Biciklitömlő szereléshez is kiváló, és a rizshántolókban is használják rizs mattírozásra.

Valóban, de a legutóbbi 2 "rángatásomkor" nem volt kéznél. A többi meg már régen volt.
Szami: Ott én sem feledkezem meg róla. A rizzsel meg nem vagyok jóban.

A sodrott vezeték végeit zsugorcsöves préssaruval kell ellátni - ha jól tudom ez az egyetlen korrekt megoldás! Amennyiben ez számodra probléma, maradj a tömör MCU vezetéknél. Hosszú távra akkor sem olyan.biztonságos megoldás, ha tökéletesen csinálod. Az elemi szálak a páralecsapódás és a kapilláris hatás miatt a saru környékén előbb-utóbb elkezdenek korrodálódni, és így komoly átmeneti ellenállás alakulhat ki. 10 év, 20 év, 50 év... ki tudhatja előre?[/i]

Mondjuk ha elrugaszkodunk egy kicsit az elmélettől, és egy kötődoboz - dugalj közti vezetéket veszünk példának, ide hogy jön a zsugorcsöves préssaru? Egyik végén bontható wago, másik végén érvéghüvely (recésre nyomva, stb...).
Én abban látom a sodrott vezeték nagy előnyét, hogy pl. a bontható wago-ban érzésem szerint nagyobb felületen érintkezik, mint az MCU a bármilyen wagoban (vagy csavarszorítás alatt szerelvénynél).

Szia! Húzhatsz nyugodtan sodrottat, csak a szigetelése legyen megfelelelő. Azaz ne 30V-os szigetelésű mérőzsinórt akarj 230V AC-n használni. Azért nem szokták - mert drágább. Én speciel sodrott kábelekkel húztam le az egész házat. Így csak meg kellett számoznom a kábeleket és meg is van egy áramkör iránykábele.

Nálam a sodrott több mint 10 éve megy. Ez biztos

Sziasztok!
Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólását, végül tömör MCU lett, a frissen vásárolt olcsó műanyag behúzó tökéletesen működött, nagyon könnyen behúztam vele a tömör vezetéket is. A vezetékek összekötésére csavaros sorkapcsot használtam, az eredetileg összetekert majd szigszalaggal jó alaposan áttekert kötések helyére. Egyelőre úgy tűnik működik, remélem ez sokáig így is marad.
Minden jót. B

Oké, a Wago rugós is szabályos, ahogy az érvéghüvelyes csavarkötés is, bár ezekkel én szkeptikus vagyok, mióta a villanyszerelő rokonom mutatott nekem egy saját kezűleg kihúzott 20 éves sodrott vezetéket. Még a hüvelyek alatt(!) is szépen ki voltak zöldülve-barnulva a szálak. Nem átlagos körülmények között történt, de akkor is...

Sodrott vezetékhez ilyet is használhattok, így nem kell rá érvéghüvely.

Én maradok a tényeknél, nem gyalázok másokat.
Ami Erbe kérdését illeti, mi zavar mit? Leírtam, hogy egy valamin akarok dolgozni, és az zavar másvalamit. Ez miért ne lenne világos? Egy csavar alá bekötöttél két áramkör vezetékét. Az egyik áramkört le kéne választani. Vagy mondjuk egy harmadikat kellene bekötni a másik kettő mellé. A csavar kitekerésekor megszűnik a másik/többi áramkör üzeme. A mai világban, mikor a berendezések kényesek az áramszünetre, munkák során ennek a lehetőségét el kell kerülni.
Ja, tisztában vagyok azzal, hogy lehet a dugaszolóaljzatba is két vezetéket belekötni, de én úgy gondolom, azt sem jó kihasználni. Nem akarom szakemberek vitáit beidézni, van, akinek az a véleménye, hogy ez a sorolás ma tilos is, én ezt sem gondolom.
Ami a te kérdésedet illeti, bevallom, nem akartam elhinni, hogy komolyan kérded. Ugye, azt kérted, hogy:
Légyszíves rajzold már le nekem, ha megkérhetlek, hogy bejövő 2 vezetékből, hogy lesz 3 vezetékes?
Minek? A te rajzod jó. Mondtam, hogy nem? Nem mondtam.
Mint tudjuk, azt írtam, hogy: ...az sem jó, hogy a 3 fázisú rajznál a PEN vezetőt a FI relé nulla csavarjára viszed.
Ha 3 fázisnál más elvet követtél, mint egy fázisnál, és én csak a 3 fázist kifogásoltam, abból meg következik, hogy szerintem a 3 fázisnál egyszerűen ugyanazt az elvet kellett volna követned, mint az egy fázisnál.

