Sziasztok! Felajánlottam, hogy megcsinálom IvánGábor-nak a 4db panelt, ami rendben elkészült proli007 legutolsó egyszerűsített terve alapján. Sajnos azonban a kapott piezo-val és lépésszámlálóval nem működik a kapcsolás, a piezo-t ütögetve nem lép a számláló. A szintén proli007 által tervezett eredeti verzió (amit pucuka épített) viszont jó. Mind a 4 példány hasonló képet mutat, úgyhogy valószínű nem (csak) kivitelezési hiba.
Én is mérgetek, de ha esetleg van bármi ötletetek, hogy mit mérjek/módosítsak a siker érdekében, akkor megköszönöm.

Hello! Az R1 ellenálláson kellene mérni feszültséget, annak valahol 300..400mV érték között kellene lenni. Vagy is hogy a PNP tranyó a nyitás küszök közelében kellene hogy álljon.
Ha az erősítés kicsi lenne, az R3-at lehet csökkenteni kb. 1..2 kohm értékig.
Esetleg megpróbálni, hogy az OUT és a GND közül nem hiányolja-e a lépésszámláló, a 33k ellenállást.
Végsősoron át lehet alakítani az előző kapcsolásra is, ha az bevált volna. Nem sok különbség van a kettő között.Pucuka féle
Nem is tudom miért nem ahhoz készítettem új "nyáktervet", ha már az bevált. Talán minimalizálni szerettem volna az alkatrészek számát, hogy minél kevesebb legyen az elkötési lehetőség/alkatrész..

Köszönöm szépen a részletes leírást, segítséget. Az R1-en nyugalmi állapotban 316mV van, ez elvileg jó is lehet. A számlálóval párhuzamosan már próbáltam a 33k-t, önmagában nem segített. Megpróbálom még az erősítést növelni az R3 csökkentésével. A konkrét piezoról szkópon mérve a tervezett ütögetésnél kb 1Vp tüske jön. Ha nem marad más átalakítom a másik változatra, de ha lehet kerülném, mert meglepően nagy szívás furatgalvános csupalyuk panelen "taknyolni" .
Leginkább az én hibám, hogy nem olvastam újra végig a fórumot, hogy melyik volt a működő változat, hanem rögtön nekiálltam építeni a kinyomtatott terv alapján...

Közben kiderült, hogy a két változat között nem is a kapcsolás volt a lényegi különbség, hanem az elem! Friss, 1,5V-os elemmel kifogástalanul működik, 1,4V-on már bizonytalan. Mindenesetre betettem a lépésszámlálóval párhuzamosan a 33k-t, így most jó elemmel megfelelően működik. Egyelőre átadom, aztán meglátjuk.

Nekem nem volt elemem, így egy AAA NiMh akkuval játszottam, lehet, hogy ezért nem ment az eredetileg tervezett elektret mikrofonnal.

Igéretes!

Az első kapcsolás mindenre kapcsolt, ha simogattad a piezót, akkor is. IvánGábor szerint a második kapcsolásnál ez a hiba megszűnt, csak akkor kapcsolt, amikor kellett.

Az igaz, hogy az 1.4V-os elem már tulajdonképpen "lemerült". De összedugdostam ezt a változatot is az asztalon. Nekem ez a "lekopasztott kapcsolás" is simán működik a lépésszámláló elemével, ami jelenleg 1.4V.

Kész!
Hosszú téma volt. Nem is tudok megemlíteni mindenkit, aki hozzájárult. Csak néhányat.
Macsek71 ötlete volt, hogy használjunk régimódi lépésszámlálót. proli007 és Inhouse fejlesztette, Inhouse és pucuka csinált működő áramkört, végül DJ Tacki csinált 4 stabil, áttekinthető áramkört hozzákapcsolható lépésszámlálókkal, proli007 kapcsolási rajza alapján
Köszönet saját magamnak is már az alapötletért, Megtanultam forrasztani. Forrasztgattam egy kicsit, felszereltem az ütőkre, dobozba tettem. Működnek. Csak rendesen oda kell ragasztani a dobozokat 2 komponensű ragasztóval, mert hiába drótoztam, leesik játék közben.
De ez már tényleg gyerekjáték. Majd meglátjuk mi lesz ebből.
Köszönöm a hobbielektronika.hu oldalnak, hogy létezik, pezseg, érdeklődő és értő fórumtagokkal és ezzel lehetővé tette ennek a projektnak a megvalósítását.

