Stimmel! Erre jutott a(z értelmes) többség ott is! Ami viszont érdekes, hogy főleg, áramszolgáltatóknál dolgozó szakemberek mondtak mást !

Kérdés:

Ha nem veszi át az ÁSZ, akkor, hogyan bizonyítod be, hogy neked van igazad?

Van igazságod, de vannak válaszok!

(Figyelembe véve, hogy direkt nem használtál pontos szakkifejezéseket)

Földelés!

Nem (csak) az volt a probléma, hogy az érinthető fémrészeken előírt feszültség alatt kellett tartani az érintési-feszültséget, hanem, ami legalább ennyire fontos, az alkalmazott túláramvédelmi készüléken a zárlatnak elegendő áramot kellett keresztülhajtani ahhoz, hogy azt működtetve a hálózatról leválassza a berendezést. A szabvány utánament az igényeknek és előírta a szolgáltatónál a TN-C alkalmazását. Ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy a trafóban a nulla földelt és innen nem nullavezető (N) hanem nullavezető és védővezető indult el (PEN), amit ezután 250m-enként földelt is a szolgáltató. ( Ha nyitott szemmel jársz ez megtalálható!) Tehát a védelmet a szolgáltató "magára vállalta". Jó földelést, pedig nem olyan nehéz csinálni, pláne családiházas övezetben. A panel lakásoknál , mondjuk a 10.-en, már elgondolkodtató!

A fogyasztónál pedig TN_S -t írt elő, ami azt jelenti, hogy az első kötési pontban a PEN vezetőről le kell ágaztatni a nullavezetőt és a megszakításmentes PE vezetőt tovább kell vinni a főelosztóig. A szétválasztási pontot, pedig földelni kell. Ennek az ellenőrzésére kötelezően beépítendő bontóelemet ír elő, melynek hozzáférhetőnek kell lennie. ( Szabályosan kivitelezett helyeken ez is megvan ) Itt a földelés, már nem annyira kritikus, mint a régi esetben, mert ennek a szerepe a nulla potenciálemelkedése esetén van, pl. amikor PEN szakadás van.

Szerintem hiba, hogy a mai napig nem kötelező a FI és nem kötelező a PEN szakadását detektálni ( nagyon egyszerű és nem drága)

A mi trafóházunk cseréjekor új földelőhálózatot építettek ki és mértek is. A trafókörzetek határainál a PEN vezetők össze vannak kötve, ezáltal az egész város egyetlen agyonföldelt rendszert alkot! ( Pláne ha beleveszed az összes bekötésnél a fogyasztó által kötelezően kialakított földelést is.)

EPH!

Az EPH, megint nem varázslat! Annyit kell tenni, hogy az összes szabványban rögzített elemet megfelelő keresztmetszetű és színjelölésű vezetővel a földelési pontba ( szétválasztási pont ) be kell kötni. Nincs mérlegelési lehetőség! Ha a műanyag zuhanytálcát is be kell, akkor be kell, nincs kibúvó! Ez külön hálózat, ehhez nem használhatod a védővezetőt, és csillagpontosan kell megtenni. A víz/gáz/fűtés vezetékeknél, pedig el kell készíteni az áthidalást az előírás szerint pl. az óránál/kazánnál, menetes kötéseknél, ha tömítőanyagot használtunk....stb.

A logikát kell megérteni! Nem földelek és a földelést összekötöm a nullával! Hanem a védő és a nullavezetőt szétválasztom és igyekszem egy földelés segítségével ennek a pontnak a potenciálját minden körülmény között kordában tartani.

Van logika az ÁSZ hozzáállásában is! Ő csak a saját rendszerét tudja garantálni, mely az óra elmenő kapcsáig tart, a többit nem Ő építette ki , nem az Ő felelőssége. A komoly baj, hogy a szerelőiknek, tisztelet a kivételnek, elavult, pontatlan a tudása!