ügyes válasz ennyi nap után átgondolva ...

Hogy ne kerülgessük egymást, mint macska a forró kását!
Rajzolj le egy egészen egyszerű csillag-delta kapcsolást mágneskapcsolókkal, úgy hogy egyetlen kötőelem alatt se legyen kettő vezeték! (Hasonlóba buktam bele '70-ben az országos versenyen, mert akkor még nem ismertem a bimetálos időzítőt. Elkészült, csak kifutottam az időből. )

Egy érdekes kérdésem lenne.

Altattam a gyermeket, eközben néztem a lekapcsolt fénycsövet. 5-10 percenként a sötétben láthatóan egy villanásnyi időre felkapcsolt, majd kialudt, miközben a villanykapcsoló le volt nyomva.

Eleinte azt hittem, hogy hülyeség az egész, gondoltam, hogy a mozgásérzékelő fénye ráesik, de tévedtem. Felálltam közelről, néztem 5 percen át a fénycsövet a sötétben és egy villanásnyi időre a széle fellángolt, majd kialudt.

Érdekelne a fizikai háttere. Miért kapcsolgatja magát a fénycső a sötétben lekapcsolt villanykapcsolónál?

Hello! Mert ha elektronikus a fénycső előtétje, annak bemenetén egyenirányító és kondi van. Akár a kapcsolóban lévő visszajelző Glimm, de a kábel kapacitások miatt is, feszültség kerül a lámpára. Mert a kábelek egymás közt kapacitást képeznek, mely a váltóáramot a kapacitásának mértékében átengedi. Így a kondi ettől a kis áramtól lassan feltöltődik és elindul az oszcillátor. De mivel a kondiban azért kevés töltés tárolódik, a lámpa begyújtása után szinte azonnal ki is sül. És a folyamat újra kezdődik..

Köszi, így már világos. Nem volt tiszta, hogy honnan veszi az energiát.

A parazita kapacitás valószínűnek tűnik, mert a falban egymás mellett futnak a vezetékek, van közös rész, ahol a konnektor és a lámpa kábelei egymás mellett futnak (a villanyszerelő mindenhol a fázist szakította meg).

Ha zavar a dolog, megszüntethető, ha a lámpával párhuzamosan kötsz egy 100nF 275V-os X2 típusú kondit. Ekkor a parazita és a beépített egy kapacitív feszültségosztót alkot, így már nem lesz elegendő feszültség a fénycső kondijában, hogy elinduljon az oszci. (De az "akármilyen" kondi nem jó!)

Leggyakrabban visszajelzős kapcsolónál fordul elő, mert a jelző glimm árama a fogyasztó felé folyik. A korábban említett kondenzátor ezen is segít, mert leosztja a feszültséget, nem tud induló feszültségre feltöltődni a fénycső táp kondija.

De hát a rajz és a megvalósulás az két külön dolog...

Még annyit tennék hozzá, hogy fürdőszoba/WC esetén az elszívó ventillátor pedig nem kapcsol le, mert úgy érzékeli, mintha folyamatosan le/fel kapcsolgatnád a világítást...

Szia! Proli007 szépen megválaszolta de... A jobb minőségű fényforrásokban van erre egy kisütő ellenállás legalább. Philips és Osram nem csinált ilyet Engem hivatalból érdekel, mert LED-es fényforrások is képesek erre a jelenségre, és mindig magyarázkodnom kell - holott a fényforrást és a kábelezést nem én gyártom, csak az azt kapcsoló elemeket.