Lehetséges, hogy a melegre érzékeny az áramkör? Vagy talán az elem? Kint voltam a hőségben (árnyékban) az ütőkkel és néha számolt néhányat, aztán nullázódott az egész, vagy egyáltalán nem számolt. Biztosan nem kontaktus-hiba, mert időnként sikerült nagy nehezen beindítani mindegyiket a térdemet ütögetve. Azt hittem, az elem gyengült, de aztán hűvösebb szobahőmérsékleten megint hibátlanul számolt.

Pedig nagyon úgy néz ki, hogy az. Pont a meleg okozta hőtágulás okozhatja. Csak akkor tud nullázni, ha a lépésszámláló tápja megszakad. Ha nem kap tápot, számlálni sem fog.

Hát ez baj, a globális felmelegedés egyik váratlan következménye, hogy nem fog működni a lépésszámlálóm.
Segítene, ha tüskesor aljzat helyett odaforrasztanám a lépésszámláló kábelét a tüskékre?

Azt hiszem, egyszerűen félig kicsúszott az elem a tartóból ütögetés közben. Annyi feszültséget még adott, hogy a nullák megjentek, mintha működne, de számláláshoz már kevés volt. Ezt könnyen megoldom, a doboz fedelét vastagítottam az elem fölött, az majd a helyén tartja.

Ilyesmire gondoltam. Az ilyen elemtartók és az ütővel való hadonászás (illetve a labda becsapódás) nem barátok. Esetleg egy cellux csíkkal is beragaszthatod a tartóba, vagy egy szivacs, vagy polifoam lapocskával is benn lehet tartani. Gondolom a külső elemtartó és ceruzaelem kombó maradt.

Vagy megfontolnám a beforrasztható akkut is, akár beragasztva.
Csak nem pont ezt, a link csak szemléltetés, valamint kell akkor még egy csatlakozó is...

2 tökéletesen működik, minden ütést számol, 2 viszont sok ütést kihagy. Számolnak azok is, de valahogy gyakran kihagynak. Próbálkoztam a piezók különböző helyezésével, a nyélhez közel, legtávolabb és középen is, de úgy néz ki, hogy a nyélnél számol legjobban. Léteznek érzékenyebb piezok?
Az elem már nem lazul. Sikerült stabilan elrendezni, minden oldalról meg van támogatva, a fedélbe ragasztott vastag csík is a helyére nyomja.

Most ez a piezo van az ütőkön. A műanyag burkolatot leszedtem mindegyikről, közvetlenül fekszenek az ütőn, jól odaragasztva.
Melyik piezót válasszam, ha ennél érzékenyebbet szeretnék? Van olyan?

Ha egyforma a 4 kapcsolás és a piezók is, akkor nem velük van a baj. Valahol kontakt hiba van még, mondjuk a piezó és a NYÁK között, annál a kettőnél.

Logikus. De ha mégiscsak szeretném kipróbálni érzékenyebb piezoval, aķkor melyik jöhet számításba? Vagy az kockázatos a feszültség miatt?

Csak a próba marad, ilyen adat nem igazán van fenn.

Visszavonom az előző kérdésemet. Megcsináltam, már mind működik. Játszottunk mind a négy ütővel és a gyakorlatban az derült ki, hogy sajnos számolják azt is, amikor nem találjuk el a labdát vele.
Tudom, hogy már unjátok a témát, de visszatérek ahhoz a rögeszmémhez, hogy a hangot kellene számlálni. A mikrofont talán lehetne irányítani, megfelelően bebugyolálni, hogy csak az ütéseket hallja.
Ha a piezot egyszerűen kicserélem valamilyen elektretre, az működik ugyanezzel az áramkörrel?