-szerintem-

Elnézést kérek, de én úgy látom, hogy hogy a mellékelt rajzok teljesen korrektek, aki ismeri az erősáramú tervjeleket tud róla olvasni.
A lényege az egésznek, hogy a védővezető folytonosságának fenntartása elsődleges szempont.
Ténylegesen igaz, hogy 0,4kV-os hálózaton 10A felett már nehéz olyan földelést létesíteni ami a követelményeknek megfelel. Ezért találták ki az áramvédő reléket. Egy jó kialakított áramvédővel ellátott hálózat még egy esetleges nulla szakadás esetén is hatásos védelmet jelent.
A mérőhelyekkel kapcsolatban csak annyit, hogy tipizált mérőszekrényeket kell telepíteni, mert azok szakszerűen vannak előkészítve és az áramszolgáltatók is elfogadták. Ha ilyen szekrény van akkor az E.ON-os ÁSZ tehet egy szívességet. Nekem az a tapasztalatom évi kb100db mérőhelytelepítés után, hogy az E.ON os kollégék egyre rugalmasabbak és képzettebbek. Nem kell bántani öket mert a kivitelezők között is sok a kontármunka.

Hello

Nálunk itt Szlovákiában a FI kötelező, persze csak fürdőszobába, egyéb nedves környezetbe, és a szabadban használt berendezések védelmére.

Egyébként hogyan lehet detektálni a PEN szakadását?

Heló!
Először is köszönöm, hogy válaszoltatok. A "kötözködésem", csak olyan irányú és mélységű, hogy ha lehet derüljön ki, hogy az előírások hogyan realizálódnak a valóságban.

(A földeléssel kapcsolatban, én is azt állítottam, hogy .) Természetesen elsődleges célja a biztosító leoldása, és ez alatt a feszültség nem emelkedhet az érintésvédelmi határ fölé.


Így van ezt én is tanúsíthatom, csak ennek ellenőrzését nem láttam az elmúlt 50 év alatt.

Az EPH-ra azért tértem ki, mert voltak itt "segély kiáltások", miszerint a az EPH rendszer és a zuhany között néhány volt feszültség volt, ami szépen rázott a kádba, vagy a zuhanyba belépéskor. És ténylegesen nem láttam mi lehetne a megoldás. A kolléga szerint minden szabályosan volt kötve. (A szolgáltató, valami gumi szőnyeget ajánlott, amitől engem a "guta ütögetett".)
A valóban "műszakiasnak tűnő" megoldás a csillagpontos szerelés. Bár szerintem a földelési rendszer kialakításánál is ez lenne a tisztességes (bár gyakorlatilag megvalósíthatatlan) megoldás, lévén, hogy"a földelő hálózatot láncolni tilos!" utasításra emlékszem.
Ha az EPH külön hálózat, akkor azt hol kell közösíteni a földelési rendszerrel? Mert valahol kell, úgy gondolom.
(Azért arra kíváncsi lennék, hogy egy műanyag zuhanytálcát, hogyan lehet földelni. A régi vízvezeték szerelési stílusnál, mint ha kevesebb gond lett volna.)

Kedves Feri!
Én nem találom korrektnek a rajzot. A vita tárgya, nem a készülékek rajzjele számomra, mert az olvasható, hanem a villamos bekötések tényleges módja.
Dudus kolléga is azt állítja, Nos ezek a rajzon számomra nem értelmezhetők? Arról nem beszélve, hogy a jelzett kötési pont a rajz alapján, a plombált terület alá esik, ellenőrzése, pedig a fogyasztó feladata, ha igaz.
Azt nem vitatnám, hogy a tipizált szekrényeket a szolgáltató elfogadja, miért is ne tenné? Nem érdeke a szabványossági vizsgálata, annak nyilván van engedélye, bizonylata. (gondolom én)

Egyébiránt korrekt ipari berendezéseknél nem véletlenül készítenek külön földelési tervet. Igaz, ezt leginkább "kisjelű" mérőhálózatoknál láttam, de a tisztánlátás érdekében, szerintem követendő mód lenne.

üdv! proli007

Ha az a ház rendesen lett volna kialakítva nem rázott volna a zuhany. Gondolom a műanyag zuhanytálcára úgy gondolták, mivel szigetelő anyagból van, felesleges bevonni az EPH-ba. Esetleg a vízvezetéket is kihagyták, mert az "önmagában földel"....stb.

Nem értik meg, hogy nem az a baj, ha az érinthető részeknek, valamely vonatkoztatási rendszerben, nem nulla a potenciálja, hanem az a baj, ha egymáshoz képest nem nulla a potenciáljuk. ( Érintéskor ez számít )



A PEN vezető szétválasztási pontjában, ahová a rúdföldelő vagy az alap vasalásából kialakított földelés csatlakozik.