LED-nél a dolgot nem teljesen értem. Feltölti a kapacitást addig, amíg kinyitnak a diódák és elkezd az áram lassan csordogálni rajta egyenletesen. Ennek semmi fényhatással nem kellene járnia, pláne nem oszcillálnia.

Fénycső esetén a gyújtás miatt kezd oszcillálni, de a LED erre nem képes.

Nem a LED indul be rövid időre elsősorban, hanem a kapcsolóüzemű tápegysége.

A közvetlenül a 230V -os hálózatra kapcsolható LED -es világítótestekben is egy kapcsoló üzemű tápegység van. A hálózati felszültséget egyenirányítják, egy pufferrel simítják. Ezután jön az igazi tápegység. Az egyenirányítás miatt a zavarok lassacskán feltöltik a puffert és elérve egy bizonyos feszültséget, a táp elindul. Az indulás egy pillanatra bekapcsolja a LED -et, de ezzel el is fogyasztja a pufferben összegyűlt energiát, a feszültség lecsökken, a táp leáll. Majd minden kezdődik előlről.
A kisütő ellenállás bekapcsolt állapotban állandó fogyasztást jelent...

Szia! Márpedig nálam a ledes fényforrásaim produkálják. Az egyik típusnál ha egy közös nyomvonalon futó másik áramkört felkapcsolok, akkor az a csatolt energia elegendő ahhoz, hogy a tápkondija elkezdjen feltöltődni. Eléri a ledek nyitófeszültségét, a ledek kinyitnak és felvillannak, leürítve ezzel a puffert és kialszanak, majd minden kezdődik szépen elölről. Ezek 3W-os powerledek sorbakötve 5db. A másik fényforrásban talán 42db smd led van, az folyamatosan dereng, mert kisebb a teljesítménye az egyes ledeknek. Lehet, hogy vibrál közben, de szemmel alig érezhető inkább csak a derengő fény. Most beraktam tesztként a javasolt 100nF-os kondenzátorokat én is. Igaz csak 100nF 400V-os típusok voltak kéznél. A jelenség teljesen megszűnt. Az X2 feltétel? Mert itt kapcsolt körökről van szónem állandó táplálásról. Tud valaki bővebbet a szabvány besoroláson kívül? Mert zárlat esetén a kismegszakító is le kell oldjon.

Sziasztok.
Van arra szabály, hogy egy kapcsolónak hogyan kell állnia? Véleményem szerint kikapcsolt állapotban a kapcsoló felső részét kell benyomni, hogy világítson a lámpa. Helyes ez vagy nem? Lakásfelújításra gondolok.

A már nem érvényes magyar szabványban ez le volt írva. Ma nincs ilyen előírás (tudomásom szerint).

Örök hitvita tárgya.
Emlékeim szerint legutóbb arra jutottunk, hogy mindegy, ha nem ég akkor nyomd meg. Ha akkor sem világít, akkor hívjál villanyszerelőt

Mindegy, de ha követed a józan ész logikáját, akkor felkapcsolod a világítást. Persze ez azonnal bukik váltó és keresztkapcsolóknál.

Voltam már olyan panzióban, ahol egy szobában sz egyik kapcsoló így, a másik úgy működött (egyik sem volt váltó). Az agyrém.

Érdekes, hogy erre nincs semmi "szabály". Napokban olvastam egy pdf dokumentumot, ott úgy volt írva, ahogy én is írtam. Tehát akkor aki ahogy akarja, úgy rakja be. A legjobb, amikor minden logika nélkül csinálják, ahogy sikerül alapon

Azért szerencsére, szinte mindenhol a felkapcsolás az felfelé kapcsolással működik. Könnyebb elképzelni ha egy karos kapcsolóra gondolsz, értelem szerűen ha nézzük annak a tengelyét és a fali kapcsoló tengelyét akár ráképzelve egy kis kart, akkor egyértelmű hogyan is kellene bekötni, hogy a felkapcsolás az felfelé történjen a lekapcsolás meg lefelé, még ha kötelező szabvány nincs is.