Összefoglalás:

Tehát akkor egy kupacban:
R1: Első ellenállás
R2:
Második ellenállás
I1: első ellenálláson átfolyó áram
I2: második
ellenálláson átfolyó áram
U1: első ellenálláson eső feszültség
U2:
második ellenálláson eső feszültség

- Az ellenállások soros kapcsolásakor:
    U = U1 + U2
    I = I1 = I2

- Az ellenállások párhuzamos kapcsolásakor:
    U = U1 = U2
    I = I1 + I2

Soros és párhuzamos kapcsolások kombinálása:

Ezek után lássuk, hogy
milyen amikor mind a soros, mind a párhuzamos kapcsolású ellenállások jelen
vannak az áramkörben.

Elsőre talán elgondolkodunk, hogy ebben az áramkörben az ellenállásokon
mekkora feszültség esik, ill. mekkora áram folyik keresztül rajtuk. Próbáljuk
meg Ohm törvénnyel részenként kiszámolni az egyes adatokat. Ha ki akarjuk
számítani az R1-gyen eső feszültséget, vagy a rajta átfolyó áramot, elsőre nem
fog menni, mert nem tudjuk, hogy R2, ill. R3 mennyire befolyásolja ezeket az
értékeket.
Próbáljunk meg először R2-t és R3-at egy ellenállással
helyettesíteni! Minthogy ezek párhuzamosan vannak kapcsolva, ezért

  1 _   =  1_  +    1_  =   1_  +    1_  =   0.083
R23       R2        R3       20          30

R23 =    1   _  = 12 Ω
           0.083

(Számítsuk ki replusszal, hogy 20 X 30 esetén is ennyit kapunk-e!)

Ezek szerint R2 és R3 együtt 12 Ω-mal terhelik az
áramkört. A kapcsolást akár így is ábrázolhatnánk:

Azonnal látható, hogy most már csak egy soros kapcsolással kell
megbirkóznunk. Egyenlőre használjuk a már megismert Ohm törvényes módszert a
soros ellenállások számításához.
Kelleni fog először is az eredő áram:

I = U/R = 10 / (R1+R2) = 10 / 22 = 0.454A

Tehát ekkora áram folyik R1-gyen és R23-man virtuálisan. (A valóságban pedig
ez a 0,454A szétoszlik R2-n és R3-an.) Most számítsuk ki R1 feszültségét!

U1=I * R1 = 0.454 * 10 = 4.54V

Megvan az R1-gyen eső feszültség is. Most pedig vagy Ohm törvénnyel, vagy
pedig U-U1-gyel kiszámíthatjuk R23-an eső feszültséget is.

U23=I * R23 = 0.454 * 12 = 5.45V

Most számítsuk ki a többi ellenállás (R2 és R3) adatait is. R23 helyettesítő
ellenállás adatait úgy is megfogalmazhatnánk, hogy 0,454A oszlik szétd
és e pont között, ill. 5.45V esik d és e pont
között. Térjünk vissza az eredeti kapcsoláshoz, de most csak R2-vel és
R3-mal foglalkozzunk!

Minthogy ez a rész egy párhuzamos kapcsolás, R2-n és R3-an ugyanakkora
feszültség esik. De mekkora áram folyik át rajtuk? Már kiszámötottunk minden
adatot ahhoz, hogy ezt megtudjuk:

I2 = U23 / R2 = 5.45 / 20 = 0.27A
I3 = U23 / R3 =
5.45 / 30 = 0.18A

Ha most összeadnánk a két áramerősséget, 0,454A-t kéne kapnunk. Ez azonban a
kerekítések miatt keletkezett pontatlanság miatt nem fog kijönni, csak ha
megfelelő pontosságú számológépet használunk.

Most próbáljuk meg az egész számítást áram- és
feszültségosztással!

Tehát a kiinduló rajz megint:

Hasonlóan az előző megoldáshoz, vonjuk össze R2-t és R3-at! Az összevont
érték most is ugyanannyi lesz, 12 Ω.

Most pedig - lévén hogy egy
soros kapcsolást kaptunk - csináljunk egy feszültségosztást R1 és R23 között!

U1 =  U *     R1   _  =  10 *     10  _  =  4.54V
                R1+R23               10+12

U23 =  U *     R23 _  =  10 *     12  _  =  5.45V
                   R1+R23               10+12

Most pedig az R2 és R3 közötti áramosztáshoz számítsuk ki az eredő áramot!

I = U / Re = 10 / (R1+R23) = 10 / (10+12) =0.454A

Most már jöhet az áramosztás:

I2 = I *     R3  _  =  0.454 *     30   _  = 0.27A
              R2+R3                    20 + 30

I3 = I *     R2  _  =  0.454 *     20   _  = 0.18A
              R2+R3                    20 + 30

Ezek után próbáljuk meg magunktól megoldani az alábbi feladatot!

Adatok:
U=10V

R1=10Ω
R2=20Ω

R3=30Ω
R4=40Ω

R5=50Ω
R6=60Ω

R7=70Ω
R8=80Ω

R9=90Ω
R10=100Ω

Figyeljünk arra, hogy R7 mellett egy vezeték rövidre zárja R7-et!

Megoldás a következő számban.