A földelést nem szükséges a szétválasztási pontban ellenőrizni. Az onnan kiinduló földelővezeték áthalad egy dobozon, amiben van egy csavaros bontóelem, amelynek bontásával a mérés elvégezhető. Ez a ~10 cm - es eltérés nem jelentős. A biztonságot pedig garantálja a megszakításmentes PEN vezető. Ezért hibás azt az órán átvezetni és a lakáselosztóban szétválasztani, mert a mérő nullakapcsa nem biztonságos.

-szerintem-

( Nem szakmám, de amikor csináltam a lakást hónapokig csak tanultam, szakirodalmaztam, megnéztem kivitelezők munkáit , így ez a kép állt össze )

Mit értesz a földelés láncolásán?

A PEN szakadást úgy lehet detektálni, hogy:

- Vagy csinálsz egy a földelőhálózatodtól független segédföldelést és figyeled a szétválasztási pont feszültségének emelkedését ehhez képest. (Amikor szakad, akkor a földelés nem képes megtartani a potenciált.) Hátránya, hogy terhelés kell a potenciálemelkedéshez, így egy ideig észrevétlen maradhat

- Vagy figyeled a fázis(ok) és a nulla közötti feszültséget. PEN szakadásnál ez jelentősen elmászik, a nulla akár fázisfeszültségre is kiülhet, ha rossz a földelés. Hátránya, hogy leoldó biztosítóra is PEN szakadást fog jelezni.

- Vagy átvezeted a a földelővezetéket egy vasmagon 2~3 menettel és tekersz egy nagymenetszámú szekundert is rá. Amikor szakad a PEN a földelővezető árama jelentősen megnő, ami a szekunder tekercsen jelentős feszültséget indukál. Szerintem ez a legjobb.


És még sok ötletem lenne

Már megbocsáss de nincs sehol tiltva a PEN vezető átvitele a fogyasztásmérő nulla kapcsain. Az az áramszolgáltató ahol én is dolgozom, az új fogyasztókat CSAK igy köti be az előreszerelt S300, ARKO, S20 tipusszekrényekben!
Korábban leírtam, véleményem szerint is jobb ha csak a PEN vezetőröl lenne leágazve a fogyasztásmérő nullája és a PEN vezető megszakitás nélkül menne a lakáselosztóba!

tilde a PEN szakadását a lakáselosztóban detektálhatod de több jelenség utalhat rá!
A PEN szakadása esetén a földelés a fázisfeszültséget az érintési feszültség alá csökkenti. Terhelés esetén pl a dugaljakban mért fázisfeszültség a terhelés hatására csökkenni fog JELENTŐSEN akár 30-70V-ot is. Természeretesen ez a foldelőszonda "jóságától" is függ.
Másik mérési mód ha az elsztóban a PEN vezetőt leválasztod és egy fogyasztót (izzót) felkapcsolsz. A PE és a PEN vezető közt ha tudsz feszültségkülönbséget mérni akor a PEN vezető JÓ ! Ha nincs feszültség akkor a PEN vezető szakadt.
A mérés során nagyon fontos hogy NE legyen egyik dugaljba se csatlakoztatva SEMMILYEN készülék ! Csak egy natúr izzó működjön. Azért kell mindent kihúzni mert a PEN szakadásánál a védővezetőn is megjelenik (elméletileg) az érintési feszültségnél kissebb feszültség, de ha a földelés sem jó akkor FÁZISFESZÜLTSÉG! Az pedig veszélyes!

sziasztok!
"Ha az a ház rendesen lett volna kialakítva nem rázott volna a zuhany. "
no ez azért nem igy van -- gyakran találok 4-6V különbséget a fémrészek között is,-ahol meg a városi villamos megy: ott akár 30V is lehet a műanyag vizcső- kád/zuhany tálca, és a szenyvizcső között.
de az eddigi "csúcs eset" a szenyvizcső potenciál emelkedése volt 1500 V-ra (rossz 35 kv-s trafó, a szomszéd telephelyen ---kb 600 m re )
a földeléssek ellenőrzése , tényleg elég trehány --szinte mindenki részéről...láttam a 30 as években levert szondát használni!?!?!nem értették miért nem működött!!

szia4
bármely földelő vezetékben csak RÚDáramváltő lehet!!
ez a hurkos-vezetékes NEM!!

Akkor ez megborult! Kösz az infót! Kérdés ha csak átvezeted és nem hurkolod, létrejön-e a szekunder tekercsben a detektáláshoz elegendő feszültség.

