékot nem viszi le, ahhoz valószínűleg kromofágot kellene megpróbálni (óvatosan, mert gonosz anyag).
Persze, itt van mögöttem egy flakonnal, de az van ráírva, foszforsav 38 m/m %-os oldata.
Kromofágot onnan ismerem, hogy egyszer garázskapuba álltam meg 5 percre, utána egy kis flakont találtam a szélvédőn, cetlivel: "Legközelebb flakon nélkül kapod." A hozzászólás módosítva: Jan 22, 2020
|
Bejelentkezés
Hirdetés |