Amibe nem gondoltam bele a „kis” boom-boxomnál, hogy ez bizony ilyen felépítménnyel nagyon nehéz ám!

Aki a vállra veszi, az lumbágót és gerincsérvet kockáztat!

Bevallom, van, amit máshogy is csinálhattam volna rajta.

Ha költöttem volna rá, Li-ion akkukkal nyertem volna 4 kg-ot. Ha nem MDF lapokból rakom össze a dobozt, hanem OSB lapból, rendesen megragasztva, leglettelve, hogy sima legyen, ugyancsak 3-4 kilóval könnyebb lenne. Így, egy kicsit nehezen mobilizálhatóan is alkalmas volt egy-két kerti party hangosítására.

Fél évre rá, hogy kész lett, a lányom az iskolájában csoportos fellépésen vett részt, meglepetés előadás szervezve, így az iskola hangosítása nem állt rendelkezésre.

Sajnos ez a szürke csoda a tömege miatt nem volt alkalmas. A nejem, nem tudta volna csak úgy cipelni, viszont kellett valami, ami bluetooth-on keresztül megszólaltatható, csak úgy a semmiből, jó hangosan…

Csak építenem kellett egy másikat, viszont abban már kiküszöböltem az előző gyermekbetegségeit.

Elkezdtem összeszedni hozzá az összetevőket. Volt alattam több évig egy Opel Corsa C, aminek az első hangszóró szettje fejegységről is nagyon hangosan szólt. Ezek műanyag kosaras, nagy érzékenységű hangszórók. Kerítettem is 4 db-ot, párjaiban egyformát. A végfokot nem akartam túlzásba vinni, egy leselejtezett autós fejegység végfoka volt az áldozat, TDA7388-as IC-vel szerelt.

Ismét ki kellett mennem a bolhapiacra, keríteni egy sztereó mp3-as, bluetooth-os hangfalacskát.

A dobozhoz maradt a kerti gyerekházból 8 mm-es OSB lap, a tápellátáshoz pedig bontottam néhány laptop akksit.