Ez a Proli007 által feltett kapcsolás. Ilyet szeretnék építeni. Az lenne a lényeg, hogy egy zseblámpaizzó (3,8V) zsebtelepről működtetve (4,5V) bekapcsoljon, és bekapcsolva maradjon mindaddig, míg a fényérzékelő egy bizonyos fényerősséget érzékel. A fényerősség, amire szükségem lenne annyi, amit a zseblámpaizzó kb 15 cm távolságból produkál. Ma kipróbáltam, hogy a BC301 bázisára 1kOhm ellenálláson kötöttem a tápra. Ekkor kb. 4,5 mA bázisáram, és 260 mA kollektoráram folyt. A tranzisztor eközben nagyon felmelegedett. Az izzó fényereje kb 60%-a volt annak, mint amikor az izzót közvetlenül a telepre csatlakoztatom. Ebben az esetben az izzón 330 mA áram folyt. Számításaim szerint ehhez kb. 5-6 mA bázisáramra van szükség. Tudom, hogy már kérdeztem, de nem volt világos a válasz. Mikor melegszik jobban a tranzisztor? Ha teljesen nyitva van, vagy ha a korlátozzuk?
A fent leírt melegedés normális?

nálad minden rendben? Mert nem úgy tűnik.

Még a téma cím hagyján, de ez a hozzászólás...

Semmi baja, csak szereti, ha a vinyók nem üresek

Valyon Te hamarab kapod meg a warnod, minthogy az enyém lejárjon? Mert ha nem, akkor kérek egy hét hosszabbítást!

egész sokáig bírja a topic máskor egy pillanat alatt kitörlik a modik az ilyen értelmetlen emberek hozzászólásait mint Bago-é.

Vagy csak még az oldalt nem tudja használni. Modik!!

Amúgy, hogy valami hasznosat is írjak, egészen pontosan mit szeretnél tudni? De ne azt írd, hogy mindent a tranyók kapcsolóüzeméről. Szerintem a google is elég sokat tudna segíteni, illetve az oldalon is van néhány téma, amiben kapcsolóüzemmel foglalkoznak. Szóval szerintem uzsgyi és áljj neki keresni, majd olvasni! :yes:

nézzetek be a kezdő kérdésekbe azért nyitotta a srác ezt a topikot hogy az ott elkezdett elmélkedést itt folytassák.

Bár az eddigi hozzászólások törlésével, és valami értelmesebb kezdő hsz-szel egész normális kis téma lenne..

Most látom! Én részemről bocsánatot kérnék!

Tehát a cím jó a többi nem

Hihetetlen, hogy tíz perc alatt mennyi rosszindulatú hozzászólást kaptam. Elmondanám, hogy azért tettem mosolyt az első hozzászólásba, mert azt hittem, ha semmit sem írok, amíg valamit még kikeresek, akkor a téma nem jön létre

Akkor bocsánatot kérek, gondolom mindenki nevében

Semmi gond, csak kicsit rosszul esett. Nem hülyéskedni jöttem ide, de sajnos ezek a dolgok már nem annyira világosak nekem, mint annak idején.

Bocs én onnantól hogy láttam a kezdő kérdéseknél a "nyitottam egy témát" próbáltam nem lenézően írni de azért mégis írhatnál valamit kezdésnek legalább most így utólag

Bocsánatot kérek! Csak már sok mindent láttam, és ennek tényleg nem volt sok értelme...

A kérdésemre nem válaszoltál, illetve nem értem, hogy a kezdő hozzászólásod hogyan kapcsolódik a kapcsolóüzemhez? (hozzáteszem, értem, mert a tranzisztor egy kapcsolóelemként van alkalmazva, de a kapcsolóüzem szerintem többek szemében azt jelenti, mint nagyfrekvenciás kapcsoló... :gumicsirke: ) Itt csak egy sima áteresztőként van alkalmazva.

Elsősorban azt szeretném tudni, hogy egy izzólámpa esetében hogyan kell méretezni a tranzisztor bázisellenállását, hogy az izzó a tranzisztor által kapcsolható legyen a lehető legkevesebb vesztességgel. Ha jól gondolom, akkor a kikapcsolás nem gond, mivel ilyenkor a bázist a földre kötjük. De mi a helyzet az izzó teljes bekapcsolása esetén? Elérhető az, hogy BC301-gyel közel 300mA áram follyon az izzón? (4,5 volton)

Megnéztem két adatlapot, mindkettőben más-más adatok voltak. Sajnos mára kifújt az agyam, majd később megpróbálok visszatérni rá. Elkezdtem számolgatni, de nem fog az agyam.