Szabályos EPH kialakítása után voltak ezek az értékek? Ilyesztő, még nem tapasztaltam ilyet!

Arról a szerelési módról mi a vélemény, amikor a fogyasztásmérő táblába két réz csavart tesznek egymás mellé, kb. 5 centire egymástól, az egyik csavar a nulla gyűjtőpontja, a másik csavar a földelés gyűjtőpontja. A tábla hátulján a nulla gyűjtőpontjára jön a bejövő PEN vezeték, és innen megy a fogyasztásmérőbe, onnan pedig a lakáselosztóba. A másik csavarra csatlakozik a földelőszonda, és innen indul ki a lakáselosztóhoz a földelővezeték is. A tábla külső oldalán a két csavar egy réz lemezzel van összekötve. Így a lepecsételt szekrényből kijön alul egy vezeték, ami a földelőszondára megy (persze a méréshez szükséges szétválasztást rejtő dobozkán keresztül), és a lakáselosztóba már öt vezeték indul ki. Szerintem valahol logikus is, hogy az óratáblából már eleve öt vezeték menjen ki a lakáselosztó felé.

Azt mellesleg nem értem, hogyan kellene értelmezni, hogy a PEN-ről leágaztatjuk a nullavezetőt, és megszakítás nélkül vezetjük tovább a PE vezetőként a lakáselosztóba? Ha a lakáselosztó mondjuk 10 méterre van a mérőhelytől, akkor ott a bejövő négyeres kábelt bontsam meg, a három fázisvezetéket vágjam el (tegyük fel, hogy három fázis van), azokat kössem a főbiztosítékokra, míg a kimenő darabban levő három fázisvezetéket meg a fázisok kimenő sorkapcsába (órába) kössem? De akkor a kábelben nincs a nullavezetőnek hely, ami a mérőhelytől indulna el. Vagy lehet venni öteres kábelt, csak akkor meg abból egy ér a kábel jó részén nincs kihasználva. Szóval ez így elméletben oké, hogy megszakítás nélkül vezetjük a PEN-t, de valahogy a gyakorlatban ez nem annyira kivitelezhető szó szerint. És szerintem semmivel sem rosszabb a helyzet a földelés megbízhatóságát tekintve, ha van egy kötési pont az óratáblánál is, ha az megfelelően van kialakítva (rozsdamentes anyagból készült csavar, rugós alátét, stb).

Potyo, ertem a kerdesed
Amikor en csinaltam a bekotest, akkor a kovetkezo volt a "felallas": Legvezetek, foldkabel, meroszekreny telekhataron, foldkabel, hazban foeloszto es FI rele. Az aramszolgaltato kotelezoen kikototte hogy adott tipusu foldkabellel kell kiepiteni a csatlakozast (aluminium erek, 4 vezetek, ket fekete, egy barna es egy kek, valamint vorosrez "arnyekolas" -> csupasz rez vezetek + rez szalag bandazs. Mellesleg azota sem ertem egy kabelen belul az alu + rez kombinalasat...).
Az aramszolgaltatonal az oszlopon negy vezetek kellett, zsugorcsoves kiontott vegelzaroval (ott az "arnyekolast" nem kotik sehova). A meroszekrenyben vegelzaro, kismegszakito, mero es ot pontos sorkapocs ahonnal megy tovabb a mert fovezetek. Az ot pont: harom fazis, nulla es az arnyekolas (unnepelyesen kinevezve innentol "vedofoldnek". A sorkapocs nulla es "vedofold" kapcsa kozott egy rovid de latvanyos "cickafark" atkotes (itt megbontva lehet merni...). A bejovo kabel "arnyekolasa" is a "vedofold"-re van kotve (mert az nem szerencses ha csak ugy lebeg, valamint van egy foldelo szonda is leverve). Innentol bar befele ot vezeto van (ebbol a "vedo" az "arnyekolas"). A foelosztonal szinten van egy foldelo szonda leverve, ami a foeloszto foldelo sinjere megy. Szerintem ez igy korrekt, senki nem kotott bele, siman bekotottek, elfogadtak, stb...