Ha túl érzékeny, azon még tudsz segíteni a piezo áthelyezésével, csillapításával. Szerintem egyszerűbb ezzel játszani, mint újratervvezni az egészet.

Én írtam is, hogy nem tudom, mitől lett jobb a másik, egyszerűbb áramkörrel a fals számlálás...
Egy ilyen egyszerűségű áramkörnél ez ennyit tud.
Ha "hangra" csinálod, az sem csak az ütésre fog dolgozni, nagy valószínűséggel még rosszabb lesz az eredmény.

Egy oszcilloszkóp fényt gyújtana a sötét alagútban. Nagy segítség lenne a piezo legjobb helyzetének megtalálásában. Abban is, hogy egyáltalán megoldható-e így.

Én azért tesztelném elektrettel. Gondolom, egyszerűen ráforrasztok egy tüskesort, és bedugom a meglevő aljzatba a piezo helyett. Szerinted melyik elektret lenne legalkalmasabb erre a feladatra, ami lehetőleg nagyon korlátolt frekvenciát érzékel?
Mivel szigeteljem és irányítsam a vétel hatókörét?

Gondoltam.
Nem. Az electrec egy akítv mikrofon, kell neki táp, amit egy ellenálláson keresztül kap, illetve kell egy DC leválasztó csatoló kondenzátor. Van 3 lábú kapszula is, de manapság szerintem már nem divat. Maga a jelszint és egyéb nyalánkságok, akkor még sehol.
Én még nem találkoztam ilyennel, pont az ellenkezőjére törekednek.
Újabb fehér folt, eleve nem támogattuk a levegőn keresztül érkező hangra való figyelést, csak a testrezgést, mivel nagy valószínűséggel nem lesz jó. De ezt is leírtuk már többször. Ha van sok időd, próbálgatni kell.

Már a második idézethez fűzött kommentárral lebeszéltél.
Nem lesz elektret. Inkább tovább kísérletezek az elhelyezésekkel, talán a nyelén, és különböző méretű piezokkal.

A piezzo csillapításával is lehetne próbálkozni.Mármint a kimeneti jelének az osztásával.
1:10 - 1:100 közötti osztással.
Piezzo meleg erével sorba (ami nem testre negatívra megy ) egy 10-100 k ohm közti ellenállást.
Az ellenállás 10-100k másik vége az áramköröd piezzo bemeneti pontjára.
Ugyan ide egy másik ellenállást is kell kötni bemenet (aramkor piezzot fogado pontja) és a test közé (negatív telep csatlakozási , közös pont) .
Ennek az értéke leosztás mértékével arányos, 100k soros ellenallas eseten 1k ellenallast kotsz testre akkor kb 1:100 osztasod lesz. Ha 10k kötsz testre akkor 1:10 jel szint osztasod lesz.
Elvileg rakhatnal trimmerpotenciómétert is , de az meg a rezgesektol bizonytalanabba valhat.
Igaz gyorsabban valtoztathato egy csavarhuzoval , mint paka es csipesz muhely masik ellenalllas csereje.
Dee ha sikerul a trimmerrel eltalalni a jobb , csak utesekre erzekenyebb pontot , akkor a trimmer értékét meg mérve fix ellenállásokkal is kiváltható lehet majd.
Persze lehet hogy piezzolaponkent mas mas ellenallas aranyok osztasok lehetnek jók ...
Ez szép " játék" része az analóg elektronikai rendszereknek.

Attól tartok, hogy uyanúgy rezeg a melléütésektől, mint a labdától. Csak a hangja más...
Most próbáltam a myelén, det ott is számolja a levegőbe ütéseket.
Rendeltem kisebb piezokat, de nem hiszem, hogy az segít.

Egy szkóp jó lenne erre a célra ... mert akkor részben sejthető milyen forma van amikor amikor mellé vagy labdába csapsz , jelalak formája látszana.
Esetleg egyszerűbb hangkártyás szkóp program amivel látni lehet kb 5 10 kHz tartományban a jel változásokat.
De az csak saccolo lesz .