A tranzisztor, mint kapcsolóelem, akkor ideális ha nulla idő alatt a teljesen lezárt állapotból ( CE között szakadás) átmegy a teljesen nyitottba (CE között rövidzár). Sajnos, ilyen nincs. A CE között mindig marad valamekkora feszültség bármennyire nyitjuk is ki a tranzisztort. Ezt a katalógusok Uce (sat) néven illetik. ( sat=saturáció/telítődés) Ha túl kicsire választod a bázisáramot nem nyit ki teljesen és az átfolyó áram a tranzisztoron Uce*Ic teljesítményt disszipál és ez melegíti a tranzisztort. A feladat->kikeresni katalógusból azt a bázisáramot, ahol az Uce eléri a minimumát, itt lesz a legkisebb a veszteség. A másik fontos dolog, hogy a teljesen zárt állapotból a teljesen nyitott állapotba mennyi ideig tart az átkapcsolás. Ha lassú, akkor a csökkenő Uce és a növekvő Ic jelentős teljesítménnyel fogja fűteni a tranzisztorodat a nyitási folyamat alatt. Ezen paraméterek optimalizálásának eredményei a kapcsolóüzemre tervezett speciális tranzisztorok. -> Nagy kapcsolási sebesség, kicsiny Ucesat, nagy Ic és nagy áramerősítés.


Tehát a válasz ->

6V-0,6V/R1=~Azzal az árammal aminél a katalógus szerint eléred a legkisebb Uce-t. Az ellenállást ellenőrizd, ha készen vagy, hogy mekkora teljesítményű kell.

Könyvből: A kollektor-emitter szakasz teljesen kivezérelve éri el legkisebb ellenállását, ez Si tranzisztorok esetében kb.20-100 ohm.
4,5/0,3 = 15 ohm, 20 ohm hoz közelít. De ha sikerült a 260mA az 4,5/17ohm. Túlvezéreltségnél még kisebb a kollektor emitter kör ellenállása, szintén a könyv szerint: a tranzisztorok főleg kapcsolófokozatokban működnek túlvezérelt állapotban. Én szerintem a bázisellenállást nagyságrenddel nagyobbra kéne tenni.
Ja: és még egyszer bocsánatot kérek!

Milyen könyvből vetted ezt? A bipoláris tranzisztornak inkább maradékfeszültsége van, mint maradékellenállása. Persze a maradékfeszültségből és a kollektoráramból számítható ekvivalens maradékellenállás az adott munkapontban, de az árammal együtt ez is változik. A maradékfeszültség viszont széles áramtartományban viszonylag állandó. A térvezérlésű tranzisztoroknál (mosfet) beszélünk csatornaellenállásról, ami egyenértékű a maradékellenállással, mivel ezeknél valóban ellenállásról van szó.

Kapcsolóeszközt éppenhogybétára nem szoktunk méretezni, munkapontilag gondoskodunk arról, hogy pl. a táplált bázisosztó árama egy nagyságrenddel (de legalábbis 3-4x-esen) mindenképpen felülmúlja a bázisba legrosszabb esetben elméletileg elfolyó áramot. De ahol ez gondot okoz, oda létezik nem darlington kivitelű tranzisztor többezres h21 paraméterrel, 1-3A áramra, nem is drágán

Na így nem méretezünk a valós életben kapcsolóüzemet . Eleve a 0,6V sem biztos teljes nyitásra, ráadásul erősen hőfokfüggő. Bár erre az alulméretezés pont rásegít, a meleg miatt megfutó tranyó nyitófeszültsége csökken. valamint arra is érdemes gondolni, hogy pláne nagyfrekinél a tranzisztor BE körében adódik kapacitás is, amit tölteni-kisütni szükséges, tehát itt soros ellenállás nagyon korlátosan használható, kifejezetten kisimpedanciás meghajtás javallott.

Nagyon köszönöm mindenkinek :vigyor2:
Próbálkozom, aztán majd írok, hogyan sikerült.