Három fázis esetén meg valaminek vége.A nulla bontással én csak lekapcsolt automaták mellett kísérleteznék.Elég egy tévedésből bedugva felejtett kicsi de drága készülék.
Én üzem közben telán úgy figyelném a nulla szakadást hogy az egyébbként a fogyasztó előtt lévő FI relé kimenetét egy ellenálláson keresztül a védőföldre kötnén.
Úgy hogy maximális terhelés esetén se legyen nagyobb a rajta folyó áram a FI relé hibaáramánál.Ha az összekötés elszakad szerintem a FI relé fogyasztás határa leold.(a lehetséges buktatókat nem látom még ,de ha vannak ne kíméljetek mielőt kipróbálnám)

Nem fog leoldani, csak ha lesz hibaáram, ami simán a PEN szakadástól nem lesz! Viszont az "élesített" FI , folyamatosan le fog oldani !

Hello

Ebből azt látom, hogy a PEN szakadás ellenőrzésére nincs létrehozva szabványosított berendezés, amelyet csak meg kellene venni egy szaküzletben, és beépíteni az elosztószekrénybe. Tehát szerintem a PEN szakadás ellenőrzése nem lehet egy megszokott dolog. Meg egyébként az nem eshet meg, hogy egy esetleges felülvizsgálat során nem engedik át a hálózatot pár otthon barkácsolt berendezés miatt?

Meg egy másik kérdés. Az elosztószekrénybe csatlakozó földelőrendszer vezetékének megszakíthatónak kell lennie mérési okokból, ez rendben van. De itt olvasom, hogy erre külön dobozok vannak létesítve. Nem elég ha csak például a földelősínről lehet ezt a földelést leválasztani, és úgy mérni?

A logika azt mondja, hogy ha hozzáférhető, akkor elég, de a szabvány mégis előírja ezt a dobozt.

Hello!

Pld. azt a helytelen gyakorlatot, mint a panelházak szerelésénél alkalmaztak, hogy a három vezeték, konnektorról-konnektorra megy. Mire az elosztótól a kisszobába ér a villany, 8 kötésponton halad keresztül (földelő hálózat is). Nem beszélve arról, hogy még alu vezetéket használtak, ahol a kötés, folyamatosan "lazul" mint tudjuk. Viszont nem egyedi, mert szerintem az országban kb. 30000 lakásában így van kialakítva, jelenleg is. Persze ez egy elrettentő példa, de más úton is kialakulhat a kötések függvényében.
üdv! proli007

Ha mar lud legyen kover alapon akkor az igazi az lenne, ha mindharom(fazis,nulla,vedofold) vezetek csillagpontosan menne minden egyes konnektorba/lampahoz az elosztotablatol. A problema csak az, hogy draga, meg milyen vedocsobe lehet berakni azt a rahedli sok vezetekanyagot?
Olyan megoldas nincs kitalalva gyarilag, hogy korbevisszuk a harom kelloen vastag vezeteket a lakasban es valamilyen oldhato/nem oldhato kotessel leagazast keszitunk a vezetekrol annak elvagasa nelkul? Atdugjuk a csatlakozon a szigetelt vezeteket es valahogy az atszurja/femes kotest keszit egy leagazas szamara?

Nem csak védőcsöves szerelés létezik. Lehet lapos keresztmetszetű (talán MM kábel néven nevezik Magyarországon) kábelt is használni, azt meg a fal síkjára fel lehet rakni. Persze ettől még drága marad, ugyanúgy sok hely is kell neki, javítása csak falbontásal lehetséges, stb.

Amúgy a rendesen elkészített forrasztott kötéssel nincs semmi gond, olyanról még nem hallottam, hogy valahol a forrasztás elengedett vagy meglazult volna. De valami oknál fogva nem szabványos többé...

Regen csinaltunk olyat (amikor meg rendes csavar ala kellett tenni a vezeteket) hogy a szigetelest egy kis darabon eltavolitottuk a vezetekrol, es a "lancolashoz" nem vagtuk el a vezeteket. Sajnos ez a modern "csak bedugom a vezeteket" szerelvenyeknel mar igy nem megy.
Egyebkent letezik ilyen "ranyomom es atvagja aszigetelest" tipusu kotes, boltban kaphato. Peldaul nagyon jol jott amikor a furdoszoba lamparol leagazast kellett kesziteni a paraelszivo vezerlesehez...
Ami pedig a "korbevisszuk a vezeteket" temat illeti, amennyire tudom Amerikaban peldaul tipikusan egy szerelnek, azaz szepen korbeviszik ("ring") a szobaban a vezetoket a csatlakozokhoz. Igy talan kicsit kisebb keresztmetszetu vezetek (ott ugye kisebb a halozati feszultseg) is eleg. Nalunk ez valamiert nem szokas.

Szia!



Utána kellene járni.
Az egyik ismerősöm most jár okosítóba, és ott azt mondták nekik, hogy abban az esetben szabványos a forrasztott kötés, ha nem szigetelőszalaggal, hanem zsugorcsővel van szigetelve.
Ez pozitív lenne, ha igaz, mert szerintem is jó a forrasztott kötés.

Sziasztok!

Én úgy tudom hogy a forrasztott kötés azért nem szabványos mert sokan használtak forrasztóvizet(valamilyen horganylemez sósavban oldva)
és ezt a forrasztás után szokás szerint nem távolították el
és egy idő után roncsolta a rezet.
Meg pl: ha a kötés csak az ón-on keresztül érintkezik akkor az jelentősebb terhelés közben megolvad.

De szerintem ha nem használsz savat ,és jól összetekert ereket forrasztod le akkor annál tutibb kötés nincsen.

Bármilyen furcsa, ez nem szabálytalan, ha a kötést nem a konnektor csavaros szorítójával oldják meg. Célszerűen úgy kell kialakítani, hogy a konnektorok, kapcsolók csavaros szorítói nem alkalmazhatóak kötőelemként 2 vezeték kötésére, és sajnos ezt a hibát, mint említetted is, a régi Panelházaknál elkövették. Ezzel, ez volt ott a fő gond, nem az, hogy egy gerincről több konnektor ment.

Én úgy csináltam, hogy a funkciók és a lehetőség szerint több áramkört alakítottam ki, melyekhez menő vezetékekről úgy készítettem leágazást a konnektorokhoz, hogy nem vágtam el a gerincvezetőt. A sodrott/forasztott kötés ma már nem szabványos, szerintem a kötőelemeket gyártó ipari lobby, és a már említett maró anyag használata miatt, ám ha igényesen van elkészítve jobb, mint a WAGO vagy egyéb gyártók kötőelemei.

A vezeték-keresztmetszet, és az adott áramkörhöz alkalmazott biztosítóberendezésnek, illeszkednie kell egymáshoz.

Lehet, hogy a szolgáltatóknak, mint a gázszolgáltatóknak, elő kellene írni pl. 5 évente felülvizsgálatot, melynek elmulasztása vagy nem megfelelősége esetén kikapcsolnák a szolgáltatásból.

Hello



És ez a valóságban, hogy lett kivitelezve(hogy lett megoldva, milyen összekötőkapoccsal lett megoldva a csatlakozás a gerincvezetőre)? Én csak egy megoldást tudok, de ott is meg kell szakítani a gerincvezetőt(pl. WAGO sorkapcsok segítségével leagázást készítenék a konnektornak, közvetlenül a konnektor szerelődobozában, de persze ehhez meg kell szakítani a gerincvezetőt).

Megblankolod a gerincet egy szakaszon, majd a blankolt rész felénél kettéhajtod és raksz rá egy érvéghüvelyt. Betolod egy sorkapocsba és a másik felébe meg a konnektorhoz menő vezetéket dugod.

Nem szabványos módja, ugyanez, csak sorkapocs nélkül szorosan sodorva és a sodratot leforrasztva.

Detto , L alaku régifajta házban lakunk, a forrasztásos módszerrelé van a gerinckábel leágaztatva,
minden szobában van kismegszakító, 1 a konnektoroknak, és 1 a világításnak.

Praktikus, jól működik.

Értem

De nem törhet el a rézdrót a préselésnél, és milyen érvéghüvely ment rá(2,5- ös drótnál pl 4mm2 -es hüvely, vagy két ér számára való 2,5 -ös hüvely)?

Hát forrasztással tényleg szebben meg lehetne oldani, de hát nem szabványos.

Megmondom őszintén, nem emlékszem. Van egy nagy doboz tele érvéghüvellyel és ami ráment azt rátettem. Nem tört el a vezeték. Ami ennyitől eltörik az a vezeték gázos!

Én nem látok problémát egy jól megcsinált sodrott/forrasztott kötéssel sem. Érdekelne, mi volt a valódi műszaki indok, ami a tömör vezetők sodrott/forrasztott kötése ellen szólt.