Általában igazad van, de ugye láttad a rajzot amire Bago feltette a kérdését?

Igen, láttam. Miben változtat ez a méretezési paradigmákon? A tranzisztor vonatkozó paraméterei gyártási szórással, garantált minimumként/maximumként értelmezhetőek, ráadásul erősen hőmérsékletfüggőek is. Sem a 0,6V, sem a katalógusadat nem tekinthető megbízható adatnak, ha valóban pontosan akarunk méretezni, akkor oda bizony mérés kell, nem számolgatás. Ha mérés nem lehetséges, vagy ésszerűtlen, akkor pedig nem centizünk.
Az egész kapcsolással az a baj, hogy lesz egy áramerősség, ami éjjel-nappal el fog folyni vagy egy BE átmeneten, vagy egy nyitott tranzisztoron és a BC300-as sor alapján ez nem is jelentéktelen mennyiség. Tehát, ha ennek minimalizálására törekszünk, akkor vagy nagy béta, vagy N-csatornás kapcsolóüzemre kitalált FET a BC300 helyére (valami pártíz A-es logikai szinttel vezérelhető FET 4-4,5V körüli Ugs-re bőven képes 300mA-t minimális veszteséggel kigazdálkodni), MOhm-os R1-gyel, amit javaslok. Trükközni lehetne még pl. LED-del történő fényérzékeléssel, mert így az első fokozat vezérléséhez sem lenne szükség a táp felől áramra, hanem a LED kellő megvilágítás hatására képes akkora feszültséget produkálni, ami akár tranzisztor nyitására elegendő. Mondjuk én vezérlésre is schmidt triggert használnék (ha már adott a két tranzisztor úgyis), legyen benne egy kis hiszterézis, és akkor nem lesz akkora probléma az átmeneti eseményekkel sem.

A paradigmákon semennyire, de a kérdés az volt, hogyan méretezze az előtétet, hogy a legkisebb legyen a kapcsolóelemen a veszteség ( a konkrét rajz esetében ).

Ha általánosságban beszélünk, az többszáz oldalnyi értekezés lesz és nem ad kézzelfogható segítséget.

-szerintem-

Hogy valami hasznosat is írjak :
A tranzisztorok kapcsolóüzemben fogyasztanak legkevesebbet,tehát akkor melegszenek legkevésbé.
Az ellenállás értékét kisérletezéssel állapítsd meg.
Amikor a tranzisztoron kb 0,3 0,7V esik akkor jó az értéke szerintem.Törekedhetsz kissebbre is de az meg a nagy bázisáram miatt nem lesz gazdaságos.Esetleg a fotodióda tranzisztora nem fogja tudni lezárni.Világosban az ellenálláson keresztül gyorsabbam merül a teleped .
Bár ebben a formában szerintem egyébbként sem való telepes üzemre.
Marad a kisérletezés, hogy minden szempontból optimális legyen.
Az izzód fényereje mindenképen csökkenni fog egy kicsit.
(szerintem 20-30 mA bázisáram lenne illő legalább,Azt mondják a kapcsolt áram /10 kb nagyobb teljesítményeknél )
Ha telepes üzemre akarod használni ,akkor javaslom a CMOS smittriggert meg egy fetet a kimenetére.(ezzel tudsz leggazdaságosabban kapcsoltatni.

Heló!

A tranzisztorok kapcsolóként történő alkalmazásakor a normál üzemmódhoz szükséges bázisáram többszörösét kell használni, mintegy túlvezérelve a tranzisztort.
A Te kapcsolási rajzodon egyébként nem is kapcsolóként alkalmazod mert a fényellenállás fokozatmentesen tehát a fényviszonyokat folytonosan követve növeli a T2 bázisáramát, amely így ugyancsak folytonosan növeli a T1 (BC301) bázisáramát, és ugye este a nap nem esik le csak úgy az égről.
Megoldás pl. ha egy számodra megfelelően beállított schmitt triggerrel állítod elő a kapcsolójelet.
Ez egy meghatározott feszültégétéknél hirtelen billen és így valóban kapcsolóként is alkalmazható.
Amúgy pedig a T2 tranzisztor köre feleslegesen fogyasztja az áramot.Kösd inkább darlingtonba a T1 - gyel.